Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-08 / 45. szám
6 — Lisztűzlet. Gutwein Schmidt és tár- sai Szegzárdon, a Garay-téren levő Pirnitzer-házban nagy lisztüzletet nyitottak. Az üzlet vezetésével Márton Kálmán kereskedőt bízták meg, a kit az üzletkötésre teljhatalmulag ruháztak fel. / — F. M. K. E. Szózata magyar hazafiakhoz. Ezer esztendeje, — tűzzel, lánggal, viharral és vérrel teli ezer év, — hogy Árpád leszállt a hegyekről ós először megitatta lovát a Tisza éltető vizéből. A mi vére a magyarnak elfolyt ez idő alatt az Árpád foglalta haza védelmében, ha egy mederben hömpölyögni látnék: szörnyű biborszinü folyam lenne az, egy vér-Tisza, mely megfestené egymaga a Dunát és a Fekete-tengert a rubint színére. Es a küzdelem nem I érte végét. A harcz folyik tovább, a riadó hívja a honfiakat csatára ma is az ezeréves birodalom téréin, a második ezer év küszöbén f hívja harczra, döntő csatára. És a küzdelmet, a melyet bárd, buzogány és repülő nyílvessző kezdett; melyben utóbb kard élén nyargalt, golyóbison száguldott adva veve a halált : a küzdelmet mostan a béke, a czivilizáczió emésztőbb fegyverei folytatják. Az eke, a kalapács, a czirkalom, a toll, nyomtatott betű vivják a harczot. A szorgalom, a takarékosság, a munka, a szeretet szentháromsága: ember-, haza- és szabadságszeretet állanak csatasorban. Halljátok meg szómat mind ti magyarok, testvérek, hazafiak és jusson a beszédem feltárt szivetekbe! Ötször kiirtva, ötször föltámadott és megsokasodott a magyar ,ősei földjén, és áll ma is, fejedelmi szép nyelvével az Isten trónját ostromolva, imádsággal és hálaadással. Az Isten, a ki kardjába lángot, szivébe vitézséget, elméjébe világosságot ada mindig és győztessé tette mostoha időkön s ádáz ellenségeken: Isten most ihlesse meg szivét és leheljen bele erkölcsöket, a melyek győztessé teendik a második ezer év keményebb harczaiban. Tekints oh magyar, a ki az ország szivében, áldott földeken, virágzó városokban, magad sokaságában, biztosságod érzetének elégségében lakozol : tekints, te boldog, országod határszéleire, a hol elszórva, megostromolva, ember és természet mostoha- ságában életedet és álmod nyugalmát, nyelvedet és kezed munkáját elszánt küzdelemben, emberfeletti feláldozással védik és őrzik előőrseid, magyar testvéreid, idegen fajok közé, idegen nyelvbe szórt drága szigetek. Hősök, a kik külső, ellenséges czélzatoktól táplált támadások ellen védik a talpalattnyi földet, védnek egy-egy iskolát, védnek egy-egy templomot, védik a családok magyar szentélyét és szinte roskadoznak az emberfeletti harczban. Mikor a királynak háborúja támad, mire oktatja az írás ? Azt mondja, a bölcs király eleve számon szedi a katonaságát, edzi és szervezi s mikor a trombita rian, előre küldi és serege megszerzi neki a babért s a diadalt. A mely király pedig nem gondol eleve hadseregére, hanem csak mikor csatára szólítják, hirtelen szedi össze és ámbár példát mutatva, maga rohan előre: az a király nemcsak elveszti a csatát, "hanem maga is az ellenség fegyverének áldozata lesz és hevenyészett serege ki kardra hányódik, ki szétszóródig. Vedd elmédbe testvérem és anyám egy személyben, királyi magyar nemzet, fejedelmi nép, hogy a bölcs király dolgát kövessed. Ne várd meg, a mig idegenek megfujják a harczi riadót, hanem gondolj eleve, gondolj a béke idején a te katonáidra, a kik szent kincseidet: magyar nyelvedet, magyar nemzetiségedet, nemzeti műveltségedet máris szorongatva védig: szervezd fel őket, edzed meg őket önfeláldozó hivatásukra, hogy, mire a trom-1 bita szava a te hajlékodat eléri süvítő hangjával, sereged készen, erősen, bátran, lelkében és kezében a biztos' diadal fegyvereivel vehesse fel éretted a harczot. És te diadalmi indulóval, lengő zászlóval indulj dicsőséged második ezer évébe, nemzeti nagynemzeti nagysággal, magyar szívvel, Árpád hóditó erejével. így szól hozzád innen a Kárpátok aljáról, félkézzel építve, fél kézzel birkózva, egész leikével érted lángolva egyik szerény, de hűségében meg nem szárnyalható katonád : a felvidéki magyar közművelődési egyesület, mikor testvérként üdvözöl és nehéz munkájához támogatásodat kéri. Gróf Károlyi István a „F. M. K. E.