Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-31 / 22. szám

4

— Elutasított kérvény. Szentpétery Sándor állásától elmozdított alsó-nyéki községi jegyző, ki ügyének rendkívüli felülvizsgálatát kérte a belügyminisztériumnál — ezen kérelmével elutasittatott.

__ Pótvásár. Kónyi község kérelmére a kereskedelmi miniszter megengedte, hogy ott a f. évi április hó 15-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett folyó évijunius hó 10-én pótvásár tartassák.

__ Uj tagok. A „Szegzárdi tisztziselői társaskör“

má

jus hó 23-án tartott választmányi ülésén rendes tagjai sorába folytatólag felvette: Kail Imre selyemtenyésztési tisztviselőt, Péczely Andor kir. törvényszéki aljegyzőt és Simon János erdészt.

— Szerenád. Borzsák Endre szegzárdi ref. lelkész, lapunk szellemes „Tövis“ írója, május hó 23-án ülte meg csendben papságának 25 éves jubileumát, mely alkalommal a szegzárdi dalárda és a ref. énekkar szerenáddal tüntette ki. A ref. énekkar egy arany csillagot is nyújtott át a dalkirálynak és a toll hivatott forgatójának, az ünnepelt kedves nejének pedig egy szép virág bokrétával kedveskedett.

— Névmagyarosítás. Katzler János mözsi néptanító, valamint Irén és Dezső nevű gyermekei vezeték nevének »Erdősi«-re kért átváltoztatását a m. kir. belügyminiszter megengedte.

— Történelmi fölolvasás a raboknak. Kálmán Károly szegzárdi tanító julius 8-án felolvasást tart a magyar történelemből a szegzárdi kér. fogházban a raboknak.

— Díszközgyűlés. A »Tamási-vidéki rk. néptanító-egyesület« múlt kedden Tamásiban hazánk ezeréves fennállásának emlékére díszközgyűlést tartott. A díszközgyűlés előtt hálaadó istentisztelet volt, majd következett az egyesület zászlójának ünnepélyes felszentelése. A díszközgyűlés programmja volt: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. „Isten áld meg a magyart“ énekelte az egyleti énekkar. 3. Magyarok ezeréves életéről, előadta Kindl Vilmos. 4. „Millennium méltatása“ előadta Kiss István. 5. Záróbeszéd, tartotta az elnök. 6. „Hazádnak rendületlenül“ énekelte az egyleti énekkar. Gyűlés után társas ebéd is volt fűszerezve szép pohárköszöntökkel.

— A választók névjegyzéke. Az országgyűlési képviselő választási jogosultsággal bírók névjegyzékét folyó hó 28-án állították össze Szegzárdon Török Béla elnöklete alatt. Ez a névjegyzék 1897-ik évre lesz érvényes.

— Hazafias iskolaszékek. A kakasdi és a küm- lődi róm. kath. iskolaszékek elhatározták egyhangú lelkesedéssel, hogy jövőben csakis magyarul tanítanak az iskolában. A két hazafias iskolaszék példáját követésre ajánljuk azoknak az iskolaszékeknek, a hol még mindig német a tanyelv.

— Vasútépítés. A szegzárdi-bátaszéki vasút építését múlt csötörtökön kezdették meg s igy tehát még a nyár folyamán elkészül a vasút, mely hova tovább sürgetni fogja a Dunának Bátaszék és Baja között való áthidalását, hogy egyenes összeköttetésünk legyen az Alfölddel és Fiumével.

— Évzáró iskolai vizsgálatok. A szegzárdi rk. népiskolában az évzáró vizsgálatokat junius hó 15-én kezdik meg, a Májier-Arlow Mária-féle magán iskolában pedig junius 19—20-án tarlják meg a vizsgálatokat. A vizsgálatok nyilvánosak, azért már most felhívjuk az érdekelt szülőket és tanügybarátokat azok meghallgatására, hogy meggyőződést szerezzenek a tanulók előmeneteléről.

— Elhalasztott dalestély. A rossz idő a pünkösdi ünnepek alatt sok kirándulást és mulatságot hiúsított még, a minek főleg a vendéglősök látták a kárát, kik már előre számítottak egy kis jövedelemre, így a szegzárdi polgári olvasókör kertjében sem tarthatta meg pünkösd másnapján a szegzárdi dalárda a tervezett dalestélyt, melyet kedvező időben ma fognak megtartani. Ha az idő kedvez, úgy bizonyára megnépesül a kör udvara, mert nemcsak a dalban gyönyörködhetnek, hanem az arany fiatalság vidámitó zene mellett tánczolhat is igaz fesztelenséggel.

