Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-09-12 / 37. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (37. sz.) 1897. szeptember 12. — TŰZ. A dunaföldvári tűzoltó-egylet ismét ritka tanujelét adta életrevalóságának. A mit már oly gyakran volt alkalmunk tapasztalni, ezúttal fényesen bebizonyították, hogy városunk oly tűzoltó-egylettel dicsekedhetik, mely annak igazán becsületére válik, s mindenkor büszkén vallhat magáénak. Városok krónikáiban példátlanul áll az eset, szinte hihetetlenül, csaknem meseszerűen hangzik. Folyó hó 4. és 5-ike közötti éjjel tűz ütött ki Funták János fazekas házában. A vihar vadul száguldott végig a vidéken, toronymagasságra hordta a sziporkázó tüzes üszköket, s az egész várost végpusztulással fenyegette a rettenetes elem. A község lakói egy szálig mind talpon voltak, s megrémülve hordták ki házaikból mindenüket tüzmentes helyekre, még a távoleső városrészekben is, mert senki sem merte volna gondolni, hogy csoda történjék. És mégis megtörtént. A tűzoltóknak sikerült nagy erőfeszítéssel a tüzet a fergeteggel szemben is annyira lokalizálni, hogy csupán csak két ház égett le. Hogy mily emberfeletti munkát végeztek ez alkalommal, lehetetlen leírni. A községben azóta minden ajk a derék tűzoltókról beszél, mint a legendái hősökről, kik a várost a pusztulástól s nyomortól megmentették. — Betöréses lopás. Értény községben a napokban ismeretlen tettesek Frei Manó kereskedőhöz törtek be. Az udvarfelöl kiásták a ház falát és behatoltak az üzletbe, a honnan szappant és a pult fiókjából 26 frt 90 kr készpénzt loptak el. — Tüzhalál. Tóth Péter hátai lakos különös módon vetett véget életének. A szegény öreg ugyanis vagyonát felosztotta még életében fiai között, hogy végső napjaiban őt eltartsák. Fiai azonban a rossz gazdálkodás és az elemi csapások következtében annyira a tönk szélére jutottak, hogy apjuktól kapott vagyonukból a hitelezők kiliczitálták. Most már nem volt a szerencsétlen apának otthona, a mi annyira elkeserítette, hogy kétségbeesésében kiment a határba és ott meggyujtott egy szénagazalt. Midőn a lángok már magasra csapkodták, elszántan belevetette magát a tüzbe és abban lelte tűzhalálát. A szerencsétlen ember sorsa részvétet keltett a bátai lakosokban. — Vándor színész. A faddi csendőrség letartóztatta a korcsmában Dombi Béla vándorszínészt — a kinek igazi neve M i k h u r Izrael — mivel igazolvány nélkül csavargóit és abból tartotta fenn magát, a mit másoktól sikerült különféle ürügyek alatt kicsalnia. — Gabona égések. Majsa községhez tartozó Formód pusztán Hónig Mór bérlő 2000 kereszt búzája és egy cséplőgépje égett le a napokban. A kár 5000 frt. A tűz gyors terjedésének a vízhiány volt az oka. Fadd községhez tartozó Fels ő-H e n c z e pusztán meg folyó hó 2-án volt gabonaégés. Engeln a n n Ádám gyöi’könyi lakosnak 53 csomó gabonája pusztult el. — Ismeretlen női holttest. Dunafbldvár község határában egy ismeretlen női holttestet fogtak ki a Dunából. A hulla leírássá: középtermetű, 4 alsó metsző foga hiányzik, egyéb személy leírásra vonatkozó adat a hulla nagymérvű feloszlása folytán megállapítható nem volt. Ruházata: egy vállfüzőnek tengeri nád vázdarabjai s 2 darab kék pamutharisnya. — A hulla fogairól ítélve 25—40 éves lehetett s mintegy 4—8 hónapokig feküdt a vizben. — Dínnyepiacz. Legélénkebb most Szegzárdon a dínnyepiacz, a hol reggeltől estig sürög-forog különösen a sok gyerek, a kik az elfogyasztott dinnyehéjat a járdára dobálják, a mi miatt a múlt héten majdnem szerencsétlenség történt. Egy éltesebb asz- szony csúszott el a járdán, mivel dinnyehéjra lépett s lábát kificzamitotta. Köztisztaság, de főleg biztonsági szempontból is meg nem engedhető a fennérintett állapot, a miért fel is hívjuk erre az illetékes hatóság figyelmét. — A hamis mértékek. Sok jogos panasz merült fel a korcsmárosok és vendéglősök ellen, hogy hamis mértékkel mérnek, azaz a mérték gyanánt használt poharak és palaczkok kisebbek, mint a milyeneknek a törvény értelmében lenniök kellene. A