Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-05 / 1. szám

7 1895. január 5 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (1. sz.) szálloda, melyet méltán neveztek el „arany kalit­kának“. Valóságos kis tündérpalota ez, minőket a keleti fantázia nagy meseszövőt alkottak és benn a palotában is igazán keleti kényelem uralkodik. Egy geniális műépítész, Schannen Ernő fogott kezet a főváros legtapasztaltabb és legpraktikusabb férfiéval Rémi Roberttel és az együttes működésűk teremtette meg azt a bájas szép hotelt, mely ma Budapest leg- szeb látványossága. A város szivében, áz uj Jőzsef- köruton, szemben a népszínházzal épült ez a szálloda, tehát, hová a főváros minden vasúti államásától 5 perez alatt eljut az ember, akár lovasuton, akár villamos vasúton. —- A szálloda pompás étter­mekkel és remek berendezésű kávéházzal van kapcsolatban. A szálloda berendezése a legmodernebb comforttal dicsekszik. Angol mosdó-asztalok (állandóan hideg és meleg vizzel), Villamos világitás, központi gőzfűtés, egyszerű, de nemes Ízlésű bútorzat. Az eme­letre lift közlekedik. Stylszerü chambre separék állnak rendelkezésükre azoknak, a kik bizalmas társaságban akarnak eltölteni egy estét. Az éterem nagy bájos, elegáns, kitűnő ventillátioval; az ételek elsőrendű kony­hára vallanak, melyben magyar és párisi szakácsok remekelnek. Es a mit első sorban kellett volna ki emelnünk, ez a szálloda mérségelt árai. A vidékről felránduló közönség el ne mulaszsza a fővárosnak e gyöngyét fölkeresni. A millenum programmja. Az ez évi millenáris ünnepély hivatalosan május hónap elsején kezdődik. Az emlékezezetes esztendő programmja iránt méltán nagy az érdeklődés úgy a palotákban, mint a kuny­hókban. As esztendő első napján programmba vettük tehát az összes eddigi tervezgetéseket, melyek mozaik­szerben csoportosulnak egy teljes egész, fényes, nagy­nemzeti ünneppé. Azt az előzetes programmot hozzá- vehetőleg általános tájékozásul a következőkben fog­laljuk össze : május hó 2-án a kiállítás megnyitása, 3-án: hálaadó Istentisztelet a budavári koronázási templomban a király jelenlétében. Május első felében: a törvényhatóságok ünnepélyes közgyűlései. A kiállí­tási jury alakulása. Nemzetközi hirlapirói kongresszus. Május többi napján: tudományos és művészeti inté­zetek közgyűlései. Időleges virág- és gytimölcskiállitá- sok. Nagy lóversenyek: Junius 5-én: a szent korona és a koronázási jelvényeknek három napi közszemlére kitétele a koronázási templomban. Junius 8-án: hó­doló folvonulás a király elé a budai váriakba, élén a bandériummal. Időleges állatkiállitás. Időleges gyü­mölcs- és virágkiállítások. Junius 15-től 28-ig társa­dalmi és kiállítási ünnepélyek. Interparlamentáris kongresszus. Julius és augusztusban. Nemzetközi és a Szt-István-szobor alapkőletétele. A vidéki millenáris emlékművek alapkőletétele. A kiállítási sorsjáték hú­zása. Nemzetközi sportversenyek. Torna-ünnepélyek és ifjúsági tornamutatványok. Ünnepélyek a faluban (lakodalom, néprajzi fölvonulások stb.) A jury ítéle­tének ünnepélyes kihirdetése. Mnkakiállitás (iparos- tanulók, segédek és munkások időleges kiállítása) Ünnepélyek a kiállítási tavon. Tejgazdasági kiállítás (időleges méh-, baromfi- és eb-kiállitások rövidebb időhöz kötve.) A kassai dóm felavatása. Szeptember. Szüreti ünnepélyek a faluban. Kézműipari és gyár­ipari kongresszusok. A kiállítási jury jutalmak kiosz­tása. Időleges állat-kiállitások. Tornaünnepélyek. Nem­zetközi sakk-verseny, Magyar zene-hangversenyek az ünnepségek csarnokában. Külföldi. szak-egyletek tes­tületi látogatása. Municipiumok testületi látogatása. Szeptember öt első napján az országszerte újonnan felállított