Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-26 / 39. szám

1897. szeptember 26. — Bírságolás az Óvodában. Bizonyára meglepe­tést' fog okozni aj szülök köreben, hogy ezután nem­csak a népiskolai tanulok szüleit sújtják pénzbírsággal az igazolatlan iskolamulasztásokért, hanem az óvodába és a menedékházakba járó kis gyermekek igazolatlan elmaradásaiért le kell fizetni a bírságot. Az 1891. évi 15. t.-cz. 4. §-a alapján ugyanis Tolnavármegye közigazgatási bizottsága az óvodákra és menházakra is kiterjesztette az igazolatlan mullasztásokért a bír­ságpénzt. Az óvó és menedékház vezetőnők ezután kötelesek lesznek két hetenkint a mulasztókat a felügyelő-bizottságnak kiírni. Az első izbeni mulasztók szülei 10, Il-od Ízben 20, V-öd ízben 50 krajczár birsággal lesznek megróva. — Ennek a törvénynek végrehajtása is sok nehézségbe fog ütközni, főleg azért, mivel a kis 8—6 éves gyermekeknél bajos megállapítani az igazolatlan elmaradásokat. — Kulturális segély. A tolnai uradalom tulaj­donosa, báró Dräsche Richárd áldozatkész és ne- messzivü jótékonyságának igaz gyöngyei ismét egy szemmel szaporodtak. A jótékony főur ugyanis Né­meth Márton fáczánkerti tanítónak gyermekei nevel­tetésére a folyó tanévre is 80 frt segélyt kegyeskedett adományozni. A segélyezett hálája, az ég áldása s a nevelés ügye iránt érdeklődő emberiség nagyrabecsü­lése kiséri a jószivü báró ezen nemes cselekedetért. — Felülfizetések. A „Szegzárdi Kath. Legény- Egylet“ által folyó évi szeptemper hó 19-én tartott szüreti mulatságon a következők fizettek felül: N. N. 1 frt. Gaál Sándor, Krámmer János, Ujfalusy Lajos, Tóth József 70—70 kr. Tóth Józsefné 50 kr. Szlonkay Mihály, N. N. 40—40 kr. Pernitz József, Kálmán János 80—30 kr. Tóth János, Fúsz Ferencz, Fránek János, Kiss Ignácz, Tóth Pál, Óváry József, Bárány András, Koszorú Lajosné, Vágner Károly, N. N., Holub János, N. N., Háry Ede, Falusi József, Mozolán István, Hődl Andor, Németh Athanáz 20—20 kr. Steindl Lajos, Öllé Lajos 15—15 kr. Pesthy Béla, Korch Mariska, Barta Lajos, Álliquander Tamás 10—HO kr. Bogovits István 5 kr. Jegyeiket meg­váltottak: Wosinsky Mór 1 frt, Razga Lajos 30 kr. — Dementi. Folyó hó 19-iki számunkban „Tol­nai ev. ref. egyházmegyei közgyűlés“-ről szóló tudó sitásunk azon részébe, mely az esperesi jelentéssel fog­lalkozik, téves értesülés csúszott be, melyet tudósí­tónk kívánságához képest kézséggel és örömmel helyes­bitünk. U. i. tudósítónk a saját jelentését felolvasó esperestől távol ülvén, az egyházi esküt fel nem vett 5 esetet többnek hallotta emlitettni, ehhez képest irta meg tudósítását; most hogy az esperesi jelentést al­kalma volt betekinteni, örömmel arról győződött meg, hogy a jelentés a hívek ragaszkodását es hithüsegét a szomorú gazdasági viszonyok mellett es a nagy egyházi terhek daczára is kiemeli s a felekezet nélküliség a tolnai ev. ref. egyházmegyét — ez idő­szerűit — még nem fenyegeti. — A szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatóságnál 1897. október hó 6-án délelőtt 10 órakor a pénzügy- őrségtől bevont 10 drb téli, 13 drb nyári takaró, 16 drb szalmazsák és 17 drb fej vánkos nyilvános árverésen eladatni fognak. — Üres tanítói állomás. Szemcse-csehi községnek, községi népiskolájához, 400 frt évi fizetés, 1 szobából álló lakás, 50 frt iskola fűtési és 20 frt iskola tisztogatási átalány mellett, okleveles tanító, tanítónő, vagy az 1896/7 tanév