“ elnöke, Thuróczy Vilmos cs. és kir. kamarás, főispánt, Tiszteletbeli elnök, Rákosi Jenő tiszteletbeli elnök, Csipkay Károly Zso- lyomvái'megye alispánja, alelnök, Libertiny Gusztáv kir. tanácsos, Nyitravármegye tanfelügyelője, tiszteletbeli alelnök, Szontágh Pál v. b. t. t. főrendiházi tag, tiszteletbeli elnök; Gróf Degenfeld Lajos tiszteletbeli elnök, Craus István a III- oszt. vaskoronarend lovagja, Nyitrávármegye alispánja, ügyvivő alelnök, de. Gyürky Geyza Nyitravármegye tiszti főügyésze, tiszteletbeli alelnök Lőrinczy György a „F. M. K. E.“ központi titkára. — A Dunába fűlt. Egér József hajóslegény a tolnai Bárka nevezetű rakodópartról véletlenségből a Dunába esett és a hullámokban eltűnt. A hajóslegény hulláját a napokban fogták ki a Dunából. Zsebében I drb. 10 forintost I drb. 1 forintost és- zsebórát találtak. A szegzárdi szolgabiróság most felhívja a szerencsétlen legény hozzátartozóit, hogy a vizbefult zsebében talált pénz és az óra átvételére jelentkezzenek. — A 20 frtnál kisebb fizetési meghagyás bélyegmentessége. A pécsi kereskedelmi és iparkamara pénzügyminisztériumnak hozzá érkezett körrendeleté értelmében ez utón hozza az érdekeltek tndomására, hogy a fizetési meghagyás kiadása iránt szóval előterjesztett kérelem tekintet nélkül arra, vájjon arról vétetik-e fel jegyzőkönyv, vagy sem, továbbá a szóval előterjesztett kérelemről felvett jegyzőkönyvhöz, valamint az írásba beadott kérvényhez csatolt egyszerű másolatok bélyegmentesek az esetben, ha a kérelem tárgya 20 frtot meg nem halad I a fizetési meghagyástól a tárgy értékéhez képest járó 40 filérnyi határozati bélyeg azonban minden esetben lerovandó. Ha a fizetési meghagyás ellenmondással támadtatik meg, az. annak folytán keletkezett perben a sommás perekre megállapított bélyegilletékek rovandók le akkor is, ha a fizetési meghagyás tárgya 20 frtot meg nem halad. — Körözött lóápoló. Egerszegi Lajos, szegzárdi születésű, lóápoló, ilyen minőségben Budapestre kerülvén, mikor a lovak ápolásától megszökhetett, rendszerint valamelyik kocsmában könnyített a lóápolás miatt élfásult lelkén. Egy ilyen alkalommal aztán összeütközésbe jött a rendőrséggel s ezért i’endőri, kihágás miatt el lett ítélve. Az ítéletben kiszabott büntetés elől azonban megugrott 1 egész Budapesten nem találják. Most keresik a megszökött lóápolót. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. N. K. Budapest. Nem közölhető. S. J. Elintézzük. Ha lesz sikere, megírjuk. ,,Tudósitó.“ laegyen máskor is szerencsénk. L. Tol na. A iárcza nem vált be. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (45. sz.) 1896. november 8. tYvTisóe: árverési hirdetményi kivonat. A gjönki kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság ezonnel közhírré teszi, hogy a högyészi takarékpénztár végrehajtatnak Fuchsz György és neje kistormási lakosok elleni telekkönyvi végrehajtási ügyében ulóajánlat folytán a kistormási 945. sz. telekjegyzökönyv- ben A. f 215. hrsz. ingatlanra 44 frt, az ugyanazon telekjegyzőkönyvben A. f 889. hrsz. ingatlanra 6 frt 60 kr, az ugyanazon telekjegyzökönyvben A. 1 1965. hrsz. ingattanra 1 frt 32 kr, az ugyanazon telekjegyzőkönyvben A. 1 4408. hrsz, ingatlanra 5 frt 06 kr, az u. o. 663. sz. telekjegyzökönyvben A. f 26. hrsz. ingatlanra 9 frt 24 kr s az u. o. 946. sz. telekjegyzőkönyvben A. f 2944. hrsz. ingatlanra 8 frt 69 kr s az u. o. 946. A. f 3122. hrsz. ingatlanra Ígért 13 frt mint ezennel megállapított kikiáltási árban az ujabbi árverést elrendelte, hogy a fentebbi megjelelt ingatlan az 1896. évi november 16-án délelőtt 8 órakor Kis-Tormás község házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881: 60. t.