iskolák ünnepélyes megnyitása. Vilmos német cssászár látogatása. Szeptember 11-én: Mária- Terézia-szobor alapkőletétele és Dévényben a mille­náris emlékoszlop felavatása. Szeptember 20-án: a zimonyi millenáris emlékmű felavatása. A londeni lordmayor látogatása, Szeptember 27-én: a Vaskapu közforgalombaadása a király jelenlétében. A Vágó­féle történelmi disz-felvonulás. Október elején: a Vámház-téri hid ünnepélyes megnyitása. A hónap végén : a kiállítás ünnepélyes bezárása. — Felhívás a nőnevelési egyesületekhez, testü­letekhez s a nőnevelés munkásaihoz, barátaihoz! Az 1896-ban tartandó II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus rendező-bizottsága határozatából a „Kon­gresszus Nőnevelési Osztályát“ a „M ári a-D o- rothe a-Egy esülét Tanítónői Szakosztálya“ készíti elő. A nevezett szakosztály múlt évi november hó 23-án tartott ülésében foglalkozott először a Kongresz- szus ügyével. Ez ülés határozatából kifolyólag azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a mélyen tisztelt egyesületekhez, testületekhez és a nőképzés iránt érdeklődőkhöz, méltóztassék a „Mária-Dorothea-Egye- sület Tanítónői Szakosztályát“ a Kongresszus Nő­nevelési Osztályának megalakítására ezélzó munkás­ságában támogatni. A Magyar nőknek a Kongresszus Nőnevelési Osztálya fogja az első alkalmat szolgáltatni arra, hogy véleményüket és óhajtásaikat a nőnevelés fontosabb kérdéseiben nyilváníthassák. A Kongresszus sikere és a közvéleményre való nagyobb hatása csak úgy remélhető, ha a magyar nők közül minél többen vesznek részt a Kongresszus ülésein s minél többen juttatják ott kifejezésre nézeteiket. Tekintve azokat a nagy szolgálatokat, melyeket a nőnevelési egyesü­letek és testületek a hazai nöképzés ügyének tettek s azokat a nemes törekvéseket, melyek tagjaikat a nőnevelés ügye iránt lelkesítik: remélni merjük, hogy eme szent lelkesedés a kongresszuson való együtt­működésben is nyilvánulni fog. Épen azért teljes bizalommal kérjük, hogy a Kongresszus ügyét fel­karolni s azon a nőnevelés érdekeit szives közremű­ködésük által elősegíteni kegyeskedjenek. Mély tisz­telettel kérjük, hogy eme közreműködés módozatai­nak megbeszélésére kegyeskedjenek tagjaik sorából a Kongresszus ügyeit előkészítő értekezleteinkre meg­bízottakat küldeni; esetleg véleményüket a tételekről velünk írásban közölni (Budapest, Andrássy-ut 65.) Ez ügyben havonként ütéseket fogunk tartani. Ezen ér­tekezleten döntünk végleg a Kongresszuson tárgyalandó tételekre és azok előadóira nézve. Eddig a következő té­telekben történt megállapodás : 1. A leányok köz’épfoku oktatásának reformja, tekintettel a nők egyetemi képzé­sére. 2. A leányok gazdasági oktatása és az ismétlő-isko­lák. 3. A leányok erkölcsi nevelése az iskolában. 4. ta­nítónő- és nevelőnő-képzés. 5. A leányok internátusi nevelése. 6. A nők munkakörének kibővítése. Minden tételre nézve két-két előadót fogunk felkérni. Az előadások nyomán meginduló vitában való részvételre pedig minél többeket óhajtunk megnyerni. Ezeket a mélyen tisztelt egyesületeknek, testületeknek, a nő-- nevelés minden munkásának és barátjának azon tisz­teletteljes kérelmünk ismétlésével hozzuk tudomására, hogy a Kongresszuson való részvételre minél többe­ket buzdítani, az előkészítés munkájában pedig közre­működni szíveskedjenek. Budapesten 1895. deczem- ber 31. Sebestyénné Stetina Ilona, a tanítónői szak­osztály elnöke. Odor Emilia, Thuránszky Irén, al- élnökők. Herczóg Sarolta, Nemecskay Irm, jegyzők. — Bonyhádról írják. Ha Bonyhádon a társadalmi élet beteg is, a szegény gyermekekről némely jószivü emberek még sem feledkeznek meg. Múlt évi deczem- ber hó 22-én lélekemelő ünnepély folyt le az „Arany Oroszlán“ vendéglő nagytermébe. Itt volt felállítva a díszes, nagy karácsonyfa a „Menedékház“ szegény gyermekei részére. Krámolin József, a menedékház ei­ne ez alkalommal következő beszédet mondotta: „Bonyhád ezelőtt három évvel megértvén az előhaladó kor intő szavát, a törvénytisztelet kötelesség-érzetét nemes érzéket és finom tapintatot tanúsított akkor, midőn az 1890. évi 15. t.