Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

1897. deczember 19.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (51. sz.)

I

1890. évi szeptember hónap 23-án lépett Uduavdy szolgálatába s 1895-ben kezdette meg a sikkasztást. Az elsikkasztott összeget csak később fogják megállapítani, az azonban már most is bizonyos, hogy több ezer forintra tehető az el tulaj donitott pénz. Weisz a könyvvezetésen kivül ügynökösködött is, de megbiz- hatatlan volt.

— A tolnai kör múlt vasárnap, deczember 12-én tartotta évi rendes tisztujitó közgyűlését. Az egyesületnek ez időszerint van 86 tagja. Évi költségelőirányzata 1500 frt. Elnök lett: Rosmayer Ferencz, igazgató | Dr. Varga Pál, jegyző : M at ej ka Károly, pénztáros : Meixner János, azontúl választottak könyvtárost, Il-od jegyzőt és 6 választmányi tagot. A kör, mely csak a közel múltban a berendezésre tartozott 1400 forinttal, ma már csak 340 írttal tartozik.

• — Halálozás. Bakody Károly, nagy-vejkei plébános, f. hó 15-én reggel 9 órakor hosszú és kinos szenvedés után meghalt. A boldogultat ezelőtt 3 évvel szélhíidés érte s azóta élete csupa szenvedés volt, mig végre a jótékony halál megszabadította szenvedéseitől. Született 1839-ben, pappá 1864-ben szentelték ; 1873-tól 1889-ig Baranya-Kisfaludon, a mai napig pedig Nagy-Vej kén lelkészkedett.. A boldogultat paptársai igen szerették, nehéz betegségében gyakran felkeresték. Pénteken kisérték az öröknyugalom helyére, a község, a kér. papság és számos jó barátai részvéte mellett.

— Segédlelkészek áthelyezése. Kien le József, 8 év óta tolnai káplán, hasonminőségben áthelyeztetett Paksra. Ugyancsak Paksról Liebbald Lajos megy Tolnára. Liebelt Ferencz, szintén tolnai káplán, áthelyeztetett Duna-Szekcsőre, D.-Szekcsőről pedig Kopár i Gyula káplán helyeztetett át Tolnára.

r-1- Tanító-választás. Krenn János, hanthi tanító, baranya-cserdi községi tanítóvá lett megválasztva s ennélfogva a hanthi ktanitói állomásra pályázat e napokban lesz hirdetve.- A hátai róm. kath. olvasókörben lélekemelő ünnepség folyt le múlt vaséraap. Bár a szoczialdemok- ratizmus csirái jelentkeztek Bátán, mégis oly fényesen sikerült hazafias ünnepélyt rendeztek a bátaiak, amilyet fényben tán felülmúlhatnak a városiak, de lelkesítő hatásában semmi esetre sem. Hogy is ne! O Felségének hódoltak a hazafias bátaiak! Szűnni nem akaró éljenzéssel nyilvánították alattvalói hűségűket is hódolatukat a legelső magyar ember, a király iránt, — azon alkalomból, hogy 0 Felsége legfelsőbb -elhatározása folytán tiz művészi szobor fogja hirdetni ezeréves történelmünk nagyjainak hazafiasságát, vallásosságát, harczi dicsőségét, az igazság — és törvények iránti tiszteletét, lángoló szabadság szere- tetét s meseszerű alattvalói hűségét. A nagyhatású ünnepély Vörösmarty „Szózatjának eléneklésével vette kezdetét. Gáspár Ödön ktanitó vezetése alatt lelkesen énekelte a nagyszámú közönség. Ennek elhan- goztával Szál ezer Sándor plébános mondta el költői kifejezésekben gazdag — s mégis mindenki által jól megértett, — valóban lelketfelemelő megnyitó beszédét. Nagyhatású beszédében szónoki hévvel ecsetelte ö felségének, a magyar népet hőn szei’ető jó öreg királynak — nemzetünk történetében páratlanul álló magasztos tényét, mely „mint varázsütés, méltán gyújtotta magasan lobogó lángra nemzetünk hálaérzetét.“ Hatalmas éljen dörej akasztotta meg beszédében a szónokot, melynek lecsillapultával a kebel tiszteletre legméltóbb érzelméről, a háza iránt való olthatlan szeretetről. tett említést; azon hazaszeretetről, mély példaképeinek állít emléket, a legjobb, legnemesebb, legalkotmányosabb és legszeretet- tebb király, akinek trónja zsámolyáig szálljon a jelenlevők lelkesedése és hálaérzete is! E nagyhatású megnyitó beszéd után Gáspár Ödön k.-tanító felolvasta a királyi leirat szövegét, minek végeztével Simrák László tanitó alapos készültségről tanúskodó beszédében nagy tudással méltatta a felállítandó érez-szobor személyeinek elévülhetlen érdemeit, azon tiz szoborét, melyek dicső személyei életük és tetteik által egyébként is biztosították emléküket és neveiket minden idők részei és viharai ellen. E szép beszéd után az előre megállapított program szerint „Tartsd meg Isten a királyt“ czimü alkalmi éneket énekelte el a közön ség. Ennek elhangoztával Cs. Markó -Mihály, Pirisa István és Skrevankó Mihály ismétlőiskolás növendékek szavalták el szépen a számukra kiosztott alkalmi költeményeket, miknek végeztével ismét Gáspár Ödön ktanitó vette kezébe az ütenypálezát s a közönséggel imaszerüleg s felállva énekeltette el Kölcsey „Him- nusz“-át. Végül Szalczer Sándor plébános, a kör érdemekben gazdag s méltán szeretett elnöke záróbeszé dében az elhangzott beszédek, szavaltatok, és énekekből kittinő három fénylő csillagot: Istent, királyt és hazát s az ezek iránt tartozó kötelességeket a legre- mekebb színekkel vázolá s gyönyörű beszédét a király éltetésével végzé. Az ezt követő perczekig tartó éljenzések elhangzása után hazafias dalok s lelkesítő pohárköszöntések közt mutattak a derék bátaiak.

