Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-11 / 15. szám
— Halálozás. Folyó hó 3-án Klánszky Vilmost, Mözs község pénztárnokát és nejét nagy csapás érte. Egyetlen fiugyermekök, a három és fél éves Ferikéjük nem várt rövid szenvedés után meghalt. A már ily sok megpróbáltatásnak ismételten kitett szülők leljék édes vigaszukat azon biztos tudatban, hogy az angyali sereget ismét egy ártatlan lélekkel megörvendeztették.- Vállalat. Frank J. és társai, eszéki vállalkozók nyertek el 1897. es 98-ik evre a megyei utakra a fedanyag szállitását, kivéve a bonyhád- és bátaszéki útszakaszokat, melyeket Apáthi községben alakult kon- sorczium vállalt el. A fent nevezett vállalkozóval kötött szerződésben igen helyesen, a vármegye részéről kiköttetett, hogy a követ tolnamegyei bányából tartozik szállítani. — ÁllategésZ8égÜgy. Tolnavármegyében a ragadós száj- és körömfájás Duna-Szent-Györgyön 16 udvarban, Szemcse-Csehiben 1 udvarban uralkodik; sertésorbáncz Ó-Dombováron és Szemcse-Csehiben 1—1 udvarban, a sertésvész Bölcskén, Dőrypatlanban, Dunaföldvárott, Ertényben, Izményen, Kétyen, Kó- nyiban, Majsán és Ó-Dombováron pusztít. — Halálozás. D e u t s c h Lajos szegzárdi izr. tanitót súlyos csapás érte. Édes anyja folyó hó 7-én Király-Daróczon életének 71-ik évében elhunyt. A gyászesetről az alábbi jelentést vettük: Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen anya, nagyanya és anyós özv. Deutsch Mózesné szül. Glück Reginának folyó évi április 7-én reggeli 8 órakor, életének 71-ik évében, rövid szenvedés után bekövetkezett gyászos elhuny tát. A megboldogultnak hült tetemei folyó évi április hó 9 én délelőtt 10 órakor fognak a király-daróczi izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Eirály-Darócz, 1897. évi április hó 7-én. Legyen könnyű neki a fold! Deutsch Lajos, Deutsch, Hanni, félj. Weisz Dávidné, gyermekei, özv. Deutsch Sámuelné, sz. Nuszbaum Zzófi, Deutsch Lajosné, sz. Roszenthal Nina, menyei. Weisz Dávid, veje. Weisz Róza, Weisz Etel, Weisz Móricz, Weisz Jenő, Weisz Kálmán, Weisz Laura, Deutsch Gyula, Deutsch Aladár, Deutsch Sándor, Deutsch Miklós, Deutsch István, unokái. — Gyújtogatás. Duna-Szent-Györgyön elégett a napokban Jó Dömötör Károly ottani lakos 185 frtra biztosított szénája. Alapos a gyanú, hogy Badics Pál gyújtotta fel a szénát, mert akkor futott el a tűz színhelyéről; midőn a tűz kiütött. — Szívtelen anya. Nagy szivtelenségre vall az a bűntény, melyet a napokban Váralján Péter Ka- rolin és ennek édes anyja követtek el. Az anya és leánya bűnére a bonyhádi csendőrség jött rá. A váraljai határban elfutó patakban ugyanis egy kis csecsemő hullájára akadtak s a vizsgálat beigazolta, hogy az Péter Karolin, odavaló leányé volt, a kit maga Péter Józsefné dobott a patakba, hogy leánya bűnét még inkább tetézze. A gyanú az, hogy az anya megmentendő leányát a szégyentől, annak magzatát bűnös úton tette életképtelenné és hogy még nyoma se maradjon, beledobta a patakba. A vizsgá- i lat fogja a valót kideríteni. — Orvtámadás. Bödő Antal, Ocsény községhez tartozó ó-zsákpusztai lakos a minapában a ke- selyüsi országúton szemben találkozott Német István őcsényi lakossal, a ki őt orvul megtámadott és súlyosan megsebesítette. Bödő eszméletét vesztve, a földön terült el, mit Német felhasználva, tarisznyáját ellopta, melyben élelmiszerek voltak. