Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-11 / 41. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (41 sz.) 1896. október 11. eddigi helyzet s mi tőlünk néppárti képviselő nem megy fel az országgyűlésre, még akkor ggjjj fia, H képviselőválasztás nem politikai ténykedés, hanem ezredéves ünnepség! Ír - 1H I I b. Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága őszi rendes közgyűlését múlt csütörtökön tartotta meg gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. A közgyűlés iránt csekély volt az érdeklődés, mert alig 70—-80-an jelentek meg a törvényhatósági bizottsági tagok közül. A közgyűlést az elnöklő főispán a megjelent bizottsági tagok szívélyes üdvözlése után megnyitva, tudomásra hozta, hogy dr. Leopold Kornél szeg- zárdi ügyvédet tiszteletbeli vármegyei ügyészszé nevezte ki. A kinevezett tiszteletbeli ügyész a közgyűlés után tette le a hivatalos esküt a főispán kezébe. A millennium alkalmából kulturális czélokra megszavazott kölcsön törlesztésére az 1897. évre kivetendő 1°/ o-os pótadó megállapításánál felszólalt Csefkó Ferencz bizottsági tag, kérve a törvényhatóságot, hogy tekintettel a megye lakosait ért elemi csapásokra, 1 pótadó kivetése halasztassék el a jövő évre. Dőry Pál alispán felvilágosító felszólalása után főispán elrendelte | névszerinti szavazást, melynek az lett az eredménye, hogy az egyperczentes pótadót egyhangúlag megszavazták. Gróf Széchenyi Sándor bejelentette, hogy a mai postával érkezett meg az országgyűlés egybehi- vását elrendelő következő királyi kézirat I MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR CSEHORSZÁG KIRÁLYA stb. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt híveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hü és pontos végrehajtása fölött őrködni: Miután az 1848. évi IV-ik t.-czikk 1-ső §-a az országgyűlést évenkint Pestre egybehivatni rendeli; s miután számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölcsi és anyagi érdekei sürgősen követelik: Minisztertanácsunk előterjesztése folytán elhatároztuk, hogy az ország főrendéit és képviselőit a folyó évi november hava 23-ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest fő- és székvárosunkba egybehívjuk. Minekfolytán Nektek ezennel komolyan meghagyjuk; hogy haladéktalanul megtegyétek mindazon intézkedéseket, melyek a törvény értelmében szükségesek arra nézve, hogy az 1874. évi XXXIII. t.-cz. által rendelt módon és a fennálló törvények által meghatározott számban megválasztandó képviselőitek a,fent kitett országgyűlésen megjelenhesAz az uj Hébe ott a (Szerecsen herczegben) .. j a többit tán tudja ... jó czimborák, a muzsika, pezsgő .. . és 3 óra lett. Lássa, engem a feleségem végtelenül szeret, jámbor falusi libácska volt ; mikor elvettem, igy hát nem is csoda, ha ragaszkodik hozzám. Most 3 óráig maradtam ki, ha haza megyek... no de a többit tudja. De, hogy tudom uram dehogy! Azt nem értem uram, hogy mi közöm van nekem mindezekhez | Úgy hát ez komplikált dolog, de megmagyarázom. On most hozzám jön és egy oldalszobában alszik reggelig. Reggel aztán a feleségemből kitör a féltékenység, ön előlép az oldal szobából és igy szól: „Asszonyom, engedjen meg a férjének ő ártatlan, én vagyok az oka mindennek! Régi iskolatársak vagyunk, tegnap este találkoztunk és a viszontlátás öröme olyan nagy volt, hogy sokáig találtunk el- trécselni. De nem gondolja uraságod, hogy ez esetben kedves neje majd az én hátamon veri el a port ? A szent nevére kérem tegye meg nekem ezt a szívességet, hiszen lehet ön is még valamikor férj és akkor visszaszolgálom. Ez hatott rám. Megesett rajta a szivem és együtt bandukoltam vele járatlan utakon. Szegény embert egészen boldoggá tettem. Az egész utón azt motyogta. senek s a törvényhozás működése a mondott napon és helyen akadálytalanul megindittathassék. Kikhez egyébiránt császári és királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradván. Kelt