Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

6 1896. augusztus 9. — Zivatar és jég mindenfelé. Nemcsak Szeg­zárd, de a vármegye igen sok községe szenvedett e héten oly károkat, melyeket több évi fáradságos munka és nélkülözés árán is alig lesznek képesek a lakosok helyre pótolni. Ily kritikus hét, bár Falb azt előre nem jósolta, évtizedek óta nem volt e vármegye területén, rég nem hullott már annyi könny mint most, midőn szegény és gazdag megsemmisülve látja fáradságának gyümölcsét. Elszorul az emberben a lélek, ha előre reá gondol, hogy mily Ínség, s nyo­mor fog uralkodni a télen át azon községekben, me­lyekben a jégverés nem csak a főjövedelmi forrást képező terményeket, hanem a mindennapi fenntar­táshoz szükséges kerti veteményeket is teljesen tönkre tette. Az első szomorú hir Paksról jött, hol folyó hó 6-án reggel 7—8 órakor dühöngött a zivatar, s verte el a jég az egész határt. Pedig Pakson már gyönyörűen neki indult a szőlők újjá ültetése e mel­lett fílloxera mentes területe is lévén, a szőlő műve­lés nagyon szép arányokat öltött s a belefektetett költség, | a rá áldozott fáradság többnyire meghozta az óhajtott eredményt. Hanem bizony az idén itt is sírva nézhetnek a szüret elé, mert a jég mindent leszüretelt, s ezen felül a még fenálló egyéb termé­nyeket is tönkre tette. Hasonló szomorú hírek érkez­nek Nagy-D oroghés Kajdacs községekből is, hol a dohánytermelés lévén a főkereseti forrás, ezen ültetésük lett a szószoros értelmében teljesen tönkre téve. Nem maradt itt meg még mutatni való sem, délután négy órakor még lábnyi magas jég volt mindenfelé látható. Nagy-Dorogh határa ugynézett ki, mintha tél közepe lett volna, mindenütt jég és jég. A fákon nemhogy levél lett volna, hanem még a fakérgét is teljesen leverte a jég. A veteményes kertekben is hasonlóan szomorú állapotok vannak, itt sem maradt meg semmi. Nagy kárt szenvedett még Sárszentlőrincz, Simontornya, Györ- k ö n y községek is, de azt még is lassan talán ki­heverik a lakosok. A hires fehér bort termő öcsényi, decsi, pilisi és alsó-nyéki szőlők, melyek már szintén kezdtek újjá éledni, szintén teljesen tönkre vannak téve. Evek hosszú sora szükséges ai’ra, hogy újra elérjék azt az állapotot, melyben már az idén voltak. Nem maradt itt levél, de még hajtás sem a tőkéken úgy néznek ki, mintha leégtek volna. A báttaszéki utmentén levő fák is siralmasan néznek ki, lombta­lanul meredeznek az égnek, s valóságos téli látványt nyújtanak, mert tövük még most is lábnyi magasságú jéggel van fedve. Bátaszékről jött utasok beszélik, hogy az országúton még délelőtti tiz órakor is né­mely helyen 50—60 ezentiméter magasan feküdt a jég, hogy alig voltak képesek azon kocsival áthaj­tatni. Ocsény és Decs községek egyéb kárt is szen­vedtek, mert a hegyekről lerohanó ár az egész ha­tárukat beiszapositotta, s a még fenálló terményüket megsemmisítette. A községben pedig több háznak tetejét is elhordta. Bizony szomorú hét volt ez, mely hogy még hol okozott nagyobb károkat, majd később jön tudomásunkra. — Újabb felhőszakadás. Folyó hó 7-én este 7 órakor Szegzárdon újabb felhőszakadás volt, mely alig pár perez alatt ismét megdagasztotta a patakot Szerencsére azonban az egész csak fél óráig tartott, s minden nagyobb kár okozása nélkül folyt le. — Önfeláldozó mentők. A szegzárdi felhőszaka­dás alkalmával az Orvos-utczában a mentés körül különösen, kitüntették magukat Hoffmann Antal és Hornok József szegzáidi