Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-23 / 21. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21 az.) 1897. május 23. tozik a közgyűlés hat/irozatának fentartott tárgyak­hoz, mégis a választmány oda tőreidéit, hogy a szövetkezet minden egyes tagjának legyen módja és alkalma ez ügyben véleményének kifejezést adni. Ezért hivta össze a rendkivüli közgyűlést és miután 1665 betétet képviselő 72 szövetkezeti tag jelenléte által a közgyűlés határozatképessége biztosítva van: ennélfogva a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja és kéri a megjelenteket, hogy a napirendre kitűzött tárgysorozatra hozzák meg határozatukat. 1. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 szövetkezeti tag megválasztása. Egyhangúlag meg­választattak: Varasdy Lajos, Wilhelm Ede és Nagy János Pantner. 2. A választmány által kötött házvételi szerző­dés jóváhagyása. Dömötör László aggodalmát fejezi ki a házvé­tel fölött, mert szerinte ehez a szövetkezetnek alap- szabályszerű joga nincs. Varasdy Lajos a házvétel jóváhagyását ajánlja, mert ha lakbér szesződést köt a. szövetkezet, vagy e czélra házat vesz, az egyre megy és az elnök által felsorolt okok mindegyike arra utal bennünket, hogy a vétel jóváhagyassák és a ház felépittessék. Szövetkezetünk fél millió forintot meghaladó va­gyont kezel részint készpénzben, részint kötelezvé­nyekben és ezen nagy értéket, nemkülönben az er­ről vezetett könyveket betörés és tűzvész ellen lehető legnagyobb biztossággal megóvnunk kell. Ez oly felelőségterhes kötelesség, hogy ez alul kitérnünk nem szabad és ha látjuk, hogy a nagy értéket kezelő pénzintézetek tűz és betörés elleni elővigyázatból még pinczébe is helyezik értékeiket: akkor szövetkezetünk sem helyezheti nagy értékeit és üzleti könyveit a költözködéskor változó gyenge épületekbe. Az alapszabályok rendelkezései nem tiltják el a szövetkezetei intézeti lakóház megszerzésétől és Dö­mötör László ur aggodalma csak akkor volna he­lyén, ha intézetünk ingatlanok adás-vételével Üzlet­szerűen foglalkozni akarna. De erről szó sincs és bizonyára, valamint az alapítók, úgy az alapszabá­lyok szellemében járunk el és a közjónak szolgálunk, ha szövetkezetünk negyedszázados múltjához, tagjai­nak számához és a kezelt vagyonértékhez méltó há­zat emelünk intézetünk számára. Dömötör László fenntartja indítványát, hogy a házvétel jóváhagyását megelőzőleg ez iránt az alap­szabályok megváltoztatását határozza el a közgyűlés és ennek törvényszékileg jóváhagyása után határoz­zon a szözetkezet a ház vétel fölött. Elnök szavazás alá bocsátván Dömötör László indítványát a közgyűlés azt túlnyomó többséggel.elle­nezte. Elnök feltette ezután a kérdést, váljon a köz­gyűlés a házvételi szerződéseket, melyeket a szövet­kezet választmánya Horváth Antalné és Leicht La­jossal kötött, jóváhagyja-e ? A közgyűlés mindkét szerződést 5000 frt, il­letve 1800 írtban egyhangúlag jóváhagyta. 3. A ház tulajdonosának kijelölése és a szövet­kezet feloszlása esetén a ház hovaforditása iránti ha­tározat hozatal. A választmány javaslatba hozza, hogy a ház telekkönyvi tulajdonosa legyen a szegzárdi népbank, mint önsegélyzési szövetkezet. A szövetkezet felosz­lása esetén szálljon a ház tulajdonjoga Szegzárd köz­ségre, mely ezen házat vagy értékét közművelődési vagy jótékonyczélra fordítani tartozik. Dömötör László erre nem kíván még határoza­tot, hanem azt fenntartani kivánja a szövetkezet sza­bad elhatározására akkorra, a midőn a szövetkezet feloszlani fog. Elnök utal Dömötör László indítványának ve­szedelmes voltára. Mert ha most nem határozunk er­ről, akkor megtörténhet, hogy évek múltán, midőn a 10 kros járulékokból a ház akár egészen, akár nagy­részben kifizetve lesz, előáll egy csoport, elhatározza a ház eladását és felosztja a tagok között azon ház értékét, melyet egy egész nemzedék takarékossága gyűjtött össze és jogtalanul tesz el oly vagyont, mely­hez annak is minden tagja csak 10 krokkal járult. Steinfeld Béla a szövetkezet nem