-cz. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-a szerint óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. 60. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervéuyt átszolgáltatni. Kelt Cyönkön a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnál 1896. évi október hó 2-án. Megyery kir. aljárásbiró. IkTisger Póthirdetmény. A tamásii kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság körhirré teszi, miszerint a kir. kincstár végrehajtatónak Gál Gáborné " végrehajtást szenvedett elleni 151 frt 15 kr s járulékai iránti végrehajtási ügyében 4223/tk. 96. sz. a. kibocsátott árverési hirdetményben a gyulajovánczai 223. számú tjkvben felvett I 1 sor 330/1 hrsz. a I 2 sor 331/1 hrsz. 220. npsz. ház és udvartér, a I 3 sor 398/2 hrsz. a I 4 sor 4127. hrszám, a I 5 sor 4470/2 hrszámu ingatlannak zsellérbirtokra 336 frt kikiáltási árban, mégis a C 9. alatt Gál Gábor javára bekebelezett holtiglani haszonélvezeti szolgalmi jognak a 4223/tk 96. számú árverési feltételekben körülirt módon érintetlen hagyása mellett, Gyulajováncza községházához 1896. évi november hó 18-ának d. e. 10 órájára kitűzött árverés az 1881. LX. t.-cz. 167.. §-a alapján a hő- gyészi takarékpénztár végrehajtató érdekében is ennek 180 -frt tőke és jár. követelése kielégítése végett megtartatni fog. Tamásiban, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1896. évi október hó 1-én. Horváth Aladár, kir. aljárásbiró. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEK. 7664. tkv. 1896. Árverési hirdetmény. HIRDETÉSEK. Üzlethelyiség változtatás. A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy dr. Hilbert István szegzárdi s az ezennel csatlakozottnak kimondott Gödé Krisztina, Sándor és Lajos, úgy Dömötör László végrehajtóknak Borsos Mihály és neje Szőr Éva decsi lakosok elleni 48 frt 60 kr, s jár. 13 frt és 4 frt 90 kr s jár., 58 frt 95 kr s jár. iránt folyó végrehajtási a sze- zárdi kir. törvényszék területén fekvő a Decs községi 2060. sz. tekjegyzőkönyvben A f 1 sorsz. a. felvett 580, hrsz. és 489/b népszámu ház és advar 400 frt, a f 2. sorsz. a, 1663. hrsz. csergatói kert 133 frt, úgy a decsi 2999. sz. telekjegyzőkönyvben A. f 1. sorsz. a. felvett 1037. hrsz. a. csergátói kert 27 frt kikiáltási áron 1896. deczember 2-án délelőtt 10 órakor Decs község házánál megtartandó árvt-résen eiadatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, és a vélelárt 3 egyenlő részletben 6°/o-os kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt tlkvi hatóságnál, úgy Decsköz ég elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi hatóságánál, 1896. évi szeptember 31-én. Kövessy, kir. törvsz. bíró. | Tisztelettel értesítem a nagy érdemű közönséget, hogy üveg- és porcellán-árukKal újonnan berendezett üzletemet a „Szegzárd Szálló 4 épületébe helyelyeztem át. Nagy választékban raktáron tartok állóés függő lámpákat, serviszeket, képeket, képkereteket stb. Vidéki megrendelések a legpontosabban teljesítetnek. Tisztelettel, <153 Lencz Károly. H , jk Árverési hirdetmény. | Bátaszék nagyközség alulirt elöljárói ezennel közhírré tesszük, bogy a községben tartatni szokott négy országos vásáron gyakorlandó helypénzszedési jog 1896. évi november hó i5-én d. e. 10 órakor a községházán tartandó nyilvános szóbeli árverésen fog 1897. évi január hó 1-tól 1899. évi deczember hó 31-ig terjedő' három évre haszonbérbe adatni. A bérlet kikiáltási ára 400 frt, bánatpénz 40 frt! az árverési feltételek alulírott, elöljáróságnál a hivatalos órák alatt megtekinthetó'k. Bátaszék, 1896. október hó 29-én. TX7"e:m.e:r ,^k.n.teű. (147. 2-2.) n. biró. Ii Taon.osi.ts IZárol^ jegyző.
