Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-24 / 12. szám

XXIII. évfolyam. ±2. szám. Szegzárd, 1895. márczius 24. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó­egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . 6 frt Félévre .....................3 „ Ne gyedévre .... I „ 50 kr. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Me gj elet: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová Hetenkint egyszer, vasárnap. V hová a lap szellemi részét illető köz­az előfizetések, hirdetések és a .fel­Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. kr. lemények intézendők. szolamlások küldendők. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . 1 frt 87 kr. 100—200 I . . . 2 | 87 | 200—300 „ ... 3 „ 87 “ minden további 100 szó 1 írttal több. Egyhangúlag. A szegzárdi községi képviselő-testület har- minczkét „igen“ szavazattal, tehát egyhangú­lag fogadta el dr. Hirling Ádám főjegyző azon előadói javaslatát, hogy miután a vallás- és közoktatásügyi kormány, méltányolva a közön­ségnek a főgimnázium létesitése érdekében tanúsított áldozatkészségét, az építési költsé­gekhez 50000 írttal hozzájárult, az épület fel­emelésére szükséges többi költségek fedezetét a város válalja magára. Hogy a nagyközönség is teljesen tisztában legyen azon mindenesetre fontos kérdéssel, hogy ezen újabban elválalt hozzájárulás Szeg­zárd lakosságára minő terhet ró, azok mennyi­ségét s mikénti előállítási módját az előadói tervezet alapján az utóbbiakban irmertetjük. Tudvalevőleg a vallás- és közoktatási miniszter ur, 1900 sz. leirata értelmében, kér a várostól alkalmas telket s a középiskolai palota építési költségeit „mintegy“ 130.000 írtban állapítván meg, követeli, hogy a bebutor- zásra szükséges és 10.000 írtra előirányzott költségeket is a város viselje; ezenkívül van a tanfelszerelési 3000 frtnyi költség, mely szinte Szegzárdot terhelné. Összesítve a kiadásokat az épületre, be­bútorozásra és felszerelésre 143.000 frtnyi tekintélyes összeg kívántatik. Minthogy azonban a város alkalmas telek­kel rendelkezik s igy annak beszerzése pénz­áldozatot nem igényel s az építési költségek­hez az állam 50.000 írttal hozzájárul, 93.000 frt volna azon összeg, melynek előteremtésé­ről a városnak gondoskodni kellene. A képviselő-testület által egyhangúlag el­fogadott tervezet, a kérdést következő módon véli megoldhatónak: 1. Egyesek és testületek által a főgimná­zium létesitése érdekében aláíratott: 37.600 frt ezen összegből számításba vesz a tervezet, mint biztosan befolyandót.... 25.000 irtot 2. Erre a czélra fordítható a polgári fiú iskola készpénz alapja, mely kitesz.................................. J 8.000 „ 3. Úgy szinte az Augusz csa­Iád által tett és készpénzben meg­levő kultur alapítvány...... 11.000 | 4. A „Szegzárd-szálló“ taka­77 o rékpénztárba helyezett jövedelmi feleslege . . ............................... 9.0 00 „ 5. A polgári iskola épületé­nek becsértéke..................... . . 30.00 0 „ Összesen 83.000 irtot E helyen megjegyezzük, hogy Szegzárd a polgári iskola épületét annak idején a fő­gimnázium czéljára felajánlván, egyúttal el- válalta, hogy a polgári leányiskola elhelyezé­séről gondoskodni fog; minthogy azonban a gimnázium külön emelendő épületben fog el­helyeztetni s a polgári iskola épülete a leány­iskola számára megmarad, annak értékét a város megtéríteni köteles. Fedezetlen volna tehát csupán 10.000 frt mely pótadó utján lenne beszerzendő. Mindezen terhek elválalása után a városi pótadó 4%-kal emelkednék. Ezenkívül van az 5000 frtos évi hozzá­járulás, mely a tervezet szerint a következő módon fedeztetnék: 1. A polgáxá iskola eddigi évi javadal­mazása megszűnvén, az a középiskola czél­jaira forditatnék, ez kitesz . . .' 812 irtot 2. A nagy vendéglő évi tiszta jövedelme .................................. 2.500 „ Összesen 3.312 „ Fedezetlen maradna tehát 1.688 frt, mely szinte pótadó utján lenne beszerzendő s mely szinte 4%-kal emelné a községi adót. De minthogy a főgimnázium teljes 8 osz­tálya csak négy év múltán, vagy is 1900-ik évben létesül, ezen újabb pótadó kivetése csak ezen évben válnék szükségessé. Az összes újabb teher, tehát mit a kép­viselő-testület ezúttal magára vállalt 4%-kos adóemelést von maga után; ezt az újabb áldozatot azonban bőven kárpótolja az anyagi haszon, mely Szegzárdra a főgimnázium léte­sítésével háramlik. Azért szivünk egész melegével üdvözöljük Szegzárd város képviselő-testületét egyhangú határozatáért! b. Tolnavármegye beosztása anya­könyvi kerületekre. Tolnayármegye 120 