kereskedelemügyi miniszter most elrendelte, hogy a korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken kimérésre és mérték gyanánt használt palaczkok és poharak a már régebben kiadott rendeletben foglalt kellékek alapján mér- tékhitelesitési koronabélyeggel hitelesítve használhatók, mely rendeletnek pótlásaképpen még elrendelte a miniszter, hogy a mértékjelzés vonása és a pohár szája közt legföljebb csak annyi távolság legyen, hogy e térségben 0‘07 liternél több ne férhessen el. — Az ezen rendelet ellen vétők kihágást követnek el és a fönnálló törvény szerint megbüntetendők. — Állatkiviteli tilalom. Az osztrák belügyminiszter f. évi augusztus 25-én kelt rendeletével f. évi szeptember hó 3 tói kezdődő érvénynyel megtiltja a sertések bevitelét Ausztriába, Baranya, Somogy, Tolna vármegyékből s még több más megyéből. Sertésvész jelenleg Baranya 31, Somogy 95 és Tolna 37 községében uralkodik. — Marharakodó állomások. A Tolna és Fehér vármegyei helyi érdekű vasutakon fekvő nagy- venyimi és barancsménes majori állomásokat a íöldmivelésügyi miniszter marharakodó állomásokul engedélyezte. — Vakmerő támadás. Kisasszony napjan Pakson az utczán vakmerő támadásnak volt kitéve két úri ember: D a n ó c z y Géza szolgabirósági írnok és Somorjay László tanító. A két jóbarát a vendéglőből igyekezett haza, midőn Feil nevű legény egész sereg más legény nyel utjokat állotta, sőt botokkal és késsel is fenyegették őket. Somorjay látva a felbőszült tömeget, eltávozott, D a n ó c z y Géza azonban — kinél éppen puska volt, mivel délután vadászott — nem ijedt meg a támadóktól. Többször felszólította őket a távozásra, figyelmeztetve, hogy kénytelen lesz önvédelemből fegyverét használni, ha tovább is útját állják. Mikor ez nem használ és mindig közelebb és közelebb jöttek a támadók hozzá, elsütötte fegyverét. A lövés Tentzl Ferenczet halálosan, Meczgert pedig bal kaiján találta. A paksi járásbíróság nyomban megkezdette a vizsgálatot. Aforizmák az örömről. Örömeink olyanok, mint a nyári eső után a szivárvány. A felhők oszlanak, s pompája szétenyész. Kuthy Lajos. *Minden örömhöz vegyül egy kis üröm. Közmondás. |j| Jókedv a benső világ élvezete. Jean Paul. # Csak méhként ízlelt mézét e gyönge virágnak, mert ha mohó vágygyal rája rohansz,, elölöd. Szentmiklósy A. * A bú és öröm testvérek. Kölesy. * Öröm sohasem hiányzik, hol munka, rend és hűség vagyon. Lavater. * Öröm illik a fiatal, bús homlok az őszhöz. Seneca. * Az igaz öröm úgy vándorol a földön, mint az igaz bölcsesség, kevesek által látva s a béke által kisérve. Stolberg. * Isten szép ege alatt mindenütt kedves lakni és hol tiszta, kebelben vidám szív dobog, ott van a földlakó édene. Claudius. Hr Gondjaidat némelykor váltsd föl vigalommal. Plató. * A nagy világ öi’ömei csalékonyak. Többet ígérnek, mint adnak. Nyugtalanitnak, midőn hozzájok ragaszkodunk, ki nem elégítenek, midőn birtokukba jutottunk s elvesztésükkel csak szomorú űrt hagynak érzetünkben. Madame de Lambert. * Az életöröm nézkelyhe áll x’endelkezésére az embernek, ezeket a természet soxjában nyújtja: — egyiket a csecsemő, másikat a gyermek, harmadikat az ifjú s a negyediket a férfiú élvezetére s csak ha az egyik ki van ürítve, kezdhető meg a másik ut baj nélkül és élvezettel. Ewald. * Az élet koszonxjába mindenütt be van kötve egy-egy virága az örömnek. Witschell. * A természet sok örömet adott, csakhogy nem tudunk vele élni. Majd az érzelmet öltöztetjük rideg bölcsészeibe, majd a komolynak adunk siró tekintetet, óh az ember, csak ha akarná, irigyletre méltó lehetne. Kleist. * Méz a világ öröme, mely körül legyekként röpülünk, a mint hozzá éxáxnk, ott ragad a szárnyunk. Müller. KÖZGAZDASÁ 6. Minő tulajdonságokkal kell bírnia a jó vetőmagnak ? A növénytermelésnek egyik főszabálya, hogy vetésre csakis jó vetőmagot használjunk, mert jó termést csakis jó vetőmag után várhatunk. Ennek daczára is hány gazda van, a ki meg lábán kijelöli a vetőmagnak szánt gabonát, s természetesen nem a legszebbet, legtisztábbat választja ki, hanem a leggazosabb, legsilányabbat, mert „ha akar lenni, a roszból is jó lesz, ha nem akar lenni, a jóból sem lesz.