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem még zsebeit is kikutatva, belőle 10 frt készpénzt csent ki. Midőn a levert ember feleszmélt, sajnosán tapaszta, hogy nemcsak csontjait zúzta össze, hanem még pénzét is ellopta. Az orvtámadót a csendörség elfogta. — A vasút kerekei alatt. A dombóvári vasúti állomáson ismét szerencsétlenség történt. R a a b János vasúti fékező került a vonat kerekei alá, a kit telje-( sen összeroncsolt- A szerencsétlen ember valószínűleg elszundikált és úgy esett le a fék mellöl. — Az Örökség miatt. Sok áldatlan harcz, per és patvar támad a rokonok és testverek között az örökség miatt, különösen akkor, ha a felosztásban egyik-másik rövidséget szenved. Bátán is a napokban ezért volt a testvérek között olyan verekedés, mely kicsiben múlt, hogy halállal nem végződött. Ugyanis C z i t a József két fiával erősen felfegyverkezve berontott István öcscse lakásába és ott véres verekedést rögtönzött. A harczías természetű Czita József fiainak segítségével nemcsak édes öcscsét, hanem ennek nejét, sőt a segítségre jövő édes anyját is úgy elverte, hogy a súlyos testi sertések következtében azok hetekig nyomják az ágyat. Czita Józsefet a szegzárdi kir. ügyészségnek jelentették fel. 1897. április 11. — Ingatlanok forgalma. A szegzárdi Népbank igazgatósága megvette a szegzárdi takarékpénztár mellett fekvő épületet özv. Pál Jánosnétól 5000 írtért. A nevezett pénzintézet a rozoga épületet lefogja romboltatni s helyére egy nagyobb szabású épületet emeltet. — A szegzárdi kerékpáregylet folyó hó 3-án tartotta meg évi tisztújító közgyűlését. Az elnöki jelentés meghallgatása után uj tagokul felvétettek: B u d a y Gyula, H e n k Imre, Perzsina Alfréd, Wolf Henrik, Máj dán Miklós, Jilk László és Kramer József. A tisztujitas eredménye a következő: Elnök: Surán yi Győző, kapitány: Keplinger Géza, helyettes kapitány: M o u d r y Hugó, pénztárnok és jegyző: Schneider János; igazgatósági tagok : Steiner Lajos, Krammer János Szegzárdról Máj er János pedig Bátaszékről. Az egyesület volt elnökének, Ste i n e r Lajosnak, a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott az egyesület megalapítása körül szerzett érdemeinek elismeréséül. Elhatározták, hogy a nyár folyamán versenyeket fognak rendezni. — Figyelmeztetés. A változó időjárás folytán az emberiség nagyobb része meghűl, mely hülés többnyire komoly következményeket von maga után, ha nem gondoskodunk azonnal segélyről. Ily alkalmakkor a legczélszerübb, az ismert maláta-ezukor használata, mely rekedtséget és hurutot úgy, mint a megtámadott légző-szerveket tisztítva, a legjobb hatású. Miért is ajánlatos hüsebb idő beálltával az 50 év óta előnyösen ismert Hoff János cs. és kir. udvari szállító maláta-kivonat mellczukorkáit beszerezni. ' — Fizessük meg az adót. A törvény értelmében elvesztik a jövő esztendőre szóló választói jogosultságukat azok, a kik a múlt évi adójukat folyó hó 15-éig ki nem fizetik. Még csak 5 nap van hátra, mely idő alatt, ha valaki le nem fizeti hátralékos adóját, nem veszik be a választók névjegyzékébe s igy legszebb alkotmányos jogától lesz megfosztva. — Dinamitlopás. Múlt számunkban már megírtuk, hogy a székesfej érvár—paksi vasútépítési vállalat raktárából ismeretlen tettesek 5 kiló dinamitot, 4 drb dinamitgyutacsot, 3 köteg angol gyujtózsinórt loptak el teljes felszereléssel együtt. A paksi csendőrség erélyes nyomozás után felfedezte a tolvajokat, névszerint Frost József, Halász István, Kohlra a n n Ferencz, H o m a n n György és Kovács Sándor paksi pékinasok személyében, a kik bevallották, hogy két ízben