Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-16 / 20. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.) teljes munkaképtelenséggel járt súlyos zuzódást szenvedett. Ugyancsak a múlt hó folyamára estek a duna- földvári és simontornyai járásbeli fősorozások is, melyek immár az egész vármegye területén befejezést nyertek, mindenütt kielégitő eredménynyel. A közbiztonság viszonyaiban előnytelen változás a múlt hó folyamán nem volt észlelhető. Fegyelmi eljárás április hóban 4, rendbirságolás pedig 8 esetben alkalmaztatott. Kurcz Vilmos árvaszéki elnök jelentette, hogy a vármegyei árvaszéknél az ügymenet rendes volt. Az ügyforgelmi kimutatás adatai szerint érkezett ápril hóban 1678 ügy darab, melyhez a márczius végén maradt 713 hátralékot hozzá számítva, elintézésre várt 2391 drb. Ebből feldolgoztatott 1831, elintézetlenül maradt 560 drb. Fink Kálmán pénzügyigazgató beterjesztett jelentése szerint az egyenesadó évenkinti kivetésének befejezése után, az 1897. évi ápril havában történt adótőrlések és előírások szerint tárgyváltozás czimen a múltra 138 frt 13 kr, bebajthatlanság czimén 35 frt 31 kr töröltetett; ellenben különféle czimeken múltra 2282 frt 60 kr, folyóra 96 frt 31 kr,-pénzintézetek által lefizetett tőkekamat adó czimén múltra 150 frt 29 kr, folyóra 490 frt 85 kr. előiratott. Ideiglenes bázadómentesség 10 esetben adatott meg. Illeték fizetési halasztás 14 esetben engedélyeztetett. Április hóban befolyt 132,656 frt 06 kr. adó különféle czimeken. Ezen befizetési eredmény összehasonlítva a múlt év hason havában elért befizetési eredménynyel, a folyó évi kedvezőtlenebb 1466 frt 06 krral. Jelentette továbbá, hogy a gyönki adóhivatal pénztára- és kezelése megvizsgáltatott és rendben találtatott. Perzsina Alfréd kir. főmérnök az állami közút hengerezéséről és a törvényhatósági közutakról tett kimerítő jelentést; majd a vasúti ügyeket terjesztve elő, jelentette, hogy a szegzárd-bátaszéki vasútvonalon az összes földmunka és műtárgyak, továbbá 8 km. hosszú vágányrész és a magasépitmények egy része felépült. Az adony-szabolcs-paksi helyi érdekű vasútnál is a párhuzamos utak és átjárók múlt hó folyamán átvétettek. Posta ügyben változás nem fordult elő. Dr. Hangéi Ignácz megyei főorvos a közegészségi állapotokról tett jelentést, mely szerint ápril hóban részben a közegészségi ügy rosszabodott. Kedvezőtlen volt a dombóvári és völgységi járásban a kanyaró járványszerü fellépte által, mig a többi járásokban javult az állapot a betegedések kisebb száma s jobb gyógyulási eredmény folytán A heveny fertőző betegség közül 37 difteritisz, 14 hagymáz, 17 himlő, 9 vörheny s 7 szamárhurut fordult elő; az influenza gyakran toroklob s hörghurut alakban észleltetett többnyire kedvező lefolyással. Trachoma sem szaporodott, újabb esetek a legutóbb megtartott fősorozás alkalmával sem találtatott. A hólyagos himlő a sikerrel végzett kényszer oltás következtében az általa ellepett községekben megszűnt, újabban Kocsolán mutatkozott oly számban, hogy a kényszeroltás elrendeltetett. A kanyaró Dombóvár ott és Bonyhádon járványszerüleg lépett fel s az óvintézkedéseket is a szerint kellett megtenni; megbetegedett ápril hóban az említett két községben 180 gyermek; meggyógyult 101, meghalt 2, további ápolás alatt maradt 87. Orvos rendőri hullavizsgálat hét esetben teljesittetett, és pedig öt öngyilkosság folytán, egy hirtelen elhalálozás és egy erőszakos haláleset folytán. A közegészségi hatóságok által iskolavizsgálat 12, élelmiszerek 17, közhelyiségek köztisztaság czél- jából 16 esetben vizsgáltatott meg. A Ferencz-közkórházban 1897. márczius végéig ápolás alatt maradt 297, április hónapban felvétetett 103, ápoltatott összesen 400 egyén 8645 ápolási napon ; gyógyult 73, javultan elbocsájtatott 26, gyógyulatlanul 8, meghalt 11, öszzes fogyaték 118. Mayer Ferencz Andor közgazdasági előadó jelentése szerint úgy az őszi, mint a tavaszi kalászosok állása jók. Az ősziek helyenként tulbuja fej- lődésüek és rajtuk egyes helyeken a rozsda mutatkozik. A kapások szépen kikeltek. Az állategészség