Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-02 / 18. szám

XXV. évfolyam. 10. szám. Szegzárd, 1897. május 2. TOLHAMEGYBI HBLm KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- _______egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletéhek és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre....................3 * — | Negyedév re .... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a fel­szólamlásuk küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttévben 8 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig I . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ ... 2 „ 87 „ 200—300 I ... 3 ^ 87 „ minden további 100 szó l írttal több A jövő teendői. A korban elohaladt emberek még viszsza tudnak emlékezni a régi Szegzárd képére, mikor még a székhely főutczáját nádas viskók szegélyezték s a vár melletti hegyoldalon forspontos földmivesek nagy biztatások közt vontatták fel, járhatatlan utón, a vármegye gyűlésére érkező'' nemes urak bárkáit és csézáit. Akkor még a mai nagyszabású, szép vármegyeház helyén egy kisebb körvonalú épület állott, mely mellett szemétdomb terült el s abban az épületben ütötte fel tanyáját koronként a nagy hatalom, melyet késó'bb Kossuth Lajos találóan az „alkotmány védbástyájának“ nevezett el s melyet a profán utókor, holmi modern eszmék iránti mesr- gondolatlan lelküsülésbó'l, halomra kiván dönteni. A negyvenes években feltűnő' lendületes korszellem Szegzárd képét részben átalakította s a vitás kérdés, hogy Szegzárdon vagy Kö- lesden — e két hely akkor versenytárs volt — épitessék-e az uj vármegyeház, városunk elő­nyére dőlvén el, a Csapók és Bezerédjek vezetése alatt a szent Benedek rend kolostora és temploma helyén felépült az impozáns mai vármegyeház s ezzel Szegzárd Tolnavármegye székhelyévé Ion predesztinálva. Volt tehát székhely, de nem volt város. A keret egy szegényes falu képét nyújtotta, melyben csodaként bámulták azt a földszinti, cserépfedelü, sülyedt épületet, melyet a Hra­bovszky család az ötvenes években lakházaul épittetett. • Szegzárd tulajdonképeni fejlődési proczes- susa azért mégis csak a hatvanas évek elején vette kezdetét. Azóta lassan bár, de folyto­nosan halad előre a fejlődés utján s nem nehéz megjósolni, hogy még néhány évtized s akkor méltán és joggal helyet foglalhat a modern városok sorában. Az igazságügyi palota, a főgimnázium épülete, az uj takarékpénztári helyiség, a vi­déki helyen párját ritkitó kórház, de még a ripőkségtől nagykorcsmának nevezett díszes városi szálló is immár a jövő Szegzárd képét tünteti fel s mi mindnyájan, kik a fejlődésnek szerény munkásai vagyunk, meglehetünk az­zal elésredve. / O Ámbár helytelen dolog volna el nem is­merni, hogy ez még csak a dolog kezdetének az eleje s egy egész nemzedék önzetlen mun­kásságára van szükség, hogy sztikebb hazánk a város elnevezésre iogrffal iffénvt formál­J öo o J hasson. A város elnevezés nem csak a nagy épületek halmazát jelenti, de egyszersmind bizonyos fokú kulturális előhaladás félét is «/ feltételez. így például egy városban nem lehet megtűrni a pislogó petroleumos lámpákat, mikor már a modern technika gépek segit- ségével oly világítást képes létrehozni, mely úgy ethikai, mint egészségi szempontból a fokozottabb igényeknek inkább megfelel. Egy városnak elengedhetetlenül kell a közegészség ügyét oly nagy mérvben előmoz­dító fürdővel rendelkezni. Eddig nálunk azon kezdetleges helyzet uralkodik, hogy aki a gőzfürdő előnyeit igénybe akarja venni, nem teheti azt tetszése, szerinti időben, hanem be kell várnia, míg a Schubert, kórházi segéd­orvos által áldozattal létesített és fentartott gőzfürdő erkélyén a fürödketést jelző nemzeti szinti zászló megjelenik. Aki a hideg fürdőzés után áhitbzik, an­nak 12 kilométernyi utat kell megtenni, ha a tolnai dunai holtág gyakran poshadt vizét is élvezni akarja, vagy pedig meg kell elé­gednie a Palást barátom által világfürdővé megtett csörgető álló vizével s ki kell magát tennie annak, hogy az állatvilág különben nagyon hasznos és szép tagjával: lovával együtt fiirdőzik. A városi minőség és az egyre szaporodó közintézetek iránti tekintet