is betörtek a raktárba éjnek idején és ekkor követték el a lopást. Mint ők mondták, csupa kedvtelésből Paks, Kömlőd, Madocsa és Nagy-Dorogh községek határában robbantották fel a dinamitot. Kalmár József paksi pékmester gazdájuk névnapja alkalmából az udvaron is egy jó hosszú robbantó zsinórt a levegőbe röpítettek. Az is kítndó- dott, hogy a dinamit egy részét a paks—köinlődi országutat összekötő hid alá rejtették, a robbantó gyujtózsinórnak egy részét pedig B e s e Sándor duna- szentgyörgyi lakosnak adták el. A meggondolatlan inasok nagy szerencsétlenséget idézhettek volna elő, ha végrehajtják azt a tervüket, melyről most beszélnek, hogy tudniillik a dinamitot gazdájuk kemen- ezéjébe rejtik el, a mitől az egész ház lakóival együtt a légbe repült volna. — Tolvaj cseléd. C s á g o 1 a Julis Dunaföldvárott szolgált V i s z a i Jánosnál, a kitől 15 frtot ellopott. Ellopta pedig úgy, hogy akkor lopódzott be gazdája szobájába, midőn az mélyen aludt és a mellény zsebében volt 185 írtból kivett 15 frtot. Az ellopott pénzt azután egy kendőbe kötötte, de oly ügyetlenül, hogy azt — a mint a csendőrség előtt vallotta — elvesztette. A pénznek semmi hasznát sem vehette ugyan C s á g o 1 a Julis, de azért mégis börtönbe került. — A két testvér. Az aradi törvényszék elrendelte Weisz Mór és Weisz Jakab bonyhádi születésű kereskedősegédek körözését, mivel Aradon sikkasztást követtek el. A két testvér megszökött Aradról s most tartózkodási helyük ismeretlen. Weisz Jakab 25 éves, Weisz Mór pedig 21 éves; mindketten több nyelvet beszélnek. — A csinos malacz. Arnold Lajos, dunafbld- vári lakosnak, egy tiz forint értékű malacza járt ki a legelőre. A malacz egy napon megugrott a falkából és bárhogy keresték, nem találtak rá. Csak napok múlva tudta meg a tulajdonos, hogy az ő szökevény malacza Pirger Istvánnál van, a hová betévedt és a ki szépen bezárta az óljába s nem szólt róla senkinek. Pirgert a csendőrség jogtalan elsajátítás miatt vonta kérdőre, a ki azzal védekezett, hogy a malacz igen formás, úgyszólván csinos volt s annyira megtetszett neki, hogy magánál tartotta. Hogy ezt a védekezést a bíróság — a hol feljelentették — elfogadja-e védelmére, az nagy kérdés. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (15. sz.) _____ — Á rvíz gsberduszból. Keresztes József, bölcskei lakoson furcsa boszut állt két betörő, a kik álkulcscsal felnyitották a kamaráját és oda behatoltak. Mivel azonban egy hordó pálinkán kívül csak egy csomó ruhaneműt találtak a kamarában, boszuból kieresztették a 135 liter geberduszt a földre. A tulajdonos akkor vette észre őket, mikor a geberdusz- árból kifelé igyekeztek és az egyiktől, ifjú G u t m a nn János muzsikus czigánytól sikerült elvennie a lopott ruhákat. De a két betörő, a fiú meg az apja, elmenekültek s mikor Szau t e Mihály és Keresztes György mezőőrök el akarták fogni, azokat megtámadták és elverték. S végre is a csendőrség tette őket ártalmatlanokká s bekísérte a járásbíróság börtönébe, hogy büntetésőket elvegyék. — Öngyilkosság. A Bátaszéken uralkodó szegénység ismét áldozatot követelt. Baner Adám 70 éves bátaszéki lakos önkezével vetett véget életének, melyben neki már csak a szenvedésekből jutott rész. A bortermő időben tisztességes megélhetést biztosított kis vagyonkája, mig most, hogy a fillokszera ettől a jövedelmétől is megfosztotta, az aggkora folytán iparát tizni képtelen öreg embert ez, hogy az éhezés és nyomortól megmeneküljön e hó 6-án