Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-17 / 20. szám
10 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.) sai; kik iránt legnagyobb a gyanú, vád alá helyeztettek. — Tolnán a katonai gyakorlatoknál egy Stan- csics nevű ulanus káplár oly szerencsétlenül esett le a lóról, hogy egész testét össze-vissza törte. Életben maradásához kevés a remény. __ Tüzeset Faddon. A faddi tűzoltókról, kik pár év óta legfeljebb szalma tüzek eloltásában mutathatták be gyakorlati képességüket, s újabb tökélyesbülé- sét, ugylátszik gondoskodott a sors, hogy necsak afféle szalma-lángok oltásában, hanem oly munka végzésében is bemutathassák szakavatottsagukat a nagy közönségnek, a mely erejöket kemény tüzpróbára teszí. Ez a mennyire tőlük telhetett, sikerült is. Ugyanis 1 hó 12-én hajnali félhárom órakor éjjel őrök lövöldözése, majd a harangok kongatása verte föl községünk alvó lakóit. Tűz van! Kiálltása hallatszott mindenfelől. Nyomban tűzoltóink is alármát fújtak, de mire a tűz színhelyére érkeztek, már 4 ház lángban állott. A tűz a Burgundia-utczában volt, hol községünk legszegényebb munkás népe lakik és a hol inkább házacskákról, mint házakról lehet beszélni. Tűzoltóink tehát — a még éjjeli időben — daczára, hogy kissé elkésve érkeztek, derék munkát végeztek, midőn az oly szűk utczában, sűrűn egymás mellé épített nádas házak között a tűz tovább terjedését megakadályozhatták és másfél órai erős munka után a tüzet teljasen lokalizálták. Sikerűkben természetesen a lelkes közönség hozzájárulásának és az uralkodott szélcsendnek szintén nagy részük van. A leégett 1 ház közül kettő nem volt biztosítva és igy ezek tulajdonosai, hacsak könyör adományból nem, különben nem képesek viskóikat újból tető alá hozni. A tűz keletkezésének oka eddig ismeretlen. — A mulató Budapest szerkesztette Lenkei Henrik, főmunkatárs volt Velszi Bárd. Illusztrálták: Márk Lajos, Basch Árpád, Nagy Sándor, Grünwald Gy. Imre, L. Hofmann Ilona, Józsa Károly. Gazdag tartalmú, színes, eleven, változatos, mulattató, tanulságos könyvet. Nem is lehet másként, hisz az egész magyar literatura legjobbjai írták össze. Nem valami kalandszerü száraz útbaigazító ez, aminő gombamódra bujkál elő most az ezerféle vállalkozó protek- toratura alól, bátran mondhatjuk, hogy magas irodalmi színvonalon levő tartalmas, szépen, sőt sok részben mesterien megirt belletrisztikai tanulmány ez a mi székes fővárosunkról. Több mint harmincz iró a legjavából veszi tollára Budapestet s kiki pompásan mondja el figyeléseit a maga témájáról. Végigmenve a könyv tartalmán mindjárt az első név, a melylyel találkozunk, Szomaházy Istváné. Budapesti hangulatokat ir az ő ösmert, rendkívüli köny- nyed tollával. Salamon Ödön Budapestről, mint a nyugat nagyvárosáról mond el egy tárczára való ötletes dolgot. Tóth Béla arról ir, hogy hogyan mulatott a régi Pest. Gerő Ödön Budapest mai arczulatát rajzolja meg nagyon szellemes formában. Dénes József a múzeumokat és könyvtárakat, Prém József a képtárakat ös- merteti, Seres Gyula a művészekről, Stojanovits Jenő a mai zenéről, Adorján Sándor a bálokról, Sebők Zsigmond az asztaltársaságokról, Barna Izidor a bo- hémiái'ól, Bársony István a czigányokról, Heltai Jenő a budapesti lóversenyekről, Velszi Bárd a kártyajátékokról és a különféle sportokról, Herczeg Ferenez a zsúrokról, Ignotus az állatkertről, Rákosi Viktor a kiránduló