Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-10 / 10. szám
7 1895. márczius 10. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (10. sz.) s a mit azután mégis behoztak, azt méregdrágára tartották. A szegény munkás nép igen sokat nélkülöz kereset hiányában, ha valahol fát kell vágni, ott tizen, húszán jelentkeznek a munka felvállalása végett. Nagy kárt okozott a hideg szőlőinkben is, mert biztosra lehet venni, hogy a 18 fok hidegben elfagytak a he nem takart vesszők, melyek csupán 15 fok hideget birnak ki. A szigorú tél következtében felette sokat szenvednek a szabadon élő vadállataink, mert sehol sem talalnak eleimet es pihenést. — Bizony most már rettegni kell az árvíz veszedelmétől, mely a megindulandó rohamos olvadás után aligha fog elmaradni. Szombaton megenyhült az idő s az olvadás rohamosan megindult; ha igy marad tovább is, úgy végre mégis csak itt lesz a várva várt tavasz. — Vesztegzár. A földművelésügyi miniszter egy legújabb rendeletével megtiltotta Bosznia és Her- czogovinába a szarvasmarhák, juhok, bárányok, szóval a hasított körmü állatoknak a köztük uralkodó köröm és szájfájás miatt Tolna-, Bar an y a- és Hontvár megyékből való szállítását; továbbá korlátozza a Stájer határon túl való szállítását is annyiban, az említett állatok csakis leölve, azaz megtisztítva szállíthatók át. — A Szökevény. Hallottunk már sok mindenféle szökevényről, szökött rabról, katonáról, bankárról, szép asszonyról, de szökött vasúti kupéról igen keveset. Már pedig ez a különös eset épen a szegzárd- sárbogárdi vonaton történt meg a múlt hó 23-án. Szokott s országszerte ismert lassúságával indult meg a fenti nap a déli vonat s csiga módra eljutott Hidja- Apáthi állomásra. Itt történt meg aztán a komikus eset. Ugyanis a legutolsó teherszállító vaggont lecsatolták s hogy, hogy nem történt, előbb lassan, de később fokozódó gyorsasággal elkezdett a sineken Tolna-Mözs — felé gördülni. Midőn a vasúti személyzet látta, hogy a szökevény egyáltalán nem veszi tréfára a dolgöt, lecsatolták a mozdonyt, mely azután lehető gyorsasággal ment a szökevény után, melyet nagy- nehezen sikerült a tolna-mözsi állomásnál elfogni s visszavonatni a hidja-apáthii állomásra. Ez a dolog komikus oldala. Hanem lehetett volna annak komolyabb következménye is, ugyanis, ha a vasúti alkalmazottak felületessége folytán a vonat háromnegyed órát késve, Sárbogárdon a fővonattal elkésik. Ugyan ki fizette volna meg az utasoknak időben és pézben Szenvedett kárát? — A kártyavető czigányasszony. Nagy hire volt nemcsak Tamásiban, hanem a vidéken is Tatai józsefné czigányasszonynak, hogy a mit ő kivet a kártyáiból a szerelmes leányoknak, asszonyoknak, az , biztosan beteljesedik. Funk Terézia is azok közé a hiszékenyek közé tartozott, a kik szentül hittek a ; czigányasszony jövendöléseiben; azért, többször mondatott is magának a kártyából szerencsét. T a t a i n é azonban nem adta ingyen a tudományát, hanem mindenalkalommal jól megfizettette magát, s még hegyibe szalonnát, egy darab oldalast, zsírt s lisztecsket is csalt ki. A furfangos czigányasszony a gyakori látogatások alkalmával kitudta, hogy az ő hívője hol tartja ünneplő ruháit, fehérneműit és pénzét. S egy szép alkalmas napon, midőn Funk Terézia nem volt otthon, feltörte a ládáját s ebből 25 frtot, a szekrényből pedig a ruhanemüeket ellopta. A megkárosított az esetről jelentést tett s gyanúja alapján a kártyavető czigányasszonyt elfogták, ki a lopást be is vallotta. KÖZGAZDASÁ G.____ Budapesti gyiimölcsészeti tanfolyam. Közli: B0ZS0LIK FERENCZ. (Folytatás.) Szilvák. 1. Althán ringlója, nagyon húsos, élénk növésű s egyenes törzsű. Aszalásra nem alkalmas. 2. Áttetsző ringló, világos szinü, csupa lé és czukor, eléggé edzett, esős időben felreped. 3. Kék tojás szilva, aszalásra alkalmas. 4. Tarka Petrigon-, igen termékeny s lassan nő. Érik augusztusban. 5. Beszterczei vagy házi szilva, horgas magú, vagy berzenczei, igen elterjedt jó szilva. Száraz helyen nem terem, a harmatot szereti. 6. Muskotál szilva, ez a házi szilvának egy változata^ nagyon zamatos. 7. Nagy zöld ringló, Magról is megtartja faji tulajdonságát. 8. Kései muskotál, fekete gömbölyű, nagy, zamatos szilva. Érik szeptember—októberben. 