Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

Ádám f, Német Takács Ferencz f, Stefanus Brondtner y, Bakás Adám f, Laurencius Zweng y, Michael Heilman f, Kussovits Mihál (L. S.), Nikolaus Wester- gomb (L. S.), Kálmán János (Lr S.), Adam Kres | Johannes Brauer (L. S.), Szabó Pál lerencz, Tidri János (L. S.), Bors László (L. S.), Pukovits János g Joseph Frey (L. S.), Posta István, Johannes Ruferin f, Jakob Steiner 1 Martin Hausknecht f, Johannes Zukopf, Johannes [Schneider f, Anton Vegela (L. S.), Dominicus Amiconi (L. S.); Balzer Maull (L. S.), Venzel Psacha maurer maister (L. S.), Paulus Rigi, Joseph Höstner (L. S.), Johan Georg Altman (L. S.), Michael Pintér 1 Michael Schwarz (L. S.), Kleinzhuber Solterich, Josefus Brontner f, Bernardus Muchenbacher f, Knor Itsván f“

Ezen kápolna szomszédságában épült fel a szerény kis kórház, mely állott egy kis földszintes házból, melyben két 6—6 ágyas kórterem volt, középütt konyhával s oldalt még egy szobával az ápoló részére. Körülbelül azon a helyen állott ez, a hol | mostani kórházi főépületnek a kápolnához legközelebb eső részei vannak. Eleinte fazsindely volt tervezve, de Jäger, tekintettel a tüzveszedelemre kérte, hogy cserép fedél engedélyeztessék, ami aztán még 96 frt 33 kr. költségtöbbletet okozolt. Az épitkezés valószínűleg csak az 1802-ik év őszén fejeztetett be, de hogy mikor fogadta be a kórház az első beteget, arra nézve nem maradtak adataink.

Valószínű, hogy mindjárt a felépítés után vettek fel betegeket, de igen korlátolt számban, minthogy a kórház tőkéje, melynek kamataiból minden kiadást fedezni kellett, még mindig alig volt 2000 forintnál több, mint az lágernek számadásaiból kitűnik, ki most már mint curátor az esküt is letette. Az első években főleg csak a helybeli szegényeket helyezték itt el, kiket különben is a községnek kellett volna eltartania.

A kórház felépítésekor Keller főorvos, ki a 10 ezer forintos hagyományt tette, még mindig élt, bár előre haladott kora s megrongált egészségi állapota miatt hivatalos functiót már ekkor nem végzett! helyetteséül 1802 ápril 6-án króf Apponyi Antal főispán a görczi származású Mosetig András orvostudort nevezte ki, mig a szintén folyamodó tolnamegyei illetőségű Babits Mihály, kit pedig a megyebeliek jobban óhajtottak volna, csak tiszteletbeli főorvos lett.

Kis idő múlva, talán még az 1802-ik év folyamán meghalt Keller, még pedig végrendelet és örökösök nélkül, de a királyi fiscus összes 145 ezer forintra rugó vagyonát lefoglalta anélkül, hogy abból a korházat illető 10 ezer forintot kifizette volna. Újra Szluha plébános — most már madocsai apát.— járt közben, hogy a kórház az őtet illető hagyományhoz juthatott, ő irta meg 1803 okt. 12-én a felség folyamodványt, melyben kéri a királyi ügyész által lefoglalt vagyonból a kórház részére a 10 ezer forint kiadatását.

A megye decz. 1-én tartott közgyűlésén tárgyalta ezen ügyet, hol a Karok és Rendek Szluha kérését magukévá tették, s a felség folyamodványt Bécsbe küldték fel gróf Apponyi Antal főispánhoz, kérve őt, hogy az ügyet pártfogásába véve, magas befolyásával annak kedvező elintézését eszközölje ki.

Szluha azonban maga is felutazott Bécsbe s ő felségénél kihallgatást kért.

Ferencz király kegyesen fogadta a kérvényezőt s megkérdő tőle, valyon van-e a kórháznak egyéb tőkéje ? és midőn Szluha előadta, hogy az összes vagyon -csak 2 ezer forint, ő felsége átvette a folyamodványt s legkegyelmesebben elrendelte, hogy a kért J0 ezer forint a szegzárdi kórház részére kifizettessék.

Ezen szerencsés fordulat előkészítője gr. Apponyi főispán volt, ki Becsben már előbb utána járt a dolognak I a pénzügyek élén álló gr. Zichy Károlyt alaposan informálta az ügy mibenléte felől.

Mig azonban a folyamodvány a szokott hivatalos utón végleges elintézést nyert, addig ismét hosszabb idő telt el s ez alatt a kórház tulaj donképeni működését meg nem kezdhette.

Az 1804-ik év elején tudatta csak a főispán a megyével, hogy a folyamodvány sorsa szerencsés megoldást nyert, mire a megye júniusi közgyűlésén köszönetét szavazott a főispánnak, az alapitó érdemét pedig jegyzőkönyvbe igtatta.