— Döry-Patlan községben D ö r y Andor lemon dása következtében megüresedett I. bírói állásra Jóhn Venczel Il-od biró választatott meg s az ez által megüresedett Il-od birói állásra pedig F á h n László ottani lakos lett megválasztva.- Sántha Károly sár-szentlőrinczi ev. lelkész, országos hirü költő megjelenő verskötetére száz meg százával jelentkeznek, nem várt, meglepő nagy eredménynyel az előfizetők. Csak magában a kecskeméti „Katona József“ irodalmi kör 220 példányt rendelt meg. Szegzárd, Bonyhád, Lengyel, Uzd-Borjád, Szt.- Lőrincz, Nagy-Dorogh, Budapest, Győr, Pozsony, Sopron, Kecskemét, Kolozsvár, Debreczen, Losoncz városok- és községekből is számosán előfizettek a kitűnő tollú költő verseire.

— A tiz szobor. A paksi polg. iskola növendékei e hó 16 án ritka szép ünnepélyt í'endeztek. A nagyszámú közönség zsúfolásig megtöltötte a szépen feldíszített termet. Nekünk nagyon kellemesen telt el az ott eltöltött idő. A műsort már a múlt számunkban adtuk. Az énekesek igen szépen énekeltek, mi Ozsváth tanár ügy buzgó ságának tudható be. A szavalok közül különösen Vetter Lajos IV. oszt. tűnt ki, de szépen szavalt Laszczik Ernő IV. oszt. is, valamint Materu Nándor és Mandel Manó III. oszt. növendékek. Komoly tanulmányra vall Dankó tanár felolvasása is. Ki kell még emelni Sánek Samu rajztanárt, ki ez alkalomra oly csinnal tudta feldisziteni a termet, hogy az egész közönségre nagyon kellemes benyomást tett. Mint halljuk, ilyen hazafias ünnepély több is lesz még e tanév folyamán. A hazaszeretetnek a legjobb ápalása ez, mi áldótag hat a paksi német eredetű lakosságra is.

— Dobos Adolf előnyösen ismert táneztanitó, értesülésünk szerint, a karácsonyi szünidő után fogja megkezdeni Szegzárdon a táneztanitást. Melegen ajánljuk őt a tánezoló iljuság figyelmébe.

