Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

4

1896. julius 5.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (27. sz.)

Zátony fokánál a kis Dunába vezetve. A kis Duna medre végig kitisztítva, Csergálóig, a hol is Dár fokán, úgy a Póli fokán át ásandó csatornával vezettessék be a Duna a Bikád fokába, vagyis a főcsatornába. Öcsén y-D e c s községek közt elterülő Doborja tó az öreg-fokán át a kis Dunába vezetendő. Decs község belvizeire a következő csatorna vonal állapíttatott meg: Gyöngyös tavától Vidrácz fokán, Lankataván, Bakó fokári át a dűlő ut mellett, a nyéki határon levő nagy tóig, onnan a határon mindenütt Hadasványig és a Dombó, Násznó fokok felhasználásával a főcsatornához. A pilisi és orbói belvizek a határ Hattyas taván szintén a Hadasványba vezettetnek. A nyéki Suhanya, úgy a Bátai, Hattyas, Csáptava, Lábisló levezetésére külön álló mellék csatorna szolgálna, mely Suhanya, Köldök, Ignácz tó, Préstyát, Lapistó, Karádi körönd, Paptava irányában ásatnék a főcsatornáig. Bataszeken a Lajvéri vadvizárok szabályozása szintén hangoztatott az érdekeltség által, melyet a bizottság mint nem ide tartozót, figyelembe nem vehetett. Mindezen csatornák jó részben ben foglaltatnak az általam szükségesnek talált és tervbe vett hálózatban. A végleges kidolgozásnál az érdekeltség kívánalmait lehetőleg figyelembe fogom venni. Megjegyezvén, hogy a belvízrendezés elkészülte után, a tapasztalat által netán szükségesnek mutatkozó mellék csatornák tovább építését, avagy fejlesztését a bizottság minden község érdekeltség előtt kilátásba helyezte.“

Mely jelentés helyeslő tudomásul vétetett.

17. sz. Olvastatott a Bátán tervezett szivattyú telep kiszámítását illető műszaki adatokról társulati mérnök által előterjesztett következő jelentés: „A belvíz ^lecsapolására szolgáló szivattyú telep méreteinek és helyzetének meghatározásához szükséges tudnunk a belvízcsatornában megengedhető legkisebb vízállás niveauját. Miután árterületünk alsó része igen csekély eséssel bir a megengedhető belvíz niveauja lehető mélyen állitandó. A zsiliphez közeli Ákos tó és Paptava a legmélyebb pontja az Adriai tenger felett 86.00 mtren állanak, a zsilip küszöb magassága 85 méter, tehát a csatornában 1.00 méternél magasabb vízállás nem engedhető meg s annak nagyságát a telep tervezeténél 85.850 mtr. adtam meg. A szivattyú telep nagyságának és vizemésztő képességének arányban kell állani az árterületről levezetendő vízmennyiséggel, az az a vízgyűjtő területtel. A vizgyüjtő területet a társulat birtokában levő 1/75.000. rész mértékű katonai térképről plain- méterrel határoztam meg. Az eredmény a következő: 40,480y2 katasztrális hold terület 238'00 Q Km. Szegzárdi és Bátaszék-nánai hegyek 156*00 „ „

Összesen 386*00 Q Km.

(Folyt, köv.)

Előfizetési felhívás

a

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1896. évi XXIV. évfolyam III. negyedére.

Egész érre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt =*= 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr = 3 korona, egy lióra 50 kr = 1 korona, mely fisszegek a kiadóhivatalhoz küldendők.

Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek.

A kiadóhivatal.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Díszközgyűlés. A „Szegzárd-vidéki róm. kath. néptanító-egyesület“ folyó hó 22-én d. e. 10 órakor Szegzárdon, a városháza nagytermében díszközgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Yeni Sancte a belvárosi templomban. 2. A Hymnus eléneklése az egyesületi tagok által. 3. Elnöki megnyitó beszéd. 4. Felolvasás a magyar népiskola történetéből és az ezeréves Magyarország fennállásának méltatása, előadó: Horváth Ignácz szegzárdi tanító. 5. Jelentés a pálya- dij odaítéléséről. 6. Id. Rótt József kömlődi kántor- tanitó által szerzett Hymnus eléneklése. 7. Alkalmi költemény; elszavalja: Kálmán Károly szegzárdi tanító. 8. A Szózat eléneklése.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter KI ement Ferencz volt tolnavármegyei kir.

s. tanfelügyelőt csongrádvármegye kir. tanfelügyelőjévé nevezte ki.

— Decs községi írnokká Simon Lajos tót-keszi lakos, okleveles jegyző választatott meg folyó hónap 22-én.

