Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-10 / 2. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (1 sz.) = A szegzárdi polgári olvasókör közgyűlése. Január 3-án délután 2 órakor a szegzárdi polg. ol­vasókörben oly élénkség uralkodott, miről tisztújító közgyűlések alkalmából az egylet 25 éves története nem mutat fel; — ennek oka egyrészt az, hogy a tisztujitásnál két erős párt küzdött egymással, más­részt pedig az, hogy a kör részére mostani házának helyén egy a kor kívánalmainak s tagok teljes kényelmé­nek megfelelő emeletes épületet óhajt emelni a tagok nagy többsége, s ép ez a második tárgy tette erőssé a vá­lasztási küzdelmet, mert a kör fiatalsága azok közé csoportosult, kiket e nagyfontosságu építési ügy el­döntésénél a maga részéről a kör tisztviselői állásai­ban óhajtott látni, mint a haladás, a fejlődés képvi­selőit. A választás eredménye ennek a pártnak győ­zelmét hirdeti. A három szavazatszedő küldöttség tagjaivá: 1) Rill József, Csizmazia József és Lau- rencsics Gábor. 2) Vinkovits Vincze, Vitkovils Jó­zsef és Hank Károly. 3) Franek János, Báter János és Horváth József választattek meg. Beadatott ösz- szesen 98 szavazat. A választás eredménye a követ­kező : elnökké: Boda Vilmos 91, alelnökké: Adler Hl János 63, igazgatóvá: Rill József 63, penztár- nokká: Nicsner Pál 96, jegyzővé: Csizmazia József 63; könyvtárnokká: Fehér József 58, ügyészszé dr. Steiner Lajos 94, számvizsgálókká; Háj a Nándor 38 és Báter János 38, választmányi tagokká: Grosz- bauer Ferencz 95, Id. Zsigmond Ferencz 94, Vá- czek László 92, Wilhelm Ede 92, Hája Béla 84, Hauk Károly 67. Fránek János 66, Imberl Ferencz 64, Id. Tóth Pál 63, Székelyi József 61, Debulay Imre 61, Ifj. Tóth Pál 57 és póttagokká: Hahn Ferencz 55 s André István 46 szavazattal választat­tak meg. Adler if, János alelnök állását többszöri felkérés daczára sem fogadta el, s igy helyette alel­nökké az utána legtöbb szavazatot nyert Imberl Ferencz kiáltatott ki. Adler János pedig Imberl Fe­rencz helyére a választmányba helyeztetett. Az ered­mény kihirdetése után Boda Vilmos elnök köszönte meg a már 23-szor neki nyújtott bizalmat, — majd utána Csizmazia József jegyző mondott köszönetét a neki nyújtott bizalomért s nyilatkozatában kifeje­zést adva annak, hogy a jegyzői állással összekötött teendőket a kör érdekében mindenkor híven és pon­tosan fogja teljesíteni a jegyzői állással járó tisztelet- díjról a kör házépítési alapja javára lemondott. Ezen élénk tetszést keltő beszéd után Boda Vilmos elnök a házépítésre vonatkozólag tett részletes, — a kör anvagi viszonyait ismertető, s az építkezést halaszt- hatlan szükségesnek feltüntető előterjesztést. Általános tetszéssel fogadott szavai után. Adler N. János szólalt fel, mert, bár úgymond az építést ő is óhajtja, még sem tartja kivihetőnek, hiáztyzik az, ami nélkül épí­teni nem lehet, s ez a kellék: a pénz; s nemcsak, hogy nincs pénz, de nem is lehet azt előteremteni, s ha megteremtenék is, nem bírná a kör viselni a reáháramló terheket. Beszéltek még Fránek János, ld.' Tóth Pál, Hauk Károly, majd pedig Schneider János, ki a pénzt részint jelzálogi kölcsön, részint pedig 50 frtos részvények kibocsátása által óhajtaná beszerezni. Mihályffy Ferencz nem az emeletes, ha­nem az udvaron földszintes épület emelése által óhajt a mostani állapotokon segíteni, beszédével azonban nem tudott semmi tetszést aratni. Ennek az udvaron emelendő épületnek költségei 1-—8000 frtot tesznek