Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-03 / 14. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (14. sz.)

1898. április 3.

— Kiránduló miniszterek. Mint értesülünk, Fejérváry Gézá br., Perez el Dezső, Erdély Sándor és Lukács László miniszterek több képviselővel május valamelyik napján lerándulnak Pécsre, bogy a fejlődő várost és közönségét közelebbről is megismeijék.

— A szegzárdi kaszinó nem ünnepel április 11 -én. A magyar nemzet már évtizedek óta mintegyre fokozódott lelkesedéssel a mázczius 15-ét ünnepelte meg. Megünnepelte ezt az idén is, midőn a magyar szabadság hajnalhasadásának félszázados évfordulója magasztos érzelmekkel töltötte el az egész nemzetet. Azért csak helyeselhetjük a szegzárdi kaszinó választmányának múlt csütörtökön hozott azon határozatát, mely szerint kimondotta, hogy a kaszinó április 11-én nem tart sem díszközgyűlést, sem bankettet. Ezzel a határozatával korán sem követett el a választmány illojalitást, hanem csak megőrizte a nemzeti kegyeletet.

— Meghosszabbított szabadság idő. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Nunkovits Fe- rencz főszolgabírónak szabadság idejét folyó évi május hó végéig meghosszabbította. A déli Franczia- országban tartózkodó főszolgabírót tovább is B a j ó Pál központi szolgabiró helyettesíti.

— Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Sáfáry László szegzárdi pénzügyigazgatósági szám- I tisztet számellenőrré, Tumó Antal adógyakornokot pedig a szegzárdi adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki.

— Mádi Kovács György táborszernagy egészségi állapota — mint örömmel értesülünk — napról-napra javul. Szívós természete teljesen leküzdötte a tüdő- gyuladást, mi az ő korában ritkaság. Ereje is a beteg táborszernagynak lassan visszatér, s igy biztosra vehető teljes felépülése. Sokan látogatják Mádi Kovács Györgyöt budapesti lakásán, s a látogatók közt volt Perez el Dezző belügyminiszter is.

— Uj kaszinói tag. A szegzárdi kaszinó választmánya márczius hó 31-én tartott ülésében az egylet vidéki tagjai sorába felvette D ö m ő k Péter őcsényi ev. ref. esperest.

— Matinéé. A szegzárdi polg. leányiskola rajztermében f. hó 3-án (vasárnap) d. e. fél tizenegy órakor az iskola ifjúsági könyvtára javára matinéé tartatik, melynek szereplői közül a hölgyek mind az iskola növendékei voltak. A műsor a következő: 1. Alessandro Stradella Flotowtól, hegedű, gordonka és zongorára. Előadják: Török Sára k. a., Schmidt Margit k. a. és Márk Géza ur. 2. „Izé kisasszony“ monolog Makai Emiltől: Előadja: Kron Matild k. a.

3. Magyar Rapsodia Zimaytól, zongorán előadja: Schmidt Margit k. a. 4. Barcarolla Donizettitől és

Ott az Alföld tengersik vidékén Ott vagyok hon ott az én világom. Börtönéből szabadult sas lelkem Ha a rónák végtelenjét látom.

Beszédes lesz itt ő előtte a zizegő nád, a rengő kalász, a gomolygó felhő, a csaló délibáb, a legkisebb fűszál egyaránt.

A tajtékzó paripán száguldó csikós, a szamár hátán ballagó juhász, a szép csaplárné, a mulató betyár, a pusztán utazó czigánykaraván oly élénkké teszik leírásait, mintha csak ott élnének előttünk.

A pusztát azért szereti oly rajongással, mert a szabadságra emlékezteti. Hisz mily megkapóan mondja:

Puszta, puszta, te vagy a szabadság képe És szabadság, te vagy lelkem istensége! Szabadság, Istem, még csak azért élek Csak azért, hogy egykor érted haljak én meg S síromnál, ha érted onthatom véremet, Megfogom áldani átkos életemet.

De bár leiró költeményeivel is rendkívüli hatást ért el Petőfi; legnagyobb azért mégis a lyrában volt. A lyrai költészet minden ága képviselve van müveiben, de különösen dalvilága az, a mely valami bámulatos hatással ragadja meg szivünket. — Bordalai, szerelmi költeményei; családi és hazafias dalai mind olyanok, hogy nem létézhetik szív, a melyet a legnagyobb gyönyörrel ne töltene el.

