Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-19 / 3. szám
2 közgyűlését, mely iránt már napokkal előbb általános volt az érdeklődés a tagdk körében. Abból a körülményből, hogy a kaszinói tagok közül 26-an a közgyűlést megelőzőleg értekezleteket tartottak a „Szegzárd Szállódban és hogy a tisztviselői egyesülel megalakítása czéljából is nagyobb mozgalom indull meg, azt lehetett sejteni, miszerint a szegzárdi kaszinó válság elé fog jutni. Ez azonban, a mi örömünkre, nem történt meg, mert a 26 tag által a választmányhoz beterjesztett kifogásokat és követelményeket csekély kivétellel a választmány javaslata alapján a közgyűlés teljesitette, a tisztviselői egyesületbe belépett kaszinói tagok sem bombasztják meg a kaszinót, a mennyiben nagy részök továbbra is megmarad a kaszinóban. F ö r d ö s Vilmos elnök fél 10 órakor nyitotta meg a közgyzlést a következő beszéddel, melyet egész terjedelmében itt közlünk: Tekintetes közgyűlés! Szívélyesen üdvözlöm a határozatképes számban összegyűlt tagtárs urakat s a közgyűlést megnyitott- nak nyilvánitom. Van szerencsém a lefolyt évre elnöki jelentésemet következőkben előterjeszteni: Egyleti életünk örvendetes fellendülését igazolja tagjainak folytonos szaporodása, a mi tanúságot tesz a mellett, hogy egyletünk hivatásának megfelelve, tagjai részére úgy a szórakoztató, valamint a művelődés emelésére szolgáló eszközöket megadni képes. A múlt év elején volt a tagok létszáma 238, elköltözött 26, elhalt 4, felvétett az év folyamán 90, a jelenlegi létszám 288. Elhaltak, ilju Ujfalussy Imre, Weininger Sán- Sandor, Krammer Ármin, Bánó Imre, kiknek elvesztése’ feletti fájdalom-érzetünket jegyzőkönyvileg kifejezni inditványozom. Könyvtárunkra a múlt évben 269 frt 74 krt, hirlapokra 370 frt 55 krt költöttünk. Könyvtárunk szaporodott 98 müvei 142 kötetben, jelenlegi állaga 1117 mű 1980 kötetben. Használta a könyvtárt 148 tag 2226 műnek olvasása által. 1890-ben könyvtárunk állt 534 műből 1210 kötetben, 5 év alatt tehát könyvtárunk állaga meg kétszereződött. Az átvizsgált és közszemlére kitéve volt 1895. évi számadás szerint volt a bevétel..........................................5214 frt 25 kr, a kiadás ..................................... 4926 frt 63 kr, a bevételi többlet tehát . . . . 287 frt 62 kr, amihez hozzáadva a tagdijhátralékot 665 frt 62 kr, lesz a jövő számadásba átviendő . 665 frt 62 kr. Az egylet tiszta vagyona leltári értékben 2868 frt 73 kr. Fentebbi számadatokban a házi kezelés eredménye bevétel.....................................!. . . 1835 frt 18 kr, kiadás...................................................... 2059 frt 88 kr, re áfizettünk tehát ...... 224 frt 61 krt a házi kezelésre. A felvett 2000 frt kölcsönből semmit sem tör- leszthettünk, mert a berendezésre 849 frt 65 krt kellett még a múlt évben kifizetni. A ház alap........................, . . 554 frt 21“kr, a Garay-alap ..................................... 11665 frt 90 krt tesz, az erre vonatkozó takaréktári könyveket van szerencsém bemutatni. Inditványozom, hogy a múlt évi számadásra vonatkozólag a felmentvényt megadni méltóztassék. Sajnálattal jelentem továbbá, hogy Vargha Lajos ur, 13 év óta viselt igazgatói állásáról a lefolyt év október havában leköszönt, de a választmány felkérésére hivatalát ez év végéig még megtartá. még sohasem érzett érzés, melynek dátuma szintén a nőegyleti bál. * A Gyula legújabban csak lakodalmakba jár, vőfélyi szerepet játszik és titokban ellesi a vőlegénynek teendőit az oltár előtt. * Kuli