Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (29. sz.) 1896. julius 17. megválasztandó zással — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Pávik József paksi születésű, pécsi lakost a vármegyei árvaszéknél rendszeresitett aljegyzői állásra helyet­tesül kinevezte. — UtÓállitás. A fősorozástól távol maradt had­kötelesek beállítása Szegzárdon folyó évi augusztus hó 3-án fog végbe menni. — A tolnavármegyei tüzoltó-testüieti szövetség 1896. évi augusztus hó 20-án délelőtt 9V2 órakor tartja Bonyhádon az Oroszlán szálló nagytermében évi rendes közgyűlését, melyre a szövetség tagjait oly tiszteletteljes figyelmeztetéssel hívom meg, hogy az alapszabályok 7. és 14-ik §§-ai értelmében képviselőjüket írásbeli meghatalma- ellátni szíveskedjenek. Tárgysorozat. 1. Elnöki jelentés. 2. Számadások megvizsgálása. 3. Tüz- felügyelők jelentésének tárgyalása. 4. A választmány újjáalakítása. 5. A legközelebbi közgyűlés helyének és idejének meghatározása. 6. A szövetségi pénztáros és titkár tiszteletdijának megállapítása. 7. Netáni in­dítványok fölötti határozathozatal. Szegzárd, 1896. julius 14-én. Boda Vilmos, a tolnavármegyei tűz­oltó-szövetség elnöke. — Tánczmulatság a kaszinóban. A szegzárdj kaszinóban a millenáris díszközgyűlés befejezésem folyó hó 12-én fényes tánczmulatságot rendeztek. Es­teli 9 óra után kezdődött meg a pazar fénynyel ki­világított uj tánczpadlón a pezsgő élet és elevenség a legkitűnőbb hangulatban. Nemcsak a táncztér, ha­nem a kaszinókért minden része nappali fényben úszott, melynek rendezése Rácz József ügyességét bizonyította. A rendezők dicséretet érdemelnek, mert derekasan megfeleltek a bájos hölgyek örömére ren­dezői tisztöknek. A páratlan jó kedvet jellemzi az, hogy még a felkelő nap világosságánál is lankadat­lan kitartással járták a ropogó csárdást Garay Lajos zenéjére. Jelenvolt asszonyok: Bodnár Istvánná, Di- czenty Gyuláné, Fejős Károlyné, Geiger Gyuláné, dr. Hilbert Istvánné, Henke Imréné, Krcsmarik Pálné, dr. Komáromy Gyuláné, László Lajosné, Orffy La- josné, dr. Pápé Dénesné, Steiner Károlyné, Stokingerd Jánosné, özv. Tótth Istvánné, Tóth Károlyné, Török Béláné. Leányok: Antal Gizella, Diczenty Paula, Dömötör Ilona, Fejős Emma, Huttera Annuska (Sze- pesváralja), Hauke Elvira és Hedvig, Illés Mariska (Kis-Hidja), Komáromy Mariska, Müller nővérek (Budapest), Török Blanka, Witosfalvy Ilona (Kis- Hidja) stb. — Leharapta az orrát. Régi haragosa volt Vereze László győrei lakos Kovács János ottani gazdának, a kire a napokban reálesett és csak Báli Mihálynak lehet köszönni, hogy agyon nem ütötte, orrát azonban úgy leharapta, hogy az orvosnak kellett-odavarrni. Az «eset úgy történt, hogy Vereze László elrejtőzött a kertben s midőn esteli 10 órakor Kovács a kert ajtaját be akarta zárni, egyszerre előugrott rej- tekéből Vereze és fejbe ütötte Kovácsot, majd neki ment és az orrát harapta le. A jajgatásra otttermett Báli Mihály, a ki megakadályozta Verczét a további vérengzésben. Kovács természetesen panaszt tett támadója ellen s a csendőrség fel is jelentette a boszu- állót. — Híresek a szedresi legények. Kevesen van­nak, de azért sok dolgot adnak a csendőrségnek a szedresi legények, a kik arról híresek, hogy ők érte­nek legjobban a vidéken a verekedéshez. A vereke­désre rendesen féltékenység vezeti őket, a mint az a napokban is megtörtént, midőn a kertek alatt a leányokkal