Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-24 / 43. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. sz.) 1897. október 24. ha most még erre is felkérnek minket, miért utasitanánk ezt mi vissza ?! Ezeket tudva, nem értjük, hogy miért bánt czikk iró minket és különösen engem, a ki egyáltalán nem aspirálok ez állásra. P. ur nem tudja belátni, hogy egy tanárnak miért akar a város ez iskola ellátásáért többet fizetni, mint egy tanítónak, mikor szerinte egy munkát végeznek. En erre egy példával felelek: Kömlődön egy suszter 3 írtért csinál egy pár czipőt, a paksi suszter meg 6 írtért. Ugy-e kérem ez egy és ugyan az a munka és én úgy sejtem, hogy Ön mégis a paksi gyártmányt fogadja el, mert az csinosabb is, meg a tyúkszemét is kevésbé nyomja, mint a kömlődi. így vannak a paksi polgárok is velünk, mit én nem is tudnék rossz néven venni tőlük. írja tovább czikkiró, hogy van közöttük olyan egyén is, a ki gazdasági szaktanfolyamot hallgatott, tehát képesítve van. Én erre azt jegyzem meg, hogy mi a mezei gazdaságot három éyig és nem egy hónapig tanultuk és igy elfogja ismerni, hogy ez alatt az idő alatt mégis csak többet tanultunk mi, mint az a tanító, ki egy hónapig foglalkozott ezzel. Általában nagy ügyetlenségnek tartom, mikor egy néptanító egy polg. iskolai tanárt kicsinyei és igazán csak szánakozni tudok ilyeneken, mert tudhatják, hogy- ma a szegény, lenézett tanító minden pályától el van zárva, még a legutólsó faluba jegyzőnek sem mehet el, csak ez az egy útja van t. i. a polgár- iskolái tanárság, a hol mégis emelkedhet és még ezt az egyetlen menekülő útját is sárral dobálja be. Bizony uram, ha mi magunkat nem becsüljük, hogyan kívánhatjuk akkor, hogy feljebbvalóink megbecsüljenek. Ha egy tanítói kar összetart, ha egymást megbecsülik és úgy az iskolában, mint a társadalomban, mint komoly pedagógusok ismeretesek, biztosítom uram, hogy mindenki meg fogja becsülni és munkájukat sem fogják kicsinyelni. Még röviden megemlékezem arról, hogy P. czikkét miért vettem magamra. A paksi tanárok közül ugyanis privát passióból magam foglalkozom gazdasági dolgokkal s különösen az amerikai szőlőszettel, sőt a mezei gazdaságtan egyik szaktárgyam is és hozzá jelenleg is egy „szőlő- és borgazdasági tanfolyamon“ vagyok, de meg a szőlőszet érdekében több utazást is tettem s e téren szerzett tapasztalataimat egyes szaklapok szerkesztői a nyomda festékre is érdemesítettek és igy mondom nem lehet más egyént érteni, mint engem. A tanitó urak megnyugtatására azonban kijelentem, hogy e czikkből tudtam meg, hogy Pakson ily nemű iskolát terveznek (különben két hete távol vagyok) és hogy velem ez ügyben senki nem tárgyalt, de mint fent említettem, nem is reflektálok ez állásra. Ezeket kívántam ez ügyre vonatkozólag elmondani, miután nagyok készszolgája: Szegzárdon 1897. okt. 23-án Győrffy József. 6 _________________________________ Ha józási AiK menetrend. Indulás Budapestről d. e...............................10 óra. Ér kezés Szegzárdra este ..........................5 ó. 35 p. In dulás Szegzárdról d. u...............................12 ó. 35 p. Érkezés Budapestre este.............................10 ó. 55 p. Va súti menetrend. 