-cz. értelmében az idők mostoha viszonyai daczára mégis 2 gyermekmenházat állított fel, azokat évi majdnem 900 frtnyi költség­gel tartja fenn és dicséretére legyen a helybeli elöl- járósgnak mondva, hogy negyedenként az illetménye­ket pontosan fizeti; azért ezer köszönet, hála és elis­merés a derék elöljáróságnak. Ezen bölcs intézmény a gyermekóvással a magyarosítást is előmozditja ; az irány, a mi eddig követtetik, az elég hazafiasnak bizonyult, de közegészségi szempontból is bevált, mert köztudomásúlag sokkal kevesebb a gyermekek közt a halandóság, mint annak előtte. Kapcsolatosan ezzel megünnepelve a szép Karácsonyt, mi is egy már országossá vált jó szokásnak hódolva, a szegény kis­dedek felruházási tényét az irgalmasságnak és fele­baráti szeretetnek e testi cselekedetét is szeretnők gyakorolni, mint az előző években, mert a bizottság nő-tagjai, kik leginkább vannak hivatva azt keresz­tül vinni, az idén gátolva Voltak részint betegség, részint más körülmények miatt. Ilyformán az idén bizony csak igen szerény karácsonyfával lehetett a kisdedeknek kedveskedni. Fő-érdem illeti meg a ne­mes adakozókat s a buzgó óvónőket: Nádasy Erzsé­bet és Glosz Ilona kisasszonyokat. Isten fizesse meg nekik ezerszeresen. Ti pedig gyermekek, legyetek telve buzgó ájtatossággal vallástok iránt, telve szere­tettel szüléitek iránt. Végül pedig egymás iránt fele­baráti és testvéri szeretettel s türelemmel, mert csak akkor lesztek boldogok s lészen boldog karácsonyi ünnepetek, mit szívből mindnyájatoknak őszintén kívánok. “ Adakozók: ngysgos Döry Pál alispán ala­pítvány 117 frt, dr. Schvetz Antal ruhanemüek, Kirchner Károly 2 öltöny ruha, Hoffer József 100 drb játékszer, Engel V. Sánc -oy meleg kendő, Lövy Nanette 3 kendő, Hü 1 6 kalap, | Hollender Ferencz 6 szörm ger kalapos I 3 kalap, Engelmann Sándor 6 zsebkendő, Engelmann Antal 6 nagy, 6 kis kendő, Simonits Ferencz 6 pár kapeza, Ritzl Henrik 2 föveg, Khon testvérek 6 zseb­kendő, Stoll Ferencz báhos bábos-sütemények, Blum János 20 pár kapeza, Réich Samu, Straicher Benő, B Pichler Gyula, Potzner Lajos, Kunszt Ernő, Klarics József kereskedők déli gyümölcs,sütemények, Krausz, Klárits, Galandauer, Dávidovits testvérek, özv. Obermeierné sütemények, Csaider Lipót, Fein Lajos, Dicendy Ignácz, Simanits Lajos, Roth János 200 darab perecz. Krámoliny József 100 darab na­rancs, 150 darab alma, 7 kiló dió, 3 kiló szilva, fél kiló mogyoró, Marhauser Imréné 1 frt, Eibach Ödön 2 frt, N. N. 1 frt. Fogadják a nemes adakozók a kisdedek nevében forró köszönetünket. Az elnökség. — Uj osztálysosrjáték. Budapestről Írják la­punknak : Immár a II. Magyar Osztálysorsjáték sors­jegyei is a közönség rendelkezésére bocsáttattak. Az Osztálysorsjáték intézményének behozatala nálunk oly minden várakozást felülmúló sikerrel járt, hogy bátran ellehet mondani, miszerint hazánkban — egy­részt azáltal, hogy a játékdüh életrevaló eszközzel fékeztetik, másrészt azáltal, hogy a kis lutrit már is szemmelláthatólag kiszorítja — igazi kultúrái missiót teljesít. A magyar nép • tekintve a nagy nemzeti czélt (a tiszta nyereség a millenium megünneplése költségeinek részbeni fedezésére szolgál), hazafias el­ismeréséül félreérthetetlen lelkesedéssel karolta fel ez intézményt. Ha már az I. Magyar