Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-05-17 / 20. szám

1896. május 17.

5

tanuló között volt elosztva és mindenik kivétel nélkül nagyon szépen szavalt, de különösen kitűntek: Silbermann Ignátz, Kohn Dezső, Grün Simon, Kerpl Hani, Ungár Katicza, Schwartz Frida, Freund Irén és Engel Margit. Polacsek Samu igazgató tanító néhány alkalmi szóval kezdedte meg lendületes hangon történeti előadását, a hazaszeretetre munkásságra buzdítva. Blumberger Gizella tanító k. a. nagyon szép lelkes szavakkal emlékezett meg a kiválóbb történeti alakokról, különösen a hősnőkről és dicsőén méltatta, a kik a hazáért véröket ontották, szintúgy az irodalom és miveltség úttörőit. Freund Mór iskolaszéki elnök megnyitó és záró beszédében kiemeli: az ifjúság a nemzet reménye és támasza, tehát véssék szivükbe e magasztos, ritka szép nemzeti ünnepet, erősödjenek a mivelődésben, a jó magaviseletben lelkesedjenek és szesessék a hazát. A „Szózat“ eléneklé- sével az ünnep 11 óra felé véget ért.

Vasárnap f. hó 10-én délelőtt 9 órakor ünnepélyes istentisztelet tartatott a paksi aut. orth. izr. templomban, mely ez alkalomra szépen volt feldíszítve és kivilágítva. Főtiszt. Sofer Susman főrabbi alkalmi beszédéből a következők kiemelendők: „Ez azon nap, a melyen vigadjunk, örvendjünk, mert ezer év még a nemzetek életében is nagy idő, különösen oly dicsőséges múlttal.“ „Sokat szenvedtem ifjúkorom óta mondhatja Hungária“ Szeretett hazánkon megvalósult bölcs Salamon szava: „Az erény nagygyá teszi a nemzetet“, mert a magyar vitézsége, haza szeretete, oroszlán bátorsága és nagylelkűsége majdnem páratlan. A magyar jelszava: „Béke, béke a Kárpát bérczétől az Adriáig. A magyar nemes szivében a gyűlölet, az antisemitismus nem kap termékeny talajra sem a jelenben, sem a múltban. „Kegyesség, igazság övezi a királyt.“ „Üdv néked hazánk, a melynek királya bölcs, kegyes és szabadelvű.“

Ajtatos imával végezé az ősz főrabbi lelkes beszédét, imádkozett a hazáért, királyért, az ország nagyjaiért, az állam, megye és város intézőiért, elöljáróiért, a különböző felekezetek vezetőiért, kik a haza javán, a nép boldogságán és békéjén közreműködnek, mire az egybegyült hívek lelkesedéssel „Amen“-t mondottak. P. S.

Mözs, 1896. májuá 13.

Miután a millenniumi fák már előzőleg az országos ünnepségek megnyitása napján, május 2-án a plébános és a tanítók vezetése alatt a plébánia-kertben, a községház és az iskola udvarán kellő ünne- délyességgel elültettettek, a mözsi r. k. népiskola gyermekserege múlt vasárnap a következő programm szerint ülte meg a honfoglalás ezredéves ünnepét:

1. Délutáni isteni tisztelet után a tanulók a templomból nemzeti zászló elül vitel o mellett s nemzeti zászlócskákkal kezükben zeneszóval az is iskolaház előtti térre vonultak fel. 2. Az iskolaigazgató-plébános megnyitó beszéde. 3. Magyarország történetének rövid vázlata. Felolvassa magyarul Katzler János, kántor; németül Yogi István segédtanító. 4. Szózat. Énekelték az iskolás gyermekek. 5. A Szózatot szavalva tolytatta Pápay Ödön, polg. isk. magántanuló. 6. Mein Vaterland. Szavalta: Méhn János, IV. oszt. népisk. tanuló. 7. Himnusz. Előadta: Gallay Ilona, IV. oszt. tanuló. 8. Schlachtgesang. Előadta: Hamburger Márton, ismétlő iskolás. 9. Kölcsey Himnusza. Éuekelték az iskolás gyermekek. 10. Hanzi János, ismétlő iskolás záró szava társaihoz. 11. Fogadalmi ima. A plébános után mondták az iskolás gyermekek. 12. Az iskola-igazgató záró beszéde. 13. A gyermekek majáliss a szabadban. Dalok, játékok, testgyakorlatok a tanítók vezetése alatt. 14. Esti 8 órakor a tanulók közösen imádkozták az Urangyalát, és szüleikkel hazatértek. Hogy a műsorba egy német felolvasás és két német szavalmány is felvételt nyert: azt megölt olttá teszi az a körülmény, mely szerint a nagy számban jelenvolt németajkú szülők, kivált az anyák közül sokan ma meg — sajnos — csak igen fogyatékosán beszélik a hazai nyelvet. Tótul azonban egy hang sem volt: örvendetes bizonyságául a mözsi tótok dicséretreméltó hazafiasságának!

Tamási, 1896. május 13-án.

Folyó hó 9-én már a korai hajnali órákban, mozsárlövések hirdették, hogy nagy ünnepre virradtunk és hála ünnepje leszen minden magyarnak.