végéig képesített oki. óvónő kerestetik, ki az iskolá­ban az oktatást ellátná s egy évig ideiglenesen lenne, alkalmazva. Pályázók kereszt-, oklevéllel es eddigi működésűkről kiállított bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket szept. hó végéig tolnavarmegye kir. tanfelügyelőjéhez adják be. — Államsegély. A földművelésügyi miniszter szem előtt tartva azt, hogy az állattenyésztők ren­delkezésére képzett állatorvosok álljanak, elhatározta, hogy az állatorvosi akadémián jó sikerrel végzett or­vosokat két évre évi 600 forint és szabad la­kás élvezetében részesíti, hogy azok az ál­lami ménes intézetekben gyakorlati szakképzettséget szerezzenek. A tanfolyam az év november hó 1-én kezdődik s az ösztöndíjasok tartoznak az állami mé­nes intézet parancsnokának rendelkezéseit katonai pontossággal végezni. Pályázatok a törvényhatóság utján adandók be a földmivelésügyi miniszterhez. — A „Szegzárdi 1-ső Magyar Asztaltársaság“ az „Oroszlán“ -vendéglő helyiségeiben 1897. évi októ­ber hó 3-án a helybeli szegény gyermekek felruhá- zási alapja javára szüreti tánczmulatságot rendez. Beléptidij : személyjegy 30 krajczár. Kezdete 8 óra­kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak es hirla- pilag nyugtáztatnak. — A pécsi országos vásár. A kereskedelem­ügyi miniszter megengedte, hogy a Pécsett folyó hó 27-ére és 28-ára eső országos vásár ez évben kivé­telesen október hó 4—5-én tartassák meg. — Beiratások az iparostanoncziskálába. A szeg­zárdi iparos-tanoncziskolában ma kezdik meg a taní­tást. Ugyanekkor történnek a felvételek és beiratások is. — Meghívó. A bátaszéki önkéntes tüzoltó-testü- let 1897. évi október hó 3-án, délután 4 órakor tartja szolgálati érmek kiosztásával kapcsolatos zárgyakor­latát, és ugyanaznap, este 8 órakor a „Polgári Kaszinó“ helyiségeiben a testületi pénztár javára tánczestélyt rendez. Belépti-dij a tánczestélyre személyenkint 1 korona. — Ingyenes helyek a vinczellér iskolában. A ménesi m. kir. vinczellér iskolánál az 1897-ik évi deczember hó 1-én kezdődő tanévre több ingyenes hely van üresedésben. A kik pályázni akarnak, fel- hivatnak, hogy folyamodványukat a földmivelésügyi miniszterhez czimezve nyújtsák be folyó évi november hó 1-ig a ménesi m. kir. vinczellériskola igazgató­ságánál (u. p. Gyorok, Aradmegye). A belépőtől kívántatik, hogy katonakötelezettségen túl legyen és hogy tudjon írni, olvasni és magyarul beszélni. A tanfolyam egy évig tart. — Aranyórát lopott. Gróf A p p o n y i Sándor lengyeli Anna-fürdőjében folyó hó 11-én ellopták özv. Fekete Györgyné zombai lakos 30 frtos aranyóráját. A lopás az alatt történt, mig Feketéné fürödni volt. A csendőrség csakhamar kiderítette, hogy a lopást B o j ás István dijósberényi szolgalegény követte el, a ki az nap gazdájáért jött a fürdőbe, hogy hazavigye Diósberénybe, s ez alatt eszelte ki a lopást, melyen most rajta vesztett. A tolvaj szolgalegényt e miatt Béla Mihály gazdája is elcsapta, a csendőr­ség pedig jónak látta őt a bíróságnak átadni, nehogy elcsavarogjon. — Súlyos testi sértés. Rézmann János tamásii vendéglősnél véres verekedés volt folyó hó 13-án éjjel. Dávid Péter tamásii, és B. Kovács József regölyi lakosok szenvedtek súlyos testi sértést. A véres eset egyébként úgy történt, hogy Dávid Péter elment Gőgös András rendőrrel Rézmann János vendéglőjébe s ott G. Szabó Pál regölyi lakossal szóváltásba keveredett, mire őt Szabó