Osztálysorsjáték­nak sikere is ily nagyszerű volt, a II. Magyar Osz­tálysorsjátéknál, mint a tulajdonképeni milleniumi sorsjátéknál, a lelkesedés bizonyára lehetőleg még fokozottabban fog nyilvánulni a mi jó magyar né­pünknél, mert a II. osztálysorsjáték sokkal nagyobb előnyöket biztosit, mint az I-ső, bőkezűbben lévén szervezve amannál. Megtekintettük a játéktervet és úgy találtuk, hogy a II. Magyar Osztálysorsjáték 120000 sorsjegygyei 45007 három osztályba sorozott nyereményt tartalmaz összesen 9 millió 200000 korona összértékben. Az első osztály, melynek húzása 1896. február 5—8-ig ejtetik meg 10000 — összesen egy millió 268000 korona értékű nyereménynyel kecseg­tet, köztük 80000,60000,40000,30000, 20ÜOO, 15000, 10000 stb. koronás főnyereményekkel. Egy hónapra rá, és pedig márczius 11—14-ig következik a máso­dik osztálynak húzása szintén 10000 nyertménynyel — összesen Egymillió 64800 korona értékben, köz­tük 100000,60000, 40000, 30000, 20000, 15000,10000 stb korona értékű főnyereményekkel. A harmadik osz­tály 25007 nyereményt nyújt összesen 6 millió 28 korona értékben. Ennek húzása május 12—j eszközöltetik. Ezen osztály 58 = 400,000— korona értékű főnyereményt nyújt, sőt a Szer« kerékből legutolsónak kijött főnyereménynyel kívül még egy 600,000 korona értékű jutalom jár, minélfogva a legszerencsésebb ezetben eme fő­nyeremény Egymillió, legkedvezőtlenebb esetben pe­dig 606,000 korona értékű összegre emelkedik. Egy- egy osztályra érvényes sorsjegy ára 20 frt, azonban ez alkalommal is fentartatott a sorsjegyeknek általá­nosan kedvelt ama felosztása, mely szerint fél (10 írtért), tized (2 írtért), és huszad (1 írtért) sorsjegyek is kaphatók. Az osztálysorjáték közkedveltségénél fogva a II. Magyar Osztálysorsjáték sorsjegyei is elő­reláthatólag gyorsan fognak elkelni, mi okból nem tudjuk eléggé a tisztelt közönségnek figyelmét ezen körülményre felhívni és ajánlani, hogy mindenki igyekezzék megrendeléseit Heintze Károly főelárusi- tónál Budapesten, Szervita-tér 3. idejekorán megtenni. Eme figyelmeztetés szükségessége mindenki előtt vi­lágos, a ki néhány nappal ezelőtt Budapesten járt és véletlenül a Szervita-téren is megfordult. Rendőri assistentia kellett egy cordon ési a rend fentartásához, hogy a tömérdek nyeremények kifizetése lehetővé váljék — oly néptolongás volt ott. A ki ezt látta, némi fogalmat alkothatott magának arról, mily nagy lehet azoknak a száma, a kik nyertek és a kik a hazafias czél előmozdítása mellett egész életükre való szerencséjüket itt megtalálták. — Lapkihordónk, Vidák Alajos az uj év al­kalmából a következő verssel üdvözölte szegzárdi előfizetőinket: Változik a divat, mint szeszélyes felhő, Mit őrülten kerget a nyargaló szellő; Változik az ember gusztusa, szokása — Ma: hús az étele, tegnap: volt a kása; Változik a törvény! — akár ki hitte volna, Hogy esküdjék az ,ur* csak „polgári“ sorba? Vagy hogy egy magyar gróf, vagy egy szittya báró (Kivált kire a sors sok bajokat ráró! . . .) Elvegye lányát a fütyülő zsidónak, Ki örvend a rongyból készült sok bankónak? Változik az idő,-------még az is megvónül — ím e hazánkon is már egy ezredév ül! Hejh! mi más volt minden, a mihor hős Árpád Kardja előtt gyáva Szvatopl.uk meghátrált! . . . Halvány arczulatu Holdvilág, a melyben Dávid hegedülget örökké egy helyben Fényes példája az örök változásnak, — Ma egy kerek k enyér s csak egy kifli másnap! Szóval: e világon a változás örök-----------­Cs ak én nem változom, — no meg aztán Önök! Mert én .évről-évre kihordom a lapót S nagy fáradságomért bő jutalmat kapok. Királyok áhitnak ragyogó koronát, Engem egy forint is viszen jó soron át! . . ,

Next

/
Thumbnails
Contents