Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-12-06 / 49. szám

4

olvashatóan legyen magán a csomagon lehetőleg jó nagy betűkkel kiírva, hogy a czimzett azonossága és tartózkodási helyére nézve minden kétséget kizárjon ; | a helyes irányítás czéljából az első pillantásra a rendeltetési hely kivehető legyen.

A Budapest és Bécs fő és székvárosokba szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztási adó alá esnek. A bor és húsfélét tartalmazók pedig bárhová szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval terheltéinek, szükséges tehát, hogy a szállító levelen és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab vagy liter szerint megjelölve legyen. (Például: 1 pulyka, 2 klgr. szalonna, 5 liter bor stb.) mert különben a küldeméuy a rendeltetési helyen megadóztathatás czéljából fel- bontatik, mi a kézbesítést felette késlelteti.

Végre még fölemlitem, hogy a torlódás lehető csökkentése czéljából, de még azért is, hogy a küldeményeket még aznap biztosan továbbküldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemények föladása a délelőtti időben történjék, e czélból intézkedtem, hogy kerületem nagyobb hivatalainál folyó év de- czember hó 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek.

Pécsett, 1896. deczember 2-án.

Posta- és távirda-igazgatóság.

MEGYEI IRODALMI CSARNOK.-A-z utolsó d.a,lno3s:.

— GRÜN ANASTÁS után. —

Dalnok lantján mikor lesz,

Hogy örökre elhal,

Siró ének . . . bus panasz . . .

S a bűvös, édes dal ?

Eszme, név mind elfogyott ...

Patak, liget, madár ? . . .

Sok dalnok megéneklé

Művészi lanttal már j . .

Mig napsugár az égről A földre alá tűz,

És ember, állat örvend

Hogy van: ez égi tűz';

Mig fergeteg és vihar

Bősz villámokat rejt,

1 az ember dúló veszélyt,

Sötét keblökben sejt;

Mig zivatart még követ A tarka szivárvány,

S a kebel vágyik béke És nyugalom után.

Mig csillag fenn az égen,

Sugárzik szerteszét,

S örömmel tölt el lelket,

E kép . . . e tündérszép.

Mig világol a holdnak

Bádgyadt, nyájas képe,

S az erdő fogad vándort,

Árnyas, hűs ölére.

Mig tavasz lesz a földön Es rózsa nyílik még.

S a szemben mosoly’g derű,

S a lelket bánat tép ;

Mig gyepes sir rejtőzik Cyprusfa lomb alatt,

Csapás sújt és romlás ér,

Bú mig szívre szakad:

A dal Múzsája addig

E földről el nem megy.

S óldalán a lantos jár . . ,

Óh mily nagy égi kegy !

S dalt zengve, énekelve Mint leg’s legutolsó Ember száll az égbe fel A dalban búcsúzó.

Az Űr erős kezekkel Tartja e földtekét S mint nyíló virág szirmát Gyönyörrel nézi még.

De ha egykor ég s a föld A semmiségbe hull,

S szétfoszlik mint á pára S rá sürü köd borul.

Akkor kérd — ha kedved lesz —

Mikor szün meg ének

Dalnok lantján ? ki zeng mig Érző szivek élnek.

Molnár Sándor.

_________TÖVISEK._______

ÜS

Té^na/p -cLtáan..

Minthogy a régi világban nem voltak még nőegyletek és kisdedovodák, dalárdák és hangversenyek, jótékonyczélu — olcsónak kürtőit — drága mulatságok, fényes elite-bálok, művészi konczertek, sportmulatságok, érkező nagyurak s távozó jóbarátok részére rendezett 3—5 forintos bankettek, asztaltársasági czéczók, szoborleleplezési ünnepélyek, alapkő- letételi I uj épület felszentelési hivatalos murik — és a többi, manap divó kedélyes sorok, mikben a torok, a láb és az erszény, mind kiveszi a maga részét: hát egyet gondoltak a naptárcsináló s mulatni vágyó pápaszemes, tudós urak, a Morte degói Albersz F erenczek, és a lakodalmak, disznótorok mellé, egyenlő mulatsági alkalmatosságul oda sorozták a névnapokat. A naptár 365 napjára egy-egy nevet tevén, ez álltai a föld sok millióira oktroyálták rá a névnapi multság tartásának nemes kötelezettségét.