eltaszi- totta s erre az ottlevő B. Kovács János s ennek bátyja, B. Kovács József megtámadták és életveszé­lyesen megszurkálták. B. Kovács József dulakodás közben kapta a szúrásokat. — Önfeláldozó anya. Sálig a János tolnai jó­módú iparosnak három éves fia az udvaron játszott s a kerekeskut káváján keresztül a mélységbe zuhant. Játszótársai rémes kiáltásaira a gyermek anyja kiugrott, a kúthoz sietett s a magos káván át­vetette magát. A következő pilanatban a kút fene­kén volt s fuldokló gyermekét karja közé kapta. Súlyosabb testi sérüléseket sem az anya sem a gyer­meke nem szenvedett smindkettő élve került ki a kutból. A ki állott izgatottság azonban az önfe­láldozó anya idegeit úgy megviselte, hogy a gyermek megmentése után önkívületbe esett s most az ő élete megmentésén fáradoznak az orvosok. A gyer­mek a kutból kis pihenés után egyenesen az iskolába ment. — Vagdalkozó pénzügyőr. Bozsó Sándor szeg­zárdi pénzügyőr a napokban becsipett oly annyira, hogy az utczán kivont karddal járt és a köveket vagdalta. A központi főszolgabíró a magáról megfe­ledkezett pénzügyőrt 15 frt pénzbírságra ítélte. — Öngyilkosság. Teher volt Szabó Ferencz Balogh szegzárdi lakosnak az élet, mert már évek óta gyógyíthatatlan betegség gyötörte. Életuntság vett e miatt rajta erőt és folyó hó 19-én délután fazekas- utczai lakásán az ajtósarkára felakasztotta magát. Mikor felesége hazajött I a szobába akart menni, az ajtó sarkán függő öngyilkos holtteste meglóbálódott és a kis üveg ablakot betörte. Ettől az asszony annyira megijedt, hogy megrémülve futott ki és segítségért kiáltott. A szerencsétlen embert ezután levágták, s folyó hó 20-án temették el. — Vásár Faddon. A faddi legközelebbi orszá­gos vásár 1897. évi október hó 4-én fog megtartatni, melyre az érdeklődők figyelmét ez utón is felhívjuk. — Tüzesetek. Kovács Ádám szegzárdi lakos nagy baglya szénáját valamely rosszlelkü ember folyó hó 8-án a határban felgyújtotta és az teljesen hamuvá égett. A széna 85 frtra volt biztosítva s igy a gazda kára megtérül. Bátaszéken folyó hó 4-én éjjel K ő c z Jánás háza gyuladt ki, mely teljesen leégett ugyan, de a gyorsan kivonult tűzoltóságnak sikerült a szom­szédos házat megmenteni. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (39. sz.) t — A babona. Már Kálmán király bölcsen kimon- dotta, hogy boszorkányok nincsenek és meg is tiltotta, hogy boszorkányságért senkit se szabad üldözni vagy megégetni. A boszorkánykodást, kuruzsulást azonban még a jelen felvilágosodott században sem lehetett különösen a nép alsó osztályából kiűzni, a mit az alábbi eset is bizonyit. Tamásiban történt, hogy Z ein er Frigyes mult hó 31-én elhagyta az ő törvé­nyes feleségét, Iván Katalint, a ki ezt nagyon szivére vette, mert férjét sehogy se tudta elfelejteni. A hűt­lenül elhagyott asszony tehát Huszár Erzsébethez fordult tanácsért, a kiről az a hiedelem van elterjedve, hogy olyan hűvös italt tud készíteni, melytől az elvált házasfelek ismét összekerülnek és szeretve egymást folytatják a megzavart házaséletet. Huszár Erzsébet le is irta egy czédulára Z e i n e r Frigyesnének a „csodaszert“, aki aztWeisz Sándor korcsmároshoz vitte, hogy keverje bele férje borába, ha oda jön borozni. A korcsmaros elutasította az asszonvt kéré- sével és nem vállalkozott a különös szerepre. Ekkor valahogy Zeiner Frigyes ivóvizébe keverték a „csodaszert“, melytől nemcsak hogy nem szerette meg