barátunk] dühös tánczossá nőtte ki magát, mióta érzi, hogy már ő is nemsokára az agglegények számát fogja egygyel szaporítani. Úgy veszem észre, komoly dolgokon töri a fejét, mert kávéházba sem jár, a dohányzásról is lemondott egy hónapi próbaidőre. ő is már megszenesedett a belső lángoktól, legalább erre enged következtetni az a herczig kis levélke, a melyet viruló arczczal mutatott meg nekem Emmike aláírással. * A kis Döncziről is szeretnék valamit írni, de ismerve az ő komolyságát, nem merek róla többet irni, minthogy hamar elhagyta a báli termet. Bim- biske pedig ott sem volt, ő már régóta beteg. Orvost a betegnek! De nem az egyszeri király országából, mert sem foghagyma, sem gyapot nem segít 1 Szegzárdon, 1896. január hó 15-én. Igaz hived: Hiacint. Ügy buzgó tevékenysége, melyet hosszú időn át az egylet érdekében kifejtett, az uj egyleti helyiség berendezése körüli sikeres fáradozása, elismerésünk és köszönetünk kifejezésére hiv fel és kötelez bennünket, inditványozom tehát, hogy érdemeinek elismerését jegyzőkönyvünkbe felvétetni méltóztassék. Midőn állásainkat elhagyva, a választmány és tisztikar nevében is benső köszönetünket nyilvánítjuk nagybecsű bizalmukért, azon kéréssel zárom be jelentésemet, hogy az egyleti ügyek kívánatosnak mutatkozó éberebb intézése és vezetése czéljából az elnökséget egy nálam fiatalabb és tevékenyebb erőre bízni méltóztassék.“ Az elnöki beszédet a közgyűlés éljenzéssel fogadta és Vargha. Lajos igazgatónak hosszú éveken szerzett érdemeit elismerésül jegyzőkönyvbe iktatta. A számvizsgálók jelentését Bodnár István kaszinói jegyző olvasta fel, melyet a közgyűlés he- lyeslőleg vett tudomásul; majd felolvastatott a választmánynak a Geiger Gyula és társai által a kaszinói tisztviselői tiszteletdijak eltörlése ügyében beadott indítványára előterjesztett javaslata. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a tiszteletdijakat továbbra is meghagyta, a mi igen helyes, mert a kaszinói tisztviselőknek tiszteletdija oly csekély, hogy éppen nem áll arányban azon munkássággal, melyet a kaszinó érdekében mindenkor odaadó ügyszeretettel teljesítettek. Hosszabb eszmecse támadt a választmány ama javaslata felett, melyben a tagdíjnak évi két forintnyi összeggel leendő felemélését és a belépti dij nélkül tartandó kaszinói estélyekre évi 500 írtnak a költségvetésbe leendő felvételé ajánlotta. B o d a Vilmos mindjárt beszédje elején kijelentette, hogy ő a tagdij emelést és a vigalmi alapra az 500 írtnak felemelését nem pártolja. Számadatokkal kimutatta, hogy erre szükség nincs. Vele szemben dr. Steiner Lajos ellentétes álláspontra helyezkedve, a tagdijak felemélétét és a vigalmi alap létesítését ajánlotta. Még Simontsits Elemér szólott az indítvány ellen, polemizálva dr. Steiner Lajossal, mire az elnök a vitát berekesztette és elrendelte először a fölött a szavazást: vájjon kivánja-e a közgyűlés a vigalmi alapra az 500 frtnyi összegnek a költség- vetésbe leendő felvételét ? A közgyűlés nagy többsége az indítványt elvetette, úgyszintén a tagdijak felemelését is. Az 1896. évi költségvetést minden vita nélkül fogadták el s ekkor megkezdették a házszabályok tárgyalását, melyen némi módosítást tettek. Nevezetesen a kártya- és a billiárd-pénzt emelték fel, valamint azt is kimondották, hogy az olvasó teremben a dohányszás, a kártyázó- és a társalgó-termekben pedig az étkezés tilos. A nagy gonddal és körültekintéssel szerkesztett házszabályok elkészítéséért a közgyűlés dr. Steiner Lajos választmányi tagnak köszönetét szavazott. