Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-06-13 / 24. szám
félig a czudar, szokatlan hidegben, (mit bizonyára a beérkezett rossz versek vizenyősége szült) várva, bogy nem jön-e még egy pár sürgősen ajánlott, esetleg úgy telegrafált Garay-óda ?! . . f Éjfélkor, a szomszédos kávéházból kihallatszó Garai Lajos-féle zenekar szép nótái mellett levetkőzik, elalszik s azt álmodja, hogy 1 nyerte meg a 100 koronát. De hajh! ébredése mily iszonyú! . . . Hiszen ő, mint birálósági tag, nem pályázhatott !. .. (Pedig én azt mondom, alapos az álma, — mert hogy ha pályázhat: csak övé a pálma!) * »Pidrike lakodalma.«-------Ez is egyik legúj abb örvendetesen — szomorú eseménye városunknak. — Orvnndetes annyiban, hogy az a tót lány (Tóth Ida k. a.) a kit egy magyar huszár (Huszár Dezső ur) tőlünk a múlt szerdán elrabolt és a szerelem erős lánczaira fűzve a szegzárdi gyors vonaton Sárbogárdra vitt: biztosra fogjuk, boldog lesz, — legyen is 1 — a gavallér magyar huszár oldalán, kiért én merem letenni a szellemi és erkölcsi kaucziót! — Örvendetes a szabini hölgy-rablás azért is, mert ez által is kevesbült a leány-contingens, mely már-már óriási mérveket ölt városunkban, mióta a polg. leányiskola — évenként éppen ilyenkor — méhrajként ereszti ki a sok menyasszony-embriót, mig az arany ifjúság csekély száma ragyogó minta-képül vévén Tóth Ödön urat, az örök fiatal, deres embert: inkább deresre huzatja magát, semhogy nősüljön. De szomorú esemény »Pidrike« lakodalma azért hogy városunk megfosztatott egy szép, kedves és minden szeretetre méltó pünkösdi rózsájától / — L e- gyen piros-egészséges Fejérmegye talajában is s találja fel gyönyörű, boldogító édes otthonát a kedves tót leány a becsületes magyar Huszár oldala mellett! * Régi közmondás szerint, a házasság olyan mint a lutri! — — Ezután már ezt sem mondhatjuk, mert a kis lutri nálunk már most eltöröltetett s hiába álmodik valaki bármily pompás és biztos számokat, melyeket az égből leloggó arany táblán láng betűkkel felírva mutogattak neki mosolygó, nyájas angyalok: azt mondja neki Mehrwerthi—■ „On nem nyert! “ — nálam többé ternót csinálni nem lehet ! Vége a számok itteni megrakhatásának ! — Passz! — — — De eltöröltetik a kis lutri végleg pár hónap alatt országszerte. Azért kinek sok potya pénze van, vigye gyorsan más városokba, í’akja meg pompás számjait, mert maholnap a lutri-boltokat mindenütt bezáiják. Ezután már szép reményünk horgonyát csakis á komót és magyaros »Csendes«-he vethetjük ! . . . Palást. EGYLETEK, TÁRSULATOK. T eg'37-!Ziő!l5:örL37-^7‘_ Felvéve Szegzárdon, a „Szegzárd-bátai Dunavédgát társulat“ ártéri képviselőinek 1897. éVi május 17-én tartott évi rendes közgyűléséből. Jelen voltak: Zsák Hugó miniszteri osztály- tanácsos, vizépitészeti kerületi felügyelő, úgy az ál lami felügyelet gyakorlására hivatott miniszteri meg- bizott helyettese, Mangold Lajos kir, mérnök. Az ártérben érdekelt uradalmak részéről jelen volt Mitt- weg Henrik bátaszéki- kir. alapitv. urad. kerületi felügyelő 54 szavazati joggal. A többi ártéri képviselők számbavételével jelen volt még 43 képviselő 223 szavazati joggal. E szerint a közgyűlés az összes 644 szavazatból 413 szavazati joggal volt képviselve. A társulat részéről jelen voltak: Dr. Szigeth Gábor elnök, Keíecsényi Ambró igazgató, Tóth Károly mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alulirt ügyvezető mint jegyző. Társulati elnök a társulat ügyeinek legfőbb intézőjét, Zsák Hugó vizépitészeti felügyelő, miniszteri osztálytanácsost, úgy a miniszteri megbízottat és az ártéri képviselőket szívélyesen üdvözölvén, a tanács- kozmányt megnyitottnak s az alapszabályok 29-ik §-a értelmében határozatképesnek kijelentvén. 