Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-09-19 / 38. szám

gára válalt; fel fogja tárni, hogy Szárnovszky urnák nagy talentuma előtt meghajolhatnak az emberek, de megbízhatósága kérdésében a vélemény alkotás nagyon meg van nehezítve. S ez is eredmény, mert hát igaz az a közmondás, hogy más csak kárán tanul a magyar. ' Legalább nem csak ezen a vidéken, ha­nem széles Magyarországon alig akad ember, ki valami hő vágyat táplálna, Szárnovszky úrral a művészet terén, valami szorosabb ösz- szeköttetésbe lépni! b. Kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai viszonyok között, midőn a hölgyek és gyermekek öltözékeinek házilag való elkészítése a háztartás pénzügyi viszonyainak egyensúlyozásához lényegesen hozzájárul, csaknem nélkülözhetetlen a családban egy erre vonatkozó okszerű útmutató és tanácsadó. Es mi lehetne ez más, mint egy szakszerűen szerkesztett, jó divatlap. Azt hisszük, kellemes szolgá­latot teszünk lapunk t. előfizetőinek, midőn sikerült Király Jánossal, a legrégibb magyar divatlap szer­kesztő-kiadójával, oly egyezségre lépnünk, hogy lapját a Budapesti Bazárt, mely jövőre harminczkilenczedik évfolyamába lép, lapunk t. előfizetőinek kedvezményes áron megszereztük. A Budapesti Bazár havonta két­szer megjelenő szépirodalmi divatlap I minden számá­ban számos ábrán mutatja be a legújabb hölgy- és gyermekdivatot, a legújabb kézimunkákat, mindenkor szem előtt tartva a czélszerüséget, az elegáns egysze­rűséget, gondosan kerülve az oktalan cziczomát és a czéltalan czifrálkodást. Az öltözékek kiszabásához természetes nagyságban rajzolt szabás-minta-iveket nyújt s negyedévenkint egy-egy gyönyörűen színezett aquarell-divatképet is ád. A Budapesti Bazárhoz mel­lékelt szépirodalmi részén regényeket, tárczákat és költeményeket közöl, megemlékezvén a fővárosi élet mozzanatairól is. Lapunk t. előfizetői, ha a Budapesti Bazárt is megrendelik, egy divatlap birtoklása mellett minden más szépirodalmi folyóirat mellőzhetik. A Budapesti Bazár negyedévi előfizetési ára 1 forint 50 kr. Lapunk t. előfizetői a Budapesti Bazárt negyedévenként I forint előfizetési árért rendelhetik meg. Midőn a most kez­dődő október-deczembei'i negyedre az előfizetést megnyitjuk, tisztelettel kéijük lapunk t. előfizetőit, hogy az előfizetési pénzeket hozzánk beküldeni szíves­kedjenek, hogy kellő időben intézkedhetvén, a Buda­pesti Bazárt b. czimükre azonnal megindíthassuk. _2___________________________________ Lapunk t. előfizetőinek b. figyelmét ez általunk nyújtott kedvezményre ismételten felhiva, vagyunk Kitűnő tisztelettel a „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 14-én tartotta meg gróf Széchenyi Sándor fő­ispán elnöklete alatt havi ülését. Döry Pál alispán jelentése szerint augusztus havában elintézendő volt 2995 ügydarab, ebből elin- téztetett 2356, közgyűlésre fentartatott 12 darab, augusztus hó végével hátralékban maradt 627. A mintegy 5 napi ügyforgalomnak megfelelő hátraléknak indokát három előadónak épp ezen időszakra eső hosz- szabb szabadságoltatása képezi. A csendőrkerületi parancsnokság által közölt eseményjelentés szerint, a múlt hó folyamán különféle bűncselekmények miatt 107 egyén ellen tétetett fel­jelentés, kik közül a vád alapossága folytán 22 egyén lön letartóztatva. Fegyelmi eljárás augusztus hó folyamán három esetben rendeltetett el; rendbírság 8 esetben alkal­maztatott kivétel nélkül községi közegek ellen. Jelen­tette az alispán, hogy a szegzárd-bátaszéki vasút mütanrendőri bejárása folyó évi augusztus hó 23-án ej tetett meg s az a közforgalomnak nyomban át is adatott, mely által egy nagyfontosságu közlekedési érdek lelt kielégítést. Kívánatosnak tartaná az alispán jelentésében, ha az utazó közönség kényelmére a Szegzárdról este induló budapesti vonathoz, valamint- a Budapestről—Bátaszék felé közlekedő kocsihoz is csa- toltatnék, hogy ezáltal az éjjeli vonat, az utazó közönség számára használhatóbbá tétetnék, a mennyiben nem­csak az átszállások, hanem a vendéglőbeni éjjeli tar­tózkodások is az utazó közönségünk javára elkerül­hetők