— Karácsonyfa. A szegzárdi alapnevelési egyesület által fentartott belvárosi óvodában a karácsonyfa-ünnepélyt folyó hó 24-én (pénteken) délután 4 órakor tartják meg.

— Telekkönyvi vizsgaletétele. Nagy Antal, paksi kir. járásbirósági dijnok, a pécsi kir. ítélőtábla vizsgáló bizottsága előtt a telekkönyvi vizsgát kitűnő sikerrel letette.

Szabályrendelet a fonóházakról. Tolnavár - megye törvényhatósági bizottsága szabályrendeletet alkotott a fonóházakról, hogy a fonóházak ellen emelt sokféle panaszt megszüntesse. A szabályrendelet értelmében ezentúl csak engedély alapján nyitható fonó- - ház s ilyen engedélyt csakis erkölcsi szempontból kifogástalan egyének kaphatnak. Korcsmákban, vendéglőkben nem nyitható fonóház s a 14 éven alóli gyermekeknek tilos a. fonóházban megjelenni. A fonóházolcat esteli 11 óráig szabad nyitva tartani. A ki a szabály- rendelet ellen vét, az 2—50 írtig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő. A pénzbüntetések a község szegény alapja javára fordittatik.

— Iskolai ösztöndíj. A néhai Lymburg- Styrum gróf általa tolnomegyei nemes szármozásu ifjak számái’a alapított iskolai ösztöndíjak sorában az 1897/8-ik iskolai év befejeztével öt hely üresedik meg. Ezen 100—100 frtos alapítványi ösztöndíjakra a pályázat már ki is Íratott. Az iskolai és vagyoni bizonyitványok, továbbá a nemesi szármozást igazoló bizonyság levéllel felszerelt pályázati kérvények 1898. évi január hó 10-ig az alapítványra felügyelő választmány elnökéhez, Döry Pál alispánhoz nyújtandók be.

— Működik az adóprés. Nemcsak Szegzárdon, hanem a megye számos községében is annyira felszaporodott a nép szegénysége folytán az adóhátralék, hogy most erélyesen hozzáláttak a végrehajtók a zálogtárgyak behordásához. Szegzárdon egész halmaz dunna, vánkus, bútor és más egyéb ingóság került a városházára, a hol már alig tudnak nekik helyet adni. A szegény emberek hiába könyörögnek, hogy most télviz idején nincs kereset és igy nincs miből fizetni. Tény, hogy a szegénység óriási mérveket öltött Szegzárdon, a minek az elemi csapások és a rossz termés az okozói.

— Adományok a szegzárdi népkonyhára. A szegzárdi népkonyhára adakoztak: Kelemen Mihály Nyanya p. 5 zsák burgonya, Döry Pálné Szegzárd 60 fej káposzta, egy névtelen emberbarát 5 frt, gróf

Széchenyi Sándor Nagy-Dorogh 10 frt, grf Széchényi Bertalan Nagy-Dorogh 10 frt, Kron Salamon és Fia Szegzárd 2 frt, Pártos Zsigmond Mözs 3 frt. Ezen kegyes adományukat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1897. deczember 17. Bezerédj Pál s. k.

— Halálozás. A pécsi egyházmegyének gyásza van. Ajaky Jenő nyugalmazott varasdi esperesplébános hunyt el életének 72-ik évében. A halál Bártfán érte, a hol nyugalmas napjait élte. Alig másfél esztendeje került a boldogult Bártfára, hol P o z d e r Károly dr. gimnáziumi igazgatónak — kinek, mint a gyászjelentés mondja: atyai barátja és jóltevője volt — családja körében óhajtotta életének alkonyát eltölteni. Temetése nagy közönség részvéte mellett ment végbe. A kedves és tiszteletreméltó öreg urat Bártfán is mindenki szerette, a ki csakismerte. Ajkay 1825-ben született. 1849-ben szentelték pappá, 1859-ben nyerte el a varasdi plébániát és 1881-ben nevezték ki a völgységi egyházkerület esperessévé. Itt működött buzgó odaadással az Ur szőlejében, mignem előre haladott aggsága miatt magát nyudi- jaztatta.

