Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

1896. október 25. letü, mindazonáltal nagyobb jótéteményt a szenvedő emberiséggel nem tehetne, mint nemes szándékának kivitelével. Könnyen hozzáférhetővé teszi e rendkb vüli gyógyitó hatással megáldott fürdőhelyet és áten­gedi minden földi halandónak a sziget ózondus, bal­zsamos levegőjét. A szép terv, melyet Libits Adolf, kir. tanácsos s a főherczegi uradalmak központi jószágkormányzója, megpendített, már a jövő tavaszszal meg is valósul s igy a jövő nyáron már gyalog közlekedhetünk a szigettel. E tervvel kapcsolatban a főherczeg sok ujitással is fogja meglepni, sőt bámulatba ejteni a fő- és szék­város lakosait, valamint a külföld népeit, A mint a rég várt hid elkészül, azonnal fognak egy gőzfürdő építéséhez, mely jóval fölülmúlja majd az eddigelé ismert ilynemű fürdőket. Fedett sétányokat építenek s a fürdőt a vendéglővel és szállodával össze­kötik, hogy az idő viszontagságai ellen mindenképen védve legyen. Szóval a' sziget megszépül, megifjodik a hatalmas fejlődés következtében. A romok a gyökeres átalakítás mellett sem fogják elveszteni költői bájukat, mert jelenlegi állapotukban megmaradnak, ezzel is mintegy leróni akarván a múl­tak iránt való kegyeletet. A tervbe vett parczellázás mindadig elmarad, mig a szigetet védgáttal körül nem veszik és fel nem töltik. A feltöltés után a sziget kétszer akkora terje­delmű lesz, mint most. A fenséges tulajdonos semmit sem akar többé hal­lani a sziget eladásáról, mivel jóideje letett már eme szándékáról. Tervbe vanvé ve az is, hogy a szárnyhidon a villa­mos vasút fog közlekedni egészen a felső hajóállomá­sig. Ezzel aztán mindazt elérte ez a kedves, szép üdü­lőhely, ami még kívánni való volt. A hídépítésre vonatkozó engedélyt a székes-fő­város tanácsa már rég megadta s igy az építés munká­latai gyorsan folyhatnak. A hid fele része vasból készül, mig a másik felét — magas védtöltésekkel fogják ellátni, Sokan nincsenek tisztában az.zal, hogy mitör­ténik majd a szigettel, ha elkészült a hid. Ugyanis abban a téves hitben leledzenek, hogy a szárnyhid a sziget eddigi jó hírnevét csökkenteni fogja s igy so­hasem lesz alkalma a világfürdő nevének fölvételére. Pedig ez vastag tévedés. A margit sziget alsó része lesz a népnek szánt hely, melyen az ő számukra fürdők épülnek s különféle szórakoztatásokról bőségesen gondoskodik majd a fel­ügyelőség. A sziget felső részére csak úgy juthatunk ezu­tán is, ha az eddigi belépő dijat lefizetjük. Előkelő közönség szórakoztatására is különös gondot fordítanak. Lesz ott gőzfürdő, színház, orfeum, kávéház, hangverseny-, olvasó- és tánczterem, szóval mindaz, amit egy világhírű fürdőtől méltán meg­kívánhatunk. Ebből is kiviláglik, hogy a fenséges tulajdonos mennyire szivén viseli á fő- és székváros közönségé­nek érdekét, midőn a szigetből nagy anyagi áldoza­tokkal elsőrendű fürdőt, mulató és szórakoztató he­lyet alkot. Bizonyára hálás szívvel fogadja mindenki a sze­retett főherczeg emez újabb elhatározásának hírét s forrón óhajtja, hogy mielőbb megvalósuljon nemes szándéka. ifj. H. L. IjPl TÖVISEK. Tréfa és való. i. Furcsa világot élünk. Az októberi Nap mindig fösvényebben eresztgeti hozzánk, onnan a magasból, bágyadt sugárait, — itt lent pedig, a Föld alacsony porában fetrengő okos férgeknek — kik véletlenül »ember« nevet viselnek — mindig tüzesebben ragyog s a hónap utolján egészen kigyulád és lángra gyújtja a por férgeit is, az újra kiütött alkotmányos szabad­ság verőfényes nyári napja! Jön. a követválasztás! Az erdők fáinak imént még oly szép és díszes lomb-koszoruja, eme Isten-kéz csinálta remek zászló­erdő, a bágyadt napsugár s hideg őszi szél egyesült kettős ellenzékének obstrukcziója miatt megsárgul, elfonnyad és lehull; mig a városok és falvak por­lepte magas palotái s alacsony gunyhói tavaszi pom­pát öltenek magukra a szépen lengő, nemzeti-szinü zászlók erdejével! Mert: jön a követválasztás ! A különféle politikai pártok hullámzása majdnem oly nagyszerű és magasztos látványt nyújt, mint az éredéshez közelítő buzakalászok arany-tengere forró nyár szakán. A buza-tengert hullámzásba hozza a nyári szellő, a képviselőválasztási mozgalmak hullám­zását