Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-02 / 5. szám

3.

csarnokok vannak s a kocsik a bálba menőket szállítják azokba.

Nincs ugyan belépti jegyünk a nagyon is zártkörű társaságba, de kilestük mégis a bálozókat, kibet ime lehetőleg be is mutatunk.

A derékon karcsúra fűzött bálozók különböző toáletben jelentek még. A helybeliek gyönyörű sárga selyemszerü gunyájokkal tűnnek ki s ugyancsak ki- parfümirozták magokat! tisztelőjük legalább elragadtatással vallják, hogy nemcsak kecses külsejük, hanem gyönyörű illatuk is andalító mámorba ringatja őket. Majd jönnek a nagy-doroghiak és kajdacsiak testesebb alakjokkal, szép piros öltözetben. Ott jönnek az ózsákiak is sötétbarna ruhában, hosszú uszály- lyal. Aztán jönnek a grófi és más urasági cselédek; egyik-másik először jelenik meg a szépség versenyen. Nem hiányzik mellólök a garda de dame sem, amott az előszállási tisztelendő atyák, emitt vagy maga az nraság, vagy gazdatisztjeik, mindnyája arczárói az a remény sugárzik le, hogy a bál'jó sikerű leszen.

Szokás-mondás, hogy minden bál egy-egy leány- vásár ; hát csakugyan ez a hosszantartó bálozás is azt a czélt tűzte maga elé és e vásáron minden eladó el is kel.

Tartsunk szemlét fölöttük: melyik hogyan hódítja meg vevőjét?

Az ózsákiak jóltáplált testtel terebélyes alakok, igazi tenyeres-talpas falusi svábleányok, mind lángra épen nem gyuló, tüzet semmikép sem fogó hustömeg. És mégis jól kelnek el; Isten bocsássa meg vevőik gusztusát. A faddiak ellenben s velük többé-kevésbé a többiek is igazi magyar fajták ;. szép karcsú, ke- | esés termettel, könnyen lángra lobbanó természettel.

Az ózsáki nyers szépség, melynek toálettjét, a mint a természet megadta, úgy marad is; nem fog azon sem simítás, sem finomítás, marad az, 1 mi: egy vaskos teremtmény, durva anyag.

Egészen más a faddi és társai. Toálettjök rendezése, simítása sok gondot igényel ugyan, de a termett szépségét s kecsességét ki is emeli ám úgy, hogy gyönyörűség rájuk nézni. Hejh! De sokak szive is eped titkos vágyódással utánok.

Ideje azonban már, hogy felhagyjunk a példá- lódzással, mert hát — amint a szüzdohány igaz tisztelői már az eddigiekből is bizonyára megértették — a faddi kir. dohánybeváltó-körzetnek 1895. évi dohányterméséről van szó, amint az előbb csomókba, majd bálokba csomagolva a kir. kincstár részére bevál tátik.

Hát biz’ ezt a szegény szüzdohányt rövidesen berukóltatják a raktárokba, osztályozva, hogy majdan azok, kik éltük vigasztaló társául tekintik a dohányozást, gondjaik elűzése s élvezetük gyarapítása czéljából a trafikos anyakönyvelőnél — mindegyik a maga választottjával — édes frigyre lépjenek.

A kincstár e tekintetben olyan házasságközve- titő-féle intézet, mely a trafik-anyakönyvvezetők utján czigaretta, .szivar stb. alakjában szolgáltatja ki az illetőknek a gondüző élettársat. Hát az ősi erények tisztelői ez intézetet szívesen mellőzik, mert a szüzdohányt tartják csak érdemesnek gondüző élettársul fogadni. De sajnos, az ősi erények már nagyon kimentek a divatból s a frigy e neme csak a trafik- polgári-anyakönyvvezetők utján köthető érvényesen.