cziczást játszva, Szabó János és Máté István szóról-szóra annyira összejöttek, hogy Máté István csak azért, mert Szabó az egyik leányról ki- csinylően nyilatkozott, úgy vágta fejbe, hogy menten elborította a vér s orvosi látlelet szerint sérülése élet- veszélyes. — Harcz a községi őrrel. Valóságos kis csatát vívott Schmidt János bátaszéki fegyveres őr Katzenberger Mihály és Hummel András báta­széki lakosokkal a vasúti állomás mellett, hol őt meg­támadták és erős dulakodás után kardját és forgó­pisztolyát elvették. Harcz közben rá is lőttek Schmidre, de csak köpenyét lyukasztották át. Végre az őrnek sikerült visszavenni fegyverét és önvédelemből oly vagdalkozást vitt végbe, hogy becsületére vált volna egy hadfinak is. A csatatéren piroslott a vér, mely Katzenberger és Hummel sebeiből ömlött ki, a kik a közbiztonsági közeg ellen elkövetett erőszak miatt a szegzárdi kir. ügyészségnek jelentettek föl. — Éjjeli csendháborítók. A bátaszéki fiatalság nagyon elemében volt a múlt vasárnapon a korcsmá­ban, hol zeneszó mellett vígan mulattak. Mikor a bor gőze többeknek megártott s a lányokon és a nó­tán összevesztek. Különösen irigy szemmel nézték K1 i e b e r Andrást, a kit a leányok kegyeikkel jobban kitüntettek, mint a többieket. Osszeszólalko- zás után a korcsmából távozva, K o s t y á k János, Rib 1 i Antal és Holacsek István Kliebernek út­ját állották és botokkal, kövekkel annyira leverték, hogy lepedőben kellett hazavinni. A legények csatá­jukat oly nagy lármával végezték, hogy a békés pol­gárokat álmukból felkeltve, megzavarták nyugalmukat. — Az apa és fia. Az édes atya iránti tisztelet és becsülés legkisebb szikrája sein honolt Török László szegzárdi polgárember szivében, a ki a napok­ban nemcsak meg akarta lopni édes atyját, Török Jó­zsef szegzárdi jómódú gazdát, hanem még annyira meg is verte, hogy kék-zöld lett egész teste. A na­pokban ugyanis éjjel az öreg Török észrevette, hogy valaki lopja baraczkfájáról a gyümölcsöt, ekkor ki­ment, hegy a tolvajt tetten kapja. Sötétben meg is ragadta a különben erős öreg a tolvajt, a ki erre reátámadt és ütlegelve kényszeritette, hogy bocsássa ki kezei közül. Végre az öreg engedett is, de a tol­vajról a felső „mándlit“ lehúzta, amelyről azután meg­tudta, hogy tulajdon édes fia volt a tolvaj, a kit fel­jelentett a csendőrségnek. — A két harmonikás. Múlt vasárnap Ujj János bogyiszlói csárdájában nagy társaság mulatott két harmonikás játéka mellett, a kiknek a tiz és húsz» / filléreseken kívül bőven kijutott az italból is. Haj-\ | nalra annyira eláztak, hogy a lábukon sem tudtak megállani. A csárdásné szívességéből azután lényu­godhattak, kinek jóságát azonban rutul hálálták meg. Ugyanis a csárdásné rájuk zárva az ajtót, halért ment s mig távol volt, az alatt a két jómadár felkelt és felfeszitve a szekrényt, abból 9 frt 50 krt kiloptak és azután kereket oldottak. Az esetről rögtön értesítették a csendőröket, a kik el is fogták a tolvajokat. — Szabó legény az iskolában. Múlt századokban még megtörtént, hogy kicsapott diákok, kiszolgált katonák és mesteremberek foglalták el egyes félreeső de­mar min egyéneket falvakban a tanítói állást; ma azonban nütt a tanitói pályára szakszerűen készült alkalmaznak. Minden ellenőrzés daczára mégis meg­történt, hogy Fürgédén 16 évig valami Pápai József nevű szabolegény bitorolta a tanitói nevet és nyomorgatta az iskolában