Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-19 / 16. szám

Sírok azóta 1Tövis« 1 sok egyébb más ostobaságot, Mert ilyet kíván a müveit kor fin de siéclel

Drasztikus étellel barbárság rontani gyomrát! . .

*

Adja az ég Ura, hogy te barátom! harczi babérral, Harczi dicsőséggel menekülj a dráma csatákból Es ne emelkedjék soha kéz: megtépni babérod, Avvagy hírnevedet halvánnyá tenni törekvő Emberi rosszakarat ne lohassza a lelkesedésed! Röpködj fent, magasan, utolérhetlen ragyogással, Dráma irás zenithét hamarost csapkodja a szárnyad, Úgy örülök neki, mint kicsi gyermek az anyja tejének, Mint a virág a tavasz meleg, édes napsugarának, Mint a dalos madarak zöld lomb koszorús ligeteknek! Mint a miniszterek a bársonyszék szép örömének!

Ámde ha tán--------igy amúgy,---------valahogy —

[véle

tlen esetből

A kritkás uramék tereád is rontanak ekkép:

»Kontár vagy ! — ne izélj! — Mit akarsz a szin[padi deszkán ?! ? .. .« És te miként' magam is! lepotyogsz a fényes egekből,

S bukfenczezve gurulsz az előzetes éji homályba: Kétséget sohse láss, szomorúság messze kerüljön,

Hisz — tudod azt — »Kritikát tud mondani még

[a szamár is!«

Tóth Kálmán megirá örök éltü versiben ezt rég !..; Fogd az arany tollad s Írogass szép verseket újra,

Én mondom, hogy e Lap helyet ád a te szép eszed

[édes,

Szellem gyermekinek s jutelomkép Jármibe küldjük, Drága lapunkat amúgy pénz nélkül, hála fejében!

S minden szám mellé csatolunk egy szellemi csókot, Forró üdvözlést, köszönő szót, kézi szorítást! . . .

Ennyi varázslatnak ugy-e nem tudsz ellene állni ?! Hozzon az Ur mihamar, karomat már ime kitárom S hőn szerető keblemre ölellek szellemiképpen,

Vajha valóságban puszihatnám drága pofácskád! Szegzárd, 1896. április 16.

Borzsák Endre,

ref. lelkész.

KÜLÖNFÉLÉK.

I

— A szegzárdi főgimnázium épitése. A szeg- zárdi képviselő testület a napokban köti meg az építész vállalkozóval a főgimnáziumra vonatkozó építési szerződést, melynek értelmében az épületet 1896. évi november 1-ig tető alá kell hoznia.

— Millenniumi istentisztelet. Mint már tudva van, Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Magyarország ezer éves fennállása emlékére folyó évi május hó 18-án díszközgyűlést tart. A díszközgyűlés megnyitása után d. e. 10 órakor isteni tisztelet lesz a a belvárosi r. k. templomban, melyen a megyebizottsági tagok testületileg fognak gróf Széchenyi Sándor főispán a valóságos belső titkos tanácsas vezetése alatt megjelenni. Mint halljuk, a vármegyei tisztviselők és a törvényhatósági bizottság tagjainak nagy része ez alkalomra disz magyart ölt fel.

— Iskolai Ünnepély. A szegzárdi polgári fiú- és leányiskolában május 9-én, a szegzárdi bel- és újvárosi rk. népiskolákban pedig május 17-én tartanak iskolai ünnepélyt az ezredéves Mügyarország emlékére.

— Ki lesz a pécsi püspök? A pécsiek egyik orgánuma, a „P. N.“ múlt heti egyik számában bőven foglalkozik a lap élén a fenti kérdéssel és a pécsiek nevében kijelenti, hogy az ő óhajuk az volna, hogy a mostani püspökhelyettessel, Froll Ferenczczel töltetnék be a pécsi püspöki szék.

— Tárgyalás. A szegzárdi italmérők 1896. évi italmérési illetékének tárgyalása múlt pénteken ment végbe a község házánál, melyen a kincstár részéről előadóként Lantos Ferencz p. ü. fogalmazó szerepelt.