Ki kell javítanunk, vagy inkább helyre kell igazítanunk egyik e czikk elején tett nyilatkozatunkat, mely szerint itt az eladó mind elkel. Hát ez csak annyiban áll, hogy a házasságközvetitő a szüzdohányt mind beváltja, de ebből sok, például az a tenyereg-talpas sváb-lány aggszüz gyanánt a nyakán marad, mért az ördögnek sem kell. És nem is csoda, mert a többi ehhez képest olyan, mint egy grófkisasszony. Tessék lapu levélből egy csokrot képzelni s emellé egy | virágkötészet művészetével egybe- állitott gyönyörű virágcsokrot. Hogy a házasságközvetitő az aggszüz sváblánynyal mit csinál, azt nem tudjuk, tán ő sem tudja; de egy tanácsot erre nézve .adhatunk, t i. értékesítse úgy azt a kincstár,- hogy adja el a tűzoltóknak tűzoltói czélokra, mert az nemcsak hogy meg nem gyulád, hanem a lobogó lánggal égő tüzet is képes eloltani. V<igy alapítson egy dzsáki tüzmentes fedél-levél gyárat, melyhez a leg- hálásabb anyagot az ózsáki nagyszerű, de tüzet semmiesetre sem fogó dohánylevelek fogják szolgáltatni.

De hát szóljunk már komolyabban is néhány szót a dohánytermelésről, mely annál inkább megérdemli a nyilvánosság előtt való szellőztetést, a mennyiben sok munkást igényel, sok kéznek munkát, sok családnak kenyeret nyújt, sok egyént adóképessé teve, mig egyéb téreken sok kéz munka nélkül ma1895. fekruár 2.

rád, sok család elüttetik a kenyérkereset eddigi módjaitól és sok polgár képtelenné válik adófizetői kötelezettségének eleget tenni.

A dohánytermelésnek nem csupán az a czélja, hogy a gondüzés és élvezet egyik neme találjon kielégítést es amellett a kincstár jövedelemhez jusson ez utón is, hanem a termelő is megkapja munkája méltó diját.

A munka e dijának kiosztása van most folyamatban Faddon. Nem minden termelőnek hoz ez báli kedvet; de amint halljuk, átlag véve az idén a termelők igényei elég méltányosan elégittetnek ki a kincstár képviseletében kiküldött beváltó bizottság által, mely e tekintetben a központ által megállapított szabályokhoz van kötve.

E szabályok úgy, mint összes dohánytermelési viszonyai megérdemelnék, hogy az illetékes körök által nagyobb figyelemben részesittetnének s azok oly módosítását eszközölnék, hogy a termelés az államnak több jövedelmet, a kül- és belföldi fogyasztó közönségnek élvezhetőbb anyagot s a termelőknek is több hasznot szolgáltasson.

Van itt oly dohány, mely sem az államnak, sem I fogyasztónak semmire sem jó; legföljebb csak arra jó, hogy jogosult érdekek kárával a kincstár zsebéből a termelőébe néhány ezer forintot átsanzsiroz.

A ki tudja, hogy mennyi hozzáértést, türelmet, fáradságot, időt igényel a jobb fajta dohányoknak a beváltásra való elkészítése, az méltán csodálkozik a szűkmarkúságon, melylyel a kincstár e jobb fajták termelői iránt és a a bőkezűséget, melylyel a haszontalan fajták termelői iránt viseltetik.

Nagy ideje volna már, hogy a beváltás módja úgy állapíttassák meg, miszerint egyes termelők ne részesittessenek kiváltságos kedvezményekben s az érdemléges termelőknek méltányoltassék a maga teljes mérvében sok gondot, fáradságot és szakértelmet igénylő munkája. Csakhogy olyannak kellene elmondania, kinek szavát az illetékes körök is meghallanák.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Gyászmise a püspökért. Valamint az egész pécsi rk. egyházmegyében, úgy Szegzárdon is három napon keresztül gyászmisét tartottak az elhunyt főpásztor lelke üdvéért. Az ünnepélyes gyászmisét múlt hétfőn Wjosinsky Mór belvárosi esperes-plébános végezte segédlettel, melyen a vármegye D ö r y Pál alispán, a pénzügyigazgatóság Fink Kálmán, Szegzárd nagyközség pedig Nagy György Hangonyi biró vezetése alatt jelent meg ; továbbá ott voltak a polg. fiú és leány, valamint a belvárosi elemi iskola összes tanulói is tanitóikkal.