a gyermekeket. Végre maga Fürgéd puszta bérlője 42 lakos aláírásával ellátott kérvényben kérte a kontárkodó elbocsátását. A kir. tanfelügyelő a panasz alapján Pápai Józsefet a taní­tástól el is tiltotta. — Az országos dalünnepélyről tájékozásul kö­zöljük | következőket: a dalünnepély folyó évi augusz­tus hó 14., 15. és 16. napjain fog megtartatni. Augusztus 14-én este lesznek a megelőző értekezle­tek s az ismerkedési estély, 15-én a versenyéneklések, és 16-án az összdarabok előadása. Az ünnepélyre jelentkezett tagegyletek 33 százalék utazási kedvez­ményben és egész díjtalan tömeges elszállásolásban részesülnek, mely czélra iskolák fognak berendeztetni. Itt külön szobák is kaphatók, a melyek akként van­nak előállítva, hogy az egyes termek a padlótól a menyezetig készített tapétázott deszkafallal és ajtóval elzárható több kisebb szobává alakíttattak át. Ezek­ben 2, 3 vagy 4 személy is elszállásolható s napon­kint és személyenkint 30 kr ráfizetendő, azok pedig, I kik szállodákban kívánnak elszállásolást, naponkint és személyenkint 90 krért kapnak külön szobát. A külön szobák megrendelése az illetőket három napra kötelezi. Az elszállásolás a dalünnepélyen túl tetszés szerinti időre meghosszabbítható és pedig tömeges elszállásolást napi 32 krért, iskolai szobákért 60—70 krért, szállodákban 90 krért. Azonban ezen szándék a megérkezés alkalmával bejelentendő. A dalegyletek működő tagjai és karmesterei a versenyelőadásokra 1—1 belépti jegyet kapnak. Rendezési dij czimen a rendes tagok után személyenkint 1 írt, a pártoló ta­gok, valamint a rendes és pártoló tagok családjai után 2 frt fizetendő. — A Csörgető! fürdőt a múlt héten a szokott­nál valamivel többen látogatták, mert az időjárás is alkalmas volt. A megáradt tó vize friss és kellemes a fürdésre, azért csodáljuk, hogy közönségünk nagyobb számban nem keresi fel a mi igényeinknek megfelelő fürdőt. — Nagy panaszszal van mindenki, de különö­sen a kereskedők és pénzintézetek eltelve, hogy ke­vés a forgalomban az apró pénz és egyre eltűnnek a forgalomból a papírpénzek. A kinek nagyobb mennyi­ségű 20 és 10 filléresekre van szüksége, annak na­gyon nehéz azt beteremteni. Nagy baj az is, hogy a nagyobb összegeket ezüstpénzzel fizetik ki, mert 100 frt ára ezüstpénzt már alig bir el egy ember czi- pelni. Mielőbb forgalomba kellene már egyszer hozni az 5 és 25 koronás papírpénzt és a 10 és 20 koro­nás aranyakat, a melyekből csak mutatónak lehet egy- kettőt látni. — Köszönetnyilvánítás. Angyal Ferencz szeg­zárdi lakos, Bováry Ferencz által neki fizetett 8 frt, azaz nyolez irtot a szegzárdi önkéntes tornász-tűzoltó egylet részére adományozta; ezen nemesszivü adomá­nyáért ez utón is köszönetét mond, az egylet nevé­ben : Nikitits Imre egyl. pénztáros. — Megszökött lapszerkesztői írnok. Rossz fát tett a tűzre Kusker Lajos, a ki magát lap szer­garázdálkodtak, zett Szegzárdról kesztői írnoknak vallotta, mert a szegzárdi kir.' törvényszéknél csalás miatt feljelentették. A feljelen­tés eredménye volt a vád alá helyezés, majd az el­itélés, a mi ellen Kusker felebbezett. Azonban — úgy látszik — nem igen bízott a felmentésében s nagyon is félt a büntetés helybenhagyásától, mert most megszökött Szegzárdról, hátrahagyva feleségét és gyermekeit. A szökevényt most keresik. A „kubikusok panasza“ czim alatt decsi leve­lezőnk értesítése alapján megírtuk, hogy a szegzárd- Látaszéki