Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-02-21 / 8. szám
6 1897. február 21. KÖZGAZDASÁG. Gazdasági téli vándortanitások.*) A mezőgazdaság általánosan érzett nyomasztó helyzete mind fokozottabb és fokozottabb cselekvésre hívja azokat a tényezőket, a melyeknek feladatukat a nemzeti jólét elsőrendű faktorának: a mezőgazdaságnak érdekeit szolgálni, a földmiveléssel foglalkozók tisztességes existentiájának biztositása és anyagi jólétének előmozdítása közül munkálkodni. És tényleg látjuk is, hogy úgy a kormányhatalom, mint a hivatott társadalmi faktorok erélyesen keresik az utat, mely a válságból való kibontakozáshoz vezethetne. befolyásukat abban az irányban érvényesítenék, hogy gazdasági egyesületünk ezen vállalkozása minél szebb eredményre vezessen, ha oda hatnának, hogy, akiket érdekel, minél nagyobb számban hallgassák az előadásokat. Molnár József. MULATSÁGOK. — Műkedvelői előadás és tánczmulatság. A farsang egyik legjobban sikerült mulatsága zajlott le folyó hó 13-án a „Szegzárd Szálló“ dísztermében, melyet a szegzárdi általános ipartestület rendezett karöltve a csak most alakult kath. legény-egylettel. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (8. sz.) Ide irányul a földmivelésügyi kormány azon intézkedése is, mely a nép gazdasági ismeretkörének bővítését czélozza a téli gazdasági tanfolyamok és vándortanitások szervezése utján. Ha tudjuk, hogy a mezőgazdaság mostani súlyos viszonya jó részt azért olyan nehezen elviselhető éppen a kis gazdának; mert a nép konzervatív gondolkozása a változott viszonyokkal vagy éppen nem, vagy csak részben és nagyon nehezen tud megbarátkozni, illetve, az ósdiságból kivetkőzni képtelen : be kell látnunk, hogy szükséges oktatni a népet olyan irányban, hogy megismerje a módokat, melyekkel gazdálkodási rendszerén javíthat, esetleg változtathat; megtanulja, miként tarthatja fönn magát a válságos helyzetben és mit kell tennie helyzetének javítása érdekében. Ilyen iránya lesz azoknak az előadásoknak, amelyeket a vármegyei gazdasági egyesület, a földmivelésügyi kormány anyagi támogatásával és az érdekelt kis gazdák legcsekélyebb anyagi áldozatának mellőzésével, rendezni fog és amelyek már kezdetüket is vették. Nem nagy szárnyú a gazdasági egyesület vállalkozása; de ha tekintetbe vesszük, hogy a nép érdeklődésére számítani csak addig lehet, amig a külső mezei munka szünetel: az alább részletesen közölt tervezet azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló rövid idő lehető kihasználására irányul a törekvés. A tolnamegyei gazdasági egyesület által, a földmivelésügyi m. kir. ministerium támogatásával rendezendő gazdasági téli előadások tervezete, 1897-ben Megnevezése a községnek, ahol az előadás történik A 1. II. III. IV. előadás ideje hó és nap Az előadás tárgya Az e lőadó neve Kakasd Xt 21, ni. 7, III. 14. cd u 80 2 ■** id. Pleszky Belacz és Ladou Antal, kajmány belevond> £» mádi intéző. savai cd © S3 += m cd Kötesd II. 17, II. 21, II. 24. "S 03 ed •*“Q? Apáth Alajos, Kis-Tormás H. 18, 11. 23, ni. 7. 1-8 cd f.-hidvéghi > p Medina II. 19, n. 26, III. 10. S s TJ1 bD Bonyhád n. 14, ii. 21, m. 7,-ci cg cg o cd Filácz Lajos, Tevel II. 15, II. 22, in. 8. ••cd N cd * bo kajdacsi iniO tézö Kajdacs n, 13,II. 20,n. 27,III. 13. ^ § a Kajdacs II. 18, II. 24, Hl. 21. CG SD a ifj. Pleszky Naerv-Doroeh n. 19, II. 25, III. 21. §-M Antal, faddi intéző Bikács III. 28, IV. 25, o Q Szakály n. 18, IL 19, II. 20 Gl CG •o Kegöly II. 25, II. 26, II. 27. 