Budapest fő- és székvárosunkban, ezer- nyolczszáz kilenczvenhatodik évi október hava 7-ik napján. FERENCZ JÓZSEF, s." k. Báró Bánffy, s. k. A legkegyelmesebb leiratot a megyei főjegyző olvasta fel, melyet a jelenvoltak állva hallgattak meg. Simontsits Elemér felolvasta ezután a vármegye 1897. évi költségvetését, melyet az állandó választmány javaslata alapján fogadtak el és elhatározták, hogy a belügyminiszterhez intézendő felterjesztésben kérni fogják alapos indokok folytán a vármegye részére az állami dotáczió felemelését, mivel különben kénytelen lesz a törvényhatósági bizottság a fedezetlen szükségletet újabb pótadó kivetésével előteremteni, a mi a mostani válságos gazdasági viszonyok mellett valóságos elkeseredést szülne az úgy is nagyon megterhelt adózó polgárok között. A gyámpénztári pénzkészlet elhelyezésére 53 szavazattal 1 ellenében a^szegzárdi „T a k a r é k- és hi t elbank“-ot jelölték meg. Ezután Dőry Dénes és P é c h y József elnöklete alatt titkos szavazással a közigazgatási bizottságba beválasztották a folyó év végével kilépő tagokat újból, névszerinti Kovács S. Endrét 44, Dőry Dénest 43, Boda Vilmost 44, Őrffy Lajost 43 és dr. S z i g e t h Gábort 43 szavazattal; a központi választmányba Bárány Sándor elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyet 44 szavazattal B e r n r i e- der Jánossal töltötték be. Az igazoló választmányt is újjá alakították. Elnöke lett: D ő r y Dénes, tagjai: Stánkovánszky János,| Wosinsky Mór, H aidekker Béla, dr. K r a m o 1 i n Emil, dr. Moldoványi István. Az 1897. év folyamán az 1876. évi VI. t.-cz. 55. §-a értelmében a tiszti ügyész helyettesítésével Török Béla tiszteletbeli tiszti ügyész bízatott meg. A közgyűlés előtt felolvastatott Dőry Józsefnek, a vármegyei lótenyésztési bizottság elnökének, lemondása elnöki tisztségéről. A lemondást tudomásul vették és D ő r y Józsefnek a lótenyésztés körül szerzett érdemeinek elismeréséül jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Helyébe Stánkovánszky Jánost választották meg, a ki rövid beszédben megköszönve a belé helyezett bizalmat, Ígéri, hogy a vármegyei ló- tenyésztést a megkezdett irányban fogja vezetni és azt kellő támogatás mellett tovább fejleszti. Az időközben megszűnt bizottsági tagok helyeinek betöltésére folyó évi november hó 12-ik napja tűzetett ki. A közgyűlés plánuma előtt felolvastatott a vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata a magyarnyelv terjesztésére szánt vármegyei alapra vonatkozólag, melyben elismerését és köszönetét fejezi ki a vármegye közönségének a nemzeti nyelv és kultúra fejlesztése érdekében hozott áldozatáért, valamint azon 100,000 Mit csináljak, mikor egyszer a feleségem any- nyira szeret. De nagyon is szerethette, mert amint felkeltem a legbékésebb nyugalommal reggeliztek. Az asszonyka vidáman szólított meg. No csak lépjen be kedves barátom. A férjem mindent elmondott, igazán nem haragszom. Óh, asszonyom! A boldog férj kiment a friss újságokért s mihelyt a lábát kitette, az asszonyka felém fordult. Uram nagyon lekötelezne, ha ma is 3 óráig mulatna valahol a férjemmel. ő roppant szeret és nagyon féltékeny rám. E mellett udvarol nekem egy fess huszárhadnagy, aki ,ma este szerenádot rendez az ablakom alatt. Ugy-e hogy megteszi nekem ezt a kis szívességet ? Hiszen önnek is lehet még felesége... vagy jaj, mit is mondok. Mit tehettem mást, mint hogy az nap este is együtt mulattunk 3 óráig! A férj túl boldog volt, de az asszonyka is. Kedves barátom! Remélem, megérted ezek után, hogy miért ingadozom és kerlek arra, hogy ments fel adott szavam kötelessége alól. Fehér Dezső. frtos alapítványért is, melyet a bonyhádi és gy ö n ki algimnáziumok részére tett. A törvényatósági bizottság a jóleső örömmel fogadott miniszteri leiratot tudomásul vette és Simontsits Elemér főjegyző elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki, hogy | magy árny elv terjesztésére