2. sz. Keíecsényi Ambró társulati igazgató felolvassa a társulat 1896. évi igazgatási állásáról, műszaki munkáltatásairól és pénzügyi helyzetéről szóló jelentését, mely szerint a társulathoz a múlt év folyamán beérkezett 325 ügydarab. Ebből részint elnöki, részint igazgató utón elintéztetett 299 ügylest; a beérkezett ügy darabokból választmány elé terjesztetett 26 s általa egyéb 12 ügygyei együtt határozatikig befejeztetett 38 ügydarab, a közgyűlés részéről pedig 15 rendbeli határozat hozatott. Megjegyzi, hogy az ügyforgalomnak az 1895. évihez képest 66 számmal in_____________________________________ emelkedése leginkább a szivattyútelep létesítése körül, úgy a kölcsön ügyből kifolyó levelezések folytán keletkezett. A társulat tevékenységéhez műszaki részét illetőleg: a múlt évi jégvizár elleni védekezésen kívül a társulat szakközege tanulmányokat tett különböző szivattyú telepek berendezéséről, megtekintvén a Schlik-féle gyárban az alsó szabolcsi bel- vizszabályozó társulatnak munkában állott szivattyú telepe gépeit és megjelent a VIII-ik kerületi kultur mérnökségnél, hol több szivattyú berendezés lett kivivé s jelentést tett a vajszkai szivattyú telepnek küldöttségi megtekintése alkalmával szerzett tapasztalatokról ; továbbá az ezredévi országos kiállítás alkalmára befejezé társulatunk „Múltja és jelene“ czimü munkát, 7 rendbeli rajzzal illusztrálva; kidolgozta a a bátai szivattyútelep létesítéséhez szükségelt előleges számításokat, nyomócső részletes terveit, mely számítások a miniszteri megbízott által is helyeseknek találtatván, ennek alapján kiíratott a pályázat, melynek eredménye lön a Rock István budapesti gépgyáros szivattyú-telep berendezések elfogadása. Az ekként elfogadott végleges tervek a Nmlts. Földmivelésügyi Minisztériumnak 47,353/96. számú rendeletével jóvá hagyatván, augusztus hóban elkezdetett a telep építése s daczára az oly annyira kedvezőtlen körülményeknek, megfeszített munka erővel sikerült október végére a gép és kazán házat tető alá hozni s igy télen át a gépek felszerelését biztosítani. A belvizszabályozási tervekhez még hátra volt külső munkálatokat is bevégezvén, munkába vette a tervek kidolgozását és teljesítette a rendes fenntartási munkálatokat. A társulat pénzügyi helyzetére vonatkozólag: A múlt évi. forgalmi bevétel volt . 116,139 frt 74 kr. A kiadás összege........................... 113,558 frt 96 kr. Kia dást a bevételből levonva maradt 2,580 frt 78 kr. Ezen forgalmi bevétel és kiadás ellenébe megjegyzi, hogy a tényleges bevétel volt 41,022 frt 14 kr, a tényleges kiadás pedig 85,247 frt 70 kr. A társulatnak gyümölcsözés végett elhelyezett pénze volt múlt év végén a „Tolnamegyei takarék- és hitelbank“ részvény társaságnál „tartalék alap“ czimén 61,500 frt. A „Szegzárdi Takarékpénztárinál „rendelkezési alap“ czimén kamatokkal együtt 7997 frt 60 -kr. Egyes ártéri birtokosok költség járuléki hátraléka kitett tőkében és kamatokban 14,054 frt 07 kr. Erre vonatkozólag mellékesen megjegyzi, hogy ez évben részint befizetés, részint behajtás folytán befolyt és vagyontalanság czimén leírásba hozatott összesen 736 frt 29 kr, melyet leszámítva, marad a tényleges hátralék 13,317 frt 78 kr. Eme összegből esik Báta község 1 mint erkölcsi testületre 7940 frt 03 kr, a bátai javadalmasokra 85 frt 09 kr. E két tételt levonva, marad az egyes hátralékosoknál künn levő követelés 5292 frt 66 kr. Végül megjegyzi, hogy a hátralékokra nézve e behajtások, illetve leszámolási tárgyalások folyamatba vannak; Báta községet illetőleg azonban, minthogy hátralékos tartozását felveendő kölcsönnel óhajtja kiegyenlíteni, a község kérelmére halasztás engedélyeztetett. Mely évi jelentés a közgyűlés részéről tudomásul vétetett. A közgyűlés feltételezvén, mikép az igazgatóság oda fog hatni, hogy a hátralékok mielőbb behajtassanak. 3. sz. Tóth Károly társulati mérnök következő jelentése: „Társulatunkat oly annyira érdeklő belvizren- dezési munkálatok mibenlétéről következő jelentésemet van szerencsém előterjeszteni: A bátai szivattyú telep a szerződésileg kikötött határidőre, április 15-ére elkészült és üzembe helyeztetett. A telep minden tekintetben sikerültnek mondható. Úgy a masszív épület, mint a modern gyáripar színvonalán álló gépek és kazánok minden jogos igényt kielégíthetnek. A gépek és kazánok munkaképessége teljesen megfelel a mi szükségletünknek. Most egy kazán füttetik s egy gép munkaereje elegendő a vidék szárazon tartására rendes viszonyok közt; sőt a múlt hetes eső idején se fütettem be két kazánt, hanem az egy kazán két gépet hajtván, elgyőzte a vizet és báta szárazon van tartva, míg a felső vidék úszik. így a 3-ik gép tisztán tartaléknak marad elemi, vagy más eshetőség bekövetkeztére. Sőt tartaléknak vehető a 3-ik kazán is, mert tapasztalás szerint — közép viznyomás mellett — két kazán képes mind a három szivattyugépet teljes üzembe tartani és csak 