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével T o 11 h Ödön és dr. S z i g e t h Gábor bízattak meg. Az elnök ekkor az indítványok során a közgyűlésnek tudomására hozta, hogy 26 kaszinói tag aláírásával ellátott beadvány érkezett a választmányhoz, melyet Bodnár István jegyző olvasott fel egész terjedelmében: „A kérvényezők által kívántak röviden, a terjedelmes indokolás mellőzésével a következő 5 pont- alá foglalhatók össze: 1. Az egylet helyiségében nagyobb tisztaság életbeléptetése lévén kívánatos, ez iránt intézkedés teendő. 2. A megfelelő szellőztetés kérdése szintén mielőbb megoldandó. 3. A tisztogatás s a tagok nagyobb kényelmére még két szolga alkalmaztassék. 4. A mostani társalgó-terem billiárd-szobára s a jelenleg billiárd elhelyezésére szolgáló kisebb két szoba, mint félreesőbb voltánál e czélre alkalmasabb pedig társalgó helynek legyen berendezve. 5. Végül, hogy az egylet külföldi lapokat is járasson. A beadányra a választmány az alábbi határozatot hozta, melyet a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott: A szegzárdi kaszinó választmánya, valamint a múltban, minden lehetőt elkövetett arra nézve, hogy az egylet helyiségeiben a tagok kényelmes otthonra lelve, üdülést, szórakozást találjanak s magukat jól érezzék, úgy jövőre is arra fordítja minden igyekezetét, hogy tagjainak a kaszinói élénkítésére és kellemessé tételére irányuló törekvését s indokolt kívánságát, a rendelkezésére álló eszközök teljes felhasználásával, kielégítse s a lehetőség határán belül megvalósítani segitsen. A 26 egyleti tag által benyújtott beadványban felsorolt hiányok pótlása a választmánynak már többször gondoskodása tárgyát képezte s hogy azokon segíteni nem tudott, nem rajta, hanem a körülményeken múlott. Készséggel helyet ad tehát a most hangoztatott, illetve felelevenített kivánalmaknak is, természetesen azonban csak oly arányban és mértékben, amennyire az egylet anyagi ereje azok teljesítését megengedi s a mennyiben azok a kaszinó anyagi erejének tul- mértékben való igénybevételével a távábbfejlődhetés gátjául nem szolgálnak. így a mindenki által egyformán óhajtott nagyobb tisztaság s a tagok kényelmi igényeinek kiTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (3. sz.) 1896. január 19. elégitésére múlhatatlanul szükségesnek találja, hogy folyó évtói kezdve egy szolgai állás rendszeresittessék a e czélból a közgyűlés elé azon javaslattal járul hogy évi költségvetésének keretébe e czimen 300 frtot már ez évben előirányzatba vegyen; a választmány belátására, későbbi elhatározására bízván a szolga működési körének meghatározását; 2 szolga tartását azonban az egylet anyagi viszonyai meg nem engedik. A mostani társalgó-teremnek billiárd-teremmé leendő átalakítását leginkább azon körülmény gátolja, hogy a választmány a kaszinónak az alapszabályok 1. §-ában foglalt hivatását akként fogja fejj hogy a barátságos érintkezés nem tisztán és mereven magukra a kaszinói tagokra, de azok családjaira is vonatkozik, ezért a társas összejövetelek, estélyek, valamint az általános művelődést előmozdító felolvasások egyenesen megkövetelik, hogy kaszinónknak ezen legdíszesebb terme e czélra mintegy fentartas- sék. A billiárdnak gyakori ki- és beszállítása ugyanis mindezek elérésére akadály és könnyen elkerülhető kiadási többletet okoz s mivel éppen a billiárd-játék az, mely általános érdekénél fogva a kaszinói tagok tömegesebb csoportosulását idézi elő, ezen terem lesz legnagyobb rongálásnak kitéve, pedig a költséges parkettirozást, melyért