vélt feloszlása esetére a ház értékkel is biztosítani kivánja a tiszt­viselők nyugdijigényét. Goldberger J. Mór, a szövetkezeti tisztviselők végkielégítése a szövetkezetnek épen oly kötelessége és épen oly tartozása, mint bármely más tartozás. A tárgyalás alatt levő és felépítendő ház értéke a sző- > vetkezetnek épen oly vagyona, mint a szövetkezetnek egy eb vagyona. Mig a szövetkezet hitelezői és tiszt­viselői igényeikre kielégítve nincsenek, addig a szö­vetkezet vagyonát sem a tagok között felosztani, sem a házat senkinek odaajándékozni nem lehet. Varasdy Lajos: tekintettel arra, hogy a szövet­kezetnek vidéki tagjai is vannak és tapasztaljuk, hogy a vidékről sok tanuló látogatja a szegzárdi tan­intézeteket, nehogy Szegzárd közönsége a reá háram- landó házat vagy értékét, melyhez a vidéki tagok is járultak, kizárólag Szegzáred lakosságának szolgáló jótékonyczélra fordítsa, indítványozza: hogy kifeje­zetten népnevelési czélokra szolgáljon annak idején ezen ház, melynek a vidékről ide sereglő tanulók is hasznát vehessék. Elnök nem kivánja megkötni a város kezét és ajánlja a választmány javaslatának elfogadását. Varasdy Lajos kifejti a népnevelés fontosságát és súlyt helyezni kíván arra, hogy a házat vagy ér­tékét a nép minél szélesebb körben használhassa. Goldberger Arnold: A választmány javaslata szerint a „közművelődés“ gyűjtő fogalmában foglal­tatik, a népnevelés fogalma is és hozzájárul a vá­lasztmány javaslatához. H atározat: a ház tulajdonosa a szegzárdi népbank, mint önsegélyzési szövetkezet. A szövetke­zet feloszlása esetén a szövetkezet összes kötelezett­ségeinek és igy a szövetkezeti tisztviselők végkielé­gítési igényeinek is kielégítése után, a szövetkezet házának tulajdonjoga Szegzárd községre fog szállni mely ezt, vagy értékét közművelődési vagy jótékony- sági czélra fordítani tartozik. 4. A ház felépítése iránti intézkedés: Elnök bemutatja Hájá Béla által készített és Fittler Camill budapesti műegyetemi tanár és műépí­tész által felülbírálás után helyesnek talált házépítési tervet. Varasdy Lajos: Elfogadja a bemutatott- tervet és a költségvetést. De miután igen értékes területen épül ezen ház és annak csak egyik felére lát souter- raint tervbe véve, ajánlja, hogy a másik felére is souterrain helyiség építtessék. Elnök ismerteti a tervet, mely szerint a lejtős terület kényszeríti a lejtő alsó részének souterrainnal kiépítését, mert a 34 méter arczvonal 2 méterig esik le; ellenben a ház felső felének souterrainja 2000 írt­nál többe kerülne és távolról sem képviselné a lát­ható souterrain értékét. Határozat: A közgyűlés elhatározza a Hájá Béla által tervezett ház fölépítését költségelőirányza­tának keretében és a mennyiben ennek keretében a Varasdy Lajos által indítványozott második souterrain is építhető és ennek czélszerüségét és jövedelmező­ségét az építész kimutatja, ezt is épittesse ki a vá­lasztmány. 5. A házépités költségeinek beszerzése: Elnök előterjeszti, hogy a szegzárdi takarék­pénztár igazgatósága 53/.i százalék kamatteher ellené­ben felajánlotta az épitési költségek kölcsönadását. Határozat: A közgyűlés ürömmel vette tu­domásul elnök előterjesztését és az építés költségei­nek beszerzését a választmányra bízza. 6. Az alapszabályok módosítása: Elnök utal az alapszabályok 9. és 73. §§-aira, melyek a házalap létesítésével módositandók és a vá­lasztmány javaslatához képest következő módositást hozta javaslatba: 9. §. A tagok kötelesek : a) a szövetkezeti csoportba lépéskor alakulási költségek czimén, minden betét után 30 krt s min­den könyvecskéért 20 krt egyszer s mindenkorra fizetni. 