lakosok, kik veszélyt nem ismerő bátorsággal és fáradsággal hordták ki a ve­szélyben forgó tehetetlen aggokat, gyermekeket és be­tegeket a vízzel telt szobákból. — Megalakult vasúti részvénytársaság. A szeg- zárd-báttaszéki helyi érdekű vasút részvénytársaság Leopold Lajos vasúti engedélyes elnöklete alatt Budapesten megalakult. Megválasztattak igazgatósági elnöknek: D ő r y Pál Tolna vármegye alispánja; igaz­gatósági tagoknak: Steinecker Ferencz, alapít­ványi uradalmi felügyelő, Mittwégh Henrik, bá- taszéki uradalmi főtiszt, dr. Leopold Kornél ügy­véd és Leopold Lajos. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: dr. Boskovitz Mór, Harsányi István és Erdős Gábor decsi jegyző. — Kerestetik. Egy előkelő úri házhoz egy jól hangolt zongoza kerestetik bérbe. A kik tehát haj­landók zongorájukat bérbe adni forduljanak a kiadó hivatalhoz, a hol további értesülést nyernek. — A szegény gyermekekért. Gátsik Magdolna szegzárdi lakos, Biró János vendéglős sógornője hat kiló szivar végett küldött Fehér Gyula esztergomi plébánosnak azon czélból, hogy azt az ottani árvaház javára értékesítse. — A bonyhádi Önkéntes tÜZOltÓ-egylet a „Tolna­vármegyei tűzoltó szövetség“ közgyűlése alkalmával az egyleti pénztár javára, zenekarának közreműködése mellett Bonyhádon, a kaszinó kerti helyiségeiben 1896. évi augusztus hó 20-án tánczestélyt rendez. Belépti-dij: Személyjegy 50 kr, családjegy 3 sze­mélyig 1 frt 20 kr, 3 személyen felül 1 frt 50 kr. Kezdete este fél 8 órakor. Felülfizetéseket köszönet­tel fogadunk s hirlapilag nyugtázunk. — Népünnepély. Nagy plakátok hirdették már hetek óta, hogy a szegzárdi önkéntes tűzoltó egyesület saját pénztára javára, a vámház melletti erdőben nép­ünnepélyt rendez. Az időjárás is, mintha csak sejtette volna, hogy egy közhasznú egyesület érdekéről van szó, felhagyott szeszélyével s folyó hó 2-án szép verő­fényes nap ragyogott le az erdőbe kivonulók seregére. Az indulás délután három órakor kezdődött a fello­bogózott polgári olvasókörtől. Elől ment Adler N. János diszfogata, melyet egymáseleibe fogott két tarka kis ponny ló húzott s melyen általános derült­séget okozó díszruhába öltözött uraság és kocsis ült, kik a helyzet fontosságához kimért komolysággal ad­ták az előkelőt. Ez után következtek a tűzoltók, elől zászlóval és bandájukkal, utóbb a működő ta­gokkal B o d a Vilmos fő és F r a n e k János alpa- rancsnok vezetése alatt. Ez után pedig a kirándulók sokasága sietett részint gyalog, részint pedig kocsikon az erdő hüs fái alá. Négy óra felé járt már az idő, midőn az erdőbe megérkeztek, hol G a r a i Lajos bandája fogadta a vendégeket. Ez után megkezdődött a mulatság, melyet a kolbászversenynyel nyitottak meg. A versenyző fiuk, kiknek kezük hátra, lábuk pedig összekötözve volt, élénk derültséget okoztak, a mint egymásután fordultak fel. Hasonlóan élénk nevetést okozott a lepény verseny is, a melyre igen sok pályázó jelentkezett, mert tudták azt, hogy a lepényben holmi koronák és 20 filléresek is leledez- nek. A koronát T i g r i g y Gyula nevű fiúnak sikerült kézre, illetve fogra keríteni. Ez után következett a kerékpár verseny, melyre két pályázó Konkolyi István és Szélig Gáspár jelentkezett. A kiindulási pont a tolnai kápolna volt, honnét Konkolyi István 19, Szélig Gáspár pedig 21 perez alatt hajtott be a mulatság színhelyéig, igy tehát az első dijat az arany­érmet Konkolyi, a második ezüst érmet pedig Szélig Gáspár nyerte meg. Közbe-közbe