Rajongó szeretettel viseltetett Petőfi szülei, különösen pedig édesanyja iránt, a melynek számos költeményében ad megkapóan kifejezést. így egyik költeményében elmondja, hogy otthon elbeszélvén élményeit szülőinek, édes anyja száz kérdéssel állott elő s igy folytatja:

magyar dal. Énekli: Vargha Margit k. a. Zongorán kiséri: Komáromy Mariska k. a. 5. „Az orr“ Monolog Peterdi Sándortól. Előadja: Rácz József ur.

6. Magyar Rapsodia, Gaáltól. Előadja: Komáromy Mariska k. a.

— Képviselő testületi Ülés. Szegzárd képviselőtestülete márczius hó 24-én tartott ülést. A napirend előtt a Garay kút rendezése tárgyában Pirnitzer Antal interpellálta a birót, a ki kijelentette, hogy annak csinosítását a Garay-szoborbizottság vállalta el. A községi elöljáróság beterjesztette az 1886. évi XXII. t. ez. 142. §-ának rendelkezése szerint elké- szitett 1897. évi községi számadásokat azzal, hogy a számadás 15 napon át a községházánál kitéve volt s ellene észrevételt senki sem tett. A községi számadás szerint az összes bevétel: 136,232 frt 88 kr, az ösz- szes kiadás: 108,805 frt 13 kr, pénztári maradvány: 27,427 írt 75 kr. A községi számvevő jelentése szerint a számadást átvizsgálván, azt rendben levőnek találta, mégis a hátralékok behajtását sürgeti. A képviselő-testület a számadást a számvevő észrevételének figyelembevétele mellett helyesnek, kellőleg ok- mányoltnak és megokoltnak találta, miért is a számadókat a törvényhatósági felülvizsgálattól feltételezetten a szokott óvás fentartása mellett felmentette. A számadás a törvényhatósági bizottsághoz terjesztetik. A községi elöljáróság előterjesztette a községnek 1897. évi szegénypénztár számadását, mely szerint az ösz- szes bevétel volt: 8537 frt 23 kr, kiadás 862 frt 98 kr, pénztári maradvány 7674 frt 25 kr. A rendben talált számadás a törvényhatóságnak terjesztetik fel jóváhagyás végett. A Ferdinand Antal-féle alap számadásokat is rendben találták s ez is a törvény - hatósághoz terjesztetik. Tárgyaltatott a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter leirata, mely szerint a főgimnázium épületénél a szakközeg által konstatált hiányok pótlására hívja fel a községet. A képviselő-testület tekintve, hogy a főgimnázium létesitése ügyében a kir. kincstárral kötött szerződés szerint a vall. és közoktatásügyi minisztérium által jóváhagyott építési terv szerint épületet tartozik a község felállítani, tekintve, hogy az építési terv a nevezett minisztérium által jóváhagyatott; csak azon hiányok pótlására érzi magát kötelezettnek, melyek a jóváhagyott tervben benfoglaltatnak s ezeket is az építési vállalkozó tartozik a vele kötött szerződés értelmében pótolni. Erre a vállalkozót felhivják. Ellenben az épités ügyében felír a miniszterhez ,• mégis minthogy a tornaterem kályhák és kémények nélkül téli időben nem használható, azok elkészítését a képv. t. elhatározta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívta a képviselő-testületet a tanszerek beszerzésére megállapított 3000 frtnyi összegnek teljes befizetésére, melyet 150 frt híján már befizetett. Ennek elengedése tárgyában felterjesztést intéznek a miniszterhez. A szegzárdi múzeumi bizottság kérvényére 50 frtot szavaztak meg

És vége hossza nem lett Kérdezgetésinek,

De nékem e kérdések Olyan jól estenek.

Mert mindenik tükör volt A honnan láthatám,

Hogy a földön nekem van Legszeretőbb anyám.

Majd „István öcsémhez“ czimü költeményében anyjára gondolva igy ir „testvérének“ :

S anyánkat, ezt az édes jó anyát Oh Pistikám szeresd, tiszteld, imádd!

Mi ő nekünk? azt el nem mondhatom,

Mert nincs rá szó, nincs rá fogalom.

Vagy szülei halálára irt költeményében igy sóhajt fel:

Sem atyám, sem anyám Nincs többé, nem is lesz,

Kiket szoríthatnék dobogó keblemhez,

Akinek csókolnám még lábok nyomát is,

Mert engemet szivük vérén neyeltek fel,

Mert körülőveztek, mint a főidet a nap Lángoló sugári, szent szeretetökkel.

De ezeken kívül a „Füstbe ment terv, Távolból, A jó öreg korcsmáros“ stb. költeményei mind a legigazabb tolmácsoló! fiúi szeretetének.

Éppen olyan bájosak a feleségéhez és kis fiához irt költeményei. Végtelen kedvesek pl. feleségéhez irt ezen sorai:

Elértem, a mit ember érhet el Boldogsággal csordultig e kebel.