ismét elhagyott feleségét, hanem ellenkezőleg feljelentette őt mérgezési kísérletért. Dr. S t e r k József orvos megvizsgálta a megmérgezettnek vélt vizet, s konstatálta, hogy abban a méregnek semmi­féle nyoma sincs. Hogy ezután összekerülnek-e még i egyszer az elvált házas felek | Azt bajos volna megmondani. — PusztitÓ tűz. Görbön 11-én éjjel, tűz ütött ki Zsiga György házában, mely nemcsak az ő házát, hanem Prancstéder Istvánét is elpusz­tította. — Feltörte a ládáját. Miskéri Ferencz és Tóth Jánás szegzárdi lakosok is, mint sok mások, Budapestre mentek munkát keresni, hogy a minden­napi kenyérhez jussanak. A jóbarátságot Tóth János arra használta fel, hogy M i s k é r i Ferenczet meglopta, a kinek ládáját feltörte és belőle 3 frt készpénzt, egy mellényt és fehérneműket lopott el. — Késelés. Nagyon elharapódzott a késelés most már nemcsak a tüzesebb vérü magyar falusi legények között, hanem a németek is kezdik használni verekedés közben fegyverül az éles kést. így a napok­ban Tolnán is megtörtént, hogy Nagy János tolnai lakost Fel kér József és Link József boszuból mee- támadták és annyira össze szurkálták, hogy sokáig fogja az ágyat nyomni, mig veszélyes sebeiből kigyó­gyul. T Ö R V É N Y S Z É K. * I * * * S — Az apa bocsánata. Az apja vagyonára vá­gyódott Bed a Sándor geijeni lakos, s hogy vágyát I kielégítse, attól sem rettent vissza, hogy édes apját meglopja. A rossz fiú megtudta, hogy apja távol van s folyó évi január hó 5-én bemerészkedett az udvarba oly formán, hogy az ajtón levő zárt leütötte. Ezután a mit az udvaron talált, nevezetesen egy öl tűzifát, 39 fonál paprikát, 2 drb csirkét, egy favillát, egy baltát és egy vendégoldalt elemeit. Az öreg B e d a azonban megbocsátott rossz fiának, s igy az ellene emelt vádat a szegzárdi kir. törvényszék előtt múlt kedden visszavonta, bocsánatát azonban ahhoz kö­tötte, hogy a bűnügyi költségeket fia tartozik meg­fizetni. — Tolvaj asszony. A szegzárdi kir. törvényszék folyó hó 21-én tárgyalta Reiter Józsefné született S z ö n y i Julia szegzárdi lakosnő bűnügyét, a ki azzal volt vádolva, hogy Horváth Ida férj. Furuglyás Imrénét meglopta. Az eset úgy történt, hogy Szil­veszter estén Reiter Józsefné elment Horváth Idához, — a ki a „Szegzárd Szállóban“ szobaasszony ként volt alkalmazva — azon ürügy alatt, hogy a szállóban e napon megtartott mulatságot szeretné meg­nézni. A vendéget Horváth Ida szivesen fogadta szobájában, s mivel neki dolga akadt, magái’a hagyta. Ez idő alatt eltűnt szekrényéből a megtakarított 50 fríj a, a mit már akkor vett észre, midőn a tolvaj asszony eltávozott. A gyanú alapján a csendőrség Reiter Józsefnénál házkutatást tartott s nála meg is találta a lopott pénzt kevés híján és azt a kulcsot • is, melylyel Horváth Ida szekrényét felnyitotta. A törvényszék előtt a vádlott azzal mentette magát, hogy a pénzt a földön egy papírdarabba takarva találta. Ezt a beszédét azonban nem fogadták el s igy 7 h a v i börtönre ítélték. — Védte a párnáját. Rendetlenül járatta B o- denbücher Györgyné német-keéri lakos egyik leányát az iskolába, | a mi miatt a törvény értelmében 50 kr bírságot szabtak rá. A szegény asszony azonban nem tudta a bírságpénzt lefizetni s igy a végrehajtó lefoglalta utolsó párnáját, melyet multévi november 13-án akart elvitetni. Hét gyermeke volt a szegény I asszonynak, de csak ejgy párnája, igy azt nem volt

Next

/
Thumbnails
Contents