ki, mig a Hája Béla derék fiatal építész által telje­sen díjtalanul készített terv szerint utczai emeletes és 2 udvari emeletes szárnyépület s fényes tánczte- rem, üvegtetős udvar elkészítése a teljes berendezés­sel együtt 16,000 frtba kerülne, s e szép épületen kívül még mostani nagyságában megmaradna a kör nyári helyisége, mig az udvaron építendő földszintes épület által ez tönkre tétetnék. Hosszas vita után a választmány bízatott meg, hogy a 16000 frt mikénti beszerzése tárgyában lépjen érintkezésbe a pénzinté­zetekkel s eljárása eredményéről a január 17-én tar­tandó közgyűlésnek referáljon, hogy ezen a körre nézve életkérdést képező ügy végleg elintézhető legyen. — Jelmez estély. A szegzárdi dalárda választ­mánya múlt szerdán délelőtt ülést tartott, melyen el­határozták, hogy folyó évi márczius hó 1-én jelmez­estélyt tartanak a „Szegzárd Szálló“ nagyter­mében. Múlt számunkban február hó l-ére jelzett dalestély tehát elmarad, mert e helyett tartják meg a felette érdekesnek és mulatságosnak Ígérkező jelmez­estélyt. — A szegzárdi kereskedő ifjak f. é. február hó 6-án a „Szegzárd Szálló“ dísztermében Bezerédj Pál és Vdvardy Sándor urak védnöksége alatt zártkörű tánczestélyt rendeznek. — Meghívó. A szegzárdi kaszinó 1897. év január 10-én délelőt 11 órakor, az egylet helyisé­gében tisztújító közgyűlést tart, a melyre a t. egy­leti tag urat oly értesítéssel van szerencsém meghívni, hogyha a tagok határozatképes számmal meg nem jelennének, az uj közgyűlés határidejét az alapsza­bályok 11. §-a értelmében 1897. év január hó 17-ik napjának délutáni 5 órájára tűzöm ki. Tárgy: 1. Elnöki jelentés. 2. A számvizsgálók jelentése, a ka­szinó pénsztára, valamint a Garay- és Bezerédj Ist­ván szobor-alap számadásainak megvizsgálásáról. 3. Választmányi javaslat a tisztikar választásának, a választmányi tagok választásától elkülönítve történő megejtése iránt. 4. indítványok, előterjesztések. 5. Tisztujitás. Szegzárdon, 1896. deczember hó 31-én. Fürdős Vilmos, a szegzárdi kaszinó elnöke. — A szegzárdi tűzoltók közgyűlése. A szegzádl önkéntes tüzoltó-egyesület folyó hó 3-án tartotta meg! rendes évi közgyűlését, melyen a tagok szép szám-j mai jelentek meg, Az elnöki jelentésből kitűnt, hogy; a testület vagyona 7214 frt 60 kr, a teher 500 frt. Az* egyesületnek 68 működő és 251 pártoló tagja van..’ A pártoló tagok gyűjtése körül érdemeket szereztek id. Zsigmond Ferencz, Wilhelm Ede, Franek Jaj nos és Stokinger János, a kiknek a közgyűlés ezért elismerésül jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A? 1895-96-ik évi számadások felülvizskálás végett kia^ dattak a számvizsgáló-bizottságnak. Az 1896-ik évi­ben az egyesületnek 1414 frt 64 kr volt a bevétele, kiadása pedig 1302 frt, a maradvány 112 frt. A tisztujitás eredménye a következő elnök: dr. Szigeth\ Gábor alelnök: Grószbauer Ferencz, titkár: Véges\ János, pénztárnok: Nikitics Imre; választmányi ta-í gok: dr. Kramolin Emil, dr. Steiner Lajos, S/o-j kinger János, Goldberger I. Mór, Fejős Károly; Imberl Ferencz, Sipos Márton, Adler N János, Totn Károly, Stann István, Ludvigh Ferencz, dr. Drágíts Imre; tűzoltó-bizottság tagjai: Kunczer János Szé-f kelyi József, Szekeres Lajos, Börcsök József Erdődtí Lajos, a bizottság jegyzője: Hődl Andor. Főparancsj- nok: Boda Vilmos, alparancsnokok: Franek János Wilhelm Ede, id. Zsigmond Fererencz és Nikitics Imre; szertárnok: Hődl Andor, szivattyú mesterj; Jilk Károly, zászlóvivő : Csizmazia