Miért is volna nekem a remény ?

A nemtovábbat rqár elértem én.

a néprajzi rész beszerzésére. Villanyvilágítás tárgyában a képv. t. előterjesztette, hogy a villamos világítás ügyében folytatott tárgyalás azon eredményre vezetett, hogy a berlini általános villamos társaság hajlandó a város világítását magára vállalni, ha a közvilágításért a város évi 3000 frtot, a magánvilági tásért pedig az egyesek 16 gyertyafényü lángért óránként 2 krt fizetnek. A képv. t., miután az egybe- gyűjtött adatok szerint a követelt ár magasabb, mint az utóbbi időben más városokban létesitett villamos világításánál megállapítva van, miután továbbá a világítás terén oly rohamos technikai fejlődés mutatkozik, hogy nincs kizárva lehetőség, miszerint rövid néhány év alatt sokkal tökéletesebb és olcsóbb világítás lesz létesíthető — a további tárgyalásokat egyenlőre függőben tartani határozta.

— Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága márczius hó 31-én tartott közgyűlésében a lótenyésztés díjazására 500 frtot szavazott meg.

— Jutalmazások. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Szepessy László bonyhádi utmes- ternek és Pappert Ferencz gyámpénztári könyvelőnek 100—100 frtot, H ő d 1 Andor államépitészeti dijnoknak pedik 117 frt 50 kr jutalmat szavazott meg.

— Járási faiskola-felügyelő. A völgységi járásben az egyik faiskola felügyelői állás jött üresedésbe, melyre Filip József börzsönyi tanító neveztetett ki.

— Halálozás. Wiener Gyula, szegzárdi kir. közjegyzőségi dijnok, múlt vasárnap hosszas szenvedés után elhunyt Szegzárdon életének 40-ik évében. Temetése márczius hó 19-én délután ment végbe általános részvét mellett. A megboldogultat özvegye és két kiskorú gimnázista fia gyászolja.

— Választás. A békés-csabai képviselő-testület P á v i k Józsefet Tolnavármegye szorgalmas és tehetséges árvaszéki jegyzőjét, árvaszéki ülnökké választotta meg.

— A választók figyelmébe. Az adófizető polgároknak szives tudomásukra hozzuk, hogy a törvény értelmében csak azok vétetnek fel a választók névjegyzékébe, a kik múlt évi állami adójukat legkésőbb folyó évi április hó 15-éig lefizetik. A ki tehát nem akar a választók névjegyzékéből kimaradni, az igyekezzék adóját lefizetni.

— Huszonöteves színészi jubileum. Balogh

Árpád volt színigazgató, most a Baján működő Kun- hegyi-féle színtársulatnak egyik legkiválóbb tagja, múlt kedden ünnepelte Katona Bánkbán-jában szinész kedésének huszonötéves jubileumát. A nagy számban megjelent közönség zajos óvácziókban részesítette a kitűnő színészt, a kit Szegzárdon is előnyösen ismernek. Balogh Árpád 1872-ben lépett a szinipályára s 1885-ben lett színigazgató, midőn édesanyja halála után átvette az igazgatást.

De haza szeretete és honfiúi bánata még a legnagyobb boldogság közepeit is kitör belőle s elmondja, házassága utáni napokban, hogy bár most mi sem volna könnyebb, mint lemondani honfiúi aggódalmairól, a melyek szivét örökké tépik, s élni most csak a jelen örömeinek és a boldogságnak, de *ő előbbi költeményét mégis igy folytatja:

De el nem hagylak el hazám, tégedet Múltat, jövendőt, mindent eltemet. Boldogságomnak tenger özöne Csak szent oltárodat nem dönti le.

De ha Petőfi szerelmi és családi dalai gyönyörrel töltik el az emberek szivét, hazafias dalai fölemelnek, megráznak, magukkal ragadnak minden lelket. Hiszen éppen a lángoló hazaszeretet, a szabadság iránti lelkesedés és a haza sorsa fölötti fájdalom az, a mely költészetében legerőteljesebben, legmagaszto- sabban jut kifejezésre. Némely hazafias dalából egész imaszerü ihlettel száll felénk, mint pl. Honfidalából, mikor ezt mondja:

Tied vagyok, tied hazám E szív, e lélek Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek ?

Szentegyház keblem belseje Oltára képed.

Te állj, s ha kell: a templomot Eldöntőm érted. j f

Hazája és a szabadság eszméje iránti szeretete) majdnem látnoki képességgel ruházták fel Petőfit, számos költeményében megjósolta a véres nagy idők bekövetkezését; 'szinte hallani vélte a csatakürtök