Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

1896. augusztus 9.

5

iskolákra. Annál nagyobb áldozatkészséggel karolták fel a népnevelést a nemesen érző főpapok, főurak, a városok polgármesterei és a buzgó plébánosok.

A mi jót II. Lipót király az 1791-iki ország- gyűlésen a haza javara megkezdett, azt I. Ferencz nem folytathatta, mivel Francziaországgal háborúba keveredett s e miatt minden téren s igy a közoktatásügyin is szünetelt az áldásos munka.

A francziák leveretése után önkény-uralom nehezült nemzetünkre, elsorvasztva szabadságunkat, megbénítva fejlődésünket.

Végre is a király belátta, hogy tanácsosai rossz I útra vezetik, összehivta 1825-ben Pozsonyban az országgyűlést, melyben az egybegyült rendek azon ■ tanakodtak, miképen lehetne a magyar nemzet elma- ! radottságán segíteni. Először is a magyar nyelvet j biztosították, amidőn is felsőbükki Nagy Pál főura- i ink áldozatkészségéhez hatalmas szónoki beszédben fordul; — és a „legnagyobbmagya r“, Széchényi I István gróf, akkor még fiatal huszárkapitány, egy évi jövedelmével (60,000 frt) alapját veti meg a I Magyar Tudományos Akadémiának, amely azonban működését csak 1830-ban kezdé meg.

A népoktatás mellett az egyházakon kivül a í vármegyék közoktásügyi bizottságai tevékenykedtek j s létre jött már 1836-ban a kisdedóvó egyesület, I Brunswick Terézia, a derék honleány kezdeményezése folytán, s csupán neki köszönhetjük, hogy e téren megelőztük a vezérszerepet vivő Német- és Francziaországot s 1837-ben állíttatott fel Tolnán az első kisdedóvó-képző tanfolyam. A negyvenes években keletkeztek nyelvünkön az első tanügyi szaklapok, köztük a „Religio és nevelés“ és a „Kath. iskolai lapok“, melyek á kath. tanügyet szolgálták.

A kormány 1846-ban egy népiskolai szervezetet adott ki, melynek értelmében a róm. kát. népiskolák ügyét egészen a klérus kezébe adta.

V. Ferdinánd 1848-ban nevezte ki az „első felelős magyar minisztériumot“ s szentesítette ama népoktatási törvényt, mely szerint minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálla- dalmi költségek által fedeztessenek s ez elvnek alapján terjesztette elő br. Eötvös József ismert törvényjavaslatát, ugyancsak ő hozta létre az első magyar egyetemes tanitó-gyülést, mely sok korszerű eszmét vitatott meg. De a fegyverek zaja és a sza- badságharcz szomorú vége mindezen nemes törekvéseket megakasztotta.

Szomorú napok következtek a szabadságharcz leveretése után hazánkra; mert az absolut-német kormány felfüggesztve a magyar alkotmányt, a magyarságot bele akarta olvasztani a németségbe és ezért az iskolákba behozta a kötelező német nyelvet. Az atyáskodó bécsi kormány hívatlan egyéneket állított a nevezetes iskolákba s minden egyes tanfelügyelői hivatalra olyanokat állított, akik a magyar nemzetnek valóságos ellenségei voltak és kik megbízható híveket tudtak toborzani az összhivadalom eszméjének.

Az előre kitervezett czél most sem sikerült. Lassan a közoktatásügy vezetése és felügyelete az 1852. évtől kezdve ismét az egyházi férfiakra ruház- tatott át s igy a beküldött német tanítók- és tanároknak sem sikerült elnémetésiteni bennünket.

Szabadabban haladtt népoktatásügyünk az 1860. évben, midőn a kibocsátott „diploma“ uj életet kellett a nemzetben.

Ebben és a megelőző időben a népoktatás ügyét az egyházmegyék is nagyban felkarolták s ki kell emelnünk főpásztoraink közül Haynaldot, Bartako- vicsot, Ranoldert, Szepessyt, Scitovszkyt és még sok másokat, akik sokat áldoztak a népiskolákra és az ellenőrzést is szigorúan teljesítették az iskolák fölött.

Az áldozatkészségre vonatkozólag csak azt említem, hogy Szepessy pécsi püspök megalapította a püspöki jogliceumot, vele kapcsolatban a püspöki tanitóképezdét és számos iskoláról alapitványilag gondoskodott ; és hogy Scitovszky szinten pécsi püspök egymaga 200 ezer frtnyi alapítványt tett 1864-ben azonkívül, hogy évenkint tetemes segítségben részesítette Tolna- és Baranyavármegyék római katholikus népiskoláit.

A hazafias főpapság tehát elősegítette az elnyomatás korszakában is a népoktatásügy fejlesztését s még inkább megtette azt az alkotmányos aera alatt; daczára annak, hogy az 1868-iki törvények a főfelügyeleti jogot átvették és a kir. tanfelügyelőkre bízták, akik ma is gyakorolják iskoláink felett az ellenőrzést.

