Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-28 / 48. szám
1897. november 28. 3 év lesz, mert annyi jubileumot ülünk! . . . S ezek : 1. Garay-szobor leleplezés. 2. Főgimnázium épületének ünnepélyes megnyitása. 3. A zsidó templom felszentelése. 4. A szegzárd-bátaszéki vasút megnyitása. 5. Lapunk 25 éves jubileuma. I mi vált be e fényes Ígéretekből? Mi lett boldogító, édes valóvá | — Kadenczia: lettünk téve lóvá | — — — Pedig már szinte elringattuk magunkat a szép' remények rózsás felhőjének aranyos bölcsőjében egy boldogító hajnali szendergésre, hogy hát: mennyi fain mulatság lesz ez évben ?!?... Én magam is kiadtam a 10 parancsolatot az asszonynak, a kis lányaimnak, a cselédemnek, a harangozómnak, hogy az ünnepségekre mindenek ékesen és jó rendben legyenek, — mert — mondok — a beözönlő temérdek idegent nem bírják befogadni a vendéglők s a magán házak ajtajainak is szeretettel meg kell nyilniok. Ezen ordré folytán feleségem eresztett tágas udvaromon egy sereg különféle baromfit, *— kis lányaim — sok tánczra számítva — nagy kontót csináltak Bóday Gusztáv urnái; cselédem, harangozóm, a sok borravaló reményében a szolgálati készség és hűség fokozott mértékének alkalmazásába majd belehaltak. Jó magam, tekintélyes számú papi vendégekre számítva, idejekorán bevásároltam az itteni nagy bor- kereskedőktől egy hektó olasz, egy hektó műbort s gondoltam, hogy ezt megkeverem két hektó fain kol- lektával s ebből oly pompás ősrégi, valódi szeg- zárdi vörös bor áll elő, hogy tőle a vendég szent atyák alaposan bekapaczitálnak 1 Vége mindennek! — Fucscs! — Az öt előre jelzett nagyszabású ünnepségből csakis egy tartatott meg, — az sem messzekiterjedő demokratikus nagy czéczóval, — a »szegzárd-bátaszéki helyi érdekű vasút mütan-rendőri bejáratának« megnyitási ün- nepélylye. Hát a másik négy hol vagyon ? . . . Hogy örültünk már a látandó sok nagy parádénak, — a köztünk bolygó eleven minisztereknek, tanár és diák a sok megokolt vakácziónak, gazdasszoDy a sok kedves vendég szívesen láthatása szokatlan gyönyörének, kisasszonyok a miniszterekkel érkezendő fiatal titkárok, gavallér hírlapírók s a vidék csinos ifjúsága biztosra vett beözönlésének, —$ szállodások, korcs- márosök, sütők, mészárosok, kofák — stb. — a nyerendő szokatlan nagy haszonnak! . . . Vége mindennek!---------—A szép remények ró zsa-felhői szétoszlottak, a kedves ábrándok ringató öle —r Petőfi haragos dajkájaként — nagyot rántott rajtunk s fölébredtünk a fényes illusiók tündér-álmából, csípős, metsző téli hidegre, szörnyű valóra. Elkeseredésünkben s némi kárpótlásul a múltak füstbe ment élvezeteiért, tömegesen látogattuk a vásártéri menazsériát és sovárgó reménynyel nézünk a fehérre meszelt ólak kövér lakosainak böllér kéz által történendő gyászos halálára, vagyis a jó zsíros disznótorokra. Mert hát — mint egy ősapánk megírta már Mózes idejében — »Kedvesek a disznótorok, — elletik a disznó torok!« Én azonban azt mondom, t. hölgyeim és Uraim, hogy itt az Advent, térjünk Istenhez, látogassuk szorgalmasabban az ő házát, — igy kárpótoljuk magunkat! Palást. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Szerényi Kálmán kir. főügyészhelyettes ma Budapestről Szegzárdra érkezik, hogy az itteni ügyészséget és a fogházat megvizsgálja. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Sirchich György szegzárdi kir. ügyészségi alügyészt a trencséni kir. ügyészséghez helyezte át. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Quitner Ármin balassa-gyarmati adóhivatali gyakornokot a gyönki adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Átcsatolt csendőrszakasz. A pécsi csendőr- szárnyparancsnokság, melyhez a pécsi, mohácsi, szegzárdi s az újabban felállított dombóvári csendőrszakaszok tartoznak, ilykép igen nagy terjedelmű lévén, most a szegzárdi szakaszt elvették a szárnyparancsnokság felügyelete alól és a székesfehérvári szárnyparancsnoksághoz csatolták át. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara dr. K e r e k y Mihály pécsi ügyvédet elhalálozása következtében az ügyvédek lajstromából törölte s irodája részére gondnokul dr. Jobst László pécsi ügyvédet rendelte ki. — Kinevezés. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság Szvitek Lajost a faddi dohánybeváltó hivatalhoz kezelővé nevezte ki.