vasúti töltéseken dolgozó munkások pana­szokkal vannak eltelve a vállalkozó iránt, mert a fi­zetésnél megrövidíti őket. E hírünkkel szemben a vállalat főmérnöke, Grábér Armin | „Tolnavár­megye“ heti lapban nyilatkozatot tett közzé, a mely­ben állításunkat valótlanoknak meri nevezni és azzal kérkedik, hogy ő eddigelé egyetlen munkástól sem hallott panaszt. A főmérnök ur nyilatkozatára decsi levelezőnk csak annyit jegyez meg, hogy a mit állí­tott, az való tény. Tény ugyanis, hogy a Decs alatt dolgozott kubikusok sírva panaszkodtak neki is a c sekély munkabér és a megrövidítés miatt és hogy ezért a munkát ott it hagyták.-— Utonállók. Mint levelezőnk Írja, a szegzárd- bátaszéki országúton múlt csütörtökön éjjel utonállók Az országúton két leányzó igyeke- Bátaszékre, s ezeket a szőlőkből egyszerre előtörő legények lármája riasztotta meg, mire megfutottak. Ezt látva az ittas legények, utánuk ira­modtak, I egy lopott csók árán a két leányzót sza­badon bocsátották. A csók az egyik leánynak és le­génynek annyira megizlett, hogy valószínűleg nem­sokára a himen tábláján olvashatjuk egymás mellett neveiket. TÖRVÉNYSZÉK. Rehabilitált ügyvéd. Folyó hó 14-én tárgyalta a szegzárdi kir. tör­vényszék dr. G a á 1 Béla tamási ügyvéd ellen emelt csalási ügyet. A megtartott végtárgyaláson Ágoston István elnökölt, a szavazó bírák voltak: Schmidt Imre és Závody Albin, a jegyzői tisztet pedig Kollár Rezső teljesítette. A vádhatóságot Kricsmarik Pál képviselte, a védelmet dr. Kiss 'Ernő tamásii ügyvéd vitte. A tényállás röviden az, hogy Horváth Pál és társai megbízták dr. Gaál Béla ügyvédet utó­ajánlat megtevésére. Gaál ügyvédet a megtartott ár­verésen a kérdéses szőlőt, mivel a megvétellel nem lett megbizva, maga részére vette meg 188 írtért. Az árverés után eladta Kelemen Józsefnek, a ki már 28 évig bírta sajátjául a szőlőt, abban az árban, a melyért ő vette, csupán a költségek megtérítését kö­tötte ki. Kelemen azonban nem tartotta meg a szőlőt, hanem 500 írtért ő is eladta. Most Horváth Pál és társai azzal állottak elő, hogy nemcsak az utóajánlat megtevésével, hanem a szőlő vételével is megbízták Gaál ügyvédet, kit azután csalással vá­doltak a kir. törvényszék előtt. A végtárgyaláson először is a kihallgatott ta­nuk a vádlott helyes álláspontját igazolták és bebi­zonyították, hogy panaszosok vádja valóságos rágal­mazás. A királyi ügyész tárgyilagos fejtegetései után dr. Kiss Ernő védőügyvéd remek beszédben kimu­tatta vádlott ártatlanságát. A kir. törvényszék az ő álláspontját elfogadva, vádlottat a csalás vádja alól felmentette-s az ítélet indokolásában különösen kiemelte, hogy eltekintve attól, miszerint panaszosok állítása teljesen igazolatlan maradt, felmenteni kellett vádlottat, mert ha panaszosok minden állítása igazo­lást nyert volna is, még ez esetben sem képez vád­lott cselekménye csalást. —th. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. Pályázati hirdetmény. Tolnavármegye KAKASD községében római katholikus népiskolánál ürese- désben levó' 1 & W osztálytanítói állomásra & $ i $ tíj Vá folyo évi augusztus hó 20-ig pályázat hiáddettetik. Jövedelem: 350 forint készpénz előieges havi részletekben és bútorozott £ £ egészséges szoba. ^ Tannyelv magyar és német. Folyamodványok Kakasdra — via Bonyhád — ^ az iskolaszék elnökéhez czimzendó'k. Nők is pályázhatnak. (93.1—1.) KI

Next

/
Thumbnails
Contents