Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-28 / 9. szám

6 1897. február 28. — A kis romantikusok. Mult számunkban már megírtuk, hogy Tolnai Lajos főgimnáziumi, S z é- 1 e s Sándor és Kocsis Sándor polgáriskolai tanulók pénteken, iskola után Szegzárdról megszöktek, hogy romantikus életet élhessenek. Szegzárdról a remete kápolna felé távoztak a hegyeken keresztül s már éjjeli 11 óra volt, mire Kakasdra érkeztek, a hol éj­jeli szállásra egy fára másztak fel, mert a nedves földre nem fekhettek. A fán majd az Isten hidegje vette meg ükét, azért csakhamar lecsúsztak és to­vább folytatták utjokat. Reggelre már Hidasdra értek, a hol betértek a korcsmába és ittak 2 deczi pálinkát, melytől felmelegedve, tovább vándoroltak. Nádasdon pipát és szivart vásároltak, innen pipaszóval, de már lehangoltan távoztak. Pécsváradot is elhagyva, az ut- szélen tüzet raktak és kenyeret pirítottak. Itt a sür­göny pózna zúgásától annyira megijedt Kocsis Sándor, hogy sírásra fakadt és kijelentette, hogy ő visszamegy. Vele tartott Tolnai Lajos is, de S z é- 1 e s nem tágított, sőt fenyegette is társait. Midőn azonban látta, hogy Tolnai és Kocsis hazaindultak, őt is elfogta a honvágy. Szombaton éjjel Pécsvára- don aludtak, a hol egy jószivü vendéglős látta el őket étellel és szállással majd Hidasdon betértek a paphoz, ki megvendégelte a kis szökevényeket. Itt már neszét vet­ték, hogy a csendőrök keresik, azért levelet írtak haza, melyben elmondják, hogy visszajönnek. Vasárnap este érkeztek a bonyhádi Oroszlánhoz czimzett vendéglőbe, s itt találtak reájuk a csendőrök, a kik hétfőn Szeg- zárdra szállították a delikvenseket. A romantikus hajlamú fiuk megbüntetését az iskolai hatóság ter­mészetesen nem fogja elengedni, nehogy máskor is kedvet kapjanak ilyen téli kirándulásra. — A Tamásiban létesítendő kórház alapja javára Tamásiban folyó hó 13-án tartott bál alkalmával jegyek megváltásából 148 frt folyt be, amelyhez járultak: dr. Kämmerer Ernő 25 írttal, báró Jeszenszky László 20 írttal, gróf Apponyi Géza és Rézman Já­nos 10 — 10 írttal, Bischitz Mór, Lőwensohn Gáspár, Parragh Béla, dr, Gottlieb Salamon, Strasszer Henrik, dr. Tiringer József és Strasszer János 5—5 fttal, Reisner Béla 4 fttal, Kutor Ferencz, Molnár Gyula, Weltmann Simon és Zsigmond Gyula 3—3 fttal, Bekő Elek, Molnár István, Wälder Mihály, Haimann Ignácz, Szalay József, dr. Lőwy Mór, Borsitzky Dezső, Fekete József, Hirsch Mór, Elszászer Gyula, Cholnoky Lajos, dr. Sümegi Jakab, Busbach Jenő, Mayer Gyula, Szieberth Gusztáv és Madarász Ákos 2—2 fttal. Felülfizetések fejében 82 frt 70 kr folyt be, amelyhez járultak: Rátkay László 23 fttal, dr. Kiss Ernő 10 fttal, Szévald Móricz 5 fttal, Strasszer Arnold, Günsberger Samu, Lakner Lajos és dr. Tanárky Ár­pád 3—3 fttal, Strasszer Vilmos és Major István 2—2 fttal, Strausz Antal, Freund Lajos, Rosenbaum Simon, Hoffmann József, Hirsch Ignácz, dr. Hahn Béla, dr. Sterk József, Kóhn Gyula, Szabó Zoltán, Weisz Mór, ifj. Arany Károly, Kaufmann Mór, dr. Gaál Béla, Wurm Ignácz, Strausz Sándor, Strausz Mihály, Maczkó László, Spitzer Sándor, Fischof Károlyné, Strausz Rezső, Elsner Adolfné, Elsner Lipótné, dr. Krausz Győző, Schwartz Dávid, Morvái Ödön, Schiffer Jakab és Fischl Géza 1—1 fttal Hesz Pál, Sümegi Béla és a Morvái család 50—50 krral Günther László pedig 20 krral. — Kacsa. Rossz akaratú tentencziával az alább közölt közleményt hozta egypár fővárosi és a Pécsett megjelenő „P. N.