Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-09 / 6. szám

1896. február 9.

5

felkerekedtünk társaimmal, hogy tiszteletünket leró- hássuk jó gondozónk előtt. Ámde ez még nem volt elég, hanem a hagyományos szokáshoz ragaszkodva, még ajándékot is kellett vinnünk. (Mert a virágok ia tudnak ajándékozni, a mi néha becsesebb, mint az emberek karperecz vagy gyűrű ajándéka.)

En is összeszedtem magam. Meg a többiek is mind, csak a szerény kis kék nefelejts nem tudott ajándékozni, mert neki a természet a nemes egyszerűségen kívül semmit sem adott. Ennek természetesen lenézés és megvetés volt a következménye.

Elment a kertészlegény is, jött helyébe másik, az is elment, s mindenik más gazdánál próbált szerencsét. Hogy megtalálták-e, azt nem tudom, de én azt mondom nektek: „ha már kertben akartok nőni, úgy csak olyan kertbe menjetek, ahol szabadok vagytok.“

De a kis ibolyák erre megrázták a fejüket s azt mondták: „Nem megyünk mi biz kertbe; élünk, nevelődünk, a szabadban, a hol legtöbb társunk.“

Erre azután elgondolkozva szétoszoltak, s mindenki nyugalomra ment.

Janosovszky Lajos.

TÖVISEK. 3Z

A szegzárdi protestáns bál.

A több hetes farkas-orditó idő, a fül-csípő, orr- tüszszögtető tüdő-ölő, influenza-termelő szürke és lomha hideg köd s állandó sötét borulat után, elvégre is februárius 2-án, Gyertyaszentelő napján, áthatolt az égi csillag-gyertyák fénye a szürke ködön, a fekete borúlátón s Nap ő felsége, a csillagok királylya, ugyancsak vaskos hévékbe kötözött sugárözönt, nagy massza verőfényt küldött alá a bűnös földi világra. — Miért ? Hogy Gyertyaszentelő ünnep volt ? . . . Ellenkezőleg,

— hiszen ilyenkor van az utczán a gyertyás-kör- menet, — aztán meg, a közmondás szerint „j óbb, ha ilyenkor a farkas tutul be az ablakon! . . .“ Hát miért örült, miért mosolygott úgy Nap ő felsége e napon ? . . . Mondtam már: — akkor volt a protestáns bál! — -— — Vagyis, minthogy Szegzárdon a protestánsok jóval kisebb számmal vannak, mint a róm. katholikusok: hát Nap ő felsége ez egyszer —| grand gavallériával — a kisebbséggel szavazott, annak kedvezett.

Dehát Nap ő felsége — ez egyszer — alaposan «itévesztette a sort! . . . En először is protestállok az ellen, mintha ez a szegzárdi prot. bál, valósággal protestáns bál lett volna — kizárólagos értelemben!

— Mindjárt meghatározom: mi volt ez ? —-----Egy

úri szórakozással összekötött nemes népmulatság; — egy jótékonyczélu szolid farsangi dáridó ; egy példány- szerű demokratikus szép alkalmatosság, a hol az urak lelkesültek a népért, a nép együtt mulatott az urakkal, a nélkül, hogy akármelyik bál-alkotó elem néppárti törekvéseket árult volna el. Az urak nem nézték le kicsinylőleg a népet, nem vetették meg a becsületes munkában megkérgesedett tenyér barátságos magyar szorítását, — a n é p pedig, egész tisztelettel az ő urai iránt, minden divatos irigységet félretéve, alázatos és naiv örömmel engedte beolvadni saját megszentelt örömét, az őt jelenlétükkel megtisztelt urak igaz örömébe. — Egygyé olvadt a két érze- mény! — És, a mi fő, volt ott mindenféle vallás- felekezetü, quantum satis, a nélkül, hogy akármelyik észrevette volna — a közös öröm fényes napjának sugárözönében — azt a sötét felhőt, azt a válaszfalat, mely a mulatókat máskor hitbeli másféleség szerint elkülöníti! . . . Testvérré forrott ősszé minden tagja a rettentő nagyszámú demokratikus seregnek, hol a mulatság serlegébe csepp ürmöt sem cseppentett sem a vallási összeszólalkozás, sem a különféle politikai pártnézet átkosan divatos széthúzása ! . . .