1 1 1 ind. érk. 822 800 300 u Budapest < |45 755 820 1 1(81 ||01 451] V érk. ind. j 1 l43 457 516 Sárbogárd l 5£2 1155 505 I Ind. érk. I040 404 1022 : 646 221 6£1 Nagy-Dorogh 909 205 8»2 i 71» 300 704J Kölesd -Tengelicz 8« |98 831 738 330 721« Hidja-Apáthi 824 I254 808 ! 800 405 744 Tolna-Mözs 801 1216 745 818 424 803 740 ||46 723- 1 Szegzárd 830 439 8« Ind. érk. 730 ||26 709 00 •fibS 45 1 822 Ocsény 718 ||14 657 855 507 838 Decs 706 1 102 622 911 526 51 00 Pil is-Berek 6« 10*1 622 I 925 54o 908 Báttaszék 636 1025 622 1122 ;— 1031 Bonyhád 52* — 451 ! i40 — 1222 Dombóvár > I 322 — 220 I "Job82° T Budapest 1 830 __ 80 0 érk. ind. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kaposparti. Nagyon sajnáljuk, de lapzártakor érkezett. Jövő számunkban hozzuk. Cs« S., Budapest« A szerkesztő távollevén, kérését ezúttal nem teljesíthetjük. Ha J«j Simontornya. A kérdéses költeményt megkaptuk. Á. E.j Budapest. Politikai híreket nem hozhatunk, mivel lapunk nem politikai lap. Z« G«, Budapest. A beszélyt megkaptuk; köszönjük. K. B« J.j Ocsény. Jövö számunkra tettük el. DemetePa Szép tárczája jönni fog. H. J.j Budapest. A közlendők közé soroztuk. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. N Y I L T T É R.*) Nyilatkozat. Geiger Gyula ur, a „Szekszárd Vidéke“ f. hó 16-án megjelent számábán a kedd esti inczidensről írván, nem elégedett meg azzal, hogy az egész dolgot a maga valódiságából kiforgatva mondotta el, hanem személyes ellenszenvből, meghurczoltatási szándékból engem is a jelenvoltak között sorolt fel, bár igen jól tudta, hogy az egész dologban részt nem vettem, s azan időben a Szegzárd szálló helyiségében sem voltam. Ezt tartottam szükségesnek a t. közönség tudomására juttatni, mig Geiger ur eljárásáról feleslegesnek tartok véleményt mondani. Szegzárd, 1897. október 20-án. Schneider János A tolnai rk. iskolaszék szives figyelmébe. A tolnai kántortanitó — dijlevele értelmében — tartozik egy osztályt önállóan vezetni. Ezt azonban ő nem teszi, hanem osztályát segédje által vezetteti, ö csak akkor tekint be osztályába, mikor neki tetszik. Ez tehát nincsen rendjén. 0 nem csupán kántor, hanem első sorban tanitó is, és mint ilyennek osztályát magának kell tanítania. Segédet azért köteles tartani, hogy legyen valaki, ki neki a kántori teendőkben segédkezzék és őt szükség esetén iskolájában is helyettesítse. Hisz akkor a többi tanitó is megtehetné, hogy mindegyik segédet tartván magának, azokra bízza osztályának tanítását. Aztán miért kapna a kántortanitó egykor tanítói nyugdijat? Az már csak nem jogos, hogy egy oly egyén részesüljön tanítói nyugdíjban, ki rendesen nem tanít ?! A segéd, ki csakugyan rendesen vezeti a kántortanitó osztályát, fel sem vétetik a nyugdíjintézetbe, mivel neki nincsen saját osztálya. E visszás állapot megváltoztatását vagyok bátor a tolnai róm. kath. iskolaszék mint, illetékes hatóság szives figyelmébe ajánlani. Egy hitközségi tag. Bátaszék pharisaeusainak. E lap október hó 17-én megjelent 42. számának „több nem néppárti katholikus“ aláírással megjelent ezikkre azt felelem, hogy oly szánalmas „több nem néppárti katholikussal,“ kik lexikonokból és idé- zetektárából összehordott phrasisokkal akarják a világot félrevezetni, szóba állani 'érdemesnek nem tarthatom. Zeleziny K. Aladár p. kövesdi tanitó akkor vádolhatna