“ lap, melyből egy árvaszó sem igaz, mert Pichler képviselő nem is vett részt a kaszinó bálján. A kacsa a következő: „Pichler Győző párbaja. A folyó hó 20-án lefolyt szeg- zárdi kaszinó bálon, melyen Pichler Győző a kölesdi kerület országgyölési képviselője is jelen volt, kelle­metlen inczidens történt. A souper csárdás alatt ugya­nis, mint tudósitónk irja, báró Sehenk Ede 48-as honvéd őrnagy jelenleg bodra-pusztai bérlő fia, ki a szünóra alatt erősen bepezsgőzőtt, többszörösen lábára lépett Pichlernek, majd „Pichler, Pichler vigyázz a lábodra!“ felkiáltással mutatta ki tettének szándékos­ságát, — mire Pichler „szemtelen“ kifejezéssel felelt. Sehenk erre Pichlerre akarta magát vetni, de megaka­dályozták. A báró még az éjjel provokáltatta Pich- lert, s reggel 8 órakor már szemben álltak a felek a tolnai ulánus laktanya tornatermében; a párbaj mindkét fél sebesülésével végződött: Pichler bal vállán könyü karczolást, Sehenk jobb felső karján 9 cm. hosszú vágást kapott. A felek nem békültek ki, Sehenk segédei Matiedovits hadnagy és öcscse, ki Tolnán ulánus tiszthelyettes, Pichler segédei, egy ellenzéki képviselő s egy budapesti magánhivatalnok voltak, Pichler a párbaj után visszautazott Budapestre. — Leégett a csörgetéki fürdőház. Múlt szerdán esteli 6 órakor nagy világosság áradt a keleti látha­tárról Szegzárd felé, s kezdetben mindenki azt hitte, hogy a br. Augusz-féle pusztán tűz van. Rövid idő múlva meghozták a városba a hirt, hogy nem a pusz­tán ég, hanem az Etl József szegzárdi mérnök tulaj­donát képező csörgetéki fürdőház gyuladt ki, melyet bizonyára valaki boszuból gyújtott fel. A szegzárdi tűzoltók is megindultak, de a régi Sárviz hidjánál visszafordultak, mivel már nem lett volna mit ol- taniok. — Színészet Bonyhádon. Monory Sándor szín­társulata eddigi itt működése alatt a nagy közönség tetszését méltán kiérdemelte, mert több élvezetes estét szerzett neki. Társulatában tagadhatatlan van egy pár jó erő és határozott színészi tehetség. A komikum Ágotái Ferenczben hivatott képviselőre talál, de nem­csak jó komikus, hanem sokoldalú jó színésznek mu­tatta be magát nem egyszer a legnehezebb szerepek­ben. Lányi Irma drámai hősnő kiváló alakításaival, benső érzéssel és korrekt jétékával a finomabb érzésű müveit közönségre mély hatást gyakorolt. Sajnos, hogy csak nagyon ritkán élvezhettük szép játékát. A sok vígjáték, bohózat és operettekbe'n nem jutott neki szerep, pedig ezek az úgynevezett „kassza-dara­bok“, drámát nem szeret a karzati publikum. No majd Esztergomban lesz neki nagyobb hatásköre, hogy tehetségét érvényre juttathassa. Február -20-án „A kis alamuszi“ vig operette Bokor Józseftől adatott telt ház előtt. Monory Sándorné Renard vicomte szerepét a tőle már megszokott jó humorral utánozta Tom Macdonaldot, kit Ágotái Ferencz ki­tünően alakított. Monory Sándor a ^Rettenetes rendőr káplárt“ élethűen adta, hangja nagáon illett szerepéhez. Monory különben kitűnő színész, ki úgy látszik szí­nésznek született s a deszkákon otthoniasan érzi magát. Szaloky Dezső Macdonald amerikai ültetvényes szerepét jól fogta fel s kifogástalanul játszotta. Feb­ruár 21-én „A vigéczek“ énekes bohózat adatott elő nagy közönség előtt. Az 5 vigécek közül Ágotái Ferencr ez előadáson