Eljutottunk tehát tisztelt diszközgyülés a mai napig, midőn azt látjuk, hogy a kath. tanítók tábora

csak néhány nappal előbb az ország szivébe manifesztálta, hogy gazdag forrását képezi egy nagy s hatalmas erőnek, mely a kath. tanügyet nemzeti magyar szellemben vallás erkölcsös alapra kivánja fektetni s iskoláit nem feladni, hanem megtartani és megerősiteni akarja.

A kath. tanítók impozáns tábora szent fogadást tett a felszentelt zászló alatt, hogy küzdeni fog Ma- “ gyarország minden tanítója hivatásszeretetből azon nemes téren, melynek talajából a vallást és az imádott hazát szerető honfiak és honleányok milliói kelnek ki, hogy a. szivökbe oltott vallás-erkölcsös érzelmekkel oly társadalmat teremtsenek, mely nem kapkodik a tévés modern eszmék után, hanem vallásához és az ősök erényeihez ragaszkodva ápolja és fentartja az ezer évvel előbb keresztény alapokra helyezett Magyarországot.

Istennek hála, ma már képzett kath. tanítói karunk nem csak akar, de tud is tenni sokat a vallásos szellemben vezetendő nemzeti irányú nevelés és oktatás érdekeben, mely nélkül nem vethetjük meg nemzetünk fennállásának biztos alapját a második ezredévhez.

Tisztelt diszközgyülés ! Nem szabad félénkeknek lennünk az előretörekvésben, hanem küzdj ünk a tudás fegyverével s a mit bírunk, azt tartsuk meg s alkossunk olyan irányú nevelést és oktatást, mely tisztult, vallásos légkörbe vezeti a haza és az egyház jövő reményeit, a kik az élet minben viharai és csapásai közepette is rendületlenül megfognak állani; mert élteti őket a remény, lelkesíti szeretet és megerősíti a hit. A kath. tanitói kar legyen a jövőben is hithü és mindenekfölött hazafias; imádja Istenét, szeresse hazáját, amint azt századokon át tette.

Tartsunk össze Uraim! mert az összetartás által erős védbástyát alkothatunk ! Ne csak a világi tanítók, hanem az egyházi férfiak is egyesüljenek, tömörüljenek velünk egy táborba, hogy egymást támogatva, egy- | mást segítve felvirágoztathassuk drága hazánkat s népnevelésügyünket.

A kath. egyház minden időben, nagy viharok I és nemzeti csapások közölt is megtartotta napjainkig iskoláit s azokat meg fogja tartani a jövőben is, ha testvéri egyetértés, kartársi szeretet fűzi össze a kath. népoktatás munkásait s nem szűnnek meg egyház- nagyjaink lerakni áldozataikat- a -népnevelés oltárára, melynek áldásthozó leszen gyümölcse.

Éljan a király! Éljen a kath. egyház feje! Éljen a haza !

KÜLÖNFÉLÉK.

: 7. I • 1 i I : S

— Orveudetes hir. Lapunk zártakor értesülünk a fontos eseményről, hogy a polgári fiúiskola fönntartását a közoktatási miniszter elhatározta.

— Kinevezés. Az igazságügyi m. kir. minister

dr. P a t a k i Gyula szegzárdi kir. járásbirósági al- birót a szolnoki kir. ügyészséghez alügyészszé nevezte ki. ‘a

— A szegzárdi főgimnázium. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. I minisztérium a hivatalos lap folyó

I hó 2-án megjelent 182-ik' számában közhírré tette, hogy Szegzárdon fokozatosan kifejlesztendő állami I főgimnázium állittatik fel, melynek I. és Il-ik osz- I tálya az 1896/97-ik tanévvel megnyílik.

— Engedély okirat. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Szeniczey Ödön, zimonyi Schwarz Ármin és fia budapesti ezég és Környei Izidornak 49357. sz. alatt engedélyt adott a Székesfehérvár—adony— Szabolcs—paksi helyi érdekű vasút Székesfehérvár— börgöndi vonalrészének együttes használatával, Bör- gönd állomásból kiágazólag Sárkereszturon át a m. kir. államvasutak Sárbogárd állomásáig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra, még pedig oly feltétel alatt, hogy engedélyesek kötelesek a pálya építést az okirat keltétől számított egy év alatt befejezni, s azt a közforgalomnak átadni.

— Vasút megnyitás. A győr-veszprémi-dombo- vári helyi érdekű vasút győr-bakony-szent-lászlói vonalának mürendőri bejárása folyó hó 10-ik napján tartatik meg, mely után azonnal át adják a közforgalomnak.

— Segédlelkészek áthelyezése. Liebelt Ferencz segédlelkész Pécs-belvárosból Tolnára, Fáj th Lajos Szegzárdról Pécs-belvárosba, H á y Ede Tolnáról Szegzárdra küldetett segédlelkészi minőségben.

— Hymen. Diamant József bonyhádi vendéglős, múlt szerdán vette nőül Schleiszner Deborát Schleiszner Henrik mohácsi izr. tanitó leányát.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32. sz.)_

— Pályázat. Tor day József nyugdíjazása folytán a szegzárdi kir. törvényszéknél megüresedett iroda igazgatói állásra a pályázat két heti határidővel kiíratott..