lennének. Jelentette továbbá, hogy a szegzárdi főgimná­ziumban a beiratások folyó hó szeptember első négy napjaiban eszközöltettek, és hogy a tanfolyam már a teljesen elkészült főgimnáziumi épületben nyittatott meg. Végül jélentette, hogy a földmivelésügyi miniszter folyó hó 9. és 10-én Tolnavármegye törvényhatóság határában a Duna szabályozási, illetőleg árvízvédelmi müveket, s különösen a szegzárd-bátai Dunavédgát- társulat által a belvizek eltávolítására létesített gőz- szivattyu-telepet személyesen megtekintette, s a tár­sulat működése felett megelégedését és elismerését nyilvánította. Dr. Ha ngel Ignácz megyei főorvos jelentette, hogy az egészségügyi viszonyok az elmúlt hónapban TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.) ____ kedv ezők voltak, sőt a kanyoró járvány teljes meg­szűnése által jelentékenyen javult. A fertőző betegségek szórványosan a követke­zőleg oszlottak meg: difteritisz 15 községben 39 eset 5 halálozással, vörheny 4 községben 11 eset, hasi hagymáz 10 községben 21 eset, hökhurut 3 községben 16 betegedéssel, kanyoró 16 községben 135 betege- déssel és 4 halálozással, trachoma egy községben. Orvos 3 telepedett meg újabban a vármegyében: egy Pinczehelyen, kettő pedig Tamásiban. A szegzárdi Ferencz-közkórházban julius hónap - ról ápolás alatt maradt 277, augusztusban felvétetett 93, ápoltatott összesen 370 beteg; gyógyult ezek közül 69, javultan elbocsájtatott 13, gyógyulatlanul 8; meghalt 7 egyén. Fink Károly pénzügyigazgató jelentésében elő­adta, hogy augusztus havában befolyt összes 406,212 frt 45 kr adó. Ezen eredmény összehasonlítva a múlt év hason időszakában elért 333,123 frt 46Va kr befizetési eredmény­nyel, a folyó évi kedvezőbb 73,088 frt 98V2 krral. Perszina Alfréd kir. főmérnök az állami és törvényhatósági közutakról valamint a vasúti ügyekről tett jelentést. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő az elmúlt hóban iskolákat nem látogatott, mivel a tanítás min­denütt szünetelt. Jelentésében felemlítette, hogy S c h e 111 Miksa, györei r. k. tanító, Hevesvárme­gyébe kir. tanfelügyelőségi tollnoknak neveztetett ki. Továbbá jelentette, hogy a tamásii gazdasági ismétlő­iskolának felállítása folyamotban van, a mennyiben a község faiskoláról gondoskodott, azt bekerítette és fel­szereléssel ellátni is ígérte. Hogy ezen iskola tanítója megfelelő fizetéssel ellátva legyen, a vallás- és közokta­tásügyi miniszter Kindl Vilmos ottani tanítónak erre szóló képesítését bekövetelte, s az ő előtelj esztésére a tanító tiszteletdija utal vány oztatni fog. Végül jelentette, hogy a 1897. évi augusztus hó 15- éig engedélyezett szabadságideje lejárván, múlt hó 16- án helyettesétől a tanfelügyelőség vezetését átvette. Az árvaszéki elnök jelentése szerint au - gusztus hóban az árvaszéknál az ügymenet rendes volt s különös intézkedés szüksége fel nem merült. Az ügyforgalmi kimutatás szerint a julius hó végén hátralékban maradt 353 ügy darabbal együtt a folyó évi augusztus havában beérkezett 1896 darabot hoz­zászámítva, elintézésre várt 2249 drb, úielyből 1693 elintéztetett s 556 drb maradt hátralékban. 1897. szeptember 19. A tolnád ev. ref. egyházmegye közgyűlése. Igen látogatott közgyűlést tartott a tolnai ev. ref. egyházmegye folyó hó 14-én S z i 1 a s s y Aladár világi gondnok, Csekey István, majd az uj esperes Dömök Péter társ, elnökök vezetése alatt. A gyűlés a ref. templomban vette kezdetét a szokásos imával, majd az uj esperes Dömök Péter, valamint dr. Müller János világi tanácsbiró Máthis Kálmán és Bodnár István tb. világi aljegyzők tettek esküt, kikhez a világi gondnok búzditó, lelkesítő beszédet intézett. Ugyanitt a volt esperes jelentését olvasta fel, melyből szomorúan volt konstatálható, hogy az egyházközségek is nagyon érzik a gazdasági váltságot s hogy a felekezet nélküliség itt-ott egyik, másik egyházközségben már felütötte a fejét, a mi azonban ismét csak arra vezethető vissza, hogy a szegényebb egyház hívei a terhes egyházi adóztatás alól menekülni óhajtanak (egy másik jelen­tés is foglalkozott ezen jelenséggel, s azt a gondolatot