jó. Jelentette továbbá, hogy a szegzárd-bátai Dunavéd- gát-társulat közhasznú és fáradhatatlan munkásságának egy újabb müvét helyezte használatba a múlt hó folyamán a hátai zsilipnél létesített nagyszabású szivattyú-telep működésbe helyezésével, a melynek hatása egy nagy területet fog a mezőgazdasági termelés számára alkalmassá tenni és általa egy nagy vidéken az általános közgazdasági helyzet jelentékeny javulását előidézni nevezett társulat ezen közhasznú működéséért méltán a legmelegebb elismerést érdemli. Krcsmarik Pál kir. ügyész jelentette, hogy a múlt hóban a szegzárdi kir. fogházban le volt tartóztatva 124 egyén, a kik közül fegyházra volt Ítélve 8, börtönre 79, fogházra 26, vizsgálati fogságban volt 12, felebbezés alatt állott 6. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a lefolyt hóban 11 iskolát és 1 ovodát 29 tanteremben látogatott meg; továbbá elnökölt a szegzárdi községi fiú- és leány, valamint a paksi állami polgári fiúiskolában husvét előtt megtartott magánvizsgálatokon. Nevezetesen meglátogatta: a paksi áll. polgári fiú, a decsi, csibráki, mucsii, gyula-jovánczai, kurdi, döbröközi rom. kath., a gerjeni, pilisi és decsi ev. ref., a döbröközi izr. iskolát, végre a decsi községi ovodát. A meglátogatott iskolák közzül kivéve a mu- csiit, az összes iskolákban jeles és kielégítő közötti eredményt talált. Felemlítette, hogy a mucsii rom. kath. iskola felső tanfolyamaiban a történelem és természetrajz, még mindig német nyélén adatik elő; továbbá hogy a harmadik tanitói állomás betöltendő. 1897. május 16. A gyula-jovánczai róm. kath. iskolának mind a négy tanterme padozatlan, téli ablakokkal ellátva nincsen, továbbá hogy az iskola V. és VI. tanfolyamában a földrajznak és történelemnek tanitasaval megelégedve nem volt, végre hogy a negyedik tanitói állás betöltetlen. A kurdi róm. kath. iskola szemléleti és természetrajzi képekkel felszerelve nincsen. A csibráki róm. kath. iskolánál a második tanitói állomás betöltve nincsen. A decsi róm. kath. iskola, Európa és a föld öt része térképét nélkülözi. A döbröközi róm. kath. iskola épülete minden kritikán alóli, az iskolai-czel- nak meg nem felelő, továbbá hogy az ötödik tanitói állomás betöltetlen, végre hogy a 445 mindennapi tanköteles a jelenleg fenálló 5 tanteremben el nem férhet, miért is uj iskolai épületben legalább is 6 tanteremnek felállítása és még egy tanítói állomásnak szervezése mondhatlanul szükséges. A gerjeni ev. ref. iskola második tanitói állomása betöltetlen. A döbröközi izr. iskola kipadlózva, Magyarorszag, a föld ötrésze térképeivel felszerelve és számoló géppel ellátva nincsen. A decsi községi ovodai epület tanterme szűk, alacsony és az ovonczok befogadására elegtelen. Végül jelentette, hogy a csibrák rom. kath. iskolában az év- záró vizsgát ténylegesen vezette s ott a némát ajkúak közül a magyar beszédben kitűntek között Schröder és Schróderné 15 koronás alapítványa es Jeszenszky Andor 31 korona 50 filléres adománya a legjobb eredményt felmutatóknak kiosztatott. Referens. TÖVISEK. A Casino kerti pavillonja. Casinónk eddig is hires volt -arról, hogy oly gyönyörű szép helyisége van pár év óta a B. Au- gusz-féle házban, mely ritkitja páiját országszerte. Most egy uj nevezetessége támadt a kerti pavillon- ban, mely szépsége és drágasága miatt méltán helyet foglalhatna akár a párizsi mágnás Casinó kertjében is! . . . Szép és drága ! . . . Vagy — mint Petőfi irta: »Szép állat az asszonyi állat---------Sz ép és veszedelmes!----------Ar any pohárban méregital!----------« No de, a mi valóban szép, annak drágának is kell lenni, — ez igy dukál, — olcsó húsnak hig a leve!