— Kinevezések. A törvényhatóságnál megüresedett lovasküldönczi állásra Steiner István, szegzárdi illetőségű budapesti lakos, a dunaföldvári járási főszolgabírói hivatalnál üresedésben álló hivatalszolgai állásra pedig Strényer János utkaparó, szegzárdi lakos neveztetett ki.

— Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága Magyarország ezredéves fennállásának emlékére tisztviselőinek három évi nyugdíj beszámítását — Pest vármegye közönsége ugyancsak a fenti emlék megörökítésére tisztviselőinek két évi nyugdíj beszámítását határozta el.

— Az ó-dombovári jzr. nőegylet alapszabályait a m. kir. belügyminiszter jóváhagyta.

— Eljegyzés. IQ. Müller Ignátz szegzárdi kereskedő eljegyezte Fajszon Fischl Lujza kisasszonyt.

4 ________

— Első áldozás. A szegzárd-belvárosi rk. népiskola, a magániskola és a polgári leányiskola tanulói múlt vasárnap részesültek a belvárosi templomban az első áldozásban. A tanulókhoz Razgha Lajos segédlelkész, a hitvallás letéle után, szép beszédet intézett, mely a jelenvolt nagyszámú intelligens közönségnek is lelki épülésére szolgált. Az újvárosban szintén e napon járultak az iskolás gyermekek először a szent áldozáshoz.

— A Duna áthidalása Bátaszéknél. A Dunának Bátaszéknél leendő áthidalása tárgyában újabban többféle verzió jött forgalomba, melyekkel szemben illetékes helyről vett értesülésünk alapján kijelenthetjük, hogy a kormány a Dunának Bátasz ék és B aj a közti áthidalását tervezi és hogy a 150 milliós kölcsön felvételére vonatkozó törvényjavaslatban bátaszék-bajai összeköttetés benfoglaltatik. A javaslat már az őszszel kerül törvényhozási tárgyalás alá.

— Közgyűlés. A »Szegzárdi kér. betegsegélyző pénztár« múlt vasárnap tartotta meg Mehrwerth Ferencz elnöklete alatt évi közgyűlését, melynek első tárgya az elnöki jelentés volt. Az elnöki jelentés az egylet 1895. évi működését tüntette fel minden mozzanatában, úgy, hogy abból az egész egylet vezetését, forgalmát könnyen meg. lehet ismerni. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Bencsik Kálmán és Bartha István bízattak meg. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a múlt évi számadásokat és a mérleget, majd felolvastatott a felügyelő-bizottság jelentése és a szokásos óvás fentartása mellett a felmentvény is megadatott a tisztviselőknek. A felügyelő-bizottságba be- | választattak: Mayer János és Bencsik Kálmán kereskedők a munkaadók köréből, Fehér Gyula, Ludvig h Károly, Popper Dávid és Fischoff Kálmán pedig az alkalmazottak közül.

— Többszörös csapás. Az isteni gondviselés súlyos csapást mért özv. Orbán Józsefné szegzárdi jómódú földmivesnőre, kinek egy napon két leányát ragadott el a kérlelhetetlen halál. Múlt pénteken sür- gönyileg értesítették Budapestről, hogy a zárdában levő apácza leánya meghalt, s ugyancsak e napon szenvedett ki Szegzárdon idősebb menyecske leánya is.

— Esküvő. Csütörtökön, e hó 16-án vezette oltárhoz Pritsch Manó gy. főhadnagy Suha Stefániát a pécsi székesegyházban. Az esketést Troll Paul Ferencz nagyprépost, kápt. helynök végezte, gyönyörű beszéd kíséretében.

— A szegzárdi anyakönyvvezetöi állás. Legközelebb kiírják a szegzárdi anyakönyvvezetői helyettes állásra a pályázatot, melylyel 600 frt évi fizetés lesz egybekötve. Ez állásra eddig Bati János nyugalmazott óvó és Simon István nyug. községi jegyző reflektálnak.