hol a tűzoltó, hol pedig Garay bandája zenéje mellett vígan rakták a tánezot. Nyolcz órakor volt a tűzijáték, a melyet F r a n e k János ismert ezermester a tőle megszokott ügyességgel rendezett s a mely a legkitűnőbben sike­rült. Ezután felgyultak a lámpionok s a szépen ki­világított téren megkezdődött a táncz, mely a legjobb hangulatban csak reggel felé végződött. A mulatság folyama alatt feltűnt az, hogy a polgárság nagyon kis számmal jelent meg, minek oka bizonyára a nagy munkaidőben rejlik. Kivánatos volna, hogy ilyen mulatságot, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag nagyon szépen sikerült, minél többször rendezzenek. — A szegzárd-ujvárosi róm. kath. tanitói állo­másra pályázat hirdettetik. Ezen állomás javadalma­zását képezi: 400 frt évi fizetés, melyet a hitközségi pénztár havi előleges részletekben tizet és 100 frt lakbér. A pályázati határidő tolyó hó 20-a bezárólag. A választás f. hó 21-én Ieend; Pályázhat minden okleveles róm. kath. tanító. A megválasztott állását folyó évi szeptember hó elsején köteles elfoglalni. A kellőleg felszerelt kérvények a szegzárd-ujvárosi róm. kath. plébánia hivatalhoz küldendők. — Meghívó. A tolnai önk. tűzoltó egyesület folyó hó 15-én a tolnai búcsú napján a „Sörcsar­nokban“ Müller József bátaszéki jó hírű zenekarának közreműködése mellett tánczmulatságot rendez, melyre a nagyérdemű közönséget ez utón is tisztelettel meg­hívja az egyesület parancsnoksága. Belépti-dij szemé- lyenkint 40 kr. Kezdete este 8 órakor. Egyenruhában megjelenő — úgy helybeli, mint vidéki — tűzoltók belépti dijat nem fizetnek. Ugyan e napon délelőtt 11 órakor az egyesület rendes évi közgyűlését tartja. Délután 4 órakor nagy tűzoltói gyakorlat lesz, mely után az Y. és X. éves szolgálati érmek osztatnak ki. — A kecskeméti ev. ref. jogakadémián, tekin- tettell a millenniumra és azon körülményre, hogy az ország többi főiskoláiban is későbben kezdődik a szorgalom-szak, a beiratások az 1896—7. tanévre szeptember hó 16—23-ig, a vizsgálatok pedig szep­tember hó 16—30-ig tartatnak. Beigtatási dij 9 frt; félévi tandíj 15 frt; tápintézeti dij havonként 7 frt. — Jégverés. Tolnán a múlt héten nagy éjjeli zivatar volt, mely jégesővel végződött és különösen a szőlőkben óriási kárt okozott. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32. sz.) — Uj kir. adóhivatalok Tolnavármegyében. Meg lett huzva végre a halál harang a högyészi m. kir. adóhivatal felett, a mennyiben a m. kir. p. ü. mi- nisterium folyó évi julius hó 30-án kelt 39513/96. számú rendeletével annak 1897. évi január hó 1-én leendő megszüntetését, s ugyan akkor G y ö n k ö n és Tamásiban uj kir. adóhivatalok felállítását rendelte el. Ezen intézkedéssel a közóhajnak lett elég téve, mert a högyészi m. kir. adóhivatal a hozzá tartozó községek és adózók nagy száma, s az ezzel járó teendők halmaza miatt igen sok esetben nem volt képes kötelességének a legnagyobb erőfeszítés mellett sem megfelelni. Ez volt tehát az indító ok hogy a közigazgatási bizottsáp felterjesztésére az adó­hivatali kerületek beosztásában újabb rendszer ho­zatott be. E szerint a Gyönkön felállítandó adóhiva­talhoz tartozni fognak : 1. Gyönk, mint székhely, 2. Csibrák, 3. Diós-Berény, 4. Duzs, 5. Felső-Nána, 6. Ferenczkut, 7. Görbő, 8, Belecska, 9. Hidegkút, 10. Hőgyész, 11. Kalaznó, 12. Kis-Székely, 13. Kölesd, 14. Miszla, 15. Mucsi, 16. Murga, 17. Nagy-Székely, 18. Némedi, 19. Pálfa, 20. Rácz-Egres, 21. Sár-Szt.