Ezért pro testáltam én először is e bál protestáns czime ellen. — —

Másodszor pedig protestálok az ellen, mintha a mi bálunknál különb volna a budapesti prot. bál is ! Jobb kedv, nagyobb egyetértés, békésebb hangulat, több jövedelem ott sem igen van, mint nálunk volt. — Mert mikor egy árva forintért lehet enni, inni, tánczolni, dalolni, két dalárdát hallgatni (jó tósz- tokban gyönyörködni, különösen Palást ur kilenczedik tósztjában. — Szedő. —) egész reggelig, mikor hitvány 30 krért —- az evés és iváson kívül — majdnem mindezeket végig lehet élvezni s ráadásul még a Hotel-Pernitz udvari m. kir. zenetársulatának, a Hekkó-bandának művészi játékában is gyönyörködhetik a magasabb zenei müigényekre áhitozó fül ; mikor ily nevetségesen csekély belépti dijak mellett

— a nagy kiadások levonásával — még mindig

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (6. sz.)

marad az egyháznak és a derék reform, énekkarnak 70 frt tiszta jövedelme; mikor oly nagy ember-massza mellett, a milyen ott volt, hogy a franczia-négyest — egy talpon állva — 500 pár tánczolta (holott abban az iskola teremben nappal alig fér meg 120 gyermek!)

mégis, daczára, hopy egy szál rendőr sem volt hivatalosan kirendelve (vagy tán éppen ezért!) egy trágár szó, egy illetlen beszéd, egy istenkáromlás, sőt még csak egy fejbetörés, vagy bicskázás sem fordult ólő: — ugyan kérem, kell-e ennél szebb, jövedelmezőbb, kedélyesebb demokratikus farsangi mulatság 1!

Volt egy kis illumiráczió is úgy éjfélután 2 órakor. Valami bál-irigy, 30 krajczártalan és istentelen gonosz firma felgyújtotta a szomszédos ház végén levő kukoriczaszárat s egyébb száraz gazokat, hogy megzavarja a jó mulatságot. — Soha ember igy le nem főződött, — mert a hitvány tüzet a belváros békésen alvó lakossága észre sem vette, az iskolában mulatott polgárság pedig egy pillanat alatt a helyszínén teremve, táncz közben felhevült homlokának letörölt verejtékétől nedves zsebkendőjével egy perez alatt befödte s erős, száraz markával szétverte a fellobbanó tüzet — s aztán hajrá haj ! — még tüzesebben és jobb kedvvel folyt reggelig a vig mulatság!

Rendező volt az egész presbytérium (20 tag:) főrendező a gondnok, R a n g a István ur; előtánczo- sok: a reform, énekkar tagjai (24-en) élükön R á c z Gyula ref. kántor ur szeretetreméltó személyével: pénztáros: Szabó József ref. tanító ur, e fáradhatatlan és lelkiismeretes ügybuzgó férfiú minden téren : bálkirálynő különösen választva nem volt, hanem én zsarnoki t el j-h a t aló mm al (mondá egy hang!) ilyenül kineveztem minden szép menyecskét és leányt, tehát a báli egész női személyzetet, mert egy református bálban deformátus női személy nem existál! . . . Bál-papa magam valék (nekem sokba is került ez apaság, mikor már el•„csöndesült“ minden;) bál-anyának szintén úgy neveztem ki közhelyeslés közt! — kedves feleségemet.

íme, röviden ezekben rajzolám le hű képét a febr. 2-iki, jóizü mulatságnak, melynek — ha Isten akarja — jövőre még élénkebb folytatása lészen. Ha homályos a rajz, tökéletlen a festés; fotografálja le hivebben F utter ur, hiszen ő is ott volt! . . .