Apponyi később ismét megsürgette fennt az ügyet, de mielőtt az összeg kiutalványoztatott volna» kérdést intéztek a megyéhez, hogy mily módon akarják a 10 ezer forintot a kórház czéljaira használni, valyon az egész öszszeget az épület kibővítésére s

_4

___________________________________

az ágyak szaporítására forditják-e, vagy pedig mint capitalist tartják meg a kórház számái’a?

A Karok és Rendek az 1805-ik évi tavaszi közgyűlésen egy bizottságot küldtek ki, mely az ügyet a szegzárdi lakosok közbejöttével megfontolás tárgyává tegye s annak eredményéről a következő gyűlésnek jelentést tegyen.

A bizottság Cseh László alispán elnöklete alatt a következő tagokból állott; Szluha György plébános, Nunkovics Ferencz táblabiró, Dőry Károly főszolgabíró, Hajós Sámuel tiszti ügyész, Mosetig András rendes főorvos, Babits Mihály tiszteletbeli főorvos és Forster Antal uradalmi ügyész.

Ugyanekkor elhatározták, hogy a kórház ö felsége I Ferencz király nevéről „Ferencz kórháznak“ fog neveztetni.

A kiküldött bizottság teendőjében eljárván, arról a következő közgyűlésen jelentést tett, s előadta, hogy a kórház úgy tágasságra, mint dotatióra s belső felszerelésére nézve hiányos, szükségesnek tartja tehát ezen hiányokon segiteni, mi az által lesz lehetővé téve ha a kincstár az adandó 10,000 forintnak a hagyományozó halálától számítandó törvényes kamatait is megfizeti; ezen összeg fordittassék a felszerelésre, mig a 10 ezer forint maradjon meg továbbra is capitalisnak,

A megye ezen értelemben irt fel a főispánhoz, kérve őt, hogy a kamatok kifizetésére nézve is járjon közbe, de úgy látszik ennek eredménye nem volt, legalább az akkori évek számadásaiból nem tűnik ki, hogy a Keller-féle hagyomány 3—4 évi kamatai a kórház megkapta volna. Magát a tőkét is csak a következő 1806-ik évben fizették ki 5°/o-os kincstári kötelezvényekben (u. n. sókötvényekben), melynek átvételére megyei igazolvány mellett Jäger János gondnok — ki ekkor egyúttal szegzárdi községi biró is volt — küldetett fel Budára. Jäger Tamássy Mihály főszolgabiróval együtt utazott fel s a kötelezvényeket átvévén, arról a legközelebbi megyegyülésen jelentést tett.

A Karok és Rendek az átvételt tudomásul vé- vén, egyszersmindt kimondották, hogy a kórházat nemcsak a helybeliek fogják igénybe venni, hanem a hagyományozó rendelkezése értelmében az összes megyebeliek; óvást emelnek tehát az ellen, ha bármikor is a köszég kizárólagossági jogot akarna formálni a kórházhoz.

Uj községházat Tolnának.

Tolna nagyközség irányadó köreit, s mindazokat, a kik a lokális ügyek iránt érdeklődni szoktak az az üdvös eszme foglalkoztatja, hogy az egyre fokozódó igényeknek megfelelő községházáról kellene gondoskodni; mivel a jelenlegi községháza egyrészt nem felel meg egy olyan népes nagyközség kívánalmának, mint Tolna, másrészt pedig a mindig szaporodó hivatali személyzetet kellőleg nem lehet benne elhelyezni.

Minden községnek erkölcsi kötelessége gondoskodni arról, hogy a községi hivatalok kényelmes és czélszerü elhelyezést nyerjenek, mert a községi ad- minisztráczió közegei hajtják végre a magas kormány rendeleteket, igy belügyminiszter intézkedéseit, a vallás és közoktatás ügyre vonatkozó rendeletéit, sőt a honvédelmi, pénzügyi miniszterek sok féle dolgait is a község orgánumai végzik.

Innét van, hogy a község közegeit az egyre szaporodó ügyek elvégzése folytán évről-évre szaporítani kell, s ennek következtében a régi hivatalos helyisegek nem elégítik ki a szükségletet.

Tolna nagyközségben is beállott a közszükség egy uj a kor igényeinek megfelelő községház építése tekintetében. Felhívjuk azért hirlapirói tisztünkből folyólag a mérvadó köröket, a Párti-féle épületre, mely legközelebb eladásra kerül.

Ezen épület nagy kiterjedt fundussal bir és két utczára szolgál, a Posta- és Eerencz József-utczákra. Ha azt az épületet a község megszerzi a Ferencz József-utczára szolgáló részen építtethetné fel a szép emeletes városházát, a Posta-utczára néző részében pedig a jegyzői kar nyerhetne megfelelő lakást, mig a tágas udvaron ellehetne helyezni a szükséges melléképületeket.