tehát feltétlenül megköveteli, hogy Szegzárdon egy minden tekintetben kielégitő fürdőt létesítsünk olyan helyen, mely könnyen hozzáférhető. Azután ott van az utczai öntözés kérdése. Nálunk csak akkor nincs por, ha az ég csa­tornái végzik az öntözés feladatát, különben az év legnagyobb részében oly porfelhő bo­rítja a legnagyobb forgalommal biró főutczát, hogy meg kell erőltetnie szemeit, ha valaki mellette elhaladó barátját felakarja ismerni. A város elnevezés magával vonná tehát, hogy legalább a főutczák nyáron át öntözve legyenek s igy a falu édes idilje: a nagy por legalább nagyjából kiküszöböltessék. TARCZA. Csiky Gergely egy kiadatlan verse.*) Segitség! bosszú, ég hallgass szavamra! Onts irtó tűzesőt a gyilkosokra! Hol vun, ki megszán s hallja, átkomat ? Hol van, ki megsegit, ki bosszút áll! Agg polgár: Segítséget nem adhatunk, leányom, Nincs fegyverünk, törődött a karunk! De bánatod megértjük és osztjuk, Hiszen nekünk is van, kit siratnunk. Honvéd : (a leányhoz lép ) Valóban ő az, nem csalt meg szemem Megismerem könyfátyolán keresztül, E bájos arczot, e szelíd szemet. Igen, jó hadnagyom arája vagy. Menyasszony: Arája ? ki beszél itt vőlegényről ? Aki enyém volt, régen elhagyott . . . Csatába ment . . . azt mondja a haza Szólítja harczra minden hű fiát. Elment ... én mosolyogtam s enmagam Tűztem keblére háromszinü csokrát . . . És csak titokban sírtam, szégyelém H Az eddig kiadatlan verset Csiky Gergely az aradi színház prológusául szánta, később mást irt. Édes anyja szí­vességéből mutatjuk be olvasóinknak. Menyasszony (tépett ruhában rohanva jön.) A könyeket . . . Most bátran sirhatok, Hisz úgy sem hallja ő meg; messze földön Küzd egy eszméért, harczol másokért, Mig itt kiirtja a vad szerezsán, Menyasszonya családját s az övét. Csiky Gergely. Proviziós történet. Irta: KÉT-ESS. — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Istenben boldogult nagynénémtől egy bukott bank részvényét és egy világtalan fülemilét örököl­tem. A részvényről jobb hallgatni, a fülemiléről jobb lenne pem beszélni, mert élte delén kisült felőle, hogy siket-néma fülemile volt. A nagynéni azt mondotta, hogy csak egy esetben remélhetjük a siket-néma füle­mile Patti-trilláit, ha a kis kuka jószág a boldogság révébe evez: vagyis ha udvarlója akad. Nina néni, és a nagynéni úgy rendelkezett, hogy hűségesen gondozzuk a Pipit (a fülemilét) és igyekezzünk neki udvarlót keríteni. E szóbeli rendelkezés után örök álomra hunyta le szemeit. . . . Váljon a sírján zöldelő czipruslombok kö­zött csattogó fülemile énekében, nem-e az ő Pipije trilláit állmodja? . . .’ * Feleségem kifogástalan kegyelettel tett eleget a néni végakaratának. Szalonnával, doliánnnyal addig-_ addig proviziózta az öreg Csüllög András csőszt, mig az csakugyan hálójába kerített egy Pipihez illő párt. Meleg érdeklődéssel lestük a pásztorórák további fejleményét. Csalódtunk mi is, csalódott Pipi is. A fülemile pár érdekházasságnak harmadik he­tében feleségem sírva* borult a vállamra s bánatos hangon mondta. — Nem boldog a — Pipi. Azt hittem, feleségem Szemere Miklóst idézi. Honfiúi keserűséggel adtam a riposztot. Tán azért siket-néma a Pipi, mert őt is bántja a közéletünben lábrákapott korrupczió. I De hiszen a Pipi — tóditotta a feleségem — nem él czipóval, ő csak hangyatojást eszik. Az ő baja egészen más. Úgy hiszem azonos a Chimay herczegné boldogtalanságával. — Asszony, most már én nem értelek. Beszélj világosabban. — De mikor úgy restellem. A feleség a haja tövéig elpirult és keblemre borulva, alig hallhatóan suttogta. — Úgy vélem a Pipi párja í’oszszul teljesiti férfiúi kötelességét. E súlyos vádra feleségemmel azonnal törvényt ültünk. És sommás végzést hoztunk : a női jogaiban megsértett Pipi és hűtlen párja fészektől és vályútól ideiglenesen elválasztatnak. Feltettem magamban, hogy többé nem törődöm a kuka Pipivefés párjával. Igazítsa el dolgukat a feleség. Semleges álláspontomnak az lett a következ­ménye, hogy nőm minden idejét az elválasztottak kibékitésére fordította. Naphosszat tanulmányozta, váljon a tollas kis „Chimay“ nem vágyik-e vissza Pipijéhez ?

Next

/
Thumbnails
Contents