6—7 méter magas viz szin különböTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24 sz.) zetek mellett jöhet a sor mindhárom kazán befütésére Ekként a belvizek eltávolítását — minden eshetőségnél — biztosítottnak lehet mondani. A gépek igen könnyű járásuk, már Vs-ad töltéssel működnek. A kazánok gőzhasznositási képessége is kitűnő. A szénfogyasztás mérvét a majdan megejtendő hivatalos felülvizsgálat fogja pontosan megállapítani; de az eddigi működés után is jelenthetem, hogy a szivattyúzás költségei jóval alantabb mutatkoznak, mintsem eleve feltételeztük. Ugyanis a múlt hetek rendes üzemén, mikor átlag két gép és két kazán, de néha három gép is működött a két befütött kazán mellett, nem volt több a napi költség 75—80 írtnál. Ezen meglepő és annyira örvendetes körülmény — mig egyrészről dicséretére válik hazai gyáriparunknak — másfelől megnyugvásul szolgálhat ártéri érdekeltségünknek arról, hogy az üzem költségei a társulat anyagi helyzetét alterálni nem fogják. Mint emlitém, Báta a szivatytyu által folyton szárazon tartható, mig a felső községek viz alatt vannak s azok mentesítése mindaddig nem is várható, mig a belvízcsatornák ki nem építtetnek. Minthogy a tervek a Nmlts. Földmivelésügyi Minisztérium által 20,282/97. szám alatt már jóváhagyattak, tényleg el is kezdtem az épitést két hét előtt a legnehezebb részen, Bátánál. De a folytonos esőzés miatt alig 350 méter hosszban áshattuk eddig ki. Azonban már ezen elkezdésnél arra a tapasztalatra jöttem, hogy kedvező idő esetén már az idén készen lehetünk az egész csatorna hálózattal. Ugyanis műszaki részen nem lesz fennakadás: gyakorlott és megbízható segédmérnököt sikerült szereznünk Kathó Mihály ur személyében, ki tavaly az ikervári nagyszabású vízmüvet és villamos telepet épitette és e téren teljes gyakorlottsággal bir. Alkalmaztatása 15 napi felmondással folyó évi október végéig lett kilátásba helyezvé, mig t. i. a munkálat zöme elkészül. Ekkép megosztva kettőnk közt az építkezés műszaki teendőit, akár ötszáz kubikos földmunkást is foglalkoztathatunk. Munkás pedig van elég. Csak Bátáról 300 ember ajánlkozott, a kiknek ha munkát adunk, itt maradnak aratáson át a legalkalmasabb időben is. Úgy, hogy még ha számításba veszem, hogy a műtárgyak építésére alkalmas szakvállalkozók méltányos áron ajánlkoztak; még nem teljesen megfelelő időjárás' esetén is biztosan számíthatunk október végéig a főcsatornák teljes elkészültére, sőt a mellék csatornák göröndjeinek áttörésére is, mi által az őszi szántás-vetés idejére a szántóföldek mentesítve lesznek, A mellék csatornák egyéb részeinek kiásása télére és kora tavaszra maradna és azoknak tavaszi mentesítése is biztosítva leend.“ A közgyűlés részéről örvendetes tudomásul vétetett; valamint helyeslő tudomásul vétetett a társulat elnökének ama bejelentése, mely szerint a választmány a közgyűlést megelőzőleg tartott ülésében a belvízcsatorna hálózat műtárgyainak vállalatba adását, a csatornázási földmunkának pedig házi kezelését elrendelte. 4. sz. Az 1896. évi megvizsgált pénztári számadás felülvizsgálatáról és a költség előirányzattól el- térőleg felmerült túlköltekezései, illetve megtakarítási összegekről szóló összehasonlitó kimutatás tudomásul vétele, úgy a számadóknak felelősség terhe alól — szokott óvás melletti — felmentése tárgyában 2/897. szám alatt hozott választmányi javaslat: A közgyűlés részéről határozat erejére emeltetvén, az ekként végelbirálást nyert számadási test — mellékletek nélkül — a múlt évi költség előirányzat és a megvizsgált számadás közti összehasonlítást tárgyazó kimutatással együtt — Hekler Károly kir. főmérnök miniszteri megbízottnak,. a Nmlts. Földmivelésügyi m. kir. Minisztériumhoz felterjesztés végett beküldetni rendeltetik. 5. sz. Az 1896. évi megvizsgált leltári számadás felülvizsgálatáról hozott 3/897. számú választmányi javaslat, mely szerint számadó Tóth Károly társulati mérnöknek felelősség terhe alól szokott óvás melletti felmentése véleményeztetik: Határozat erejére emeltetvén, a számadás irattárba tétetni rendeltetett. Hollós Alajos, társulati ügyvezető. KÜLÖNFÉLÉK. — Hivatalvizsgálat. S ei ez József, a szegzárdi kir. törvényszék elnöke, a múlt folyamán megvizsgálta a dunaföldvári kir. járásbíróságot, s a tapasztaltakkal meg volt elégedve. 1897. junius 13.