*

Miként hajdan a nagy Kossuth Lajos „1 ebo- rult a nemzet nagysága előtt“: — úgy én is mindig — egész a görnyedésig — meghajoltam a naptárcsináló urak eme bölcs intézkedése előtt. 1 mióta eszemet tudom, András napkor mindig mulattam, először az apám, majd a magam szakállára !. . . .

#

Szép idők, gyönyörűen ragyogó arany idők voltak azok, mikor szegény boldogult jó édes apám, az én gyermek koromban, az 50—60-as években, a sötét abszolutizmus szomorú korszakában, tartotta névnapjait ! —--------Ezek a névnapok valóságos részletes

ki

csiny országgyűlések voltak akkor, aholott is az öregebbek titkos értekezleten döntögették a boros poharakat és a haza sorsát, a mi pedig „vérbeli“ „született balpárti magyar gyerekek“ szinte elfelejtkeztünk a párolgó töltöttkáposztás tál mosolygó gazdagságáról, a szépen pirult pecsenyék finom illatáról — és csak úgy nyeltük a haza sorsát titkosan döntögető öregek lángoló hazafias nagy mondásait s jóllaktunk a dombaszt frazeológia éretlen gyümölcseivel. De azért jól esett ez a mi hazát sirató igaz magyar gyermeki kebleinknek! Sok ilyen névnapi titkos magyar konferenczia volt akkor széles e hazában s merem állítani, hogy ezeknek a részleges kis országgyűléseknek nagy befolyásuk volt a 67-diki részleges alkotmány visszaállítására! . . . .

*

Az én saját névnapjaim már derültebbek voltak évtizedekkel ezelőtt az apáméinál, részint, mivel a szent haza sorsa is jobbra fordult, részint mivel akkor még én magam is arany-ifjúságomat éltem. Zajosabb és mégis kedvesebb, szerényebb és mégis nevezetesebb névnapi mulatság „illő t e m p o re“ alig esett meg városunkban, mint az én névnapi murim!

November 30-dika rendszerint az időváltozás forduló pontja, a mikor a jó. őszi idő zordon télre válik, vagy pedig — a korán jött hó és fagy fölenged és sártengerbe fullaszt. E mellett a reform, pa- róchia messze esik az élénk központtól, — kövezet se volt még akkor — a lámpák még nem voltak feltalálva! Mégis volt Andrásnapi vendégem mindig annyi, a mennyit a régi rozzant papiak szűk keble s lakója, gazdája tágkörü, őszinte, igaz szeretete befogadhatott. Szóval „telt házat“ konstatálhatott az elnök = kedves „a n y j u k o m.“

A kik féltek a lámpátlan setéitől, a csillagtalan éjszakától, a járhatatlan járdától, a sár-tengertől: azok feljöttek hozzám még nappal s itt maradtak reggelig. Voltak, kik — kocsin járni lehetetlenség, gyalog jönni életveszélyes lévén — lóháton tették meg a baráti szeretet eme diadalutját! (Vesztergomby János Király Soma b. e. jó barátaim!) Denique nem volt rá eset, hogy névnaptartásom időzordonság, avagy részvéthiány miatt megbukott s elhalasztatott volna. Mindig együtt voltunk mind! ... És vigadtunk és mulattunk oly szépen, reggelig, hogy szinte az ég. Urának is magasztos gyönyöre lehetett a szivbeli szép mulatságunk! . . . .

*

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.)

fi

Ma már megváltoztak a régi viszonyok alaposan. Hja! az arany í fj u s a g elmúlt, felváltotta az ezüst öregség! . . . Pedig ez arany értékesebb az ezüstnél! — mond Wekerle — így aztán az én névnapomra is alig jön el már egy-két régi jó és hű barát, megokolván elmaradásukat a filloxera-vészszel, pedig ennek voltaképp igaz oka a szeretetben hülő szív érzelmeinek meg nem okolható hamvadása, — az önzés, hogy hasonló esetben mi se alkalmatlankodjunk — és —' mint czikkem elején mondottam, — a mai kor szülte, tehát divatos és költséges sok egyéb mulatság! Regénybeli nevek kezdenek lábra kapni, melyek a naptárban nincsenek, csakhogy ne kelljen névnapot tartani, sőt maholnap sokan meg sem születnek, vagy ha igen: nem kereszteltetik meg magukat, hogy e nobl.eszoblizs alól kibújjanak.