— A tűzoltók tolólétrája. A szegzárdi tűzoltó-egylet, mint tudva van, 800 frton beszerezte a nagy tolólétrát is, hogy a magasabb épületeket tűzveszély alkalmával ennek segélyével könnyebben megmenthesse.

A két emeletes fogház égés alkalmával nagy hasznát is vették tűzoltóink a tolólétrának, melyet azonban eddig kénytelenek voltak alkalmas félszer hiányában a szűk tűzoltói szertárban tartani, s igy történhetett meg, hogy a legutóbbi tűzesetkor hosszabb időbe került, mig kivonszolhatták a szertárból. Ez az eset tudomására jutott a főszolgabírónak, a kinek rendeletére most a városháza udvarában alkalmas félszert készítenek a tolólétra elhelyezésére.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (22. sz.)

— Halálozások. Hosszú szenvedéstől váltotta meg a halál Horváth Pál m. kir. nyugalmazott szegzárdi adóellenőrt, ki május hó 25-én hunyt el életének 47-ik évében. A boldogult földimaradványait múlt szerdán heláezték örök nyugalomra a szegzárdi alsó-sirkeetben általános részvét mellett. A sokat szenvedett nemes szivü férfiút özvegye és három kiskorú gyermeke gyászolja. Áldás emlékére! — Lengyel Pál szegzárdi nyomdatulajdonos I r é n k e nevű kis leánys életének második havában múlt pénteken meghalt. A kis angyal temetése tegnap délután 4 órakor ment végbe.

— Névmagyarosítás. Fink Ádám dőri-patlani illetőségű pécsi lakos, valamint Gábor nagykorú, János és Tamás kiskorú gyermekei vezetéknevüket, belügyminiszteri engedélylyel, „Vig“-re magyarosították.

— Posta- és távirda gyakornoki állások.*A kereskedelemügyi miniszter 108 posta- és távirdagya- kornoki állásra hirdet pályázatot. Érettségi bizonyítvány, betöltött 18 éves életkor megkivántatik. Kérvények a pécsi posta- és távirdaigazgatóságnál is benyújthatók julius hó 31-ig. A felvettek mindjárt 1 frt napidijat kapnak, az előirt szakvizsgák letétele és kellő gyakorlati idő után pedig segédtisztekké neveztetnek ki.

— Estély. A szegzárdi tisztviselői társaskör 0 felségeik koronázási évfordulójuk és az ezen alkalomra a székes-fővárosban rendezendő ünnepségek alkalmából julius hó 6-án saját helyiségében vacsorával egybekötött tánczestélyt rendez, melyen az egyesület tagjai családjaikkal fognak többnyire megjelenni.

— Tanítói gyűlés. A »Szegzárd-vidéki róm. kath, néptanító-egyesület« május hó 28-án Faddon Zányi György elnöklete alatt népes választmányi ülést tartott. Az ülés megnyitása után Fájth Lajos választmányi tag a Mikő-féle alapról tett jelentést, mely szerint az általa irt életrajzokból és kegyes adományokból bold. Mikó György volt elnök síremlékére 195 frt 70 kr. folyt be. A választmány a jelentést örvendetes tudomásul véve, a kegyeletes czélra saját pénztárából 50 frtot szavazott meg és elhatározta, hogy a boldogultnak síremléket állít s azt halálának évforduló napján, f. é. julius 22-én leplezi le ünnepélyesen. A leplezés előtt gyászmise lesz az újvárosi templomban, honnan az egyesület testületileg kivonul a sirkertbe s itt elénekli a liberát, a gyászbeszédet pedig Zányi György elnök fogja tartani, utána a szegzárdi dalárda gyászdalokat ad elő. A sírkő megrendelésével Fájth Lajost bízták meg. Az egyesület díszközgyűlését ugyancsak ezen a napon tai’tja meg Szegzárdon a városháza nagytermében, melynek programmja a következő: í . Veni Sancte. 2. Hymnus.

