Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-16 / 33. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLŐN^ ^ 1896. augusztus 16. — Az amerikai kirándulás megszorítása. Pitts- burgból írják: Az összes bevándorlók száma a monarchiából az Unióba az 1895. évben 42,185, a megelőző évben pedig 132,556 lélek volt, Az 1895-ben bevándoroltak közt volt 13,740 Ausztriából, 2,036 Csehországból, 7,197 Gácsországból és 19,212 Magyarországból. Ezek közül a jelenleg érvényben levő bevándorlási törvény alapján 2,055 személy vissza- utasittatott, még pedig négy mint elmebeteg, 1287 mint „pauper“ és 764 mint szerződéses munkás. A bevándorlók nagy része az ipari központok felé veszi útját és pedig a cornevillei kokszvidékre, Pittsburg, Cleveland, Toledó, Johnstowv, Wyoming stb. városokba. Az Unióban jelenleg érvényben levő bevándorlási törvény szigorú kezelése ugyan elég biztosítékot nyújt az Uniónak a bevándorlás megszorítására, de azért a munkások mégis folyton a bevándorlási törvény szigorítása mellett agitálnak. Jelenleg a tömeges bevándorlás megszorítására vonatkozó két törvényjavaslat fekszik a congressus előtt, melyek közül az egyik azokat, kik bevándorolni akarnak, az illető országban levő amerikai consul által vizsgálatnak alávettetni kívánja, a második pedig, melyet Lodge senator teijesztettt a congressus elé, az anal- dhabetistáknak a bevándorlástól való határozott kizá- ratását követeli. E két törvényjavaslatnak a congressus által való elfogadtatására kevés kilátása van ugyan, mivel a vállalkozók és munkaadók ellenzik, de azért más irányú a bevándorlás megszorítására való törvényes intézkedések hozatala valószínűnek látszik. Az ellenséges áramlat főkép a bevándorlók azon része ellen irányul és ide taztoznak a magyar- országi és részben a galicziai, tyroli és krajnai bevándorlók, kik nem letelepedési szándékkal vándorolnak be az Unióba, hanem csak kereseti okból átmenetileg és kik igénytelenségüknél fogva az ottani munkásoknak nagy versenyt csinálnak. — A „Budapesti Napló“, az újságírók lapja kelti fel ezidő szerint nemcsak az egész magyar közönség rokonszenves érdeklődését, hanem a külföldi figyelmét is. Az a körülmény, hogy egy egész szerkesztőség elhagyja régi lapját s tömören együtt maradva, uj lapot alapit, a melynek ő maga a kiadó- tulajdonosa s a melyben tehát a legnagyobb függetlenséggel folytathatja publiczisztikai harczait: ez a körülmény még a világtengeren túl is közfigyelmet gerjeszt. Az amerikai sajtó legtekintélyesebb orgánuma, a „Newyork Herald“ augusztus harmadiki számában rendkívüli esemény gyanánt regisztrálja, hogy a Pesti Napló egész szerkesztősége testületileg kilépett s teljesen szabad kezet akarván biztosítani törekvéseinek, uj lapot alapit, a melynek ő maga lesz a tulajdonosa. Ez az uj lap, a Budapesti Napló szerkesztőségének közkedveltségü irói gárdájában a magyar sajtónak legfényesebb neveit egyesíti, A Budapesti Naplóban tehát oly újságot kap a magyar közönség, a mely a hírlapirodalom legmagasabb színvonalán áll és a mely nemes és tiszta szabadelvüségénél fogva számot tarthat annak a közvéleménynek e támogatására, amely annyi lelkes jóakarattal kisérte ugyanennek az irói gárdának eddigi működését. A Budapesti Napló első száma Szent-István napján fog megjelenni. A régi szerkesztőség uj lapja a legfényesebb