Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-02 / 31. szám
— Elharapta a nyelvét. Töttös József szegzárdi jó módú gazda a napokban a lovát nyírta, miközben a ló szájon rúgta még pedig oly szerencsétlenül, hogy nyelvet csaknem teljesen leharapta s az arczát egészen eltorzította. — Rüh. Minden óvintézkedés daczára állandó járványos betegségek uralkodnak az állatok között, A sertéseket az orbáncz és a sertesvész pusztítja mindenfelé, a szarvasmarhák között meg állandó a száj- és körömfájás. Újabban pedig a lovak között a rüh lépett fel s igy Szegzárdon Rieger Gyula községi állatorvos konstatálta, hogy Kovács Dávid lelső- ntczai lakos lovai rühbe estek, a mit a főszolgabírónak további intézkedés végett haladék nélkül bejelentett. — A robogó vonat kerekei alatt. Borzalmas szerencsétlenség történt múlt hétfőn a rétszilas-szeg- zárdi szárnyvasut kölesd-tengeliczi állomásához közel fekvő úgynevezett „Eri“ malomnál hol a robogó | vonat egy ember életét oltotta ki és a kocsit a lóval együtt összezúzta. A szerencsétlenség úgy történt, hogy Vasza 1 i nevű nagy kajdacsi gazda | éppen akkor akart a síneken keresztül hajtani, mikor I a vonat odaérkezett. A vonatvezető látva a kocsi közeledtét, még idejében jelt adott, de a gazda, kinek kocsiján két napszámos ült, még a vonat előtt igyekezett a síneken átjutni. Ez azonban nem sikerült neki, mert a mozdony a kocsit elütötte s a benne levő napszámosokat messze a töltés mellé dobta. A szerencsétlen gazda azonban a vonat kerekei alá került s azonnal szörnyet halt. Ott feküdt a sineken az egyik ló vérében, valamint a porrá zúzott kocsi is. A vonat erre rögtön a nyilt pályán megállóit, mit látva a két napszámos, kiknek semmi bajuk sem történt az ijedségen és zuzódásokon kívül, felugráltak és futásnak eredtek s mintegy 1000 lépés távolságban fogták meg őket. A megrémült napszámosoktól azután sikerült a szerencsétlen áldozat nevét megtudni. — Vagdalkozó pénzügyőrök. Múlt vasárnap nagy társaság jött össze Szegzárdon a Petrits-féle vendéglőben, a hol tánczmulatságot tartottak. A mulatók között voltak Cziráky, Horváth, Tarjáni szegzárdi pénzügyőrök is, a kik a- mesterlegényekkel, főleg T u b 1 i János lakatos legénynyel szóról-szóra annyira összeszólalkoztak, hogy kardot rántottak és azzal szabdalták meg ellenfeleiket. Különösen Tuhli. Jánost . kinek kezét is keresztül vágták. A finánczok brutális fellépése általános megbotránkozást keltett. Mint halljuk, a verekedésnek még lesz folytatása, mivel a mesterlegények nem akarják magukon száradni a vereséget. — Sürgős értesítés a vadászoknak. A tulajdon- képeni vadász-évad aug. 1-jével veszi kezdetét s ez alkalommal nézetünk tudatni a vadászokkal, hogy az egyetlenegy magyar politikai napilap, melynek külön „Vadászat“ rovata van s melynek szerkesztőségében a hírlapi kacsák vadászatán kívül is értenek a vadászathoz, a Porzsolt Kálmán által szerkesztett „Fővárosi Lapok“, mely Szent-Hubertus híveinek kényelmére külön vadász-előfizetést nyitott az augusztus— januári sport-évadra 7 írttal s erdészeknek 6 írttal (vagy havonként 1 írt 20 krral). Ez a lap közli az összes vadászati tudnivalókat, a megüresedő vadász- területek pályázatait, a vadászatok leírását, magánosok és uradalmak lőjegyzékeit, a szarvas-bőgés szalonka- húzás megkezdődését