0> Molnár József Kónyi m. 5, III. 6, III 7, CG gazd. egyesüKocsola m. 12, III. 13, m. 14. g CG leti titkár Zomba II. 21, n. 22, m. 23. Ö0 Az előadások mindenkor a nap alkonyati szakában, 5 és 6 óra között kezdődnek. Csak Kajdacson, márczius 21-dikén, kezdődik ebéd után. Ha az előadók gátolva lesznek valamely előadás megtartásá- sában, erről közvetlenül értesítik az illető községet és tudatják az elnapolt előadás megtartásának idejét. Az előadások a nép által is könnyen mégérthető modorban tartatnak és alapjukat túl nyomólag a gyakorlati tapasztalatok fogják képezni. A vállalkozás sikere attól függ, hogy miként érdeklődik maga a nép ezen előadások iránt. A községi lelkész, jegyző és tanító urak igen nemes szolgálatot teljesítenének a nép érdekében, ha Ü Múlt számunkból térszüke miatt maradt ki. Szerk. Nagyon helyes eszme volt az egyesülés, mert a mi nem sikerült volna ha külön-külön, rendeznek tánczmulatságot, az várakozáson felül bevált egyesült erővel, közös igyekezettel rendezett műkedvelői előadással egybekapcsolt tánczmulatsággal. Az általános ipartestületnek ily módon való szövetkezése az ifjú kath. legény-egylettel kétségtelen bizonyítéka annak, hogy ez a két egyesület szorosan egymásra van utalva; mert hiszen a kath. legény- egyletnek tagjai is mind iparosok, s ők képezik az iparosvilág jövő reményeit, a kiknek az egyleti élet megfinomitja érzéköket és nemesíti erkölcsüket. A kath. legény-egyletnek most volt az első nyilvános fellépése, melylyel bebizonyította életrevalóságát. Tagjai által előadott színdarab nagy vonzerőt gyakorolt értelmes és józan iparos közönségünkre, a minek az volt a következménye, hogy ott láttuk iparos világunk legelőkelőbb embereivel mindazokat, a kik a tisztes iparnak munkásai. Az est sikerét főleg Virág Ferencz, a kath. legény-egylet elnöke, biztosította azon önfeláldozó tevékenységével, melyet a műkedvelők betanítása körül kifejtett, vele osztoznak az elismerésben a szegzárdi általános ipartestület vezéremberei és Fránek János, a ki, mint * a bál elnöke, a rendezők hatalmas gárdájával arra törekedett, hogy előteremtsen mindent, a mit a mosolygó, kedves arczu leányok szive kívánt. Ily hatalmas tényezők, s ily lelkesedés szülte igyekezet mellett nem is csoda, hogy a mulatság úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben is igen szép eredményre vezetett, a mi szolgáljon biztatásul jövőre. Már 8 óra előtt nagy tömegekben érkezett a közönség s a fényárban úszó teremben annyi szép leány és asszony volt együtt, a mennyit az idei farsang alatt még nem láttunk egy czoportban. Alig múlott el 8 óra, felgördült a függöny, s megkezdődött a műkedvelői előadás. A derék, s törekvő műkedvelők » Vissza a műhelybe« czimü 4 felvonásos színdarabot adták elő oly ügyességgel, a mely a vidéki színészeknek is becsületükre vált volna. A darab rövid története az, hogy Ombölyi Mátyás [Maus Rezső] szorgalmas szíjgyártó mesternek felesége Olga [Kisss Mariska k. a.] nagyravágyó, a ki többre becsüli a napidijas városi dijnokot, mint a mesterembert; azért Hamvas János [Král Lajos] pénzügyi tanácsos közbejöttével férjének megszerzi a kinevezést 25 frtos dijnoki állásra, a mit a munkás szíjgyártó mester az asszony örökös unszolására végre el is fogad. Lekerül ezután a házról a czégtábla s Ombölyi napidijas lesz. Ezzel a nagyralátó asszony vágya beteljesedik s megkezdődik a pazar életmód, a gyakori vacsorázás, melyre rendesen hivatalos Dalnoki Alfréd [Kremnitzky István] fizetás nélküli borbélyból lett másoló-irnok. Ez a gigerli mód nélkül adja az előkelőt és nagyban udvarol Ombölyi Ilonkának [Hübner Mariska k. a.,] ez azonban rá sem hallgat az örökösen párbajról beszélőre, mert atyjával érez és szive Endre [Reizinger Béla] iparos segédhez vonzódik. Végre bekövetkezik a katasztrófa. Ombölyi Mátyás tönkre jut, s megjelenik a végrehajtó. Midőn házából, vagyonából kiliczitálják Ombölyi Mátyást, családi szczénák után ismét visszatér mesterségéhez. A nagyravágyó asszony is, a ki egy időre elhagyta férjét, visszatér és beletörődik a helyzetbe. Endrét, a ki megtér vándorlásából, szívesen fogadják s megkapja Ilonka kezét. A darab Ombölyi Mátyásnak ezzel a mondásával végződik: »Vissza a műhelybe.