felakasztotta magát. — A vasúti halálózat fejlődése. A lefolyt 1896. évben a Dunántúlon a következő uj vasutakat adták át a forgalomnak: Julius 29-én a káposvár-fonyódi vasút 53 kilóméter vonalát; aug. 1-én a pápa-csornai vasút 36 s kilóméternyi vonalát, aug. 11-én a győr-vesz- prém-dombovári vasút 40.2 kilóméter hosszú győr-ba- konyszentlászlói szakaszát; okt. 1-én a fejér- és tolnavármegyei h é. vasutak 28.7 kilometer hosszú székes- fejérvár-adonyszabolcsi részét; decz. 16 án a győr-vesz- prém-dombovári h. é. vasút bakony-szentlászló-vesz- prémvárosi 42. kilóméternyi szakaszát; decz. 22-én a fejér- és tolnavármegyei h. é. vasút 73.5 kilóméternyi adonyszabolcs-paksi részét. — Építés alatt állanak : a szegzárd—báttaszéki vasút [18 kilóméter], a bakócza- felsőmindszent-komlói vasút [18.8 kilóméter] és a székesfej érvér-sárbogárdi vonal [29.5 kilóméter.] SZÍNÉSZET. Színészeink elkészülnek innen. A holnapi előadással végződik sora azoknak az élvezetes estéknek, miket Kunhegyi jól szervezett társulata szerzett Szegzárd müértő közönségének. A mit Ígért jórészt beváltotta; adott annyi újdonságot, hogy ilyen rövid saison alatt alig lehetett volna többet. Szép erkölcsi, de kevés anyagi siker jutott osztályrészéül. Azt a czélt azonban, hogy a virágvasárnapig terjedő két hetet kibírták nagyobb deficzit nélkül — Szegzárdon is elérte a director. Egyrészt, mivel az évadnak vége lévén, nem riasztjuk el a közönséget a színháztól, másrészt meg, mert a társulat elég erős ahhoz, hogy kiállja a kritikát : hadd mondjunk el egyet-mást leplezetlenül. Azt már említettük, hogy a tenyérnyi színpad nagyban oka annak, hogy egy előadás sem mehetett a kellő kiállítással. Hova tovább befogja látni Szegzárd, hogy nem lehet el egy nyári színkör (arena) nélkül. Ha ilyet sikerül létre hozni, lesznek huzamosabb időn át színészeink s lesz a darabnak megfelelő keretben produkált előadás. Addig nem. Az elmúlt héten volt egy pár igen sikerült előadás ; de volt zavaros, vontatós is. Yolt szerep nem tudás, szerepcsere és kihagyás is olykor. Hősszerelmese, drámai szendéje, hősnője, intrikusa nem lévén a directornak, főleg az operettre szorítkozott. Színre került szombaton „Orpheus az alv.- 1 ágban“, mondjuk ki mindjárt, gyenge előadásban.. Az eféle látványosság, kiállitásos darab nem való a minden gépezetet nélkülöző parányi színpadra. Plútó szerepét Nógrádi egészén elejtette. Korán tettük abbeli kijelentésünket, hogy van játékbeli ügyessége; többszöri találkozás után úgy találjuk, hogy mozogni sem tud. Egyedül Hevesi Janka birt érdeklődést kelteni s még a Kömlei játékán (Jupiter) mulatott a közönség. A görög istennők különben s köztük Molnár Bella és Tomcsányi jól festettek. Szelényiné néhol túlzásba vitt komikumával visszatetszést keltett. A vasárnapi „V i g é c z e k“ volt az első darab, a mely zsúfolt ház előtt ment és pedig élvezhető előadásban. Látszott a szereplőkön, hogy kedvvel játszanak. A közönség hálás is volt igyekezetükért: a derültség és taps permanens volt. A sikerből Feren- czit illeti az oroszlán rész. Kitűnő volf játéka, ügyes gestusai s a legkisebb nüanszig kidolgozott alakítása elismerést érdemel. Az összes szereplőket meg kellene dicsérnünk, kiemeljük mégis Kömleit (Müller) és Rát- kai Sándort (Kónyái Manó), a ki igen sok oldalú tehetség : jellem színész eredetileg, bonvivan, ha kell és operett buffó, ha előrántják. Ügyes volt Latabár Kálmán (Griffli); a főbb szereplők mulattató játéka ____________ 5