Palást.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Helyettes püspök. Dulánszky Nándor dr. pécsi megyés püspök halálával megüresedett püspöki szék végleges betöltéséig helyettes püspökké T r o 11 Fe- rencz pápai praelatus, ez. püspök és nagyprépost neveztetett ki. A pécsi káptalan tagjai kétszer is szavaztak, de nem jutottak eredményre, mert Troli Ferencz ez. püspök, pápai praelátus, s nagyprépost és W a 11 e r Antal kanonok, volt püspöki vikárius, egyenlő szavazatot kaptak. Ily körülmények közt a döntési jog Vaszary Kolos herczegprimást illette meg, a ki múlt kedden Pécsre érkezett leiratában Troli javára döntött. Ezt a hirt az egyházmegyével Z s i n k ó István kis-prépost tudatta.

— Személyi hir. Simontsits Béla, Szatmár vármegye főispánja, ki néhány napot töltött Szegzárdon fiánál, Simontsits Elemér vármegyei főjegyzőnél, s a múlt kedden utazott el székhelyére.

— A szegzárdi főgymnázium. Múlt vasárnap tartotta meg egy kiküldött bizottság Pártos Gyula budapest müépitészszel a kisvásártéren a főgimnázium telkének megszemlélését, hogy véglegesen dönthessenek az épület elhelyezése fölött. Miután az úgynevezett czédulaházat a község az uradalomtól 1200 frtért megvette, ezáltal az eredeti tervtől eltérőleg nem a Ferencz József-féle emeletes ház felé fog nézni a főgimnázium épületének főhomlokzata, hanem a ke- selyüsi országút felé. Az árlejtési feltételeket már jövő hónap elsején közzéteszik, s erre 15—20 nap múlva megtarlják az árlejtést is. Az épitkezést igy április hóban valószínűleg már mégis kezdhetik.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter dr. G ő z s y Mátét, boldogult Gőzsy Ferencz szegzárdi ügyvéd fiát, pénzügyi fogalmazóvá nezezte ki.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kalamár Gyula paksi rk. népiskolai tanítót a fiumei állami iskolához nevezte ki rendes tanítónak.

— Felfüggesztett írnok. Rassovszky Julián a dunaföldvári járás föszolgabirája, Gött Ferencz paksi főszolgabirósági írnokot súlyos okoknál fogva hivatalától felfüggesztette. A hanyag írnok ellen a vizsgálatot már folyamatba tették.

— Uj anyakönyvvezető helyettesek. A belügyminiszter a bölcskei anyakönyvi kerületbe anyakönyv- vezetei helyettessé Keserű Kálmánt, a dunaföldva- riha pedig Psehoffer Istvánt nevezte ki.

— Joggyakornoki kinevezés. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke Pávik József pécsi lakos végzett joghallgatót a pécsi kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki.

— Elbocsájtás Múlt számunkban megemlékeztünk arról, hogy négy szegzárdi községi rendőr borközi állásban összeveszett és annyira ment a viasko- dás, hogy még kardott is rántottak. Mint értesülünk, a magukról megfeledkezett községi rendőröket a köz- sági elöljáróság szolgálatukból elbocsájtotta.

— Ujonczozás. A folyó évi ujonezozást Tolnavármegye területén a következő napokon fogják megtartani: a dunaföldvári járásban Pakson márczius 1-től 7-ig ; a simontornyai járásban Gyönkön márezius 9-től

14- ig; a dombóvári járásban Tamásiban április 7-től

15- ig; a központi járásban Szegzárdon április 17-től 23-ig; a völgységi járásban Bonyhádon április 26-tól 30-ig.