valósággal brillírozott s kitűnő ötleteivel valamint pompás alakításával a sok tapsot méltán megérdemelte. Monory Sándor a füszerkeres- kedőt szokott ügyességgel, Monory Sándorné a trafikos leányt nagy sikkel adták. A játék egyöntetű. Az összes szereplők jól megállták helyüket. Február 22-én „M i történt azéjjel“3 felvonásos bohózat került színre majdnem üres ház előtt. A közönség ugylát- szik ezúttal tartózkodott. Vagy talán sokalta a bohó­zatokat ? Nem tudjuk, de annyi tény, hogy a darab a jelenlévők tetszését nem nyerték meg s sokan a darab végét be sem várva, elhagyták a nézőteret. Február 28-án „A bányamester“ nagy operette adatott elő meglehetős néző közönség előtt. Ágotái, Monoryné, Szalóky, jó összjátékukkal tűntek ki. Po­zsonyi Lenke a csipkeverő leányt naivitással adta elő. A társulat karnagya Walter Frigyes valóban sokat fáradozik a szerepek betanításával s igazán bámulatos, hogy zongorakisérettel ily meglehetős si­kerrel operettet lehet előadni. Február 24-én „Két tacskó“ franazia színmű került színre Lányi Irma jutalomjátékául. Egyetlen ngyszer láttuk Lányi Irmét a „Honty házá“-ban s most, alig ismeri a közönség tehetségét, már jutalom játéka adati. Ennek tulaj­donítható talán, hogy nem volt a nézőtér oly láto­gatott, mint azt a jutalmazandó méltán megérdemelte volna. Lányi Irma mint Helena (Verlos Georges gróf neje] bensőséggel, érzéssel és könnyeket fakasztó szabatos játékával a hallgató közönséget egészen magával ragadta. A két tacskó közül Törők Malvin jól nézett ki és pompásan játszott. Ágotái F. mint betörő kitünően volt maszkírozva és mint mindég, pompásan játszott. Február 25-én „Czelesztin apó“ vig Operette adatott telt ház előtt. Nem sokára vége a sziniidénynek — s a társulat Veszprémben üti fel sátorfáját. B F. — Meglopta az édes anyját. Nem szeretett Ny üli Mihály agárdi suhancz dolgozni. Dolog helyett inkább a napot lopta s különféle ürügyek alatt majd csalt, majd pedig a napokban saját édes anyját lopta meg. A kamarából ugyanis elemeit két zsák lisztet s eladta 9 frt 50 krért Bereg Katalin nevű asszony­nak. A pénzzel egyenesen a korcsmába ment, a hol azt szépségesen el is mulatta. A szegzárdi csendőr­ség a fiút elfogta s az előttük a lopást bevallotta. — Gyújtogatás bosszúból. Molnár Sándor, ma- docsai lakosnak tanyája egy este, ismeretlen okból kigyuladt. A nádfedelü tanya teljesen leégett, sőt Komáromi Mihály szalmakazla is tüzet fogott s az is leégett. Az összes kár mintegy 299 frt; a tanya 200 írtra volt biztosítva, de a szalmakazal nem voltr­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (9. sz.) A tűz keletkezésének kipuhatolása végett a csendőrség a vizsgálatot megindítván, az eredmény az lett, hogy Besenczi András madocsai lakost letartóztatta, mert az a gyanú ellene, hogy ő gyújtotta fel boszuból Molnár Sándor tanyáját. — Betörő suhanezok. Fadd községhez tartozó Közép-Hencse pusztán lévő iskolába, az ajtó zárjának fejfeszitése után, Győri Dezső és Győri Lajos 14—16 éves suhanezok betörtek, és az asztalfiókból K r i g 1 á n Jolán tanítónőnek 1 frt 30 kr aprópénzét ellopták. A gonosz tolvajok a pénzzel egyenesen á pusztai csárdába mentek, a hol alaposan berúgtak. A betörő suhanczokkal most a bíróság fog végezni. — Az örömleányok. A szegzárdi Ferencz-köz- kórház épület bátaszéki-utezára néző részeben vannak elhelyezve a