—- Személyvonat. Dániel Ernő m. kir. kereskedelmi miniszter ur múlt szerdán felelt lapunk szerkesztője által, a szegzárd-sárbogárdi szárnyvasut forgalmi viszonyaira vonatkozólag, hozzá intézett ititer- pellatióra, melynek azt a részét, mely a teendő intézkedésre vonatkozik, a fővárosi lapok téves közleményeit helyreigazitva, itt ismertetjük. A miniszter ur kijelentette: hogy a reggel Szegzárdról induló és este érkező vegyesvonatokat folyó évi május 1-jétől kezdve személyvonatokká alakitatja át, úgy hogy azok menete Sárbogárdig és vissza csak két órát vesz igénybe. Indul az utas reggeli 9 órakor Szegzárdról és a gyorsvonattal érkezik Budapestre

1 óra és 4 perczkor, viszont indul Budapestről d. u.

2 óra 45 perczkor és érkezik Szegzárdi'a esti 7 órakor. Megígérte továbbá a miniszter, hogy ha a személyforgalomban torlódás mutatkoznék, külön személy- vonatok indítását is el fogja rendelni.

— A sárközi viselet a népszínházban. A budapesti népszínházban múlt pénteken adták először óriási siker mellett Verő György „Ezérév“ czimü darabját, mely 10 képből álló gyönyörű csoportban mutatja be Magyarország ezeréves történetét. A darabban szerepe van természetesen Hegyi Aranka, a budapesti közönség ezen egyik kedvesének is. Neki II. Rákőczy Ferencz fejedelem udvarában tartózkodó Czinka Pannát, kellett korhű jelmezben bemutatni s a művésznőnek s környezetének a darab előadását megelőző időben nem kis fejtörést okozott a megfelelő ruházat előállitása, mig végre valakinek, ki a mi sárközi viseletűnket ismerte az az eszméje támadt, hogy az megfelelő ruházat lenne. Rögtön írtak Ocsénybe Dömök Péterné urhölgynek, hogy küldjön fel nekik teljes díszben egy öcsényi menyecskét, hogy a ruhá- azt alkalmas voltáról meggyőződjenek, ki ezután Asztalos Erzsébet csinos fiatal asszonyt, ki még sohasem volt az ország fővárosában, útnak is indította.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (16. sz.)

A budapesti népszínházi művésznők elragadtatva állták körül a fiatal asszonyt, kinek festő ruházata teljesen megnyerte tetszésüket s röktön alkuba is bo- csájtkoztak vele, Ígérve ruházatáért négyszeres árt: 100 frtot; azonban Asztalos Erzsébet hajthatlan maradt a ruhájából való megválásba nem tudott belenyugodni. Csepreghy Ferenczné, a népszínház ezen zseniális jelmeztervezője, azután rögtön intézkedett egy megfelelő ruházatnak a helyszínén leendő beszerzésére vonatkozólag. A ruházathoz szükséges kelmét Pirni- tzer József és fiai kereskedő ezég szolgáltatta s Dömök Péterné urhölgy felügyelete alatt hat őcsényi asszonyt állított össze, oly gyorsan, hogy Hegyi Aranka művésznő már a múlt csütörtöki főpróbán a pompás őcsényi öltözetben személyesíthette Czinka Pannát. A budapesten járt őcsényi menyecske elragadtatva beszél budapesti kirándulásáról, hogy nagyon szívesen fogadták s négy napon át folyton a főváros nevezességeit mutogatták neki.