73. §. Az alakulási költség czimén hetétenkint fizetendő 30 krból 10 kr. a tisztviselők nyugdíj, ille­tőleg végkielégítési alapjához, 10 kr. a szövetkezet tartalék-alapjához és 10 kr. a szövetkezet házalapjá­hoz csatolandó. Határozat: A közgyűlés elfogadja az alap­szabályok 9. és 73. §§-ainak az elnök által javaslatba hozott módosítását. A közgyűlés napirendje kimerítve lévén, elnök a közgyűlést berekeszti. KÜLÖNFÉLÉK. ___ — Á thelyezés. Az igazságügyminiszter Kobilicz Elek, bonyhádi kir. járásbirósági aljegyzőt a szegzárdi kir. törvényszékhez he­lyezte át. — Kinevezés. Madarász Elemér, Tolna­vármegye volt főjegyzője, a ki Perczel Dezső belügyminiszter bizalma folytán került a székes-fővárosba az állami anyakönyvi felügyelői állásba, szépen halad előre, ő Felsége a király ugyanis Madarász Ele­mért, a VII. fizetési osztályba sorozott buda­pesti kerületi állami anyakönyvi felügyelőt, a VI. fizetési osztályba sorozott áll. anyakönyvi felügyelővé nevezte ki. — Előléptetés. A pénzügyminiszter P o p r á d János tamásii m. kir. adótisztet magasabb fizetési fokozatba léptette elő. — Pályázatok. A bonyhádi kir. járásbíróságnál a Zádor Antal dr. távozása által megüresedett al- birói állásra kiírták a pályázatot. Pályázati kérvények 2 hét alatt adandók be a szegzárdi törvényszék elnök­ségéhez. A sárbogárdi kir. járásbíróságnál egy irnoki állás jött üresedésbe. Pályázati kérvények két hét. alatt nyújtandók be. • — Előléptetés, ő Felsége a király Varga Nagy István, pécsi törvényszéki bírónak az ítélő­táblái bírói czimet és jelleget adományozta. — Jogtudományi vizsgálat. Czvenits Antal, a szegzárdi kir. törvényszék joggya­kornoka, a pécsi jogakadémia és államtudo­mányi kara előtt a jogtudományi állam vizs­gálatot sikeresen letette. — Bélyegmentes anyakönyvi kivonatok. A belügy­miniszter az elismert jellegű betegsegélyző pénztárak, illetve ezek tagjai részére hivatalos használat végett szükséges anyakönyvi kivonatok dij - és bélyegmentes­sége tárgyában körrendeletét intézett valamennyi tör­vényhatóság első tisztviselőjéhez. — Évzáró vizsgálatok. A szegzárdi rk. iskolaszék folyó hó 18-án tartott ülésében elhatározta, hogy az idei évzáró vizsgálatokat a bel- és újvárosban junius hó 16—22-én tartják meg. Minden osztályba elnököt és két-két vizsgabiztost jeleltek ki. — Megnyert per. A szegzárdi közalapítványi uradalom, mint kegyuraság, már évek óta megtagadta a szegzárdi rk. iskolaépületek tatarozását, a miért a hitközségi tanács pert indított az uradalom ellen. A hitközségi tanács az első fórumon a pei’t megnyerte ugyan, de az uradalom képviselője az Ítéletet meg- felebbezte. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Fövényessy István, szegzárdi m. kir. pénzügyigazgatósági segéd­titkárt, a marmaros-szigeti pénzügyigazgatósághoz tit­kárrá nevezte ki. — Főúri eljegyzés. Liechtenstein Fri­gyes herczeg, dragonyos hadnagy, eljegyezte gróf Apponyi Géza hőgyészi és pálfai nagybirtokosnak s neje szül. Széchhenyi £f Paula grófnő csillagkeresztes hölgy, Ö Felsége a királyné palotahölgyének leányát, Appo­nyi Irma grófkisasszonyt. A bájos menyasz- szony csak rövid idő óta tartózkodott Bécs- ben, a hol a kézfogó megtörtént. A vőlegény fia néhai Liechtenstein Alajos herczegnek s neje szül. Degenf eld-Schonburg Anna grófnőnek. — Lelkészi áthelyezések. A pécsi egyházmegye püspökhelyettese S c h u n k Ferencz segédlelkészt Czikórol Báczpetrére, Palkó Józsefet Ráczpetréről Döbröközre, ÍJetter Gyulát Döbrüközről Vásáros- dombóra helyezte át, Czikóra pedig Kiss Lajos ujmisés áldozárt küldötte ki segédlelkésznek. — Gazdászati kinevezés. Br. Dräsche Rikhárd id. P1 e s z k y Antal távozásával meg­üresedett kajmádi intézői állásra Aldorfer r Lipótot nevezte ki. Aldorfer herczeg S u 1- kovszky uj-szent-annai birtokán volt fő­intéző. — A szegzárdi ev. ref. népiskolában múlt va sárnap tartották meg az évzáró vizsgálatokat Bor­zsák Endre lelkész elnöklése alatt. — Választmányi ülés. A „Szegzárd-vidéki rk. néptanító-egyesület“ választmánya folyó évi junius hó 10-én Faddon tart választmányi ülést Z á n y i György plébános elnöklése alatt. Az ülésnek főtárgya lesz közgyűlés tárgysorozatának megállapitása. • — Tamási községben folyó évi julius 6-ikától N gyakorlandó marhasó elárusitására az árlejtés folyó évi junius hó 16-án Szegzárdon a pénzügyigazgató- ságnál fog megtartatni.

Next

/
Thumbnails
Contents