pedig felidézi a hazaszeretet szellemi Zephirje, itt-ott erősen kitörő dühös orkánja, mely Falb jóslata nélkül is megjött — Bánfy parancsa folytán — szép ' magyar hazánkra s mely hullámzásnak és viharnak csak október végén, tehát az ezredéves kiállítás vé­geztével lesz vége, szünete! . . , Hja! — mert jön a követválasztás! .... A hullámzó buzakalászok rengő tengerében — minden gondos elővigyázat daczára — megterem, vetés nélkül is, a konkoly, az üszög, a rozsda. így a politikai vélemények októberi hullámzó tengerét ki képzelné — nevetséges naivitás nélkül — konkoly-, üszög- és rozsdamentesnek |! . j j Óh bizony ezek szükséges kellékek itt is, ott is, hogy a valódi tiszta búza értéke kitűnjék a hitványabb termékek felett! Forr, kavarog a magyar világ október végéig, ezután szépen lecsendesül minden s megy a dolog a rendes kerékvágásban. Meglesznek választva képünk viselői — s ha semmi bajunk nem enyhül, semmi terhűnk nem könnyül, nem elég, hogy van képvi­selőnk I! . . | — jó magyarom, mi kell egyéb ? . . . . Az októberi szokatlanul szép, ritka szép derült napok, a majdnem folytonosan meleg és mosolygó természet, igen alkalmas a politikai vélemények hul­lámzó buza-tengerének megérlelésére, — a kortes­kedésre ! . . . De alkalmas egyszersmind arra is, hogy a tiszta búza között kinőjjön, megerősödjék a sok gyom, hitvány gaz, rikító pipacs, sötét konkoly, szennyes rozsda, fekete üszög. Avagy nem ilyenek-e a mérges pártoskodás, az otromba személyeskedés, az áldatlan testvérharcz, a meghizott személyes ambiczió, mely szerint ma már mindenki, még az időjósló Miskolczi is, képviselő akar lenni | . . . Októberi sötét felhők e tünetek a nemzet egén, mutatván azt az önző, kapzsi szellemet, mely a képviselőség Csáki- szalmáját minden arravalóság nélkül, minden kvali- fikáczió nélkül, szabadon rángathatni véli az élvezendő anyagi haszonért! . . . . No de a politika hullámzó buza-tengerének is megvannak a dalos pacsirtái; épp úgy, mint nyáron az arany kalászokkal ékes róna-táj kenyér-erdejének! Ilyenkor, szinte a földből terem e sok éneklő pacsirta, a sok kortes dalnok.'Magasztos, honfiúi lelki élvezet és kaczagtató bizarr gyönyör vegyesen szokták ilyen­kor mulattatni a szivet, olvasva a jónál-jobb és rossz­nál rosszabb, sületlenebb kortes verseket. De mondhatom, hogy soha életemben még a politikai buza-vetésnek oly rekedt hangú pacsirtáit dalolni nem hallottam, mint most! Úgy termett a kortes nóta — pro et contra — mindennap, mint a suba gallér, mint a gomba. Dunát lehetne rekeszteni a nyomtatványok- és kéziratokkal. De — pardon, költő urak!.— a mi választó- kerületünk Boda és Ürményi kortes-versei mind infámis rosszak. Alig van köztük számottevő, alig észlelhető relativ jóság, majdnem mind szekundát érdemlő, gyarló kísérletezés! . . . . Meg van az oka! ........... Ür ményi mellett nem tudott lelkesülni a dalnok, a Boda dalnoka pedig nem látta szükségét a magasabb fellángolásnak, gondolván i úgy is meg lesz ő! . . . így születtek a szokás kényszerének nyomorult méhé- ből a politikai költészet csodabogarai! . . . No de a nyomda hasznát látta azoknak is, és én e körülménynek csak szívből örülni tudok. Azonban annak örültem volna legjobban, ha ő Méltósága, a császári és királyi kamarásI Ürményi ur megtöltötte volna a sokképen sulytott szegény nép üres kamaráit és pinczéit, búzával és borral! I Erre volna itt legnagyobb szükség ! (Igazoljuk : Árvíz János, Vihar István, Jég Ferencz, Fillokszera Jó­zsef et Comp.) De Ürményi ur — sajnos! — nem akart iirmöst mérnyi s betölteni a tátongó anyagi űri, mély a felséges népnél mutatkozik. így hát, hogyha eljön 28-ika, ez a nevezetes dátum, s nem lesz kezében mandátum: tulajdonítva annak, hogy »Ur«-el kezdődik a neve (melyből sokan következ­tetést vonnak a szellemi életre is!) ; tulajdonitva an­nak, hogy az »iir«-es pénztár nem bir korunkban csábitó erővel, mert --a közmondás szerint — üres konyhának bolond a gazdasszonya. Ilyen körülmények között a szegzárdi választó- kerület szavazó polgárai — a mint a közgondolkozást ellesni szerencsés voltam — ekkép okoskodnak: »Nem kell nekünk az Ürményi, Mert nem akar Ürmöst mérnyi, Szavazunk mi most is oda Hová eddig. Éljen Boda!