— Millenniumi fák. A paks-fadd-bogyiszlói ár- mentesitő társulat Magyarország ezeréves fennállását f. hó 8-án emlékfák ültetése által ünnepelte meg. Ez alkalommal a társulat minden egyes őrházánál 2 drb. tölgyfa lett elültetve és pedig I. Faluhelyen Jő Dömötör Károly választmányi tag és Schád Gyula társ. ellenőr, II. Gerjenben Szeniczey Ákos és Varga Mihály vál. tagok, III. Galgócznyakon Széky Géza vál. tag és Pet rich Ferencz társ. igazgató, IV. Dom- boriban Darőczy Tamás társ. elnök és fia Zoltán, Y. Doromláson Fischer János és Tóth Ödön vál. tagok, VI. Karaszifokon ifj. Eötvös Károly vál. tag és Kiss Lajos társ. pénztárnok, VII. Gógan Keserű Lajos vál. tag és Kordkovich Rezső mérnök, VIII. Dokomláson dr. Petrich Elemér és dr. Vargha József ügyvédek, mint vendégek, IX. Bartal-zsilipnél Bartal Béla cs. és kir. kamarás társ. alelnök és Pakanovits Dániel társ. főmérnök, X. Faddon Ko- leszál Ferencz és Szombathelyi Lajos vál. tagok által. A faültetést a domborii őrházban 18 teritékü kedélyes lakoma követte, a melyen a számos lelkes és hazafias tósztok sorát Darőczy Tamás társ. elnök nyitotta meg. Miután beszédében rövid visszapillantást vetett a társulat múltjára, kiemelte, hogy társulatunk egyike az ország legrébibb vizi társulatának, a mennyiben első Ízben, mint paks-dunaszentgyörgy- gerjen-fadd-dunavédgát-társulat még 1833-ban alakult meg. Poharát a várszegi és fadd-domborii félszigetek, valamint a bogyiszlói szigetnek 1894. évben történt idecsatolásával megnagyobbodott és újjáalakult társulat felvirágzására emelte, kívánván, hogy a Duna melléki társulatok egyik legnagyobbikát képező paks- fadd-bogyiszlói ármentesitő társulat, mint az ország ban eredetileg az elsők között megalakult társulatok egyike, kitűzött czéljának elérésében is mindenkor az elsők kézött lehessen. Ugyanekkor Darőczy Tamás társ. elnök indítványára a tolnai és faddi holt Duna- ágakat összekötő és Barthal Béla cs. és kir. kamarás, társ. alelnök ur birtokán keresztül vonuló csatorna társulati alelnök ur 0 Méltóságának tiszteletére és a társulat irányában szerzett érdemeinek maradandó megörökitésére „Bartal Béla csatornádnak neveztetett el. A lefolyt ünnepélyről 2 példányban jegyzőkönyv vétetett fel, melyeknek egyike az elültetett emlékfák központi törzskönyvvezetése végett a budapesti m. kir. folyammérnöki hivatalhoz küldetett be, a másik pedik a társulat irattárába helyeztetett el.

— Halálozás. A következő gyászjelentést vettük: Özv. Szendrődy Szilárdné szül. báró Wimmersperg Irma és gyermekei Gabriella, Szilárd és Magda valamint Szendrődy Károly és neje Szendrődy Luiza mint szülők, úgy Dr. Szendrődy Gábor, Szendrődy Dénes, ifj. Szendrődy Károly és Szendrődy Sarolta mint testvérek és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalommal telt szívvel tudatják a felejthetetlen férj, apa, fiú, testvér és rokonuknak Dr. Szendrődy Szilárd kir. járásbiró és megyei bizottsági tagnak élete 37-dik, boldog házasságának 10-dik évében a halotti szentségek felvétele után f. hó 16-án este 10 órakor történt gyászos elhunytét. A boldogult hült tetemei folyó évi április hó 18-án délután 3 órakor fognak a bonyhádi családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni, az engesztelő szent mise áldozat pedig ugyan e nap reggelén fél 9 órakor a Mindenhatónak bemutattatni. Bonyhád, 1896. április hó 16-án. Áldás és béke lebegjen a korán elhunyt drága halott hamvai felett!

— Megbüntetett ujoncz. Múlt pénteken kezdették meg Szegzárdon az ujonezozást, s valamint az elmúlt években, úgy most is már kora reggel hosszú kocsisorban vonultak a városba kurjongatva és da1896. április 19.