“ Különösen pedig kisebb birtokosaink azok, a kik a vetőmag minőségének megválasztásával édes keveset törődnek, a minek eredménye, hogy a termést az eladásnál mindég olcsóbban értékesítik mint, azon gazdák, a kik jó vetőmagot vetnek el. Felmerül tehát az a kérdés, minő tulajdonságokkal kell bírnia a jó vetőmagnak ? A következőkben röviden megakarok a kérdésre felelni, azon reményben, hogy ezzel e lapok azon tisztelt olvasóinak, a kik mezőgazdasággal foglalkoznak némi szolgálatot teszek. Lássuk tehát ezen tulajdonságukat. A vetőmagnak elsőben is nagynak kell lennie. A nagyobb magok nagyobb csira van, s éz a kikelés alkalmával a magból több tápanyagot kap, mint a kisebb magban lévő kisebb csira, a minek eredménye, hogy a növény már csírázás alkalmával erőteljesebb fejlődésnek indulhat, igy a külső tényezők kártékony behatásának mint p. o. a hideg, ártalmas rovarok, gombák stb. jobban ellent áll. Legyen továbbá a vetőmag telt szemű, szabályos alakú, s ne legyen megsértve. Az összeaszott szemben kevesebb a tápanyag a növény csírázásánál nem kap elég tápanyagot; a szabálytalan alakú magban hibás csira van; a sérült növény pedig, különösen ha a csira van megsértve, egyáltalán nem, vagy csak rosszul csírázik. így p. o. a géppel csépelt gabona soha nem csírázik oly jól, mint a kézzel csépelt, minthogy a gép a magvak egy részét megsérti. Különösen beáll a séxiés, ha a gép dobja erősen össze van huzva, vagy pedig a kévék behányása gyorsan történik, úgy hogy a dob ez által szorul meg. A megsérült magvak csirázó képessége sokat szenved különösen akkor ha a magvak páczoltatnak, igy p. o. a búza a csávázás alkalmával. A vetőmag legyen továbbá súlyos. Szine legyen normális. így p. o. rozs szine legyen bax'nás sárga vagy zöldes, a barna vagy sötét barna szinü rendszerint rosszabb csirázó képességgel bir. Az árpa szine legyen világos vagy szalma sárga. A szürke, barna, vagy kékes szinü kevésbbé értékes vetőmag. Zab és búza ne legyen tarka, hanem egyenlő szinü; minthogy a tarka vetőmag után termése egyetlenül érik. Legyen a mag továbbá fényes. A fényes mag egészséges, aratás alatt esőtől nem szenvedett. A mag héja legyen vékony; a végony héjat a csira hamarabb áttöri, a mag gyorsabban csirázik. Megkívánjuk továbbá a jó vetőmagtól, hogy tiszta legyen. Magától éx’tetődik, hogy a vetőmag között gyommagvaknak nem szabad lenni; de ne legyen a vetőmag között más miveleti növény magja sem. Sőt megkívánjuk azt is a jó vetőmagtól, hogy az teljesen egyfajtáju legyen. Ez okból úgy az aratás, valamint a behordás, kicsépelés, elraktározás alkalmával kiváló gond forditandó arra, hogy különböző féleségek össze ne kevertessenek. A vetőmagnak kellő érettségi fokkal kell bírnia. A gabonaféléknél a mag kellően meg van érve, ha az sárga érésben ax’attatott le. Ekkor a mag csirája teljesen ki van fejlődve, a mag telt, és a tartaléktápanyagok már benne lerakódtak. A tejes érésben levágott magvak kiszárodás után összezsugorodnak; a túl érett mag nem rossz ugyan, de nem bir szép fénynyel, s igy a megázott s fényét veszített magtól meg nem különbözhető. A jó vetőmag csirázó képessége teljesen kifogástalan legyen. Száz szem mag közöl a gabona féléknél legalább is 95-szer csirázzon. Ha a mag csirázóképessége 90°/o-nál kevesebb, úgy az-vetőmagul csak a legnagyobb szükségben használtassák, mert a rossz csirázóképpesség a magot gyanússá teszx, váljon nem-e régi a midőn is a csirázási erély rossz. Az ilyen mag egyenetlenül csirázik, a minek hátrányos a vetés egyetlen fejlődése és érése. E szabály alól kivételt képez a lenmag, a mely 2 3 évében jobban csirázik, mint a termés utáni évben. A jó vetőmag ne legyen dohos, vagy pláne penészes szagu. A dohos penészes szag jele annak, hogy, a gabona a keresztekben, vagy az asztagban megfülledt, vagy nedves állapotban csépeltetett kx. Az ily mag mindég roszabbul csirázik, mint az a mely nem dohos vagy penészes szagu. —a—a.