szeretetlenségről, ha élményeit figyelmeztetés előtt hoztam volna nyilvánosságra. Levelem szeretetemnek és igazságérzetemnek volt kifolyása. Hálás ember megszokta köszönni a jóakaratu figyelmeztetést, de Zeleziny tői azt nem várom. Különben ügye jelenleg az illetékes hátóságnál van. Kijelentem, hogy oly embertől, a kik a fehéret feketének, a feketét fehérnek látják rágalmaztatni bármikor örömömre szolgál csak azért, hogy többet r tűrhetek több érdemet szerezhetek Isten előtt. Életem nyílt titok, életem könyvében lapozgathat, a kinek tetszik s ha igaz tényekkel hozakodik elő, ismét örülök, mert a jóban előrehaladhatok és isteni Udvö- zitőnkhöz hasonlóbb lehetek. Tiltakozom azonban az ellen, hogy összehasonlítsanak azokkal, kik az anya- szentegyház 2. 4. parancsolatát — úgy látszik — nem is tudják másról nem is szólva. Nebulók szájából a hóméri hasonlat olyan, mint a tehén lábán a csizma. Végre Kopári Gyula káplán urat ne bántsák, mert ő csak Augias istállóját tisztogatta, de a becsü*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. letes embereket szereti. Persze, hogy kézzel-lábbal kapálodzik az évek óta nem fésült rossz, csavargó fiú midőn édes anyja kezébe kerül és ez fejét rendbe hozza. Ne is haragudjanak annyira Joó Károly kántor urra, hisz a katholikus ügyért kifejtett tevékenysége az önökét összevéve nagyban fölözi. Ha itt-ott téved, „errare humánum est, séd in errore perseve- rare diabolicum“. Annak, hogy egyesek kijelentették, miszerint hithü fiai voltak, vannak és rendithetetlenül meg is maradnak a róm. kath. anyaszentegyháznak, én mint lelkipásztor örülök legjobban, de uraim! tetteket kérek, mert különben ez csak phrasis. Önök pedig „több nem néppárti katholikusok,“ sötétség fiai, bújjanak elő a homályból, hogy láthassuk katholicitásukat a világosságnál. Köszönöm, hogy szerepeltettek és ne felejtsék el: „Non est pax impiis, dicit Dominus“, „Pax vobis!!“ Bátaszék, 1897. október hó 18. Frey János, káplán. Samtigumz* tfELLEAES IZE «JATT UGV «INT ASZTALI VlZ, 0E LEGINKÁBB «INT Hpf ^ a A*tudó, ggomot is oufoótgag fóntafmafutát siketre? (99. 8—10.) Szegzárdon kapható : Salamon Testvérek és Steiner Károly uraknál* ZEPrá.g'ai sódar, Debreczeni paprikás szalonna, Debneezeni kalbás^, BUDAPESTI TORMÁS KOLBÁSZ, Szegedi rózsapaprika. SZEGEÜt TOJÁS TARHONYA, Stocüseraru.! lencse, STOCKERAUI BORSÓ, Iv^NOYICIv ÖOMBÄ, Szultán szilva, RÓMAI MARÓNI, Znaitni aborka, Sajtok és Halnemüek, megérkeztek és kaphatók Szegzárdon. (143. 1—1.) HIVATALOS HIRDETÉSEK. 411. z v. 1897. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a bonyhádi kir. járásbíróság 4262. számú végzése által Hirschfeld Adolf L. végrehajtó javára Kóhner Zsigmond bonyhádi lakos ellen 210 frt tőke, ennek 1895. évi ápril hó 30-ik napjától számítandó 5% kamatai és eddig összesen 33 frt 30 kr perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 702 írtra becsült bútorok és különféle bőrökből álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 4567. sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Bonyhádon, alperes lakásán leendő eszközlésére 1897. évi november hó 2. napján, d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Bonyhád, 1897. évi október hó 18. napján. Göth Antal, kir. bírósági végrehajtó.