- Lőrincz, 22. Simontornya, 23. Szakadáth, 24. Szárazd, 25. Udvari, 26. Uzd-Boijád, 27. Varasd, 2'. Viddin, 29. Kéty, 30. Medina. Megjegyeztetik, hogy ez utóbbi két község a szegzárdi kir. adóhivatalhoz tartozott előzőleg. A Tamásiban felállítandó adóhivatalhoz tar­tozni fognak: 1. Tamási, mint székhely, 2. Bedegh, 3. Csurgó, 4. Döbrököz, 5. Értény, 6. Felső-Iregh, 7. Felső-Nyék, 8. Fürgéd, 9. Gyula-Jováncza, 10. Kánya, 11. Kecsege, 12. Kocsóla, 13. Kónyi, 14. Lápafő, 15. Majsa, 16. Megyes, 17. Nagy-Szokoly, 18. Nak, 19. Ó-Dombovár, 20. Ó-Kurd, 21. Ozora, 22. Paári, 23. Pinczehely, 24. Regöly, 25. Szakály, 26. Szakcs, 27. Szántó, 28. Szemcse-Csehi, 59. Ten­gőd, 30. Tótkeér, 31. Tótkeszi, 32. Uj-Dombovár, 33. Uj-Kurd, 34. Várong. A hivatali személyzet állni fog Gyönkön: Egy adótárnok, egy ellenőr, két adó­tiszt, egy dijnok és egy hivatalszolgából. A kir. adó­hivatalok elhelyezéséről, valamint az erre szolgáló épületek tatározása és jó karban tartásáról Gyönk és Tamási község tartozik gondoskodni. — Szerencsétlen kimenetelű vadászat. Végzetes szerencsétlenséggel végződött Horváth Ernő vár­aljai jegyzőnek a napokban vadászata, mely egy em­ber életet követelt magának. Nagy a részvét az agyon­lőtt erdőőr iránt is, kit özvegye és hat árva sirat, de talán még nagyobb Váralja község derék jegyzője iránt is, ki önhibáján kivül került ily súlyos követ­kezménynyel járó katasztrófába. Az eset, melyet bár biztos forrásból veszünk, de azért egyelőre fentartás- sal közlünk a következő: Váralja községhez fekszik a pécsi püspökség erdeje, melyben egyéb vadakon kivül vad disznók is tanyáznak. Valaki figyelmeztette erre Horváth Ernőt, ki mint szenvedélyes vadász ka­pott az alkalmon. Több este sikertelenül állott lesben. A napokban is kirándult, s hosszas várakozás után Bem jővén a vaddisznó, hazafelé indult. Már majdnem kiért az erdőből, midőn egyszer a sűrűben zörgést hallott, s azt hívén hogy a rég várt vad ott tanyá­zik, rögtön ezélzott, s a mely pillanatban fegyverét elsütötte, éles sikoly hangzott fel, mert vad helyet az erdőkerülőt találta, a ki épen Horváthot akarta le- íaztóztatni, miután az erdőbeni vadászatra engedélye nem volt. Ez a szerencsétlenségnek rövid vázlata, mely két család boldogságát, s egy hivatalának élő derék ember jövőjét olyan váratlanul, egy pillanat alatt dúlta fel. — Eljegyzés. Vanyek Béla mucsii körjegyző eljegyezte B e r n á t h Flóra urhölgyet, néhai Bernáth József budapesti kir. ítélő táblai biró leányát. — Vakmerő rablók. Majd nem áldozata lett múlt hó 31-én Németh József szegzárdi kir. aljá- rásbiró neje egy vakmerő betörésnek, melyet lakása ellen, eddig még ismeretlen tettesek intéztek. Neve­zett albiró, ki a református papiak szomszédságában lakik, hivatalos ügyben távol volt. Neje, ki még nem feküdt le, 10—11 óra tájban zörgést hallott az ud­varon, minek okát megtudandó, ki akart menni. A konyha ajtót már ki is nyitotta s épen ki akart lépni, midőn ruhája belső ajtóban megakadtak, s ez a ki­menésben meggátolta. Ez volt a szerencséje, mert ugyanabban a pillanatban egy hatalmas fejsze csa­pás érte az ajtó fél fát, mire a megrémült úrnő a szobába visszafutott, s az utczai ablakot hirtelen fel­tárva, tüzet kezdett kiabálni. A vészkiáltásra a szom­szédok siettek a veszélyben levő úrnő segélyére, mire a betörők kereket oldottak. Ekkor tűnt ki csak, hogy a kamrából már kirakodtak. A betörőket nyomozza a csendőrség.

Next

/
Thumbnails
Contents