Még a saját feleségem is, a ki eddig nevem- napján mindig valami értékes és kedves ajándékkal lepett meg, — most — úszva a kor áramlatával, — 25 eves ezüst menyegzőm alkalmából! — kosarat adott nekem (egy uj papír kosarat vett!) névnapi ajándékul! . . . .

*

De ha elhagytak a jó barátok, kosarat adott a feleségem, — kárpótolt a két dalárda tisztelgése, u. m. a szegzárdi dalárdáé és a református népénekkaré ! Isten éltesse őket, kívánom nekik, hogy még legalább 50 évig tiszteleghessenek ez érdemes férfiak érdemtelen tiszteletbeli elnökük ablaka alatt, november 29-én, Endre napján.

Palást.

1896. deczember 6

KÜLÖNFÉLÉK.

— Miniszteri leirat. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kir. tanfelügyelőség utján leiratot intézett Szegzárd képviselő-testületéhez, hogy a szegzárdi polgári leányiskolában egy igazgatói teremről gondoskodjék.

— A főrendiház jegyzője. A főrendiház megválasztott jegyzői névsorában találjuk gróf Széchenyji Bertalan nevét is. Gróf S z é c !: e i. j I Sándor főispán fia tehát megkezdette szereplését, a mihez reményekkel és készültséggel indult.

—• Kinevezés. Lyka Döme, volt országgyűlési képviselő, fehérvármegyei nagybirtokos N y á r y Fe- rencz pálfai kasznárt uradalmába gazdatisztnek nevezte ki. A kitűnő szakképzettségű gazdatiszt tehát' tehetségének méltó állást nyert,

— Közgyűlés. A vármegyei központi választmány f. hó 16-án ülést tart.

— Képviselőink ' a bizottságokban. A képviselőházban már megalakultak a bizottságok. A közoktatásügyi bizottság tagjai lettek: Boda Yilmos és dr. Kämmerer Ernő, az összefér- hetlenségi bizottságba pedig beválasztatott R á t- k a y László. t

—1 Kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Menyhárt Béla barcsi m. á. v. képviselőjét uj-dom- bovári állomás főnöknek nevezte ki.

— Szerenád. Borzsák Endre szegzárdi ev. ref. lelkészt, a dalárda tiszteletbeli elnökét, névestélye alkalmából a szegzárdi dalárda, valamint a református polgári énekkar is múlt vasárnap szerenáddal tisztelte meg. Az ünnepelt jeles férfiút a dalárda nevében Tóth Károly, a dalárda alelnöke, üdvözölte szép beszéddel, melyre B o r z s á k a tőle megszokott ékesszólással felelt. .

— Tanügyi kinevezés. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter Magyar Zsigmond szántói, rk. tanítót a pogai állami elemi népiskolához nevezte ki rendes tanítónak.

— Szegény iskolás gyermekek felruházása. A tolnai polgári Takarékpénztár szép tanujelét adta az idén is jótékonyságának az által, hogy Pécsy József prépost-plébánosnak mint a tolnai róm. kath. iskolaszék elnökének 30 frtot adott, hogy azt a szegényebb sorsú, szorgalmas és jó magaviseletü (gyermekek felruházására fordítsa. Az iskolaszéki elnök több tanulót lábbelivel fel is ruházott, s kik áldják jótevőjüket. A népnevelést szivén hordó takarékpénztár igazgatósága e nemes cselekedett öntudatában feltalálandja a jutalmat, mert a kik a kisdeddeket a kultúrában segélyezik, a haza javára működnek.

— Csőd. A szegzárdi kir, törvényszék Zavaros János szegzárdi kereskedő ellen a csődöt elrendelte. Csődbiztos: ifj. Závody Albin kir. törvényszéki biró, tőmeggondnok: dr. Mayer Gyula szegzárdi ügyvéd, helyettes tömeggondnok Blochinger Károly.