az ország minden részéből vett távirati értesítések alapján, szóval nélkülözhetetlen miuden igazi vadásznak, nem is szólván arról, hogy a legjobb, legérdekesebb és legfüggetlenebb lapja Magyarországnak. Az ország összes nagy irói rendes munkatársai s kormánynyal és ellenzékkel szemben egyaránt megmeri mondani az igazat, mert senkitől sem fogad el szubvencziót. Az összes lapok sablon- ionjaitól eltérő uj szellem lengi át, az unalmas nagy- képű politika száműzve van hasábjairól s ezért óriási elterjedést nyert az előkelő családok köreben. Csak tessék egy levelező lapon mutatványszámot kérni („Fővárosi Lapok“ kiadóhivatala Budapest, Feren- cziek-tere) s nyolcz napig ingyen küldik azt bárkinek. — „Közművelődési minisztérium“. Érdekes és nagy fontosságú kultúrpolitikai mozgalom indult meg a fővárosban, melynek czélja a jelenlegi „Vallás- és közoktatásügyi minisztérium“ reformálása oly irány ban, hogy az mint egy „közművelődési minisztérium“ az iskola ügyeken kivül magában egyesítve az összes közművelődési intézményeket a színházaktól a közművelődési egyesületekig. Az eddigi minisztériumban ugyanis a közoktatás és kultur ügyei fölötti nagyon is domináltak a vallásügyek, az egyházpolitika. Úgy akarják tehát a minisztérium hatáskörét és belső szervezetét is átalakítani, hogy egy erős és öntudatos 1896. augusztus 2. magyar nemzeti kultúrpolitika melegágya legyen a a minisztérium s mint ilyen bizonyos tekintetben kiemelkedjék a pártpolitikai viharok hullámvezéréből. A „Közművelődési minisztérium“ eszméjét Porzsolt Kálmán a „Dunántúli közművelődési egyesület“ főtitkára vetette föl lapjában a „Fővárosi lapok“-ban, mely a soviniszta magyar kultúrpolitikának minden párttól független napi orgánuma. Ebből az egyetlen magyar-kulturpolitikai napilapból már számos üdvös mozgalom indult ki, de egyik sem fontosabb mint a mostani, mely első sikerét már elérte, mert az erre legilletékesebb forum, a magyar tanférfiak gyűlése, n »egyetemes országos tanügyi kongressus“ magáévá tette Porzsolt indítványát, melyet már most az egyes vidéki tanügyi és közművelődési egyesületek fognak tárgyalni s ezek fogják az élet számára megérlelni. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tisztelt szerkesztő ur! Gräber Ármin, a szegzárd-bátaszéki vasút építési vállalat főmérnöke a „Tolnavármegye“ czimü heti lap múlt vasárnapi számában igen érzékenyen neki rohan a T. K. decsi levelezőjére s ártatlanságot színlelve, epés ömlengéseivel vakmerő koholmánynak nevezi azon közleményt, a mit a szegény kubikko- sokról a munkabért illetőleg beterjesztett. Jól tudjuk, hogy az ilyen — nyilvánosságra való hozatal érzékenyen sérti az ilyen urakat, — azonban ne higyje Gräber főmérnök ur, hogy az ilyen izetlen kitakarásai következteben elhallgatunk, ha rá kell mutatni a ferdeségekre és hogy vissza vonjuk az agarakat. Ha Gráber főmérnök ur szivhurjai annyira meg- rezegtettek e sima és nem rossz akaratból származó közlemény felett, hogy a tulfeszités következtében a szétszakadastol kell tartani, úgy az a sötét szemüvegen való homályos nézésnek tulajdonítható. Amit írtam, azt emberbaráti kötelezettségből a valóságnak megfelelően Írtam, mert a mai napság a szegény munkás embert az ág is huzza! Fogadatlan prókatornént nem volt, de nincs is szándékom