Dulánszky Nándor dr. temetése. Az elhunyt főpapnak múlt szerdán délelőtt 9 órakor ment végbe temetése, mely alkalommal impozáns módon nyilvánult nemcsak Pécs város, hanem az egész egyházmegye kegyelete is, a mennyiben még az egyházmegye legtávolabbi vidékéről is eljöttek sokan az egyházférfiak közül, hogy a főpásztor koporsójánál lelke üdveéi’t imádkozhassanak. Szegzárdon a bel.- és újvárosban szerdán délelőtt a temetés ideje alatt bekötött harangok siratták az örök hazába elköltözött egyházfőt. Tolnavármegyei rk. papság képviseletében a temetésen megjelentek: Wosinsky Mór szegzárd-belvárosi esp. plébános, S á g h y Pál agárdi plébános, kér. esperes, B e n c z e István dunafbldvári apát-plébános, kér. esperes, N1 m e t h Ferencz tamásii kér. esperes-plébános, Schtrei eher Péter hőgyészi kér. esperes-plébános; továbbá An der le József kakasdi, T e p e r t József czikói, Kovács Antal szakáli, Szemenyei Mihály regölyi, Frühwirth Géze gyulajovánczai, Novák József ozorai, Plank Kamill kis-doroghi és Csernohorszky József bonyhádi segéd-lelkész.

— Áthelyezés. Bődé István segéd-lelkészt, a kit a faddi értelmiség és a hívek osztatlaan tisztelet- és szeretetben részesítettek, Faddról Kurdra helyezett át a püspöki hatóság. Onnét pedig Szabó Dezsőt küldötte Faddra segéd-lelkésznek.

— Kinevezés. Az igazságügyi miniszter Boros Endre szegzárdi végrehajtói Írnokot a dunaföldvári kir. járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki.

— Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Berez- nay János szegzárdi kir. járásbirósági aljegyzőt a lugosi kir. járásbírósághoz helyezte át hasonló minőségben.

— Tisztelgés. A bonyhádi tanítók, Somogyi János vezetése alatt január hó 27-én testületileg tisztelegtek az uj főszolgabírónál, P e r c z e 1 Béla urnái, ki már előzőleg minden tanítónál tette tiszteletét.

_________TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (5. sz.)

— Eljegyzés. Neizer Antal, dombóvári kereskedő eljegyezte Weisz Fülöp szent-iváni kereskedő leányát, Etelka kisasszonyt.

Eskületétel. Báli Sándor, újvárosi kántor múlt vasárnap tette le a nagymise alatt a plébános kezébe a hivatalos esküt.

— Eljegyzés. Hammel Imre, kétyi kereskedő eljegyezte Hübner Péter szegzárdi előkelő iparos kédves leányát, Róza kisasszonyt.

— Iskolalátogatás. Dr. Komáromy Gyula községi orvos közegészségügyi szempontból meglátogatta a szegzárdi iskolákat s itt-ott több kifogásolható dolgot talált, a melyről felettes hatóságának tesz jelentést. Különösen néhány osztály túlzsúfoltsága ellen fog intézkedést kérni, mert ez veszélyezteti a tanulók egészségét.

— Közgyűlés a hegyközség megalakítása tárgyában. A hegyközség megalakítása már egy alkalommal meghiúsult Szegzárdon, pedig a kipusztult szőlők re- konstrukezióját csakis a hegyközség megalakításától lehet remélnünk, a mennyiben ettől tétetett függővé az állami kedvezmények megadása. Most újabban dr. Hangéi Ignácz megyei főorvos indított meg egy mozgalmat, melynek czélja Bartina és Bakta hegyek területére a hegyközség megalakítása. Dr. Hangéi Ignácz főorvos kérvényére e tárgyban a központi főszolgabíró folyó évi február hó 25-ére közgyűlést tü^jjtt ki a városháza nagytermében.