vetette fel, hogy ezen bajon a felekezet nélküliek ál­landó egyházi adóztatásával lehetne segíteni). A gyű­lés ezután a városháza tanácstermében lett folytatva, hol a különböző bizottságok jelentéseit hallgatták meg, az államsegélyek iránt tettek indítványt s letárgyal­ták a 48 pontból álló tárgysorozatot s egyúttal a kü­lönböző bizottságokat is megválasztották, illetőleg ki­egészítették s bár egyik másik tárgynál hosszabb viták folytak, még is hogy az ebédre fordított 2 órai szünetelés mellett a gyűlés d. u. 8 órára befejezhető volt, az a világi gondnok, Szilassy Aladár tapin­tatos ügyes s fáradhatatlan vezetésének tulajdonítható. A különböző bizottságok a következőképpen alakí­talak össze: I. KÖzalapi bizottságba megválaszta­tott : B u s Lajos egyházi-, Dömötör László világi tag. II. Építési bizottságba: Tóth Károly, Ágos­ton István világi-, Bus Lajos egyházi rendes és Máthis Kálmán világi póttagul. III. Időszaki ta­nácsba : D ó c z y József uj tag választatott be. IV- Taniiggi bizottságba: Babay Béla pilisi-, Szűcs Endre czeczei-, Szabó Károly paksi lelkészek, —■ továbbá Somogyi István d. szentgyörgyi és Győri szépen elrendezve. Egy bölcső állott letakarva a sa­rokban. Nem használják, — úgy látszik. Megengedj Sári leülök. Nagyon elfáradtam az útban. Letörült neki egy széket a kötényével s elébe tette. — Foglaljon helyet kelmed. — Hál’ istennek, hogy megszólaltál. Azt hittem beszélni sem tudsz már, mióta nem láttuk egymást. Várta, mit fog rá felelni. Hallgatott. — Régen volt. Sok minden történt azóta. Sze­rettelek, nagyon szerettelek, mint a hogy most is szeretlek. Úgy elnéztelek, mintha a szentem volnál, a kire még fölnéznem is Istenkisértés volna. Jártam utánnad, mint a holdkóros. Nekem elég volt ennyi. Miért sápadsz el ? Bajod van ? — Semmi, semmi. — Egy napon azzal fogadtál, hogy hirt kap­tál a bátyádról, a ki Talliánországba hadakozni ment. Azt mondtad: hozzam haza, akkor az enyém léssz. Elmentem, megtaláltam a bátyádat. Itt az ii'ás róla. Ládd. Meghalt . . . Még erre sem jajdulsz föl | Halk sikoly hagyta el Sári ajkait. — Hazajöttem. Mire ? Hogy téged más karján lássalak. Osszeakazkodtál az első utszéli sihederrel. En pedig, a gazdag legény járok mint a bolond egy legény után, a kit nem is ismerek. S ellenben te, a ki sokáig a lelkem voltál, a kit jóformán tekintettel sem mertem illetni, elhagysz mint egy hűtlen állat a gazdáját. Miért tetted ezt velem? Felelj. Az asszony sápadt arczát tenyerébe fektetve, isszonyu kínnal suttogá: — Nem tudom, nem tudom j Hirtelen leborult a földre és omló könnyei közt zokogott lázzal, szenvedélylyel. — Bocsáss meg Laczi, bocsásson meg, könyör- gök mint az Istenhez, ne bántson, hallgasson meg, szerettem, szerettem kelmedet, a hogy embert csak szeretni lehet. Elhagytam miatta a gazdag apámat, laktam egy vén boszorkánynál, a ki gonoszabbul bánt velem, mint a kutyájával. Elhagytam miatta az apámat, a' kelmed szeretete volt az éltetőm a boldogságom. Egy napon felkeresett az apám. Elmondotta, hogy a bá­tyám él. Hozza el kelmed, akkor odaadnak, kelmed elment. Másnap megint ott volt az édes apám a Sárga Imrével. Elhitették velem, hogy kelmed az ő ke­zükben van. Ha hozzámegyek Imréhez, szélnek eresz­tik. Ha nem, kinozni fogják. Szerettem kelmedet, a szeretet vakká tett. Hittem nekik. A nászlakomán azután rémledezik előttem, hogy látom kelmedet, a hogy keresi bátyámat. A vén boszorka kivallott min­dent. Tanácsot adott. Virágzárral megöltem az ura­mat. Vigyázzon kelmed, kendet is elemésztem. A szeme vérben forgott. Arczát isszonyuan el- éktelenitette a fájdalom. Laczi odament hozzá és gyöngéden simogatta az arczát. — Térj magadhoz ! — Nem tudták meg a tettemet, kelmédnek el­mondottam. Itt vagyok a kezében. Tehet velem, a mit akar. Szerettem, szerettem. Oltalmazzon. Védjen meg. Ne hagyjon. Végigterült a földön. A legény pedig, a ki azzal jött, hogy halottá teszi a hűtlen kedvest, ölébe fogta a fejét és rebegte édesen, lázzal. — Ne félj . . . enyém vagy, oltalmazni foglak. ... Es csókolta hosszan, hosszan . . .

Next

/
Thumbnails
Contents