beszegődni. De ha a község lakosságával látom, hogy az a szegény munkás, a ki reggel 3 órától este 9 óráig igában van s tolja a nehéz talicskát szakadatlauul, hogy magának és övéinek a szükséges falat kenyeret megszerezze s ember feletti munkát végez és sírva panaszolja, hogy alig keres annyit, a mi az életszükségletre naponta elégséges; és hogy a fölmérésnél 80—90 sőt 150 □ méterrel is kevesebbet fizettek, miért is a kirendelt felügyelő csak zsandár fedezet mellett merészelt a megrövidített munkásokhoz közelíteni, ki a fölmérésnél a sarkoknál tetemesen kevesebbet, a mélységnél 125 cm. helyett 100 cm. számított stb. stb. kötelezettségemnek ismerem, az ügyet hirlap utján nyilvánosságra hozni, hogy az erre vonatkozó ügy tisztáztassék. írásom is sima és sértés nélküli volt úgy, hogy nem volt intenczióm polemizálni, de miután Gráber főmérnök nrat annyira elfogta a sárga láz, hogy engem, mint a T. K. levelezőjét pöffeszkedésből és ártatlanságot szinlelve, rosszakarattal merészel vádolni, helyén látom ezen színlelt ártatlanságot visszautasítani, mert dobbal nem lehet verebet fogni, és’ a tényállás egyik részét megvilágítani. Az eltávozott kalocsaiak, a kik barom módra dolgoztak reggel 3 órától este 9-ig, kubig gödre fő- mérése világosan tanúsítja, hogy körülbelül 150 [ | méterrel kevesebb számíttatott, mind a mennyit tényleg dolgoztak. Sírva panaszolták el ezt a községben, miért is a közlakosság ezen igen megbotránkozott. És mire számittatik minden □ m. után 5 négysz. cm. a porlásra vagyis földjavitásra ? ! Vagy miért hagyták itt a kalocsaiak a munkát? Tán azért mert teljesen megvoltak elégedve és kielégítve ? ! Vagy miért kellett a felügyelőnek zsandár fedezet alatt a munkások közé jönni a felmérés után? Tán azért mert tiszta volt a lelkiismeret — azaz a felmérés ?! Meg vagyok róla teljesen győződve, hogy az a kalocsai munkás-kubikus azért megy munkába, hogy a mindennapi kenyerét megkeresse. De arról is megvagyok jgyőződve, hogy az általa teljesített munkát csaknem úgy képes kimérni mint akar a kirendelt felügyelő, és mégis miért volt a fölmérésnél kevesb- let? Állatvédő egyesületünk megbüntetteti azt, ki barmára többet rak, mint a mennyi illik vagy azt kínozza; de nines a ki szegény kubikust a túlfeszített munkában védje és rajta könyörüljön! Eltávozásuk előtt az ügyet a főszolgabíró urnák akarták bejelenteni, hogy az rendeljeu hivatalból ki egy mérnököt a teljesített munka megmérésére, de attól tartottak, hogy 3—4 nap is kell nekik tétlenül _____TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (31. sz.) ve sztegelni, igy hát szándékuktól elálltak s megtelt keserűséggel tértek vissza Kalocsára övéikhez. Arról is van tudomásom, hogy a kalocsaiak közül egy párt-e turpisságot akart elkövetni a vállalat terhére, ezeket rendén lett volna megbüntetni, de rajta vesztettek. Azonban azt is tudom és hivatkozom a jelenleg is dolgozó decsi kubikosokra, hogy kubik- gödreik helytelenül lettek fölmérve, miről mindenki meggyőződhet, az alábbiakból Serer Sándor, Maros Ferencz és társuk munkája a következő: az első gödör 25 m. hosszú, 10 m, sz. 90 cm. mély H 225[~| m. a második gödör 20 m. hosszú, 13 m. sz. 85 cm. mély = 221Q m. a harmadik gödör 24 m. hosszú, 12 m. sz. 95 cm. mély = 273Q] m. a negyedik gödör 2V2 m. hosszú, 3 