----------* Mikor ezt a főherczegi disz-fabódét, (mely — azóta tudtuk meg — csaknem annyiszor futott lállva! . . .) a különféle kiállításokon a szépség- díjért, mint a »podász-ókiisz Achilleiiszt« (gyorslábú Achilest) szégyenitett néhai »kincsem« lova Blaskovitsnak a gyorsaság-dijakért, —) megvételre ajánlották Casinónk fejei ennek tagjainak: lelkesült a sorsba, lelkűnkben feltámad a vágy gátat vetni a végzet sújtó hatalma elé, megakadályozni azt, mit ember meg nem gátolhat, ember el nem halaszthat s el nem kerülhet. Az érzés harczra kél a tudással, — bár tudjuk, hogy a halál közös sorsunk, — a szív érzése megostromolja a sors, a végzet rendelkezését, hogy miért a halál, s miért ily korán ? S e kérdésre felelet nincs. Hiába nézzük a holtnak örökre lezárult szempilláitj hiába váijuk a megfagyott ajkakról az édes szót. Nincs felelet. Hiába száll lelkünk a gondolatok szárnyain a végtelenbe, hiába nézzük a magas égboltot, hiába tekintünk a sir mélyébe, nincs semmi felelet. A szívnek érzése küzd a végzet hatalma ellen, s a kételyt csak a lélek megnyugvása oszlatja el; a megnyugvás, melyet a hit vigasztaló szava gyógyító balzsamként ad sajgó sziveinkre, s e gyógyir a viszontlátás reménye, a feltámadás. Ez békit ki bennünket a halállal. Ez engeszteli sziveinket a sorssal. Ez ad erőt az. élethez, mikor már azt hittük, hogy számunkra nincs többé élet, mikor már megtörni, elfogyni éreztük erőnket a szeretett egyén ravatalánál. A hitnek egy szava elég arra, hogy kibékítsen bennünket a nagy mindenség- gel, s lecsendesitse keblünk tomboló érzéseit, s lelkünk tükrén elsimítsa a barázdákat, miket a fájdalom magasra korbácsolt; s a feltámadás reményében eloszlik lelkünk háborgása s az érzések lecsillapulnak s lelkünk olyan lesz, mint vihar után a tenger tükre, mely nyájasan ragyog a kelő nap fényében. Keserű a halál s a fájdalom egyetlen orvossága a megnyugvás. Tompán zúgnak a harangok, ércznyelvük halált, múlandóságot jelent. Temetésre, gyászra hivnak zúgó szavukkal. Temetésre, gyászra megyek fájó érzéssel. Előttem im a ravatal gyászlepellel beterítve s gyertyák fénye vet világot a koporsóban fekvő áldott jólelkü nőre; a ravatal mellett térdel egy fájdalomtól megtört ősz, öreg ember, arczát a szenvedés feldúlta, szemeiből sürü záporként hullnak könnyei, esdve emeli összekulcsolt kezeit ravatalon fekvő hitestársához, könyörögve, remegő hangon szól hozzá, „ne hagyj itt édes, édes jó hitestársam“, s hangja zokogásba fül, s a koporsóban fekvő holttestre borul, csókjaival halmozza, könnyeivel áztatja elköltözött ősz párjának hideg ajakát. Ott térdelnek a ravatal mellett szerető gyermekei, patakként hullatva könnyeiket, „anyám, jó anyám“ s nem jön több szó ajkaikra. Elnémulnak | a fájdalom, az igaz, mély fájdalom ül arczaikon. Ott térdelnek a koporsó körül a halottnak unokái mindannyian mély gyászba öltözötten ; nincs már a jó nagyanya, ki őket ápolta, dégelgette s szerette azzal a szeretettel, mely csak jó lelkek, nemes szivek tulajdona. Ott vannak testvérei s néma fájdalommal kulcsolják imára kezeiket. Ott állok a ravatal mellett én is, s midőn azt az ősz, megtört féijet, s a gyászba borult családot látom, a fájdalom mint zugó vihar tombol keresztül lelkemen, s feljaj dúl, felzokog szivem érzése, miért jöttél halál s miért ily korán ? Igen, korán; mert bármikor jön is, mindig korán érkezik. Ha a fák elhullatják is lombjaikat, a nyájas őszi napban vigan sütkérezünk, de ha észak hideg szele végig süvölt tájainkon, szomorúan sóhajtjuk, már itt a tél. Megindul a gyászmenet a temető felé, a végső pihenő helyre, honnét nincsen visszatérés, hol nincsen más, csak csend és nyugalom. Készen már az örök hajlék, megásva a sir. Némán álljuk körül, s a pap ajkairól felhangzik az utolsó ima a meghalt hívek lelkeiért; szivem érzi, lelkem mondja, de ajkaimnak nincs hangja; azért az ima száll, repül a magasba; nem az ajkak hangja, de a szívnek érzése az, mely egekbe ér s meghallgatásra talál. Alászállt már a koporsó, hull reá a föld göröngye, ájtatos asszonyok szentelt vizet hintenek kis üvegcsékből utánna; legyen szentelt, legyen áldott, s legyen könnyű siijának minden göröngye. Eloszlik a gyászkiséret; frissen hantolt sirdomb emelkedik a temető kápolnája közeién, sírkereszt áll a fejénél; rövid annak felírása: élt 77 évet, meghalt boldog házassága 57. évében. Rövid e felirat, de e pár szó sokat mond. Több, mint félszázados boldog házaséletről tesz bizonyságot, s én, ki e házaséletet ismertem, elmerengve állok a