kiállítással fog dicsekedhetni s ebben a tekintetben is mintaképe lesz a magyar újságoknak. Politikai czikkei és politikai értesülései előkelő irányt s a tökéletes megbízhatóság típusát fogják képviselni. Tárczairói közül elég megemlíteni Ábrányi Emil. Lyka Károly, Papp Dániel, Pékár Gyula, Tömörkény István és Szántó Kálmán neveit, hogy jelezzük azt a magas színvonalat, melyet a Budapesti Napló tárczarovata már eleve biztosított magának. A lap egyébb részei eleven, szellemes és ízléses feldolgozásban fogják a nap történetét tárgyalni. A magyar sajtó erre a minta újságára, a teljesen független Budapesti Nap 1 óra szextettel és büszkeséggel hívjuk fel a hazai közönség figyelmét. — Vétkes mulasztás. A múlt péntek délutáni kisebb felhőszakadás igen nagy kárt okozott Mu- tsenbacher vasúti vendéglősnek, meg a szomszédos gazdáknak, éjszakai felhőszakadás a vasúthoz vezető gyalogjáró hidját gerendákkal, fákkal, gályákká! teljesen eltorlaszolta, úgy, hogy a kisebb meny- nyiségü viz sem volt képes lefolyni s medréből kilépve, az egész környéket elborította. Pedig ezt ellehetett volna kerülni, ha az elöljáróság a reggeli veszély elmúltával azonnal hozzá lát a patak medrének kitisztításához, a mi pedig tekintve a naponként megismétlődő záporokat, első kötelessége lett volna. Bizony nagy szerencse leend, ha a károsultak port nem indítanak a község ellen. — Vallási türelmetlenség. Hoifbauer L mon tolnai paprika kereskedő házában lakik M a n d s u h J. borbély, kinek egy kis fogadott leánya van, kit azon szép cselekményre oktat, hogy hangosan imádkozzék. Hofbauer izraelita vallásu lévén, megbotrán- kozott a kis leány hangos „Miatyánk“-ján s figyelmeztette lakóját, hogy az ilyen hangos imádságot nem tűri, mert az ő háza sem templom, sem iskola; sőt mi több, még fel is mondott ezért Mandsuhnak. Nem füzünk ezen türelmetlen eljáráshoz kommentárt csak annyit jegyzünk meg, hogy Hofbauer urnák furcsa fogalmai lehetnek a mások vallási meggyőződésének tiszteletéről. * — Linchelés. A tolnai uradalom egyik segéd erdőőrét múlt vasárnapon alaposan eldöngették. A dolog úgy történt, hogy nevezett erdőőr fegyveresen járkált Tolnán s pajkos gyermekek gunyszavakat kiáltottak utánna, mire ez annyira megharagudott, hogy rálőtt a csufolodó gyermekre. A meglőtt gyermek éktelen jajgatására sokan összeszaladtak s neki estek az erdőőrnek és annyira meglinchelték, hogy úgy kellett a felbőszült nép közül elhurczolni, mert különben agyon verik. Csodálatos a dologban, hogy miért szabad az ilyen embereknek töltött fegyverrel mászkálni vasárnapon a városban ? — Kitett gyermek. Majd zavarba hozták a napokban a paksi csendőrség derék őrmesterét, a ki alig nehány hónap óta nősült meg. Ugyan is épen vacsoránál ültek este 8—9 óra között, midőn egyszer csak az udvaron gyermek sirás kezdett hallatszani. Nem nagyon kellett keresni, hogy kitől jön a sirás, mert csakhamar egy kilencz hónapos kis fiút találtak, kit azután a csendőrség vett pártfogásba. De hozzá láttak azonnal szüleinek kiderítéséhez is, a kiket Witt József és neje paksi lakosok személyében ki is puhatoltak. Midőn aztán Witt Józsefet vallatóra fogták, azt mondta mentséggül, hogy gyermekéi azért tette ki, mert ez már a hatodik s nem bírja őket eltartani. A szívtelen apát feljelentették a járásbíróságnál. — Tüzeset. Dunafoldvárott