- Felelősség kimondás. Miután Tolnavármegye közigazgatási bizottságának az a véleménye, hogy a sok adóhátralék egyedül a behajtással megbízott közegek erélytelenségére s a behajtás körül tanúsított hanyagsága és mulasztására vezethető vissza; ennélfogva legutóbbi ülésen meghatalmazta a p. ü. igazgatót, hogyha 15 nap alatt a hátralékok nem apadnak, úgy 17 községbe a jegyző és bíró költségére küldjön állami végrehajtót. A 17 község a következő : Ó-Dombovár, F.-Iregh, Szakos, Ozora, Bedegh, Hőgyész, Görbő, Némedi, Szegzárd, Ocsény, Kaj- dacs, Alsó-Nyék, Dees, Zomba, Pilis, Dunaföld- vár, Paks. — Fényes esküvő volt e hó 24-én d. u. 4 órakor a budapesti belvárosi plébánia templomban. Her- czeg Jenő fővárosi hirlapiró, a „Magyar-Franczia biztosító részvény-társaság“ levelezője, lapunk munkatársa esküdött örök hűséget Moravetz Irénkének, Moravetz József fővárosi műépítész és háztulajdonos leányának. A templom hajója zsúfolásig megtelt díszes és előkelő közönséggel. Ott láttuk a képviselőház, a fővárosi sajtó több előkelő tagját, a „Magyar Franczia“ tisztviselői karát testületileg és a fővárosi társadalom előkelő tagjait stb. Násznagyok voltak a menyasszony részéről korompai Korompay Béla, a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (48. sz.) Elégülten nézett a leányra. Tetszett magának is, hogy ily szépen ki tudta fejteni nézeteit a szerelemről, az életről. Azt hitte most már meggyőzte a leányt, meg is vigasztalta. A leány nem is könnyezett már. Egy kicsit sáppadt volt. Hidegen nézett a mellette ülő férfira s valami szánakozó tekintet volt az, melylyel a beszélőt nézte. Úgy érezte, amig Béla beszélt, hogy az minden szavával egy-egy szirmát, levelét tépi le annak a gonddal ápolt virágnak, mely az ő lelkében nyílt ki. Mire befejezte beszédét, a leány leikéből is elszállt az illat, az illúzió, az ábránd. Es nem is fájt neki nagyon. Sőt úgy érezte, mintha egy nagy tehertől szabadult volna meg a lelke, Megismerte ezt az embert. Most már a lelket, a szivét nézte. Es látta azt a közönyös, minden iránt czynikus lelket, azt az érezni nem tudó, szerelmet nem ismerő szivet. Megijedt attól az embertől, megundorodott tőle. Most már nyugodtan .tudott vele beszélni. — Köszönöm ezt a bölcs magyarázatot. Igazán tudományos fejtegetés. Nem is akarom megczáfolni. Csak egy megjegyzésem van. Én boldog akarok lenni és ezt a boldogságot nem tudni, de érezni akarom. Én nem eszemmel akarom keresni, hanem szivemmel. Ön próbálja meg. Keresse a boldogságot azon az utón, a melyen most jár. Engem meg hagyjon azon az utón haladni, melyet nem a vér, nem a tudomány, az ész jelöl ki, hanem a szív. Én nő vagyok, — egy hivatásom von és ez: boldoggá tenni és boldoggá lenni. Kivánom, hogy ön is az legyen. Isten önnel! Zoltán zavarban volt. Meglepték a leány egyszerű, nemes szavai. Erre nem volt elkészülve. Valamit akart még mondani, de a leány nem hallgatta meg. Bement az ő egyszerű, lányos szobájába, hol oly tiszta, szűzies volt minden. Nem sirt, nem panaszkodott. Csak sajnálta azt az embert, akit ő még szeretett is. Most már nem szerette, és örült, hogy nem szereti. Az ő tiszta lelke szerelmet keres. Boldog akar lenni. Neki olyan férfi kell, ki tudja őt szeretni, boldogítani, kit nem a vére hajt hozzá, hanem a szive, a szerelme. És a miről Ilona úgy elábrándozott ott az ő kicsi fehér szobájában, az beteljesedett . . . * * $ Mikor Zádor Ilona, mint boldog mennyasszony az esküvőjére ment, Zoltán Béla éppen az ablaknál állt. Látta elvonulni lakása előtt a hosszú kocsisort. Leolvasta a mennyasszony arczárói a boldogságot. És a mig nézte a tovarobogó kocsit, mely azt a leányt vitte, valami fájó, kínos érzés szállta meg a lelkét. Már rég elvonult lakása előtt a násznép, de ő még mindig ott állt s csak nézett a tovatünők után. És a mig ott állt, úgy érezte, hogy szemei meg- nedvesülnek. Hirtelen megfordult. Odaült az íróasztala elé. Egyideig csak bámult maga elé. Ajkai egy nevet suttogtak. Azért a leányét, kit most vittek esküvőre. És mikor erre gondolt, csak megéredt a könnye s az erős, nagy ember odaborult az asztalra és sirt, mint egy gyermek. vőlegény részéről Fejérváry Frigyes lapszerkesztő. Koszorús