Sándor; szakaszí- parancsnokok: Székelyi József, Vatzek László, Érj dődy Lajos, Darázsy János és Vörös Ignácz; számj- vizsgálók: Tóth Andor, Lőrinczy József és Bencsik Kálmán. — Tisztujitás a gyönki kaszinóban. Vasárnap délután tartotta a „Gyönki Kaszinó“ évi rendes tiszt­újító gyűlését. Elnöknek megválasztatott: Illgen An­tal ev. lelkész, jegyző lett dr. Keck László ügyvéd, pénztárnok: Guttrung János, választmányi tagok let­tek : Muraközy László, Pesthy Elek, Gruber József, Schall Kálmán, Falkner Ede, Bévárdy Lajos, Óváry Ferencz és Rothauser Illés. — Adományok a szegzárdi népkonyhára. A nép­konyhára adakoztak : a szegzárdi ifjúság által a Per- nitz vendéglőjében tartott tánczmulatság tiszta jöve­delme 5 frt, egy lelkes ügybarát 5 frt, dr. Györky Lajos Kölesd 5 frt. Ezen kegyes adományokat, szá­mos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugta­tom. Szegzárd, 1897. január 8. Bezerédj Pál s. k. — Jelzálogos tartozások bejelentése. Nagy számban jelentkeznek január elseje óta a városházán azok, akiknek jelzálogos tartozásuk van, hogy ezt bejelentsék. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy e hó végéig tart még a bejelentés, mely idő eltelte után már késő lesz a jelentkezés. A jelzálogos tartozások, a miatt vallandók be, hogy ezeknek alapján a föld és házadó után eső általános jövedelmi pótadó tiz százaléka a fizetett kamatok arányában elengedtessék. — Méhészeti tanfolyam. Abaffy József mé­hészeti vándortanitó a földmivelésügyi “miniszter uta­sítására ingyenes méhészeti tanfolyamot tart. A tanfolyam folyó hó közepén nyílik meg s egy hóig tart. A kik a tanfolyam elvégzése után szakvizsgát tesznek, azok — mint méhészeti mesterek — a na­gyobb urodalmakban nyernek alkalmazást. — Tanitóválasztás. A kölesdi róm. kath. iskola­szék a megüresedett tanitói állásra a pályázók közül Fejér József kakasdi osztály-tanítót választotta meg, aki állását már el is foglalta. — A szegzárdi magyar l-ső asztaltársaság és a karácsonyest. Nagy öröm közt folyt le a szegzárdi magyar I-ső asztaltársaság helyiségében a karácsony­est. Délután 4 órakor már nagyszámmal összejöttek az egylet tagjai. Ugyanakkor megjelent a felruhá­zásra kijelölt 8 gyermek, és pedig 4 fiú és 4 leány. Egy-egy fiú és leány az újvárosból, az alsó-utczából, 1897. január 3. a felső-utczából és az izraelita iskolából. Leírhatatlan volt az öröm, midőn felvették magukra az uj ruhát. A fiuk kaptak kabátot, nadrágot, csizmát és kalapot, a leányok pedig szép bordó ruhát, czipőt, harisnyát és fejkendőt. A felöltözés után az asztaltársaság meg*- vendégelte őket s e közben Tildi János pártoló tag leikés beszédet intézett a gyermekekhez, figyelmez­tette azon körülményre, „ha ti kedves gyermekeim felnőtök és az Isten jobb sorsot ad, jusson eszetekbe e mai nap és iparkodjatok ti is egy ilyen jóltevő ‘ egyletet fillérjeitekkel támogatni“. Ekkor Hekkó rá­kezdett egy szép magyar nótát a tagok kivánságára, hogy ezen ünnepély emlékezetesebb legyen a kicsinyek­nek saját párjukkal egyet perdülni kellett, ezek meg­történte után a gyermekek és a jelenlevő szülők öröm könnyek között megköszönték az egylet jó indulatát és eltávoztak. Ezek után az elnök felköszöntötte a a jelenlevő tagokat és ügybuzgó fáradozásaikért kö­szönetét mondott. — A kerékpárosok védelme. Dr. Stein er La­jos, mint a szegzárdi kerékpár-egyesület elnöke, pa­naszt tett | vármegye alispánjánál, hogy a kerék­pározókat megdobálják, sőt némelyek a kutyájukat is