‘( TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. sz.) Elismerem, hogy ez a kis versikém is méltó a többi kortes versek szomorú sorsára s én magam szekundát adok neki, — de enyhitő körülményül tudható be, hogy toliam ráment a kadencziázásra, a mit megszoktam. Bocsánatot kérek ezért, engedelmet pedig arra, hogy e tárgyról majd a »lezajlás« után is elméi - kedhessem! Palást. 5 KÜLÖNFÉLÉK. — Királyi elismerés, ö felsége a király ez évi október bó 10-én Budapesten kelt legfelsőbb elhatá­rozásával legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott, hogy az 1896. ezredéves orsz. kiállítás körül szerzett érdemekért többeknek legfelsőbb elismerése nyil- vánittassék. Az igy kitüntetett férfiak között van Bezerédj Pál, országos selyemtenyésztési minisz­teri meghatalmazott is a kit méltán ért a királyi el­ismerés azon nagymérvű fáradozásáért, melyet a se­lyemtenyésztés felvirágoztatása érdekében kifejtett és azt az országos ezredéves kiállításon bemutatott. — A Garay-szobor. A millenniumi évről most már elmarad a G a r a y-s z o b o r leleplezésre, a mi Szarnovczky Ferencz párisi szobormüvészen mú­lott, a ki nem készítette el a kikötött időre a szob­rot. A szobor helyett végre elkészült a szobor min­tázata, melyet a Szegzárdról küldött szoborbizottsági tagoka felkért szobormüvészekkel, Zala Györgygyel és Strobl Józseffel Budapesten megtekintettek a műcsarnokban, a hol azt S z a r h o v c z k y kiállította. Némi módosítás kikötése után a szobormintázatot el­fogadták. A szobor talapzatát legközelebb Szegzárdra szállítják, a szobor leleplezési ünnepe azonban csak a jövő nyáron lesz megtartható. — Am. kir. igazságügyminiszter a szegzárdi kir. tvszék területére vizsgálóbíróul dr. Szabó Gyula kir. tvszéki birót, állandó helyettesül Abay Leó kir. tvszéki birót rendelte ki. — Rendjel adományozás, ő felsége a király dr. Kamm erer Ernőnek a harmadik osztályú vasko- ronarendet adományozta. — Az érdem elismerése. Ö felsége a király az ezredéves országos kiállítás tejgazdaságának szerve­zése és rendezése körül szerzett kiváló érdemeinek méltányolásául Nagy Vincze tejgazdasági felügyelő­nek, Kovács Dávid szegzárdi tanár sógorának, el­ismerését nyilvánította. — Hivatal vizsgálat. Bolgár Kálmán, a Tolna- Baranyamegye kér. anyakönyvi főfelügyelője, a múlt héten Szegzárdon volt, hogy megvizsgálja a szegzárdi polgári anyakönyvvezetői hivatal vezetését. — Esküvő. Czéh Ferencz dombóvári járási ír­nok múlt kedden kötött Pécsett házasságot a polgári anyakönyvvezető előtt B e d ő Hona kisasszonynyal néhai B e d 1 Károly pécsi kávéháztulajdonos kedves leányával. A házasságkötésnél Nagy István dom­bóvári főszolgabiró és B e d ő Imre magánzó szere­peltek tanúként. Az ifjú párt délután az ev. ref. ima­házban Máté ref. lelkész eskette össze. Este a nő­egyleti helyiségben fényes násznép jelenlétében la­koma volt. — Leköszöntek. Az agárdi elöljárók közül K o m- 1 ó s i János, V i g h József, F e k e t e János. N öv­re c I k y István, Novreczky Mihály, B a r s i Ádám, elöljárók és K o n a János közgyám tisztségükről le­köszöntek, mivel a bíróval differencziába keveredtek ; leköszönésüket azonban még a harmadfokú biróság sem fogadta el, s igy tisztségüket egész uj évig kell viselniük. —f Eljegyzés. Kurucz Benő eljegyezte magá­nak H a a n Gyula nevelt leányát, Stell Paulina kisasszonyt, Dunaföldvárról. — Eljegyzés. T opp ler József, szegzárdi selyem enyésztési irodatiszt eljegyezte Bonyhádról özv. J a- jitza Károlyné kedves leányát, Erzsébetet. — Nem menték a pap elé. Baáu József vasúti nérnök múlt csütörtökön kötött házasságot a szeg­edi polgári annyakönyvvezeto előtt menyasszonyával, üá.szló Gizella kisasszonynyal. A polgári házasság xtán nem mentek a templomba, hogy az egyház ildását is kikérjék. Ez volt Szegzárdon az első eset, íogy a házasfelek mellőzték az egyházi kötést. — Pályázat. A kaposvári törvényszéknél egy iljegyzöi állás van üresedésben. Pályázati kérvények } hét alatt adandók be a törvényszék elnökéhez. — Adminisztrátor. Az egyházmegyei hatóság üovászheténybe adminisztrátornak Raj czi János volt mzsnki adminisztrátort nevezte ki. ti

Next

/
Thumbnails
Contents