helyekről, Ágai Adolf á fürdőkről, Kadosa Marcel a kávéházakról, Gelléri Miksa a kiállításról, Decsó Emil az orfeumokról, Lenkei Henrik Budapest mai irodalmáról írtak a könyvbe pompás, szellemes és ötletekben gazdag czikkeket Lenkei Henrik és Velszi Bárd sok találékonyságról és jó ízlésről tettek tanúságot, hogy a könyvet megszerkesztették. Egy példány ára 3 korona. Kapható minden könyv- kereskedésben. — A pilisi pénzhamisitó. A múlt hét elején kezdette meg a budapesti törvényszék a több megyénk- belit is „kétes“ dicsőséggel érintő, pénzhamisitási monstre-pört. A bankócsinálással vádolt 38 egyén között ott figurái Szőke Pál, alsó-pilisi jómódú föld- mivesgazda is. Kihallgátása, mely a fővárosi lapokban olvasható volt, érdekes s jellemző voltánál fogva megérdemli, hogy a mi lapunkban is megörökittessék. Lenk Gyula eínök-kérdéseire Szőke Pál uram megvalja, hogy a hamis bankókból szeretett volna „egy kicsit“ meggazdagodni. — Elnök: Hát nincs magának vagyona | .— De véna egy kis földecském. — Mennyi az ? — Vagy kétszáz holdacska csak, de az aztán jó. (Derültség.) PAKS-CSÁMPAI HEGYKÖZSÉG SZERVEZETE ÉS RENDSZABÁLYAI. í. FEJEZET. A hegyközség szervezete. 1 §• A hegyközség kötelékébe tartoznak a következő birtokok és birtokosok; A szőlőbirtokos neve Lakhelye A birtok kát. helyi száma Birtok térnagysága 1600 □-ölével hold Qöl Boczang Konrád Magyari 396/j — 500 Szeniczey Ákos Paks 390/3 4 1100 Freund Ármin Paks 393/í 6 400 és a többi. 2. §. A hegyközség czélja. A hegyközség czélja az 1894. évi XII. t. ez. 64. §-ában körülirt kötelezettségek teljesítése ; a hegyközség területéhez tartozó szőlőket fenyegető szőlőbetegségek és egyéb veszélyeknek közös összemüködés által leendő sikeresebb elhárítása az okszerű szőlőművelés és a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében szükséges teendők ellátása. E végből 1- ör. A hegyközség egész területén gyakorolja és ellenőrzi a hegyrendészetet az ezen rendtartásban körülirt szervezete és a hegyőrök által. 2- or. A szőlő penész (peronospora viti- cola) elleni védekezést intézi és egyéb netán észlelendő szőlőbetegségek fellépése esetén a gyors védekezést a tudomány és tapasztalat útmutatásához képest előmozdítja. 3- or. A csámpai hegyközség sajátlagos viszonyainál fogva az annak kötelékébe tartozó szőlőket évenkint fenyegető tavaszi fagykárok elleni együttes védekezést, mint ezen szőlőbirtokok fenntartásának és felvirágoztatásának egyik legnélkülözhetetlenebb feltételét alkalmazza és a védekezés módját a szerzett helyi tapasztalatok alapul vétele mellett meghatározza. 3. §. A hegyközség ügyeit intézik: 1. a közgyűlés, 2. a választmány, 3. a hegybíró vagy helyettese. II. FEJEZET. Közgyűlés. 4. §. A hegyközségi közgyűlés tagjai az 1-ső §-ban körülirt ingatlanok mindenkori tulajdonosai. A szavazati jogot minden önnálló birtokos személyesen vagy meghatalmazottja által kiskorúak, vagy gondnokság alatt állók törvényes képviselőjük által, jogi személyek pedig azok meghatalmazottjai által gyakorolják. A férj nejét azonban különös meghatalmazás nélkül is képviselni mindenkor jogosítva van. 5. §. Rendes közgyűlés évenkint egyszer és pedig február hó második felében tartatik. Rendkívüli közgyűlés öt tag kivánatára vagy a választmány határozatából az elnök által bármikor összehívandó. A közgyűlés határnapja előtt 8 nappal hivandó össze és a tárgysorozat a tagokkal a meghívással egyidejűleg közlendő. a. d A közgyűlés elnöke, a hegybíró vagy ennek helyettese. 