3. Elnöki megnyitó beszéd. 4. Felolvasás a magyar | nemzet történetéből és az ezeréves Magyarország fennállásának méltatása I előadó: Horváth Ignácz szegzárdi tanító. 5. Id. Rótt József kömlődi kántor- tanitó által szerkesztett Hymnusz eléneklése. 6. Költemény szavalás Kálmán Károly szegzárdi tanító által. 7. A történelmi műre az egylet által kitűzött 20 koronás arany pályadij kiadása Kálmán Károly tanítónak, kinek a választmány azt egyhangúlag odaítélte.

8. Szózat. A díszközgyűlés rendezésével Fájth Lajos, Várkonyi Sándor és Horváth Ignácz bizottak meg. Több apróbb ügy elintézése után az ülés .véget ért az elnök viharos éltetésével, ki az egész választmányt vendégszerető asztalánál lukullusi ebéddel vendégelte meg. Ebéd alatt a lelkes és hazafias érzésektől emelkedett felköszöntők sorát Péchy József tolnai prépost-plébános kezdette meg, éltetve az egyesület szeretve tisztelt elnökét, Zányi Györgyöt. Utána még beszéltek: Zányi György, Anderle József, Várkonyi Sándor, Kálmán Károly, Perler Mátyás és Horváth Ignácz.

— A dombóvári róm. kath. népiskola ma tartja meg Magyarország ezredéves ünnepélyét. A délelőtti ünnepély kezdete reggeli 8 órakor lesz. Délután 3 órakor kirándulás a »Sziget erdőcské«-be, hol a gyermekek számára hasznos és szórakoztató mulatságokat rendeznek. Alkonyaikor fáklyászene fejezi be az ünnepséget.

— Halálozás. Lesújtó csapás érte Top pl er Jó. zsef szegzárdi selyemtenyésztési tisztviselőt, kinek fiatal felesége május hó 24-én hosszas szenvedés után meghalt. Haláláról a következő jelentést adták ki: „Alulírottak mély szomorúsággal tudatják, hogy a hű és gondos feleség, a legjobb anya, szerető leány és jó nővér Toppler Józsefné szül. Jagicza Ida folyó évi május hó 24-én hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemei folyó hó 25-én délután 5 órakor fognak a halottas házban (Orvos-utcza, Szilvek-féle ház) beszenteltetni és az alsóvárosi temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 26-án reggel 8 órakor fog a belvárosi templomban az Egek Urá1896. május 31.

nak bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1896. május hó 24- én. Áldás és béke a megboldogult hamvai felett! Toppler József, férje. Irmus és Pisti gyermekei. Özv. Jagicza Károlyné, édesanya. Jagicza Bóza, főn, Tomka Sándorné. Jagicza Erzsiké, nővérei.“