szánt alap kezelése és hova- forditása végett szabályrendeletet alkosson. A vármegyei körlevelek, az alispáni jelentések az árvaszéki előterjesztések, a tisztiügyészi vélemények és az időközben érkezett ügyek gyors letárgyalása után a közgyűlés déli 12 órakor a főispán éljenzésével ért véget. ^ , ~~th. ' Képviselők választása Tolnavármegyében. . Az 1874. XXXIII. t. ez. 62. §-a értelmében közhírré tétetik, hogy Tolna vármegye központi választmánya a folyó évi november hó 23-ikára Budapestre összehívott ; 1896—1901-iki országgyűlésre küldendő képviselők megválasztására határnapul Tolna vármegye mind a hat választó-kerületére nézve folyó 1896. évi október hó 28-kát tűzte ki, és a válosztásoknak törvény rendelte módon eszközlendő vezetésére, minthogy a választók száma mind a hat választó-kerületben az 1500-at meghaladja, minden választó-kerület részére két-két szavazatszedőküldöttséget alakitott s elnökökül és jegyzőkül, illetőleg azok helyetteseiül az alább megnevezetteket választotta meg. A szavazatszedőküldöttségek előtt az egyes községbeli választók a következő sorrendben fognak szavazásra felhivatni: I. Szegzárdi választó-kerület. Választási székhely: Szegzárd. Választási elnök : Totth Ödön. Jegyző: Korbonics Dezső. Szava- zatszedőküldöttségi elnök : Török Béla (egyszersmind választási elnök-helyettes.) Jegyző: Matzon Béla. Helyettes elnökök: Steinekker Ferencz és László Lajos. Helyettes jegyzők: Pap Gyula és Tenczlinger Lajos. Szavazási sorrend: Az I. szavazetszedőküldött- ség előtt a községháznál szavaznak : Szegzárd, Ocsény, Decs, Pilis, Alsó-Nyék és Agárd. A II. szavazatszedőküldöttség előtt a belvárosi róm. kath. népiskolában szavaznak: Bátaszék, Tolna, Simonmajor, Báta, Mözs és Várdomb. M. Bonyhádi választó-kerület. Választási székhely: Bonyhád. Választási elnök : Dőry Dénes. Jegyző : dr. Vámosi Ernő. Sza- vazatszedőküldöttségi elnök: dr. Cottely Géza (egyszersmind választási elnök-helyetes. Jegyző : Horváth Ernő. Helyettes elnökök: Kramolin József és Mar- hauser Imre. Helyettes jegyzők: Blummenstock Jakab és Szepesy Kálmán. Szavazási sorrend: Az 1. szavazatszedőküldöttség előtt a községházánál szavaznak: Bonyhád, Börzsöny, Döri-Patlan, Zbmba, Alsó-Nána, Szálka; Grábócz, Tabód, Varasd, Kis-Do- rogh, Ladomány, Belacz, Kakasd, Tevel és Kovácsi. A II. 6zavazatszedőküldőttség előtt a főpiaczon levő izr. iskolahelyiségben szavaznak: Czikó, Mőcsény, Palatincza, Kis-Vejke, Závod, Lengyel, Győré, Máza, Izmény, Mucsfa, Mórágy, Apáthi, Nagy-Mányok, Kis- Mányok, Váralja, Majos, Nagy-Vejke, Hant és Apar. III. Paksi választó*kerület. Választási székhely: Paks. Választási elnök: Kovács Sebestyén Endre. Jegyző : dr. Róth Zziga, Szavazatszedőküldöttségi elnök : dr. Hoffmann János, (egyszersmind választási elnökhelyettes.) Jegyző: Po- povits Gyula. Helyettes elnökök: Fördős Géza es Késmárky Iván. Helyettes jegyzők: Takács Gyula és dr. Parragh Gyula. Szavazási sorrend: Az I. szavazatszedő küldötség előtt a róm, kath. iskolaháznál szavaznak: Paks, Geijen, Duna-Szeü't-György, Györköny, Bikács, Német-Keér és Tápé. A II. Szavazatszedőküldöttség előtt a községháznál szavaznak: Duna-Földvár, Bölcske, Madocsa és Kömlőd. IV. Kölesdi választókerület. Választási székhely: Kölesd. Választási elnök: Sztankovánszky János. Jegyző: Koriosánszky Dénes. Szavazatszedőküldöttségi elnök: Fördős Géza (egy ■ szersmind választási elnök-helyettes.) Jegyző: Klein Endre. Helyettes elnökök: Sántha Károly és Pesthy Mór. Helyettes jegyzők: Pesthy Endre, és Várkonyi Iván. Szavazási sorrend: Az I. szavazatszedőküldöttség előtt a községháznál szavaznak: Kölesd, Murga, Felső-Nána, Mucsi, Kéty, Kalaznó, Diós-Be- rény, Szakadáth, Varsád és Kis-Tormás. A II. szavazatszedőküldöttség előtt a róm. kath, iskolahelyiségben szavaznak: Udvari, Gindli-Család, Medina, Gyönk, Uzd-Borjád, Szent-Lőrincz, Harcz, Szedres, ijdacs, Kis-Kajdacs, Nagy-Dorogh, . Pállá t s Fadd.
