Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-14 / 24. szám
XXiy. évfolyam. szám. Szegzárd, 1896. junius 14. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- ______________________egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt —■ kr. Félévre ....................3 „ — Ne gyedévre................ I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Megjelen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: ICO szóig ... 1 frt 87 kr. 100—200 I | I I 1 I 87 I 200—300 r . . . 3 „ 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több Most folyik a szellemi aratás iskoláinkban, s most domborodik ki egy évi tanulás eredménye: Ilyenkor, midőn az évzáró vizsgálatokat tartják a múzsa falai között, a közfigyelem, az érdeklődés a szokottnál fokozottabb mértékben irányul az iskolák felé, mely nek kapui két hónapra bezáratnak, hogy a tiz hónapi munka után tanuló és tanitó üdülést nyerhessen a pihenésben. Városunkban többnyire már befejezték a különféle intézetekben az évzáró vizsgálatokat, melyekre magunk is ellátogattunk és ör- yendetesen arról győződtünk meg, hogy a jövő nemzedéket hazafias és szakképzett tanerők nevelik és vezetik mindazon ismeretekre, melyeknek tudása minden leendő honpolgárnak és honleánvnak elkerülhetetlenül szükséges. Az ügybuzgó tanítói kar nemes igyekezettel töltötte be hivatását, a tanulók pedig általában szép előmenetelt tanúsítottak. Iskoláink felvirágzására, kultúránk elő- haladására, nemzeti nyelvünk fejlesztésére és ápolására felemelőleg hat, hat a társadalomnak főleg vezető emberei meleg érdeklődést tanúsítanak iskoláink iránt. Ezt iskoláink szervezete is megkívánja s ezért vannak az iskolaszékek, a középiskoláknál az, igazgatótanácsok, a melyeknek nemcsak az iskola külső fejlődését, hanem belső szervezetét, a nevelés és tanítás eredményét is mindenha figyelemmel kell kísérniük. Az ő támogatásuk, elismerésük uj erőt, lelkesedést, hivatáskedvet nyújt a tanároknak és tanítóknak, a kik oly terhes munkát végeznek, mely szellemi és testi erejöket egyenlő mértékben igénybe veszi. Az iskola éltető )lelke a tanár és a tanitó, mert az ő szakképzettségűk, hivatás szerete- tök, intelligencziájuk és lelkesedésüktől függ, hogy a reájuk bízott tanulókból oly erős jellemű, edzett testű embereket formáljanak, a kik ismereteikkel, honszeretetökkel s erényeikkel a családnak, a társadalomnak és a hazának hasznos tagjai lehetnek. A társadalom figyelmét nem mulaszthatjuk ez alkalommal felhívni különösen a néptanítók mostoha helyzetére, a kik sok helyen valóban szégyenletes fizetést élveznek, mégis megtartják pályaszeretetöket s a jövőbe vetett reménynyel apostolkodnak azon, hogy az iskolából kiindulva idegenajku honfitestvéreinket érzelemben és nyelvben magyarrá tegyék. Ezekre a nemzeti apostolokra hívjuk fel az iskolai hatóságok figyelmét, hogy legyen elismeréssel az igaz érdemek iránt s üntsön kitartást beléjök az által,* * hogy mentse fel őket az anyagi küzdelmektől; mert. csak igy élhetnek teljes igyekezettel s legjobb tehetségűkkel pontos hivatásuknak. A magyarosítás minden kényszer alkalmazása nélkül örvendetesen halad előre vármegyénk német községeiben, különösen mióta Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő áll a megye tanügyének élén, a ki lelkesítve buzdítja a nemzet napszámosait a cselekvésre. Dicséretes cselekedet, hogy édes hazánk ezredéves fennállásának emlékére több megyebeli hazafias iskolaszék lelkesedéssel elhatározta, hogy iskolájukban jövőre csupán magyarul tanítanak. Tagadhatatlan tény, hogy újabban megyénk tanügye szépen halad előre, lépést tartva az országos haladással. Rövid idő alatt számos uj népiskolát állítottak és majdnem minden községben kisdedovodát, vagy menedékházat szerveztek. Magasabb, fokú intézeteink száma négy évvel ezelőtt a paksi állami polg. iskolával szaporodott, a jövő tanévben pedig Tolnavármegye székhelyén, Szegzárdon niegnyilik két I osztálylyal az állami főgimnázium, mely hivatva lesz egész megyénk tanulni vágyó fiatalságát befogadni. A középiskolai tanuló ifjúság mértéken felül túl van terhelve az iskolában szellemi munkával, a mit meg kell