Községünk is diszöltönyt vevén magára, feléke- sité magát nemzeti lobógókkal, hogy ezzel is hirdesse az ünnep jelentőségét. Összesen mintegy 200 nemzeti lobogó diszlett községünk köz- és magán épületein.

Az ünnepélyek lefolyásáról a következőkben referálok:

A róm. kath. iskola ünnepe 9-én d. e. 10 órakor kezdődött az iskolaszéki elnök ft. Németh Fe- rencz esperes plébános megnyitó beszédével (melyet mondhatom igen okosan tett volna, mert véghetetlen ellentétben áll a millenniumi örömünnep fenségével, felekezeti gyülölséget szítani hívei közt s a másként gondolkozókat fekélyeknek és himlősöknek nevezni) a róm. kath. iskola növendékei, hazafias szavakban ecsetelték Magyarország történelmének vonatkozó részleteit s mondották el — elég csinosan — hazafias alkalmi költeményeiket; a nagyszámú közönség úgy növendékek, mint tanítóik szorgalma iránt méltó elismerését fejezvén ki, az ünnepély fél 12 órakor véget ért.

Délután az iskolai növendékek erdei mulatsága volt, az egész intelligentia részvétele mellett; este pedig oly elegáns kivilágítás, a minőt — különösen falu helyen — nem igen láthatni.

Középületeink, úgy magánépületeink közül számosán igen fényesen volt kivilágítva, de a kivilágítás koronája mégis az izraelita imaház volt, mondhatom, hogy ez oly impozáns volt, itt annyi fény és pompa volf kifejtve, hogy bátran beillatt volna a főváros közepébe.

10-én vasárnap 4 ünnepély is volt, d. e. 10 órakor hálaadó isteni tisztelet a róm. kath. templomban; d. u. 2 órakor iskolai ünnepély az izraelita iskolában ; 3 órakor hála isteni tisztelet az izraelita imaházban és végre d. u. 5 órakor díszközgyűlés és millenniumi emlékünnep a polg. társaskörben.

A vasárnapi ünnepségek között különösen kiemelendő az izraelitáknak úgy az iskolában, valamint az imaházban lefolyt ünnepélyei.

Az iskolai ünnepélyt d. u. 2 órakor — miután dr. Gottlieb Salamon iskolaszéki elnök az ünnepély elöl megszökött — Szánti Sámuel tanító nyitotta meg, lelkes szavakban vázolván a magyarok történetét s ebből kimutatta, hogy a zsidók mindig jó magyarok és hazafiak voltak. Eiután következett a növendékek szavalata, még pedig oly szabatosságai, hogy a szó teljes értelmében elragadták a közönséget.

Megjegyzem, hogy az iskolai ünnepélyen a zsidó leánykák nagyobb része magyar ruhában jelent meg.

Az iskolai ünnep befezte után a közönség az átellenben levő izraelita imaházba vonult, a hol Le- bovics József mágocsi rabbi tartotta az ünnepi beszédet, még pedig oly hévvel, hűen és kimagaslóan ecsetelte ünnepélyünk jelentőségét, — oly gyönyörű — hasonlatokban gazdag, classicus és hazafias beszédet mondott s ez által ünnepélyünket oly magas nívóra emelte, hogy az izraelita hálaadó isteni tisztelet méltán nevezhető az összes ünnepélyek fénypontjának.

Az izraelita imaházból a közönség nagyrésze a polgári társaskör kerti helyiségébe vonult, hogy részt vegyen ezen szerény egyesület ünnepélyén is, a mely következő sorrendben ment végbe:

Stockinger János egyleti elnök a díszközgyűlést megnyitotta; ez után Elszaszer Gyula egyleti jegyző mondotta el megnyitó beszédet,. lelkesen ecsetelvén a nagy nap jelentőségét s végül éltette a hazát és a királyt.

Az ezután következő ünnepi sorrend a következő :

„Ezredév emlékünnepén“ alkalmi költemény szerzé és szavalta Koháry Sándor. „Emlékbeszéd“ előadta Schneider István. „Magyarok Istene“ Petőffi Sándortól, szavalta Kerék József. „Hymnus“ Vörösmarty Mihály tói, szavalta Spettl Imre. „Munka és hazaszeretet“ felolvasta Koháry Sándor. „Szózat“ Vörösmarty Mihály tói, szavalta ifj. Lagler Sándor. A közönség minden egyes működőt lelkesen megéljenzett.

10-én este 8' órakor a polgári társaskörben s az izraelita hitközség: tanácstermében is társas vacsora volt, mely széles jó kedvben a késő éjfélutáni órákig tartott.

Végül 11-én hétfőn délután 2 órakor tartatott meg a kis apróságok, az Óvodások millenniumi ünnepélye, a kicsinyek szavaltak, énekeltek, társas játékokat játszottak I végre — a mi fő — megozsonnáltak. De a jelenlevők ismételve, meggyőződtek arról, hogy óvodánk vezetése igen jó kezekben van. Igazmondó.

. • Hídja, 1896. május 14.