beteg örömleányok, a kiknek még beteg állapotukban is — úgy látszik — helyen van a szi­vük, a mennyiben nap-nap után szerelmes leveleket dobálnak ki lovagjaiknak, a kik a falra kapaszkodva, turbékolnak a pásztor órák alatt velők. Sokszor csak úgy hangzik czellájuk a daltól, majd felmásznak és ki-kikandikálnak, ha ismerős érkezik az ablakjuk alá, a kik egy kis ételt is szoktak nekik becsem­pészni. Ezek a dolgok bizonyára nem jutottak még a kórházi főorvos ur fülébe, a ki lapunk utján e ren­detlenségről értesülve, kétségtelenül meg fogja tenni a kellő intézkedést. — Gyilkosság Várdombon. Vakmerő gyil­kosság törtánt múlt csütörtökön esteli 7 és 8 óra között Várdomb községben, a hol Pri- benczky Alajos gazda életét oltották ki. A gyilkosság részletei a következők: Pribenczky Alajos, mint minden nap, úgy csütörtökön is, mielőtt lefeküdt volna, kiment az udvarba, hogy ott körülnézzen. Mikor az istálló ajtaját le akarta zárni, a félszer mellöl hirtelen egy ember ugrott elő, a ki szó nélkül hasba lőtte. A lövés után még volt annyi ereje Pribencz- kynek, hogy üldözőbe vette gyilkosát* de se el nem foghatta, se fel nem ismerhette. Ekkor bevánszorgott a lakásába, a hol pár órányi iszonyú kinlódás után meghalt. A csendőrség megtette a legmesszebbmenő intéz­kedést a gyilkos kézrekeritésére. — Veszedelmes csavargók elfogadása. A csendőrség elfogta Cseh György tamásii ille­tőségű veszedelmes csavargót, a ki legutóbb H a u k Antal szegzárdi mészárosmester kocsisát és segédjét lopta meg. Bedegh községben pedig Horváth Mihály csavargót tartóztatták le, a kit lopás miatt a budapesti törvényszék köröztetett. — A dohánytermelési jog. Az újabb törvény nagyon megnehezítette a dohánytermeléshez szükséges jog megszerzését, a minek az a szomorú következ­ménye lett, hogy a még nem rég hires dohányter­melő községekben megszűnt a dohánytermelés. Tolna­vármegye számos községében teljesen beszüntették a dohánytermelés, a mi által igen sok család meg lett fosztva keresetétől. Újabban a kincstár a paksi dohány- termelőktől vonta meg a jogot, ennek következtében a paksi, de különösen nagyföldesi család vesztette el ke­reset-forrását. A paksiak és nagyföldesiek a múlt héten képviselőjük, Szluha István vezetése alatt a pénzügy- miniszterhez fordultak, hogy szüntesse meg ezt a sérelmes és semmivel sem indokolható intézkedést. — Mennyit ér egy emberélet? Kovács József még a múlt nyáron a Sárvízből egy fulladozó leány életét mentette meg saját élete koczkáztatásával, mely önfeláldozásáért a belügyminiszter 26 frt 50 kr juta­lomban részesítette. Egy ember életéért tehát 26 frt 50 krajezárt adnak, egy hullakifogásért pedig 10 frtot> amennyiben ennyit utalványozott a minisztérium Orbán János szegzárdi lakosnak, a ki ugyancsak a Sárvízből egy ember hulláját húzta ki. — Megadóztatott diorámás Nagy élvezetet szer­zett Matzenauer diorámás napokon át a szegzárdi közönségnek diorámájával, melyet állandóan sokan látogattak, mert valóban érdemes is volt a megte­kintésre. Mosolyogva is dörzsölgette is Matzenauer addig kezeit, midőn bevételei felől kérdezgették, mig kezébe nem nyomták a felszólítást, hogy most már ő is fizessen vissza a kincstárnak azokból a besepert 20 filléresekből. Mielőtt búcsút vett Szegzárdtól, adóba 8 frt 57 krt, a szegények pénztárába pedig 8 irtot fizetett.

Next

/
Thumbnails
Contents