— Képviselő-testületi ülés. Szegzárd nagyközség képviselő-testülete folyó évi január 30-án délután 2 órakor Grószbauer Ferencz biró elnöklete alatt ülést tartott, melynek több fontos tárgya volt. így a kir. közalapítványi kerületi felügyelőségnek a kisvásártéren levő korcsma-épület átenkedése tárgyában érkezett átirat, melyre vonatkozólag elhatározta a képviselőtestület, hogy a nevezett korcsma-épületet megveszi 1200 írtért. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a főgimnázium telkére vonatkozó leirata tudomásul vétetett és ezzel kapcsolatban elhatároztatott, hogy a főgimnáziumi épületet czélszerübben, az eredeti tervtől eltérőleg, úgy helyezik cl, hogy az épület főhomlokzata a keselyüsi úttal párhuzamosan álljon. Hely adatott H a u k Antal kérvényének, melyben arra kérte a képviselő-testületet, hogy — mint az iskolaföldek bérlője — a szerződésileg kikötött ovadékot jelzálogilag biztosíthassa s a készpénzben való lefizetéstől felmentessék. Végül a képviselő-testület Hauk Antal kérelmére megengedte, hogy az általa bérelt földeken szőlővessző-telepet létesíthessen.

— A szegzárgi kath. olvasókör. Sok készülődés után végre megalakult a „Szegzárdi kath. Olvasókör“, mely múlt vasárnap délután fél 5 órakor tartotta meg általános nagy érdeklődés mellett közgyűlését. A gyűlésen G ö t z Sándor újvárosi plébános elnökölt, a jegyzőkönyvet pedig Traiber János újvárosi tanitó vezett. A tagok mintegy 150-en lehettek, kik a belvárosi iskola egyik tantermét zsúfolásig megtöltötték. A gyűlés főtárgyát a kiküldött bizottság által elkészített és megvitatott alapszabályok tárgyalása képezte. Az elnök rövid megnyitó beszéd után az alapszabályokat pontról pontra felolvasta és megmagyarázta. A felolvasott alapszabályok ellen kifogása volt R a 1 g h a Lajos s. lelkésznek, ki nem helyeselte, hogy már a 18 éves ifjak is tagjai lehessenek a kath.

■ olvasókörnek, mig vele szemben G ö t z Sándor a 18 éves fiatal emberek felvételét is óhajtotta. Többek kívánságára az elnök elrendelte a névszerinti szavazást, ez azonban nem vezetett eredményre, mert szavazás közben szabálytalanság történt s igy jövő vasárnap újból szavaznak a vitás kérdés eldöntése fölött. A gyűlés berekesztése előtt G ö t z Sándor részvéttel emlékezett meg azon nagy veszteségről, mely a pécsi katb. egyházmegyét Dulánszky Nándor dr. halálával érte § indítványára a gyűlés fájdalmát jegyzőkönyvbe iktatta. Majd a tiltakozás hangján emlékeztek meg azon támadásról, melylyel a Szegzárdon megjelenő kormánypárti politikai lap a kath. olvasókört legutóbbi számában illette.

— A népkonyha vendége. A szegzárdi népkonyhának a múlt héten kedves vendége volt. A humánus intézmény megalapítója, Simontsits Béláné Öméltósága látogatta meg az ő alkotását és saját kezeivel osztotta ki a szegények között az ételt. A szegények sírva hálálkodtak nagy jótevőjük előtt, kinek életéért ima száll fel az Ur zsámolyához a szegények ajkaiból.

— Nyilvános köszönet. A szegzárdi népbank, mint önsegélyző szövetkezetnek a zombai szegény iskolás-gyermekek segélyezésére küldött 10 frtnyi kegyes adományáért hálás szívvel köszönetét mond a szegény gyermekek nevében az iskolaszéki elnök.