— „Terjed a felekezetnélküliség“ czimen múlt számunkban megjelent hírünkre illetékes kézből azt a helyreigazítást vettük, hogy a pálfai ág. hit. ev. gyülekezetből egyetlen egy sem lett felekezetnélküli *, mindössze hat nazarénus jelentkezett a lelkészi hivatalnál, hogy naZarénus, de nem ielekezetnélkű kiván lenni: ez a hat nazarénus is már régóta nazarénus. Pálfáról az ev. tanitó pedig azért ment el, mivel máshová választották meg, s igy most az ev. tankötelesek az ev. ref. iskolába járnak.- A dombóvári pályaudvar kibővítése. A kereskedelemügyi miniszter a jövő évi vasúti beruházások tételébe a dombóvári pályaudvar kibővítése czéljából 200 ezer frtot vett fel a jövő évi költség előirányzatba.

— Humánus biztositó intézet. Nem régen megírtuk, hogy özvegy Cziráki Józsefné házánál tetőtüz támadt, mely a tetőt nagyban megrongálta. A szerencsétlenséghez még az is hozzá járult, hogy a szegény özvegy a pár hónappal előbb esedékessé vált biztosítási dijt nem tudja lefizetni. Most — mint halljuk — a Generali biztositó intézet itteni ügynökségénél a szegény kárvallott özvegy részére mégis 40 forint segélyt utalványozott. Nevezett biztositó intézetnek ezen nagylelkűségét örömmel hozzuk nyilvánoságra.

— Pályázat. A szakadáthi kántortanitói állásra 1998. január 17-ig lehet pályázni. Jövedelme a legutóbb felvett hivatalos jegyzőkönyv alapján a következő: Készpénz 26 frt, földjövedelem 135 frt, terményjárandóság 449 fi't 76 kr, kertjövedelem 20 frt, failletmény 90 frt, tandijjárandóság 12 frt 35 kr, szabad lakás 80 frt, ismétlő oktatásért 20 frt, borjárandóság átlaga 113 frt 40 kr, stóla 50 frt, ostyasütésért 3 frt, alapítványi misék után 7 frt 92 kr. Összesen 1007 frt 43 kr. Kérvények az iskolaszék czimére küldendők Szakadáth-ra (Tolna m.) u. p. Gyönk. — A lado- mányi ktanitói állomásra pályázatot hirdet az iskolaszék. Jövedelme: 10 mérő búza, 15 m. rozs, egy szekér széna, ||| hold rét, 6100 Q öl szántóföld a község által munkálva, a szükséges fuvarok és csekély stóla, 14 m. száraz kemény hasábfa, 79 frt 50 kr. készpénz. Lakás 4 szoba, 2 konyha, gazdasági épületek. Kérvények Kakasdra küldendők.

— Megfojtotta a kis gyermekét. Megírtuk már, hogy Pintér Katalin mucsii illetőségű cseléd, ki a dombóvári vasúti vendéglőben szolgált, ártatlan kis magzatát megfojtotta. A gyilkos anya eleinte azt vallotta, hogy a gyermeket születésekor rögtön az emésztőgödörbe dobta. Ott azonban hiába keresték a hullát, nem találták meg s végre a csendőrség nyomozása folytán kiderült, hogy a leány megfojtotta az újszülöttet és eldugta egy cselédtársának, K1 e p e c z Katalinnak ágyába, hol a kis hullát meg is találták. Pintér Katalin a szegzárdi törvényszék előtt fog beszámolni borzalmas tettéért.

— Panasz. A legutóbb megtartott bonyhádi országos vásár alkalmával az idegen elárusítókat az a kellemetlen meglepétés érte, hogy a vásár második napján megtiltották nekik áruiknak kirakását. Az érdekeltek óvást emeltek ezen eljárás ellen, azonban eredmény telenül.

— Elfogott tolvaj. Engelmann Ignácz bonyhádi kereskedő üzletéből 22 frt értékű árut loptak el folyó hó 7-én. A lopásra akkor jöttek rá, midőn a tolvaj már eltűnt. Az erélyes csendőrség azonban csakham kinyomozta a tettest Móra József bölcskei ismert vásári tolvaj személyében, a ki a lopott árukat egy szemétdomba ásta el.