— Miké György sírkövének leleplezése. Boldog- emlékű M i k ó György volt szegzárd-ujvárosi esperes- plébánosnak a „Szegzárd-vidéki róm. kath. tanitó- egyesület“ közadakozásból síremléket emel, melyet folyó évi julius hó 22-én lepleznek le a szegzárdi felső sirkertben ünnepélyesen. A nagy gyermekbarát halálának évfordulójára esik a gyászünnepély, melynek tárgysorozata a következő: 1. Ünnepélyes gyászmise d. e. 9 órakor Mikó György lelkeüdveért a szegzárd.-ujvárosi templomban 2. A szegzárdi felső sirkertbe kivonulás a boldogult síremlékéhez, melynél az erre fölkért szegzárdi dalárda egy gyászéneket ad elő, azután a tanitó-egyesület elnöke, Z á n y i György emlékbeszédet tart, majd a tanitó-egyesület tagjai eléneklik a Liberát magyarul.

— Jegyzőválasztás. Duna-Szent-György község képviselő-testülete a megüresedett Il-od jegyzői állásra Kovács Sándor decsi Írnokot, oki. jegyzőt választotta meg.

— Tolnán élénk mozgalom indult meg azon ezélból, hogy a Szent-Istvánnap táján Budapesten tartandó kath. kongresszusra a tolnai lakosok közül minél számosabban ránduljanak a fővárosba. A moz- ga lom a tolnai kath. körből indult ki, hol K i e n 1 e József káplán, Horváth Ferencz tanító és Varga József iparos urak választattak meg a szervező bizottság tagjaiul és az expeditió vezéreiül, kiknek kötelessége leend az összes jelentkezőket Budapestre folvezetni s ott kalauzolni. Ezen tolnai expeditió igen impozánsnak ígérkezik, a mennyiben máris sokan jelentkeztek a folmenetelre s kilátás van reá, hogy Tolnáról száz esetleg kétszáz személy fog a bpesti kath. kongresszuson részt venni.

— Néppárt nagy gyűlése Tevelen. Múlt vasárnap, mint már múlt számunkban előre jeleztük, a néppárt Tevelen népgyülést tartott P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter kerületének e német községében. Már napokkal előbb kihirdették a szomszédos községekben is a népnek a gyűlést, s igy sikerült is valóban ezer embert összetoborzani, a kik a néppárt elveit elfogadva, kijelentették, hogy küzdeni fognak annak megvalósitásáért. A gyűlést A p p o n y i Géza gróf nyitotta meg s utána meg Anderle József kakasdi plébános, Szabó Endre és Marsovszky Endre intéztek beszédet a néphez, mely természetesen éljenzett nekik. A bonyhádi kerületben tehát lesz néppárti jelölt azonban előreláthatólag a belügyminiszterrel szemben kárba vész minden erőlködés.

— Eljegyzés. Spitzer Vilmos paksi kereskedő eljegyezte Klein Mór duna-szerdahelyi gabonakereskedő kedves leányát, Fanni kisasszonyt.

— A szegzárdi tisztviselő társaskör folyó hó

ll-én délután saját helyiségében könyvtárának gyarapítása javára 20 kr. belépti díjjal egybekötve zártkörű juliálist rendez, melyre nem tagok is, a tagok ajánlata folytán, külön kibocsátott meghívón hivatnak meg.

— Uj tagok. A szegzárdi tisztviselői társaskör rendes tagjai sorába junius hó 27-én tartott választmányi ülésében felvette a következőket: Boda Vilmos orsz. gyűlési képviselőt, Szilágyi Gyula szegzárdi pénzügyigazgatósági helyettest, dr. Morvay István ügyvédet, Rácz Gyula és Szabó József tanítókat, Albersz Rezső ügyvédjelöltet, Nikitics Imre községi jegyzőt és Spehár Adorján dijnokot, Smerál Fábián tolnai pénzügyőri biztost pedig vidéki tagjai közzé.

— Könyvadományozás. Hoffmann Sándor szegzárdi főerdész tiz kötet értékes könyvet ajándékozott a szegzárdi tisztviselői társaskör könyvtárának. Az egyesület választmánya Hoffmann Sándor főerdésznek adományáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

— TánCZOStély. A szegzárdi tisztviselői társaskör Péter és Pál napján saját helyiségében tánczes- télyt tartott, hogy ez által is kellemes szórakozást nyújtson a tagoknak és családjaiknak. Az estély pompásan sikerült, s a jó kedv magas hullámokban csapongóit egész a hajnali órákig tartva együtt a társaságot.

— Kiderített lopás. Még 1894. évi deczember 2-án történt, hogy Agárdon Deli Mihály gazda istállójából egy szép üszőt, ponyvát, zsákokat és szúnyoghálót loptak el. A csendőrök hosszú nyomozás után most derítették fel a tetteseket K o n t z János és Málinger Mihály agárdi lakosok személyében, kik tettöket töredelmesen beismerték.

— Elöntött vetések. Az alsó-nyéki határnak egy részét az idén is elöntötte a megáradt belviz, melyet a hegyekről alárohanó zápor növesztett meg. Valóban isteni áldás lesz a Sárközre, ha mielőbb végrehajtják a belvizek szabályozását és levezetését.