Előbb-utóbb, ha a község nem gondoskodik uj községházáról, úgy a jelenlegit lenne kénytelen kibővítetni és átalakíttatni, a mi azonban a tetemes költség daczára sem vezetne a czélhoz. Mig ha a jelzett házat a község megszerzi, s ottan, miként fent leírtuk, uj épületet emeltet a város közepén oly díszes épülete lesz, melyben a hivatalos helyiségeken kívül

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (45. sz.)

a jegyzői kar is kényelmes lakást kapna, szóval mindennemű hivatalos osztály kellő elhelyezést nyerne.

A szükséges költségek beszerzése nem képezhet a községnek nagy gondot, mert a takarékpénztárban kamatozik a régi kaszárnya ára, de meg a régi városháza eladásából is szép összeg folyna be.

Azt hisszük, beható tanulmányozás után a köz ség képviselőtestülete nem fog késni az általunk megpendített eszmét megvalósítani annál is inkább, mert a bekövetkező államosítás úgy is megfogja követelni, hogy olyan díszes városházáról gondoskodjanak, mely méltó legyen Tolna népes nagyközséghez.

Amicus.

KÜLÖNFÉLÉK.

1896.' november 8.

— Személyi hir. Kossuth Ferencz, a függetlenségi és 48-as párt vezére, levelet intézett Boda Vilmoshoz, lapunk szerkesztőjéhez, melyben felkéri, hogy Jeszenszky Ferenez szent lőrinczi kerület képviselő- jelölt érdekében utazzék Bükösdre. Boda Vilmos szombaton utazott el.

— Kitüntetés, ő felsége a király, nagyjeszeni báró Jeszenszky Béla szolgálaton kívüli miniszteri segéd titkárnak a kamarási méltóságod díjmentesen adományozta.

— Igazságügyi kinevezés, ő Felsége a király dr. Jelachich Lajost, a pécsi kir. táblánál alkalma, zott bírósági jegyzőt, a mohácsi kir, járásbírósághoz albiróvá nevezte ki.

— Előléptetés. A m. kir. p. ü. miniszter Csiz- mazia József m. kir. áll. végrehajtót az illető fizetési osztály magasabb fokozatába léptette elő. Gratulálunk a megérdemlett előléptetéshez.

— Tanügyi kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Jellinek Márk paksi izr. tanítót a szeniczi polg. iskolához, Zeleziny Aladár bátaszéki tanítót a vingárdi állami iskolához, Magyar Zsig- mond tolna-szántói tanítót pedig a pogai állami iskolához tanítókká nevezte ki.

— Jóváhagyott közgyűlési határozat. Perezel Dezső belügyminiszter jóváhagyta Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának azon határozatát, mely szerint tisztviselőinek a millennáris évet három évnek számítja be a nyugdíjba.

— Közigazgatási Ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 17 én tartja meg havi rendes ülését.

—- Vasúti kedvezmény. JA m. kir. államvasutak igazgatója arról értesítette Tolnavármegye alispánját, hogy a kereskedelemügyi miniszter a vármegyei és törvényhatósági tisztviselőknek nyújtott utazási kedvezményt a járási orvosokra, közigazgatási gyakornokokra, központi és járási Írnokokra, úgy szintén az irodavezetőkre is kiterjesztette; azonban egyelőre mellőzte a kórházi orvosokat, igazgatókat és megyei utbiztosokat.

— Segédlelkészek áthelyezése. A pécsi egyház- megyei hatóság segédlelkészi minőségben áthelyezte: Rathmann Boldizsárt Egerágról Magyar-Székre, Csizmadia Alajost Abaligetről Egerágra, Offenmüller Zsigmonfiot Kővágó-Szőllősről Szászvárra.

— Nincs tanitó. Tolnavármegye több községében és pusztáin szünetel a tanítás amiatt, hogy a kiirt pályázatok a csekély fizetés miatt meddők maradnak. Tanitó hiány van Majos, Agárd, Tevel, Závod községekben és Alsó- és Közép-Tengelicz pusztákon.

— Tánczestély. A szegzárdi tisztviselői társaskör folyó hó 7-én renovált nagytermében tombolával egybekötött tánczestélyt tartott. A tombolatárgyakat az igazgató szerezte be, s a tótíibola tiszta jövedelme az egyletté.

— Vigalmi bizottság. A szegzárdi tisztviselői társaskör folyó hó 2-án tartott választmányi ülésében megválasztotta az állandó vigalmi bizottság tagjait. A vigalmi bizottság id. Mihátyfy József igazgató elnöklete alatt fog működni, melynek tagja az egyesületi pénztárnok, könyvtárnok és jegyzőn kivül a következők: Búzás József, Halmay István, Kiss Zoltán, Márk Géza, Vargha Ferencz, Simon János, Vitkovits József, Preineszberger Gyula, Nemes Sándor, Indrák Antal, ifj. Mihályfy József, Thumó Antal, Konkoly István, Kliegl Béla, Jámbusz Gyula,

Szabó Károly és Laurencsics Gábor.

— Uj Ügyvéd. A pécsi ügyvéd kamara választmánya közhirré teszi, hogy dr. Hónig János ügyvédet Ó-Dombovár székhelylyel az ügyvédek lajstromába folytatólag fölvette.