— Alapkő-letétel. Lélekemelő ünnepélyességgel ment végbe folyó hó 26-án a szegzárdi izr. hitközség már épülő félben levő templomának alapkőletétele. A hitközség minden tagja, sőt az iskola növendékei ig ünnepi díszben vonultak ki az építkezés helyére hogy e nap emléke zsenge szivükbe vésődvén, korán tanulják meg, miként kell a vallás szent ügyét önzetlenül, sőt nagy áldozatkészséggel híven ápolni, Mert a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok között ily nagy mü létesítése a hitközség anyagi erejét tu- lon-tulveszi igénybe és csak Leopold Sándor hitközségi elnök lankadatlan buzgalma és áldozatkészsége ki egymaga 25 ezer téglával járult az építkezéshez, támogatva egy a hitközség vallásos és kulturális intézményeinek fejlesztésén odaadással közreműködő képviselőtestület által, vitték a már évtizedek óta közóhajt képező ügyet sikeres megoldás elé. A Lin- hardt Ignácz kántor vezetése alatt előadott gyönyörű karének után Leopold Sándor hitk. elnök következő mély vallásos érzülettől áthatott szép beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Főtisztelendő rabbi ur! Szeretett hitrokonaim! Midőn Jákob ősatyánk vándorútra ment, — igy olvassuk a sz. Írásban — „Vájifgá bámmokóm.“ Ráakadt egy bizonyos helyre, hol éjszakára lepihent. Álmában a földre támasztott létrát látott, melynek csúcsa az égig ért, Isten küldöttjei föl és alá szállának azon, a legtetején pedig Isten maga állott. Felébred; elmélkedik: vájjon mit jelent ez állom ? Aztán igy szól „Én zeh ki im bész elóhim vezeh sáár hássomájim“ — A földet az éggel összekötő létra, mit álmomban láttam, nem jelent mást, mint Isten házát! Ez az ég kapuja. A por szülöttje itt emelkedhetik az ég felé. És vette a követ, mely álma idején feje vánkosául szolgáit és letette emlékkőnek mondván: „lm jihje elóhim imodi“ ha Isten megsegít „venoszán li lechem leechól üveged lilbos“ Ha csak a betevő falatot adja is és a legszükségesb ruhát „Vehoven hazosz óser számti macévo jihje bész elóhim“ és ezen kő, melyet emlékkővé tettem, Isten háza lészen. Ugyan igy szólunk mi is. Leteszszük e követ Isten segedelmével; ha szorultak is anyagi viszonyaink, imaház lészen e helyen. Hálásan elismerjük : „Ád hénoh azoronu hassém. “ — Hatalmas Isten, te segítettél bennünket idáig! Részemről á haldokló Jákobbal hozzáteszem : „Lijsuoszcho kivviszi hássem.“ A te segítségedben bízom oh örökkévaló ! És most Főtisztelendő rabbi ur, az építő bizottság és az egész hitközség nevében felkérem avassa fel e követ emlékkővé, tegye le ezen Istennek szentelendő helyre, a melyről — mint meg vagyok győződve — hirdetni fogja az igazi vallásosságot; hirdetni fogja: Hazádnak rendületlenül légy hive . . . Miután a templomi kar a „Szózat“-ot elénekelte, dr. Ungar Simon rabbi hatásos szónoklattal ecsetelte ezen messze jövőbe kiható nagy momentumot. Nagyszabású beszédéből adjuk a következőket: Igaz, hogy mint az irás mondja: „Ál jiszhállél chógér kimeféttáách“ ne akkor dicsekedjék a harczos, a midőn derekára köti a kardot, hanem akkor, a midőn győztesen visszatérve a küzdtérről, azt magáról leoldozza, hogy nem dicsérhetjük szerencsésnek a napot, míg el nem múlt annak esthajnala; igaz, hogy a munkának megkezdése még nem ad [a halandónak jogot arra, hogy előre örvendjen annak befejezésén, de a jelen esetben maga a nemes műnek megkezdése egy bevégzett tett, magasztos, lélekemelő, az önök eszményi gondolkodásáról és önzetlen áldozatkészségéről tanúskodó szent cselekedet. Miután a hitközség mostoha viszonyait ecsetelte, melyekkel küzdve a templomépités foganatosíttatott, folytatta ekképen: Földi anyagból való s igy mulékony & kő, melyet e ház alapjául mi emberek letehetünk. Évtizedekig, talán századokig fennálhat az, mit emberi kéz emel, de az, hogy Önök az én csekélységemet tüntették ki azon megtisztelő megbízással, hogy ez alapkövet letegyem, ékesszólóan fejezi ki azt, hogy ez építendő háznak más — kemény ércznél maradandóbb — alapja van : a szent hit, a melynek szerény szolgája vagyok; az isteni ige, melyet hirdetnek ajkaim ; a hazaszeretet magasztos érzelme, melyet hallgatóim leikébe oltani egyik szent kötelességem, ezek az emolendő istenházának szilárd alapkövei, hatalmas alaposzlopai. A te segitségedért esedezünk menyei Atyánk, mert hisz tudjuk: „lm hassém ló jivne bájisz sov omlu bónov bó“ ha Isten nem építi a házat, hiába fáradoznak építői vele. Oh add áldásodat e megkezdett munkára, áld meg azokat, kik áldozatkész- ségükkal avagy önzetlen fáradozással mozdítják elő a szent mü létesítését, hogy majdan, ha felépül e ház, melyet a te szent neved dicsőítésére emelünk, hozzád fohászkodhassunk benne s hangozzék a te igéd, a szeretet és vallásosság szava, hangozzék benne a buzgó ima: Isten áld meg a királyt, Isten áld meg a hazát, Isten áld meg a magyart. A „Hymnus“ eléneklése után az alapkő letétetvén az első kalapácsütést a rabbi tette, utána a hitk, elnök, majd az építő bizottság, a képviselő testület tagjai és a hitk. vénei tették meg a szokásos három ütést, mire az ünnepély véget ért.

— Iskolai vizsgálat Faddon. A faddi róm. kath. elemi népiskola összes osztályaiban múlt kedden és szerdán tartották meg Zányi György plébános elnöklete alatt az évzáró viszgálatokot, melyek általánosan jól sikerültek..