ismét tüzeset volt a mennyiben múlt hó 29-én TakáCte János háza égett le, mely a kémény mellett gyuladt ki. A ház 230 frt erejéig biztosítva volt. — Verekedő horvátok. Békés, jóbaráti viszonyban éltek jó ideig Stanics Miklós bunyi és Pus- k o v i c s Antal ogulini (Horvátország) születésű vasúti munkálok, mig nem a napokban összeszólalkoz- iak, a mi azután tettlegességgé ment át, s Puskovics, Stanicsot úgy megtalálta ütni, hogy veszélyes sérülést szenvedve, mintegy 30 napig lesz kénytelen az ágyat őrizni. A földijével kíméletlenül bánó Puskovicsot a csendőrség letartóztatta. — A lövöldöző CSŐSZ. Folyó hó 9-én Sopo- nyai Ferencz tolnai csősz egy kicsit bepálinkázva düllöngélt ki a járásába. Az utczán a gyermekek elkezdték csúfolni, mire Soponyai oly dühbe jött, hogy váláról a fegyvert lekapta s a gyermekek közé lőtt. Szerencsétlenségére olyan fiút talált el, aki őt nem is csúfolta. A lövés zajára az utczában lakók kirohantak s midőn a sebesült Bercsi Pál 14 éves fiút meglátták, a már menekülni igyekvő csőszt elfogták s azt véresre verték úgy, hogy súlyosan sebesülve szállították a községi orvoshoz, a ki azán ápolás alá vette. — Izgató röpiratok. Az országgyűlési képviselők választásának előszele megérkezett, mindegyik párt megindította a mozgalmat, hogy saját jelöltjét juttassa diadalra. Mig egyik, másik párt az elv és meggyőződés fegyverével harczol, addig a néppárt izgató és lázitó röpiratokkal igyekszik magához csábítani a zavazó polgárokat. Legközelebb »Jön a tatár, vagyis közelednek a képviselő választások« továbbá «Ezer éves legújabb milleniumi dalok« és a »Szerelmes libapásztor« czimü füzeteket bo- csáltották napvilágra, melyek közül azonban a csendőrség, tekintve felekezet elleni izgató tartalmukat, már mintegy 50—60 példányt a vásári ponyván árulóktól elkobzott. Bizony a szabad sajtónak is vannak ferde kinövései. — A tolnai vásáron, mely e hó 9-én tartatott, szintén észre lehetett venni a vidéket megelőzőleg ért jégverést. Még alig volt Tolnán olyan gyéren látogatott országos vásár, mint ez az idei Lőrincz vásár. Sertést, — mely ilyenkor nagy kelendőségnek örvend — a sok helyen még mindég pusztító vész miatt, alig hajthattak fel. Ló, szarvasmarha volt ugyan egy kevés, de nem igen akadt vevő. Eléggé jellemzi a tolnai gyatra vásárt egy bogyiszlói ma| nyecskének eme kifakadása: „No ily ön tónai vásárt sem láttam ám még, ennél egy tisztességes hetipiacz is többet ér!“ Hiába, az egész vidék le van hangolva ! Nem is csoda, mikor az idei millennáris évben már majdnem minden tolnamegyei községben jégverés pusztított. Az ilyen elemi csapások folytán aztán nő az ínség s a mi még rosszabb, szaporodnak a tolvajok. Már a 15—16 éves suhanczok is a legvakmerőbb zsiványságra vetemednek, ahogy ez az elmúlt tolnai országos vásáron sajnosán igazoltatott. Ugyanis M é h n József vendéglős laczikonyhájában forgalódván, kimelegedett s levetve kabátját, azt a sátorfa szegére akasztotta. Három faddi suhancz prédára lesve, sejté, hogy az ott lógó kabátban pénz is lehet, tehát nagy ügyesen elemelték. Otthon még dáridót csapva a kabátban feltalált 80 frton, nem gondoltak arra, hogy m. kir. csendőrök is vannak ám a világon. Tannak bizony! és ott is teremnek azonnal, ahol az ilyen legénykék nem is gondolják. Derék csendőreink csakhamar elcsípték a három