7. §. A közgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A hegyközségi tagoknak a hegyközség kötelékéből való kibocsátása, uj tagok felvétele és a feloszlás tekintetében azonban az 1894. évi XII. t.-cz. 66, 71 és 73. §§-ainak határozmányai irányadók. Nyolczszáz négyszögöl, vagy ennél csekélyebb terület birtokosa egy szavazattal, a nyolczszáz négyszögölnél nagyobb terület birtokosa pedig annyi szavazattal bir, a hányszor nyolczszáz négyszögöl területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak 1 hatod részénél több szavazatot azonban saját nevében senki sem gyakorolhat. 8. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: 1. A választmány tagjainak, hegybírónak és a helyettes hegybírónak választása. 2. Az évi költségelőrányzat megállapítása. 3. Az előző évi számadások felülvizsgálása és jóváhagyása. 4. A kötelesség ellenesen működő választmányi tag és hegybíró elmozdítása. 5. A választmány intézkedései elleni felszólamlások elbírálása. 6. Az okszerű szőlőművelés és a szőlők jövedelmezőségének fokozása érdekében kívánatos mindazon teendők megállapítása, mélyeket az 1894. évi XII. t. ez. a hegyközségek jog- és hatáskörébe utal. 7. Uj hegyközségi tagok felvétele, vagy tagoknak a hegyközség kötelékéből való kibocsátása. 8. A hegyközség feloszlásának kimondása. 9. §. A hegyközség rendes kiadásai: 1. A hegybíró tisztelet dija, 2. Hegy őrök fizetése, 3. A gyűlések összehívása és egyébb Írásos teendők által felmerülhető kisebb kiadások. A hegyközségen átvonuló állami műutból kiágazó dűlő utak jó karban tartásának költségeit az azon utakat használó birtokosok érdekeltségük arányában viselik. , 10. §. Az évi költség előirányzat évenként a február hó második felében tartandó rendes közgyűlésen állapittatik meg; ugyan azon közgyűlésen vizsgáltatnak meg az előző év számadásai is. M A hegyközségi közgyűlés jegyzőkönyvét a választmány egy tagja vagy egyik erre felkért hegyközségi birtokostárs \ vezeti, és a közgyűlés elnöke és a mindenkori jegyzőkönyvvezető írják alá. A jegyzőkönyv hitelesítését a közgyűlésnek a gyűlés megkezdésekor erre megválasztott és a gyűlés egész folyama alatt jelenlevő két tagja ! eszközli. III. FEJEZET. Választmány. 12. §. A hegyközségi választmány áll: 1. A hegybíróból és helyettes hegybíróból, mint elnökből. 2. Tizenkét választmányi tagból. A hegybíró, helyettes hegybíró és a választmány tagjai a közgyűlés által három évre választatnak. 13. §. Választmányi gyűlések évnegyedenként legalább egyszer, különben pedig annyiszor tartandók, a hányszor azt a felmerülő teendők ellátása megkívánja. Négy választmányi tag kivánatára az elnök a választmányi gyűlést egybe hívni köteles. (Folyt, köv.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Levelezőink pontosságát köszönjük, hogy többek tudósítása lapunkból kimaradt, az abból származott, bogy az előbb érkezetteket használtuk fel, míg a később beküldőiteket mellőznünk kellett. N. NI. Budapest. Sorát ejtjük; csak tessék türelemmel lenni. „Politikus.“ Nem közölhető, habár önnel együtt is érzünk, mert sok benne a félreismerhetetlen politikai czél. S. Bonyhád. A tudósítás elmaradt. H. Ja B. Budapest. Bérmentetlen küldeményeit ezentúl nem vesszük át. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. 1896. május 17.