leányok: Herczegh Janka, Benitzky Irma, Hanzmann Tinke, Kullmann Vikna, Noszke Ida, Csannek Riza, Schwendtner Nelli, Karay Teréz, Dávid Valeria, Karay Mariska, Jamtsch Irma, Al- pár Irma. Vőfélyek: Herczeg Miksa, Fejérváry Tibor, Moravetz István, Szabó Géza, Fejérváry Ervin, Moravetz Zsigmond, Fölzer István, Luzen- mayer Antal, Brünauer Jenő, Andor Béla, Havass Zsigmond, ifj. Dávid Ferencz. Továbbá koszorús párok: Littke György és neje, Moravetz Ferencz és neje, Noszke Jenő és neje. Az esketési szertartást Kimer Gusztáv apát-plébános végezte, fényes segédlettel. A 40 kocsiból álló nászmenet fényes látványt képezett. A kocsik mind gazdagon felvirágozva, a menyasszonyi kocsi 4 szürke ló által vontatva. A vőfélyek díszes virágos bottal voltak ellátva. — Bizottsági Ülés. • Az italmérési illeték Il-od fokú megállapítására alakult bizottság a szegzárdi p. ű. igazgatóságnál 1897. november 30-án ülést tart. — Piknik a vármegye székházában. Szegzárdon, a vármegyeházában múlt szerdán fényes piknik volt. A rendezést Döry Ödön, Csapó Dániel és Han- zély János teljesítették. A szorosan zártköi'ü mulatságra csak korlátolt számban bocsátották szét a meghívókat s igy azon nem is vehettek sokan részt. Részvételi jegy személyenkint 15 frt volt. A piknik tisztajövedelmét a szegzárdi rk. ovoda gyarapítására fordítják.- Hymen. Buday Gyula szegzárdi csendőrfőhadnagy folyó hó 24-én tartotta Uj-Pesten eljegyzését simaházi Tóth Kálmán ügyvéd és neje szül. várbogyai B o g y a y Mariska kedves és szeretetreméltó leányával, Gizella urhölgygyel. Gratulálunk a vitéz főhadnagy eljegyzéséhez, a ki már nem egyszer állott szemben a halállal, a kit a személyes bátorság és a közbiztonsági szolgálatban tanúsított kiváló és sikeres működéséért ö Felsége a király — még mint hadnagyot — 1894-ben a katonai érdemkereszttel tüntetett ki.- A borellenőrző bizottság működése. Az általában elterjedt borhamisítás megszüntetése czéljá- ból alkotott törvény most már életbe lépett, s igy a törvérny értelmében a borellenőrző bizottságok is megkezdhetik müködésöket. Teljes megnyugvással konstatáljuk, hogy Szegzárdon a borellenőrző bizottság tagjai tudatával bírnak fontos hivatásuknak, a mennyiben a múlt hét folyamán már meg is kezdették a nagyobb borkereskedők pinezéiben a vizsgálatot. Kedden délután ugyanis B a j ó Pál szolgabiró, ids. Zsigmond Ferencz biró, Ma tzon Béla jegyző, dr. Hangéi Ignácz megyei főorvos ésKorbonits Dezső árvaszéki ülnök személyekből álló bizottság megjelent Kramer József borkereskedő pinczejében, szerdán pedig Wolf Henrik borkereskedőnél és a készletben talált borokból mintákat vettek, melyeket megvizsgálás végett Budapestre küldöttek. A bizottság az ellenőrzést tovább folytatva, a következő napokban vizsgálatott tartott még Hirsch József, Tóth Károly és Schneiderbauer József bor- kereskedőknél is. — Hirtelen halál. Megrázó eset történt folyó hó 27 én délelőtt 9 órakor a szegzárdi kér beteg- segélyző pénztár hivatalos helyisége előtt, a hol K e- r é k József bajai épületfakereskedő hirtelen összeesett és rögtön meghalt. A megboldogult 58 éves volt s már három hét óta Szegzárdon tartózkodott Matzon Béla szegzárdi jegyző vejénél és leányánál. Halálát szivszélhüdés okozta, s holtestét Bajára szállítják, hogy ott a családi sírboltban örök nyugalomra helyezzék*! — Adomány. A. Domsits Antónia a szegzárdi nők hódoló iratának táblájára befolyt összegből megmaradt 3 forintot a róm. kath. óvoda karácsonyfájára adományozta. — Az egyházmegyéből. Az egyházmegyei hatóság Romaisz Ferencz nádasdi plébános egészségi állapotára való tekintetből Aschenbrenner Gyula segédlelkészt nádasdon hagyta, helyette pedig Vaszary Kálmán abaligeti segédlelkészt küldte Berkesdre. — Kirendelés. A m. kir. központi dohányjövedék igazgatósága Kellner Antal szegzárdi pénzügyigazgatósági számtisztet — a dohánybeváltás időtartamára — a haj-dudoroghi dohánybeváltó hivatalhoz rendelte ki. — Házavatási ünnepély, ő herczegsége, Eszter- házy Pál kegyur jóvoltából a dombóvári plébániaiak a mai modern igényekhez méltóan réstauráltatott. Folyó hó 21-én volt a félavatási ünnepély. Megjelent Dombóvár község elitte közönsége Nyárády Aladár plébános vendégszerető meghívása folytán. Este 8