— Iskolatársak találkozása. Az 1865. évben Pécsett érettségeit tett papok múlt szerdán Mözsön Pártos Zsigmondnál tartották meg minden második évben ismétlődni szokott találkozásukat. Megjelentek: Hankóczy Miklós, kisbári (Somogym,) plébános, Horváth István, radikovee-i (Slavonia), Prantner Ferencz himesházi és Streicher Péter, hőgyészí esperes-plebá- nosok. A többi négy kimentette elmaradását: ugyanis Csonka Nándor, baranyavárit mostoha viszonyai, Döbröcsy Alajos, pécsi tanitóképző-intézeti igazgatót és Dreven Ignácz bakonyi plébénost fürdőn való idő- zésük, végül Sadó Mátyás légrádi plébánost gyengélkedése akadályozták meg a megjelenésben. Délután Péchy József, tolnai prépost, Zányi György faddi plébános és Horváth Kristóf, soproni főgymnasiumi

I igazgató urak tettek viszontlátogatást és járultak hozzá nagyban a kedélyes együttlét örömének fokozásához.

— Az aratás eredménye. Nem fejezték ugyan be még megye szerte a cséplést, de már is szomorúan konstatálhatjuk, hogy az idei termés, melyhez gazda közönségünk tavaszszal oly szép reményt fűzött, nem valami jó eredményt fog felmutatni, A búza több helyen az esőzés után rögtön bekövetkezett hőség folytán megszorult s megfakult. Az árpa és zab sem valami kitűnő, a kukoriczát pedig az elmúlt héten a jégverés rontotta meg nagyon. A gabona árak is nagyon alacsony fokon állanak, igy tehát nincs kilátás arra, hogy agrális viszonyaink valamint is javulnának. Különben ezen fontos kérdésre még legközelebb visszatérünk.

— A hol a tűzrendészen szabályokat nem tartják be. Nagyon sok jó és üdvös szabályaink és törvényeink vannak, csak az a baj, hogy sokszor nem egyebek Írott malasztnál. Ilyenformán vagyunk a tüzrendészeti szabályokkal is, mert ritka község, ahol azt betartják. így például a legutóbb megtartott tüzrendészeti vizsgálat alkalmával Mórágyon 40, Apátbiban pedig 30 gazdánál találtak rendellenesen behordott gabonanemüeket. Ellenük megtétetett feljelentés.

— GÓrCSŐVOzés. A szegzárdi selyemgyárban a górcsővezés és az általános munkálatok folyó hó 10-én kezdődnek meg, igy tehát ismét sok család jut tisztességes kenyér keresethez.

— Névváltoztatás. Etl Adolf szegzárdi illetőségű budapesti lakos vezetéknevének „Petőfi“-re kért átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter engedélyezte.

— Vásár. Nagy-Doroghon az elmúlt kedden volt az országos vásár, mely a nagy munka idő, meg az állatok között uralkodó ragályos betegség miatt nem mondható valami nagyon sikerültnek.

— Küldöttség. A szegzárdi „Virág“-utczai ház- tulajdonosok küldöttsége kereste fel a múlt héten Grószbauer FerenGZ községi bírót arra kérve őt, hogy az utcza lejtmérósét rendelje el, mert az eső után ott maradt víz főleg nyári időben csaknem kiállhat- lan bűzt áraszt. A küldöttségnek ezen állítását a községi orvos is igazolta. Grószbauer biró, ki a helyzetet maga is ismeri, megígérte, hogy mihelyt a nagyobb külső munkáknak, cséplésnek és nyomtatásnak vége lesz, azonnal intézkedni fog, hogy a jogos kérelemnek elég tétessék.

— Posta- és távírda tiszti tanfolyamok. A posta és távirda hivataloknál a kezelési szolgálatra alkalmazandó tisztek részére rendszer esitett tanfolyam a pécsi m. kir. posta- és távirda igazgatóság kerületében ez évben Kaposvárott és Nagy-Kanizsán rénd- szeresittetett. A tanfolyam szeptember hó 15-én kéz-1 dődik § hat hónapig tart.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Kraut sack József szegzárdi m. kir. p. ü. igazgatósági számellenőrt, kinek Ilonka nevű kis leánya folyó hó 3-án hosszas szenvedés után életének 4-ik havában elhunyt. A kis halott földi maradványait folyó hó 5-én helyezték általános részvét mellett örök nyugalomba.

— Az egyenes adófelszólamlási bizottság. Mint értesülünk, az egyenesadó felszólamlási bizottság tárgyalásait a folyó hó második felében kezdi meg s tárgyalásait a vármegyeház kis termében fogja megtartani.

— Katonai lóvásár. A hadsereg lószükségletének kiegészítése czéljából a folyó év őszén tartandó katonai lóvásárok vármegyénkben a következő helyeken és időben fog megtartatni: Pinczehelyen szeptember

28-án, Hőgyészen szeptember 30-án, Ó-Dombovárott pedig október hó 2-án.