« A felvonások után és főleg az előadás végén meg-megujuló tapsvihar bizonyította, hogy a közönségnek nagyon tetszett a darab, s a szereplőket, Virág Ferencz fáradhatlan rendezőt és Várkonyi Sándor súgót is a lámpák elé hívták. Az egész előadás olyan jó, egyöntetű volt, a milyen csakis becsületére válik a műkedvelőknek. A czimszerepet természetes könnyedséggel játszotta Kiss Mariska kisasszony, a kinek méltó társa volt Maus Rezső ur, a kin meglátszott, hogy nem most lépett először a színpadra. Hübner Mariska kisasszony szerepében otthonias volt s vonzóan mutatta be kedves játékával a szerény iparos leányt. Kremnitzky István ur ügyesen alakította a gigerlit s minden mozdulatával megkaczagtatta a puplikumot; a komikus szerep valóban • neki való. Jól megállotta helyét Fusz Ferencz ur, s Reizinger Béla, Král Lajos urak szintén hozzájárultak az est sikeréhez. A mint az utolsó tapsvihar a nézőtérről elhangzott és a függöny legördült, nehány perez alatt eltávolították a székeket és nyomban megkezdődött Garay Lajos talp alá való zenéje mellett igazi hévvel a táncz. Csárdás, lengyelke, walzer, négyes sorba váltották fe egymást s fesztelen jó kedvvel járta a fiatalság szünóráig. Szünóra után megkezdődött a füzér táncz szép figurákkal, e közben egy kis inczidens is történt a bálrendező-elnök és nehény ember között, a minek azonban egy kis szóváltás csakhamar véget vetett. Azután a tour és csárdás tánezot járták az ifjú párok nem csüggedő kitartással a hajnali órákig. Az első négyest 120 pár tánczolta. Jelen voltak asszonyok: André Istvánné, Al- másy Lajosné, Boros Endréné, Bogovits Istvánné, Börcsök Józsefné, Becsky Jánosné, Bogovits Jánosné, Csikós Mihályné, özv. Cziráky Jánosné, Debulay Imréné, özv. Doór Jánosné, Darázsi Jánosné, Ferencz Gyuláné, Ferner Mihályné, Franek Jánosné, Friedmann Mórné, Groszbauer Venczelné, Geisz Zsig- mondné, Hivert Ignáczné, Hahn Ferenczné, Hidasy Mátyásné, Horváth Vinczéné, Honorits Józsefné, Haudinger Gyuláné, Hradek Károlyné, Jagicza Jánosné, Kunczer Jánosné, Kiss Móriczné, Kapuváry Antalné, Kazamér Istvánné, Král Ignáczné, Kapitány Ferenczné, Kapitány Jánosné, Korch N-né, Mutsen- bacher Lipótné, Mózer Istvánné [Hőgyész,] Németh Antalné, Németh Gyuláné, Németh Józsefné, Öllé Mihályné, Petrits Gottfriedné, Petrits Antalné, Per- nitz Józsefné, Plank Ferenczné, Pozsgai Jánosné, Roth Sándorné, Rencz Ferenczné [Tolna], Ráhm Ferenczné, Stann Istvánné, Stokinger Jánosné, Schver- teczky Józsefné, Szegedi Józsefné, Szeredy Jánosné, Székely Józsefné, Szlonkai Mihályné, Tolnai N.-né, ifj. Tóth Pálné, Tóth Józsefné, özv. Török Istvánné, Theisz Lőrinczné, Tucsni Pálné, özv. Untermüller Alajosné, Untermüller Domokosné, Vilhelm Ferenczné, Vidák Imréné, Vida Józsefné, özv. Walcher Jánosné, Vidács Antalné, Vörös Ignáczné, özv. Watzek Lajosné és Watzek Lászlóné. Leányok: Brieglovits Mariska [Mohács], Bogovits Juliska, Erdélyi nővérek, Bartha Mariska, Bencze Rozália, Bogovits nővérek, Cserna nővérek [Tolna,] Darázsi nővérek, Fusz Erzsiké [Tolna], Ferner Ilonka, Groszbauer Juliska, Gebhardt Mariska, Gyüszü nővérek, Hiverth Bözsike, Hiverth Etelka, Hübner nővérek, Haudinger Ilona, Horváth Bözsike, Jagicza Ilonka, Kazamér Annuska, Kapuváry Sárika, Kapuváry Annuska, Korch Mariska, König Annuska, Kiss Mariska, Kiss Iduska, Lovász Erzsiké, Markovits Mariska, Mechtl Mariska, Mutsenbacher Rozika, Plank nővérek, Petrits Tériké, Petrits nővérek, Rencz Magdolna [Tolna], Reichl Erzsiké, Regölyi Mariska, Rám nővérek, Saághy Mariska, Szekeres nővérek, Szeredy Paula, Szegedi Erzsiké, Stirling Lonika, Stann Annuska, Szegedi Annuska, Tar Margitka, Tolnai Juliska, Vidács Mariska, Vidák Anna, Wilhelm Mariska és Végh Tériké. Amicus. • — Tánczkoszoru. Dobos Adolf szegzárdi táncztanitó márczius hó 2-án az alapnevelési egyesület helyiségében tánczkoszorut rendez, melyben a tanulók be fogják mutatni a táneztanfolyam alatt szerzett ügyességüket. A tánczkoszoruban felnőttek is részt vesznek. — A tamási-i bál. A Tamásiban létesítendő járási kórház javára rendezett bál f. hó 13-án tartatott meg — mondhatom — fényes eredménynyel a Tamási vendéglő nagytermében. A ki a csinosan diszitett tánezterembe lépett, Mohamed próféta paradicsomába képzelte magát ; mert annyi szép női arezot, annyi csinos és fényes