— Sok a panasz. Már megírtuk, hogy botrányos állapotnak tartjuk egy város főutezájának kellő közepében az olyan kurta korcsmát, mint a milyen a főrerdészlak mellett van. Ez ellen sok a panasz, mert az alsó néposztályhoz tartozó vendégek boros fővel esténként ki tántorognak az utczára és ott a sétálók előtt szemérmetlen jeleneteket idéznek elő. Egész tisztelettel felhívjuk Nunkovits Ferencz központi járási főszolgabírót, hogy ismert erélyével intézkedjék a botrányos és tűrhetetlen állapot megszüntetésére.

— Pusztulnak a sertések. Egyre teijed megyénkben a sertésvész daczára a szigorú óvintézkedéseknek. Már alig van puszta vagy község, a hol meg ne tizedelte volna a pusztító ragály a sertés- állományt. E miatt a sovány sertések ára felszökött, s ha igy uralkodik tovább is a sertésvész, úgy még inkább meg fog drágulni.

— Nagy lopás. Már uj év óta folytonosan lopták Béréi Gyula és Mandl Mór pinczehelyi gabonakereskedők magtárából a gabonát, mire rájöttek a lopásra, már aprónként 50 métermázsa árpát, 15 mázsa kukoriczát és 15 métermázsa búzát vittek el. A tetteseket a csendőrség most fedezte fel Braun- bach Imre, Gyulai Ferencz, Nagy Lajos és Vaczola József pinczehelyi lakosok személyében. Ezeknek orgazdája Horváth György volt, a ki most szintén bajba kerül.

— Lázitás egy tanító ellen. Valóságos lázitást visznek véghez Tóth János váraljai tanító ellen, kit néhány ember csupa boszuból szeretné állásából kitúrni. A napokban annyira vetemedtek, hogy felbujtottak több éretlen legényt a tanitó megkövezésére. Ugyanis Kis Magyar István, Duzsi János, Szép János, Gyura János, Imre Mihály és Szabó Sándor legények engedve a biztató szavaknak, éjjel Tóth János lakásán megjelentek kövekkel és botokkal, hogy őt elverjék. Az ablakot ki is feszítették és kövekkel dobáltak aljas szitkok között a szobába, de szerencsére a kövek a tanítót nem érték.

— A kubikusok panasza. Panaszszal vannak eltelve a szegzárd-bátaszéki vasúti töltésen dolgozó munkások, hogy a vállalkozó megrövidíti őket, a mennyiben — állításuk szerint — a fizetésnél nerii az előre meghatározott dijt fizeti ki nekik. Mint decsi levelezőnk irja, e miatt a Decs alatt dolgozó kubikusok otthagyták a munkát és hazautaztak Kalocsára.

— A kiket rosszul fizetnek. Nincs a társadalomnak olyan osztálya, a melyet rosszabbul fizetnének fáradságos munkájáért, mint a néptanítókat; mert még ma is számtalan község van, a hol csakis a 300 frtos minimális fizetésben részesítik a nemzet napszámosait. De mit szóljunk ahhoz, hogy még e szégyenletes fizetéséhez is csak nagy nehezen juthat a tanitó. így van ez például Decsen és Ocsény- ben, a hol a két rk. tanitó fizetéshátraléka már százakra megy és hiába sürgetik a behajtást. Decsen a rk. tanitó követelése 700 frt, az Ocsényié pedig meghaladja a 200 frtot.

— Tömeges felrándulások. Az ezredéves kiállításon épített tömeglakások, ahol ezer ember fér el egyszerre, napról-napra folyton tele vannak. A föld- mivelők, kiknek a múlt hetekben rövid pihenőjük volt, a nagy mezei munka közben, ezrével használták fel az alkalmat a kiállítás megtekintésére. Fényes ellátásban volt valamennyinek része, olyan olcsó árakon, hogy szinte hihetetlen. Tiz krajezár a napi szállásuk, tiz krajezár az ebédjük, mely levesből, húsból, főzelékből vagy' tésztából áll. S ezt a tiz krajezáros ebédet méltóságos és kegyelmes asszonyok főzik és kínálják a föld népének s olyan tiszta, rendes a konyha, olyan kitünően Ízletes az étel, hogy főúri asztalra is lehetne tálalni. A kisiparosok tömeges felrándulása csak ezután indulhat meg teljes erővel mert most már az iskolák bezárása után az igazgatóságnak rendelkezésére állanak a tömeglakások oly nagy számban, hogy nagyobb csoportokat is kényelmesen elszálásolhat. De figyelembe vette az igazgatóság a kereskedelmi és iparkamarák felirataiban előadott azt a kívánságot is, hogy a kisiparosok nem tudják a kiállítást két napon át kellő alapossággal tanulmányozni s arra legalább is négy nap szükséges ; ezért elhatározta, hogy ezentúl a kisiparosoknak nyújtott ‘kedvezményeket négy napra terjeszti ki, főként tekintetbe véve azt a buzgóságot, melylyel a kisiparosok a kiállítást tanulmányozzák s abból tanulságot meríteni igyekeznek.

— Tanítók a kiállításon. Most, hogy a tanításban beállt a szünet, az ország csaknem valamennyi részében mozgalom indult meg a tanítók közt, hogy csoportosan ránduljanak föl a kiállítás tanulmányo