ráuszítják. E panasz alapján D ö r y Pál alispán felhívta a járási főszolgabirákat, hogy utasítsák a községi elöljárókat, miszerint akadályozzák meg a lakosságot, a kerékpározók háborgatásában. Erre vonatkozólag különben van egy miniszteri rendelet is, mely a kerékpározókat védelmébe veszi. — A dunaföldvári Uj bíró. Dunaföldvár újonnan megválasztott városbirája, Németh József Kiliti, alig kezdette meg hivatalos működését, már is arra enged következtetni, hogy a várakozásnak, bizalomnak, me­lyet a város lakossága benne helyezett, teljesen meg akar felelni. Értelmiségénél, természetes józan felfo­gásánál és önzetlenségénél fogva, a község anyagi, úgy erkölcsi haladását illetőleg sokat várnak tőle, s joggal, mert kit a nép bizalma, szeretete ily fiatal korban emel a birói székbe, attól méltán elvárhatja, hogy minden erejét, minden tehetségét a község jólété­nek előmozdítására fogja forditani. Tagadhatatlan, hogy Németh József K. határozottan tehetséges, erélyes, munkabíró ember, s igy egyedül tőle függ, hogy fá­radságát szorgalmát siker koronázza, arról pedig biz­tosíthatjuk, hogy működésében támogatni fogják, ga- rancziát nyújt erre nézve az elöljáróság névsora, mely tettre termett férfiakból van összeválogatva, kiknek egyenkint, úgy összesen szívesen előlegezzük bizal­munkat, mert hisszük, tudjuk, hogy várakozásunkban csalódni nem fogunk. Legyenek meggyőződve, hogy a város lakossága működésük iránt, mindenkor elis­meréssel s hálával fog lenni. Németh Józsefet nem találta készületlenül, hanem kész programmal ült a birói székbe. Egy csomó terv vár megvalósitásra, melynek mindegyike a város felvirágoztatását czélozza, s ez képezi működésének főczélját. Mozgalmat indí­tott, hogy a felállítandó selyemgyárat Dunaföldvár kapja. Egy dohánygyár felállítása érdekében szintén tett lépéseket; a polgári iskola megnyitását is sür­geti, s egy küldöttség fel is kérte Rátkay László orsz. gyűlési képviselőt, hogy a minisztériumnál an­nak felállítását szorgalmazza. Mindezeknek megvaló- sitása, nemcsak szükséges, hanem a község életkér­dése, bizonyítja a legutóbbi népszámlálás, mely ki­mutatta, hogy Dföldvár, mely a megye legnépesebb városa volt, lakossága ezrekkel megfogyott. Nincs példa rá az egész országban, hogy oly virágzó város, nehány év alatt számra nézve annyira visszafejlődjék. És napról-napra fogy még a lakossága, mert a nép szorgalmas munkájával még mindennapi kenyerét sem képes megkeresni, itt hagyja bölcsőjét, otthonát s elköltözik oda, hol munkája mellett tisztességesen megélhet, s nem kell nyomorral, éhséggel küzdenie. A szegénység mindegyre megdöbbentő módon növe­kedik, azt sem tudjuk, hol végződik. Ezen bajokra keres az uj városbirq orvosságot, s adja az Ég, hogy megtalálja, ha pedig nem sikerül, bizonyosan nem ő rajta múlik, de itt az ideje, hogy a kormány figyel­mét is ez állapotokra felhívjuk. A város külső fejlő­désének előmozdítása sem kerüli ki biránk figyelmét. Tervbe vette, hogy a gyalogút a vasúti indóházig, mindkét oldalon a házak mentén kiköveztessék, ugyancsak ez utón végig lámpákat állíttatott, hogy a nagyforgalmu közlekedést megkönnyítse. Ha tovább is ezen az utón halad, úgy az elöljáróság, valamint a nagyközönség támogatására s elismerésére minden­kor számíthat. Ismételve üdvözöljük szívből az uj bírót, s őszintén kívánjuk: adjon Isten neki erőt, tü­relmet s kitartást, hozzon működése áldást s fárado­zását koronázza mindenkor igaz siker.

Next

/
Thumbnails
Contents