Tolnavármegye monográfiája. W o s i n s k y Mór, szegzárdi esperes-plebános, hírneves régész, éjt nappallá téve, annyira előrehaladt Tolnavármegyé monográfiájának megírásával, hogy a nagybecsű mü első kötete már nyomtatásban is elkészült, melyet csakhamar a második kötet is fog követni, a midőn a két kötetet egyszerre kapjak meg az előfizetők. Az első kötet, nyomtatásban volt alkalmunk látni, az előszó után egy gyönyörű régészeti allegói'ikus ábrával kezdődik, melyet Hirsch Nelli jeles illustrátor készitett. A második fejezethez a fejléczet Dar ó c z y Aladár, a neolit korszakhoz pedig Dörre Tivadar készítette. A neolit korszak remek szép fejlécze a lengyeli sánezot, mint a megye legnagyobb kőkorszaki telepét, tünteti fel s a fejlécz alatt gyönyörű csoportokban a kőkorszakból való tárgyak. A műhöz csatolt kő- és bronzkorszaki térkép feltünteti Tolnavármegye viz- és hegyrajzát, valamint őskorszaki telepeit is. A térképeket, valamint a kulturképeket is Dörre és Morelli kitűnő illusztrátorok készítették. A monográfia első Mfpil! lanr» téried s

53 táblából áll; papírja n szép, sárgás szinü, teljese megrendelik a valóban n;

előállítási költség 1/3-ad íli ct 11 i9£Ui CíiliOliiiv iiivyg ^ wuu& u ismételve felhívjuk a megye müveit közönségét, egyesületeit és testületéit, hogy el ne mulasszák a kedvező alkalmat felhasználni, mert — a mint a második kötet is ki lesz szedve — akkor a mű csak tetemesen drágábban lesz csak megszerezhető. Már történt az iránt is felszólítás, hogy 1 frtért díszes bőrkötésű táblák is kaphatók, de miután eddig csak 35 előfizető jelentette be, hogy bőrkötésű táblába kívánja a könyvet, e miatt a táblákat nem is rendelték meg. Ha azonban legalább százan jelentkeznek, úgy a táblákat megrendelik, melyek a müvet kétségtelenül csak emelni fogják.

— Filléres füzetkék. Eötvös Károly Lajos debreczeni kir. tanfelügyelő, lapunk volt belmunka- társa, közre bocsájtotta a „Gönczy-egylet“ filléres füzeikéinek első sorozatát. A megjelent 3 füzet czime: „Imakönyvecske,“ irta: Csiky Lajos. „Játékkönyvecske“ irta: Porzsolt Lajos és „Béri Balogh Ádám“ irta: Eötvös Károly Lajos. A csinosan kiállított piros füzetkék közül bennünket különösen „Béri Balogh Ádám“ históriája érdekel. Egy felvoná- sos színműből áll, s története Szegzárdon, 1710-ben -játszódott le. — Ajánljuk az ifjúságnak az olcsó és

élvezetes füzetkék megszerzését, melyek a fenntneve- zett egyletnél kaphatók.

— Adományok a szegzárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Gróf Apponyi Géza ur Hőgyé- szen, egy levágott ürü és 3 zsák burgonya, mint III-ik küldemény, Fischhof Károly ur Szegzárdon 22 kiló árpakása, 18 kiló borsó és 3 kiló só. Kram- mer József ur Szegzárdon 5 frtot. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Szegzárd, 1896. február hó 7-én. Bepzerédj Pál, s. k.

— A szegzárdi r. k. ovoda részére Rosmayer Ferencz ur egy öl keményfiit adományozott.

— Pénzintézetek. A pénzintézetek most bocsájt- ják ki a múlt évi működésűkről szóló jetentéseket, hogy az intézet forgalmáról s vagyoni állásáról tájékoztassák a részvényeseket és a nagyközönséget. A szegzárdi takarékpénztár XLIX. évi zárszámadása a következő főbb adatokat foglalja magában: Forgalmi kimutatása 2,290.720 frt 56 krt, mérleg számlája 2.140,646 frt 77 krt, nyereség- és veszteség-számlája