szüntetni az eddigi ross» nevelési- és oktatási rendszer megváltoztatásával. Nagy hibának tartjuk, hogy nem gondoskodnak arról kellően, hogy az ifjak egyéb tudományok mellett erkölcsös szellemben is j neveltessenek. Innen van azután, hogy a serdülő fiatalság korán élvezetek után sóvárogva, i megveti a legszebb erényeket; nincs kedve a ; komoly tanuláshoz, kerüli a neki való szórakozásokat és olyanokat keres, melyek lelki | és testi kárára vannak. TÁRCZA. Hallottam újra ___ Ha llottam újra kedves szép szavad S ezüst harangot véltem hallani, Melynek hangjára — ringó légen át 1— Úgy elfogódnak a szív húrjai .... Én is nagy szívvel, úgy elfogódva, Ültem melletted némán, hallgatag, Számról egy szócska sem lebbent most el Csak merőn néztem — bíbor ajkadat. Azok beszéltek nekem zenéről, A mit úgy szeretsz olykor hallani S édes bánkódást, szelíd bánatot Hagynak lelkeden fájó daliami .... Mig Te beszéltél lelkem merengett, Édes zene volt szavad szivemnek; Akkor fájult meg,,hogy elhallgatál Csak akkor fájt az: hogy fölébredett. Kicsiny szobám óh! oly nagyon rideg, Mióta tőled meg kellett vállnom, Pedig hisz’ minden a régi helyén • Csak egy foszlott szét: a tündér álom . . Csak egy hiányzik s azt mindhiába Keresem váltig, mindegyre, híven, Meg nem találom, csak úgy gondolom Hogy Nálad van az, ott van: a szivem. Azóta lelkem, mint egy vulkán ég S eloltani azt senki sem tudja, Csak úgy tudnánk tán elcsititgatni, Szelíd szemed, ha rajtam nyugodna .... Óh azóta én nagy beteg vagyok 1 meggyógyítani engem nem lehet. Csak úgy tudnék tán még felépülni, Ha azt mondanád — óh mondd — „szeretlek.“ Dr. Vargha József. A Rózsa Lilla-Klubb. Irta FEHÉR DEZSŐ. A „Tolnainegyei Közlöny“ eredeti tárczájA. Rózsa Lilla egyike volt azoknak a fehércsipkés, bébé-kalap alatt mosolygó hölgyeknek, a kik ha egyszer betoppantak a mi hűvös atmoszféráju fészkünkbe és hogy keveset mondjak: 39°/o-os lázra gerjesztették a nyékfalvi ifjúság lassú ütemben tik- l takkozó szivét. Azt hiszem, hogy Margarétát játszotta először. A „Nyékfalvi közművelődés“ kritikusa, jól emlékszem, őrületes lelkesedéssel futott előadás után a színpadra, térdre borult öltözője előtt és az egész zenekar jeles társulat füle hallatára deklamált ő nagyságáról egy hymnuszt: — A nyékfalvi müértő közvélemény szerény tolmácsolója térdre borulva hódol meg az ön csoda- varázsu művészete előtt. Mint a fényes meteor a borús égről, úgy repült ön ide közzénk, hogy a művészet iránti lelkesedés lángját gyújtsa föl a nyékfalvi müértő publikum körében. Rózsa Lilla, mint ez már jól nevelt naiváktól várható, könnyekig meghatva hallgatta a frázisokat, áradozó orácziót és bámulatos egyszerűséggel, szűzi szemérmetésséggel csak ennyit válaszolt': — De szépen kérem, hiszen ön nagyon bókol, köszönöm. A nyékfalvi ifjúság egy heti szereplése után, — elveszítette a fejét. Felváltva virrasztottunk és sóhajtoztunk éjszakánként Rózsa Lilla ablaka alatt. Tenyereink akkorára dagadtak a szűnni nem akaró tapstól, mint egy lovagkesztyü; homlokainkra pedig a közös szerelmi bubánattól vésztjósló aggodalmas barázdák nehezedtek. Nem volt ő nagysága kegyetlen, ' sem kőszívű, mint ezen jelenségek után az ember hinné, sőt egyformán hintette valamennyiünkre szelíd mosolyának aranysugarát. Csak tiszta volt s ártatlan, mint egy bébé imádsága. S poétánk igy definiálta angyali lényét I Az. ideálok után rajongó emberiségnek megtestesült imádsága volt ő. Ilyennek láttuk, ilyennek hittük mi fülig szerelmes nyékfalvai ifjúság Rózsa Lillát, a nyékfalvai színtársulat fenomenális tehetségű primadonnáját. * A nyékfalvai iljuság együttvéve amolyan bolygó csapatot képezett, a kik a csillagrendszerben együtt ragyognak az éltető fényű nap körül, a melytől erejöket, a létezésükhöz szükséges világot nyerik. Rózsa Lilla vendégszereplése második hetében elhatároztuk, hogy mi, forongó szivü nyékfalui ifjúság háborgó érzelmeink okszerű kezelése czéljából egy „Rózsa Lilla-klubbot“ alakítunk. Igen érdekes klubb volt mondhatom. íme röviden vázolva az alapszabály-tervezetet: A klubb czélja volt Rózsa Lilla művészi hírnevének az öt világrészben való terjesztése és dicsőítése