suhanczot, kik közül az egyik 15, a másik 16 és a harmadik még csak 18 éves. Másnap elkísérték a három jómadarat Szegzárdra, a lopott pénzből azonban már csak 37 frt s nehány kr. volt meg, a többit szépen elverték, a kabátot meg elásták. Hanem rajtuk is alig hanem elverik most a port valószínűleg — még kabát nélkül is! Báli urnák meleg figyelmébe ajánljuk a három földijét; ha igy folytatják, úgy valószínűleg még az ő pártfogásába kerülhetnek. — Csaló banda. A vármegye csaknem minden járásában egy csaló banda működött, a mely minden kigondolható módon károsította meg a lakosságot. A csendőrség tudomására jött a dolognak s a bandának összes tagjait kivéve Fóris Péter, sáregresi születésű földművest, kézre. kerítette. — Hatodik halott. A pécsi Köszl-féle lőporrobbanásnak már hat halottja van, a mennyiben e hó 10-én halt meg Hofscheier Zsuzsánna, Dob- szay István városi közgyám cselédje, 11 napi súlyos szenvedés után. ■— Beszüntetett vonat. A m. kir. államvasutak igazgatósága arról értesíti lapunkat, hogy a Budapestről éjjeli 11 óra 50 perczkor Dombóvárra induló személyvonatot valamint ezen vonatnak Dombóvárról induló ellenvonatát a folyó hó 17-ik napjával, gyenge bevétel miatt beszünteti. — Piaczi viszonyaink. Mint rendesen, úgy az idén sem valami rózsás viszonyok uralkodnak a szeg- zárdi piaczon. Igaz ugyan, hogy pár hét óta a nagy munka idő tartotta vissza a vidékieket a bejöveteltől s igy piaczunk csak úgy kongott az üreségtől. De a legfőbb baj az, hogy a kofák előre összevásárolnak baromfiakat, gyümölcsöket, melyeket aztán ötszörös áron sóznak a megszorult vásárlók nyakába. Vajha egyszer már eredmény követné e tárgybani többszöri felszólamlásunkat! — Legújabb öngyilkossági mód. Egy elkeseredett ábrázatu úri ember áll az egyik üzlet előtt, melyben puskaport és robbanó anyagokat árulnak. Valaki arra megy s megszólítja: — Mi a szándékod, hogy oly buba merült vagy barátom ? Mire a kérdezett igy felelt: — Meguntam az életemet s most csak azt várom, mikor robban föl ennek a boltosnak a puskapora. — Halálozások. Súlyos csapás érte Molnár Nándor gyönki kir. járásbirósági írnokot, kinek Pis- tika nevű fia életének hatodik hetében folyó hó 10-én elhunyt. Temetése folyó hó ll-én ment nagy részvét mellett végbe. — Hahn Lajosné, született Ottinger Katalin hunyt el e hó 9-én Szegzárdon életének 35-ik évében. Alig nehány napi betegség döntötte sírba élte legszebb korában levő nőt, kit szerető férjén kívül négy kis árva sirat.. — Vihar és jégeső. Az e hó 6-ik és 7-ik közti éjjeli órkán és jégverés Apar község határában az összes tavaszi és kerti veteményeket, valamint a szép termést ígérő szőlőket teljesen tönkre tette. A mezőn keresztekbe rakott zabkévék szétszórva és kiverve, hevernek szerte szét. A szérűkön a gabonaasztagok felhányva, tövig keresztül áztak. Az épületeken a tetők megrongálva, a kertekben és az utak mentén levő fák részint gyökerestől kicsavarva, részint derékban ketté törve feküdtek szana-szét megakadályozva a szabad közlekedést. A kár roppant nagy. Még ez kellett a marhaállományban kitört járványhoz. A nép a télen nagy nyomornak néz elé. — Az orosz szeszmonopolium a lengyel királyságban csak 1898. január 1-vel fog életbe lépni, mig az orosz birodalom többi részében f. évi julius 1-én, illetve 1897. január hó 1-én fog bevezettetni.