m. sz. 1 m. mély = 7| | m. Összesen 726[] m. ezért jár 13 krjával 94 frt 38 kr. és kaptak 83 frt 60 krt, tehát 643 Q méter fizettetett, hol tehát a többi — és miért még az 5 cm. négyszögméterje után a leszámítás a porlásra és miért az ártatlanság szinét játszani ?! Van ezentúl még több, de erre majd később ha kell. De helyesebb, ha előbb egyről méltóztatik meggyőződést szerezni, és a kilővelt keserű labdacsait megtakarítani, hogy szükség esetén legyen mit főmérnök urnák is bevenni. Gráber főmérnök ur azzal is mentegetődzik, hogy e tekintetben nem történt még panasz sem ő nála sem másnál. Hát miért nem merészelt Fischer felügyelő a munkások közé zsandár nélkül menni ? Ajánlom tehát Gráber főmérnök urnák, hogy epéskedéseivel kissé takarékoskodjék és ne pazarolja e drága szer összes tartalmát a T. K. decsi levelezőjére, mert tán még hasznát veheti oly vasúti vonal építésénél, a hol fábél épitenak vashidat s a hol a kubikosok nem lesznek birka türelmüek stb. Reményiem, nem én leszek az első és utolsó, a ki e tekintetben a szegény kubikosok érdekében fel szólal, addig is ajánlom Gráber főmérnök urnák, hogy máskor ne a sötétség — de a szelídség tiszta szemüvegén át vizsgálja meg az ügyet — és csak az után vádoljon másokat rosszakarattal, mert ezen pöffeszke- déssel csak önmaga ellen állít ki szegénységi bizonyítványt, miért is végezetül azt vagyok bátor egy észak-sarki expediczió egyik jeles tagjával mondani: Adjad uram hogy kevesebb legyen az eszkimó és több a fóka! És ezzel Gráber Ármin főmérnök urnák epés kifakadásait visszautasítom! Tisztelettel: Bozsolik Ferencz, tanító. N Y I L T T ÉR.*) „Tolnamegyei Közlöny“ t. szerkesztőségéhez Szegzárdon. Folyó évi julius hó 26-án a „Tolnamegyei Közlöny“ 30-ik számában, a nyilttérben megjelent czikre, — minthogy Szulló József ismeretlen helyre költözött — válaszomata legközelebb megjelenő „Tolnamegyei Közlönybe“ költségemre közzé tenni szíveskedjék. Igen, ha Szulló József volt döbröközi segéd tanító, ki csak ideiglenesen volt mint segéd tanító Döbröközön alkalmazva, ki még csak képezdész gyerkőcz, ha Döbröközről, mielőtt közleménye megjelent és mielőtt adó és egyébb tartozásait kifizette volna meg nem szökik, állításomat betudnám bizonyítani, különben eléggé bizonyítja állításomat az, hogy a mit a vasúti áltomáson mondottam, azt az ő jelenlétében az ő füle hallatára mondottam és ő egy élő szóval sem védekezett ellene. De eléggé bizonyítja állításomat az is, hogy őt pletyka, pöffeszkedő, pökhendi magaviseletéért több család kitiltotta házából. Jellemtelenségéről tesz tanúságot az az eljárása is, hogy mielőtt közleménye megjelent, a községből ismeretlen helyre távozott, félt a lovagias elégtétel- adástól, mert, a jellemes ember ezt beszokta várni, igaz, hogy gyerkőcz képezdészt nem szokás lovgias elégtétel adásra hívni, legfeljebb felpofozza az ember, mert sajtó perbe nem vonhatom, bíróságnál sem perelhetem, mert szegény ördögnek nincs semmije, költséget pedig érte fizetni nem akarok, egy ilyen pimasz gyerkőczért. Szemtelenségét még az is eléggé bizonyítja, hogy egy alkalommal a vasúti főnőkéktől, a volt segédlelkész nevében, ennek részére, de^ennek tudta nélkül egy pint bort erőszakolt ki. Mutatja az is, hogy két bizonyitvány és két ______________I _________________7_