községe (77 nagy-község' 43 kis-község) a vármegye közigazgatási bizottsága által összesen 91 anyakönyvi kerületbe osztatott, TÁRCZA Az exp edi czióról. Küldi: Paskusz Emil. A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. Az ismeretlen világrészeket felfedező expedicziók tudvalevőleg igen különfélék, de az eredmény az egy­féle ; és pedig, mindég: nagyszerű. Az illető utazzék bár hazafiságban, vagy afrikai oroszlánokban; s ha mindjárt a magyarok eredetét oly kevéssé találja, mint a másik az oroszlánokat, azért hírneves emberré válik mindkettő. A dolog igen egyszerű. Az ember vesz egy rizsma papirost, és egy akó téntát, jegyet vált Afri­kába a Tanganyika tó partjáig és ott nem ül le hor­gászni, hanem bérel egy tisztességes néger családnál egy különbejáratu szobát ellátással igen olcsón és addig ki sem mozdul mig a papírban tart. Időközben el­küldöz egy-egy halálhírt valamely lapnak. Azután bi­zalmas néger ágensok jutányosán közvetítik azon ellent­mondó bizonyítékokat: hol, mikor és miként hány karaván találkozott a bátor utazóval stb. Ezalatt otthon elkészíti a temérdek útleírást és naplót. Elkészül, a Nilus születése fotográfiákban, megfigyelések a gyé­mántképződésről, néger nemzetgazdaságtan,, essai a rabszolgaságról, elméletek, hogy mint viszonylik a nyám-nyám néptörzs fogafehére az európai bagóhoz stb. Könyvei, felolvasásai (Londonban készült) afrikai em­lékei, mesésen lesznek fizetve, tehát kész a gazdag ember. Vannak azonban ezeknél még ügyesebb kirán­dulók. Ugyanis akik már elutazásuk előtt érdekessé tudják magukat tenni és kapnak útiköltségül egy fel szerelt tengeri hajót legénységgel és félévi élelmet. Ezek aztán felfedeznek hasznos hómezőket és vadonatúj jéghegyeket, miáltal megmentik a kínzó kíváncsiság­ban tűnődő emberiséget a tudatlanságtól. Mert pon­tosan megállapítják hány fok hidegnél mosolyognak a fókák és hány foknál fagy be a kutyaugatás. Né­melyek becsvágyból odafagynak; de a jégben kitü­nően konzerválva megváiják még a jövő nemzedék megtalálja és meleg spirituszban feléleszti őket, meg­kérdezve, mit álmodtak a jégben ? Ámde a tudomány­szomjas iskolás gyerekek immár, tarkábbra festhetik mappáikon az éjszaki sark üres helyét. Tehát a fel­fedezők nevei méltán lesznek halhatatlanná. Szóval egy expediczió igen hatalmas eszköze az érvényesülésnek, ez okból elhatároztam én is egy­nek a rendezését; hogy azonban a kivitel könnyebb legyen, mellőztem a nagyhatalmakat; nem kértem tőlük semmi segélyt; hanem tekintettel a befagyott Dunára, és a rossz kocsiutakra, vettem, saját költ­ségemen, egy 14. zónás jegyet és beültem Tolnán a m. á. v. szegzárdi szárnyas vonalának eszményileg fütetlen kocsijába, megettem reggel öt fagylaltot, s arczom rejtélyesen jeges borogatásokba burkolva, lá­baimmal vígan lubiczkoltam egy dézsa hideg vízben, fennhangon olvasva Bartók Lajos költeményeit. Ezen- kép edzettem magam, az északi sark kiimája ellen. Azonban „Hidja-Apáthi“-nál beláttam, hogy egy ember, meg egy vonat, nem szoktak annyi ideig élni, mire ez a pólusig érne. Sárbogárdig is csak mindig azon feltétellel indul, hogy megengedtetik néki azon állomásoknál, hol teherfelvétel vagy leadás, kocsitola­tás stb. szórakozás, hírből sem létezik, hol szenet, vizet egy mozdony pénzért sem kaphat: hivatalosan egy harmadóráig szuszogni! Próbálták már a vonat gurulással töltött idejét napszámba fizetni, de akkor oly lassan mozgott, hogy a fülénél kellett huzni őt. (Kapná csak kilométeren­ként a bérét, majd hogyan sietne a kis hamis; de ezt a módot nem fogadja el, mert az ut csak 67 kilo­méter és ezt keveselli). Tehát utasonként fizetik. Ezért aztán olyan élhetetlen, hogy a pályatest­től messze fekvő falvakba beküldi a kalauzt egy fii-, tyülővel pasasérokért. Hol az is megtörténik, hogy a korcsmában alkalomra várakozó pógárember megkí­nálja — amint illik — a kalauzt egy kis borral és a kelleténél tovább kvaterkáznak. Elővigyázatból el­oltják a tüzet a mozdony fazeka alatt, midőn a kalauz körútra indul; s ha megjön, takarékosságból gyufa helyett tűzkövet használnak. Szegényebb utasok, kiknek elfogy az utón az élelmük, elszöknek és beállnak egy útmenti pusztán kisbéresnek, mig annyit keresnek, hogy tovább utaz­hatnak. Sárbogárdon, mint végállomáson, egy martyr- dicsőitő bizottság várja a megérkezett utasokat. Akik megdermedtek azokat hóval, flanellal életre dörzsölik. Akik unalmukban haldoklanak, azok mingyárt felve­hetik az utolsó szentséget. Fodrász és fürdők állna! rendelkezésre, és ki az utón rémségesen megnőt

Next

/
Thumbnails
Contents