a kaszinó annak idején jótállást vállalt s mely különösen a billiárd asztalok körül korai pusztulásnak lenne kitéve, lehetőleg kímélni gazdasági szempontból is felette kívánatos. E kérelemnek a választmány tehát helyet nem adhat, nem zárkózik el azonban az elől, hogy a nyugodt társalgás számára szükséges helynek biztosítása esetleg más módon és formában nyerjen megoldást. Felhatalmazást kér azért a közgyűléstől, hogy tudakozó lépéseket tehessen az iránt, vájjon az egyleti helyiségek folytatásául nem volna-e lehetséges még 2 szobának kibérelése, a mely egyfelől lehetővé tenné a kaszinói helyiség kényelmesebb beosztását, de a mely másfelől mintegy költségesebb beruházás elkerülés mellett magát a szellőztetés kérdését is sok tekintetben megoldaná. Néhány külföldi lapnak járatása teljesen megfelel a kaszinói közművelődést előmozdító intenziói- nak, igy az elé a választmány semmi akadályt nem gördít s ha a lapok megrendelésére a választmány elék konkrét javaslat tétetik, annak teljesítését készséggel kilátásba helyezi. Ekként a kérvényben felhozottak érdemileg elbírálva lévén, a határozatnak a közgyűlés elé terjesztése egy példányban leendő közlése határozatilag kimondatott, valamint annak a kérvényezőkkel, még pedig Steinekker Ferencz egyleti tag ur utján, mint ki a beadványt elsőnek aláírta — határozatilag kimondotta. Ezután Biróy Béla szép beszédben ecsetelte röviden hazánk ezeréves fenállásának kimagasló nagy jelentőségét és indítványozta, hogy az ezredéves nemzeti ünnepet a szegzárdi kaszinó is méltóképpen ünnepelje meg és mondja ki a házépítés eszméjét. A közgyűlés a lelkes indítványt közhelyesléssel fogadta és a választmányt bízta meg a módozat kidolgozásával. F ö r d ő s Vilmos elnök, miután a tárgysorozat ki lett merítve, maga és tiszttársai nevében megköszönve a bizalmat, leköszönt. ■ Korelnöknek T o 11 h Ödön, körjegyzőnek pedig dr. E v y Márton választattak meg, majd kimondották, hogy a szavazás két bizottság előtt történjék, melynek eredménye délután 6 órakor lesz kihirdetve. Az első szavazó-bizottság elnöke: Fejős Károly, tagjai: Székely Ferencz és S z o n d y István, a második bizottság elnöke :dr. Haidekker Béla, tagjai: S z i g e t h Nándor és dr. Leopold Kornél lettek. A szavazás eredményét délután 6 órakor hirdette ki T o 11 b Ödön korelnök, melyről lapunk „Különféle“ rovatában számolunk be. —th. Pár szó leányaink neveléséhez. (Kovácsné Nagy Lujza úrnőnek mély tisztelettel ajánlva.) Midőn fiú gyermekünk körülbelül tizedik évét eléri, összeül apa, anya, bátya, néne és a családnak számos jóakarója eldöntendő a nagy ügyet, mivé legyen a nagy reményekre jogosító és a család nevét, díszét fentartó és terjesztő utód. Hosszas tanácskozás után — melynek folyamában mindenki beszél mindenről, csak a fiúról nem — elhatároztatik: látogasson a fiú gimnáziumot! mert szép volna, ha a családtagok között egy hírneves ügyvéd vagy orvos lenne! Jól van; igy kell lenni! Nem is lehet ez a mai materiális helyzetek vizsgálása mellett másként. Azután épen nem kívánhatjuk a tevékeny apától, hol e válpontot megelőző időben már arra is fordítson figyelmet, hogy gyermeke hajlamát és tehetségét vizsgálja. Ha e mulasztás későbben megtorolja is magát, következményeiben még sem oly veszélyes; mert ha a fiú ifjúvá lesz: felismeri, mennyire ellenkezik pályája természeti és szellemi tehetségével: ezutáu teljes akaraterővel iparkodik ezen változtatni; szóval képes segíteni baján — mindenesetre. úgy — a hogy! Ennél sajnosabb állapotban vagyunk leányaink