A millenniumi ünnep Hidja-pusztán, igen impozánsan ment végbe e hó 10-én.

Az iskolás gyermekek gyönyörű öltözetei any- nyira meglepték a néző közönséget, hogy igazán szájtatva bámult mindenki.

A gyermekeket magyar gatya, bő ujjas, ing és széles nemzeti szalag díszítette. A leányok pedig magyarosan készített fehér ruhában, derekukon széles

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.)

szalaggal, hajuk leeresztve, szalaggal befonva, mellö- kön díszjelvény nyel jelentek meg.

ő nagysága Bezerédy Pálné urhölgy ez alkalommal 20 drb. zászlót osztatott ki a gyermekek közt.

Reggel 9 órakor vonultak az iskolából a templomba. Itt ünnepélyes misét tartott Feher Márton áldozár, mise után pedig szépen ecsetelte az ünnep jelentőségét.

Ezután visszamentek a növendékek az iskolába, követve több száz ember által.

Az iskola oly szépen volt rendezve és díszítve, ami Kiss Béla István tanítónk érdeme, hogy igazán elragadó volt.

Most kezdődött a sorrend.

A tanító szép szavakkal nyitotta meg az ünnepélyt, ami könnyekig meghatotta a jelenlevőket. Ezt hazafias ének követte. Ezután Madarász Boriska lépett Magyarország térképe elé, s gyönyörű beszédet mondott, melyet a tanító ez alkalomra oly gondosan összeállított. Következtek a történeti elbeszélések és szavalmányok, melyeket szintén a fáradhatatlan szorgalmú tanító igen ügyesen és szabatosan tanított be.

Végül következett a „Te Deumu, amit a gyermekek meghatóan énekeltek.

Az ünnepélyen jelen voltak: Bezerédy Pálné ő nagysága és édes anyja Huszáráé urhölgy, Bornemisza Éva és Huszár Karolin urhölgyek. Bezerédy Pálné ő nagysága személyesen gratulált tanítónknak.

Délután 1 órakor a tanitó vezetése mellett kivonultak a gyermekek a pusztába, hazafias énekeket zengtek utj okban.

Ismét visszatértek az iskola elé, ahol kezdődött a mulatság. Ez hat pontból állt.

1. Verseny futás. 2. Verseny kődobás. 3. Verseny kalbász evés. 4. Zsákba futás. 5. Verseny lepény evés és végre 6. Labdázás.

Ezt, a már felsorolt urhölgyek szintén végig nézték, több száznál megjelent közönséggel együtt

Este 6 órakor az iskolás gyermekek a temetőbe vonultak, ahol Kiss Bála István tanitó szép beszédével — a halottakról is megemlékezve — lezárta az ünnepélyt.

Gindli-család, 1896. május 11.

A Gindli-család községben, Kistengelicz hegyen fenálló állami elemi iskolában, a helyi közönség tömeges részvétele mellett az ezredéves ünnepély szépen folyt le a magas minisztérium által kiadott programm szerint. Az iskolai hatóságot képviselték tek. Várkányi Iván gondnoksági elnök uron kívül Amon József kasznár, Apáth Alajos kasznár, Somogyi Mihály gondnoksági tag urak.

Az ünnepély fény pontja volt a Gondnokság tek. Elnökének valóban emelkedett szellemű beszéde. Az ünnepély után kirándulás volt a közeli erdőben. Ugyancsak ezen iskola növendékei április hó folyamán 3 drb. alma, 3 drb. szilva és 3 drb. Celtis fát ültettek a millenniumi év emlékére. A celtis fákra megfelelő ének és szavalmányok kíséretében: Árpád, Szent István és Ferencz József felséges neveiket adták.

Döbrököz, 1896. május 14.

Döbrököz községben is nagy lelkesedéssel ülték meg folyó hó 10-én Magyarország ezer éves fennállásának emlékét. A templomban délelőtt isten- tisztelet volt, délután pedig a községháza előtt tartottak ünnepélyt. Már két óra után a falu apraja és nagyja sietett az ünnepség színhelyére, s d. u. 3 órakor azután K um per János kántor-tanitó vezetése alatt a dalárda elénekelte „Aid meg Isten a magyar t“, utána meg Varga Lajos segédlelkész mondott gyönyörű szónoklatot a honalapitásról és nemzetünk egész történetéből. Kitűnő szónoki hévvel előadott beszédjével óriási hatást ért el, s alig ma- zadt szem szárazon. Majd több szónoklat elhangzása után egetverő éljenzés között a menet megindult és körmenetet tartottak a községben. Elől ment az elöljáróság, utánuk a tűzoltók és a polgári olvasókör tagjai haladtak a lelkes néptől kisérve. Midőn a menet a hegyaljai-térre jutott, itt megállóit és Markovi c s József tanitó beszédet intézett a néphez, a mit viharos éljenzéssel fogadtak. Az iparosok részéről Vincze Márton beszélt szépen a régi időkről, majd a menet az iskola udvarába vonult és itt S z á n t ó Mihály tűzoltó főparancsnok beszélte el nagy hatással a magyar nemzet rövid történetét, s mikor a ma- I gyár szabadságharczról szólt, egyszerre a czigány