9. Ageni szilva, a francziák kedvencze, Francziaországban igen el van terjedve, vékony héjjal s kellemes ízzel, száraz égalyt szeret. ' Érik augusztusban. 10. Olasz kék szilva. 11 Baszalicza szilva. 13. Piros Waschington, gömbölyű és bőtermő szilva. 13. Sárga Waschington, nem valami különös jó izü szilva. 14. Spáth Anna. E gyümölcsöt egy berlini gyümölcsész magról állította elő. Későn érik s jó izü szilva. Érik októberben. 15. Viktória királyné, jó termő. 16. Válesi herczeg, nagy és szép szilva. Érik szeptemberben. Cseresznyék: 1. Hollandi nagy herczegné, Dauermann és Napoleon név alatt ismeretes. 2. Hedefingeri óriási. 3. Kései ropogós cseresznye, fekete s bőtermő. 4. Glokker óriás cseresznye, vagy Baltanári ökörszem, világos piros. 5. Coburgi korai fekete. 6. Germers- dorfi nagy, ropogós, barna cseresznye. 7. Winkler fehér cseresznye, de van fekete ropogós is. 8. Gouverneur Wood. Angol fajta. 9. Májusi ropogós cseresznye, fekete. 10. Fromm hólyagos korai cseresznye. 11. A fekete-sárga a felső megyékben igen bő termő. 12. Podjebrád, fehér gyümölcsű csehországi. Meggyek. 1. Korai spanyol-meggy. 2. Az üveg-meggy, mely leginkább Kecskeméten van elterjedve. 3. A Pándi meggy. Debreczen vidékén honos. Homokban jól fejlődik. 4. Hórtensia királyné. A cseresznye- meggyek közé tartozik, kellemes izü. 5, Királyi amo- rella. 6. Lattos meggy, melynek gyümölcse igen jó izü, alakja hosszukás-gömbölyded, fekete. 7. Az oszt- helmi meggy. Évenkint terem, a talaj- és éghajlatban nem válogat és mindenütt terem. Sárgabaraczkok: 1- A magyar baraczk. Magyar legjobb név alatt ismeretes a pomológusok előtt. 2. A Nanczy. 3. Ambrózia, utófagyok alkalmával nagyobb hideget kibír. 4. Luize. 5. Holub czukoi’baraczk. Hűvös éghajalat alatt is megterem. Őszi baraczkok: 1. A korai amerikai: Amsden, Alexandriai, nálunk julius 20-ika körül érik. Buda vidékén igen el van terjedve. 2. Hallei korai. 3. Vezerle duránczi. 4. Vitry szép. 5. Lindley,' Samgai néven is fordul elő. 6. Lora Palmerston, a késői fajok közt a legnagyobb. Sz.-Józsé név alatt hirdettetik. 7. Grosse Migrone-Hatéve. 8. Mezőkomáromi duránczi. 9. Gyümölcskertek királynője. 10. Albert Galatin, lassú növésű duránczi. 11. Lord Napier, sima héjú s korán érő. 12. Galoppin, későn éi’ő. Birsek: 1. Konstantinápolyi. 2. Muskotál. 3. Orange. 4. A portugáli birskürte, melynél az angerszit szokták alanyul használni. A gyümölcsök leszedése, eltartása és feldolgozása: A gyümölcsök érését tekintve, kétfélék, u. m. fán érők, pl. baraczk stb. és fekvés után érők, pl. téli almák és körték, birs stb. Az almásgyümölcsnek nagyobb mennyiségű keményítőt tartalmaznak, mely fekvés által czukorrá változik. A csonthéjasok és bogyósgyümölcsüekben már a kész czukorsav a levelekből átmegy a gyümölcsbe. Tökéletesen megérve. csak rövid ideig tarthatók el. Ha ilyen gyümölcsöt/ elküldeni akarunk, érés előtt 4—5 nappal szedjük le. Legkorábban érnek a cseresznyék, melyeket szárastól kell leszednünk. Ha szeszt csináltunk belőlük, a szárakat leszedjük. Szedésnél vigyáznunk kell, hogy a bokrétát ne sértsük meg. Ha a cseresznye vagy meggy kukaczos, egy tál meleg vizbe kell önteni, mely esetben a kukaczok a felszínre jutnak, honnan könnyen leszedhetjük s az igy megtisztított gyümölcsöt pálinka főzésre is használhatjuk. (Folyt, köv.) KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Tekintetes szerkesztő ur! Döbröközön múlt hó 1-én meghalt egy Seffcsik János nevű gépész 56 éves korában, s minthogy a megboldogult nem gyónt meg halála előtt, az itteni katholikus plébános Szalay Alajos ur ez okból megtagadta tőle az egyházi szertartást sőt még a haran- | gozást is megtiltotta és a temető szélén egy félreeső 1 helyen ásatott számára • sirt. A megboldogultnak gyászoló családja mindent elkövetett, hogy e meggyalázó szégyent elháríthassa és ez okból egy rokonuk Pécsre utazott, hogy a püspöknél jelentést tegyen ezen minden jóérzésü embert felháborító esetről, de a püspök hon nem lévén titkárja azon utasítással bocsájtotta el az illetőt, hogy előbb hozza meg Írásban foglalva a plébánostól azon okot, a melyért egyházilag eltemetni megtagadta. Erre az illető visszautazván elment a plébánoshoz a fennti okot írásban kérve, de ő ezt megtagadta és igy a vele volt két tanú állította ki a bizonyítványt, melyben fenti ok mondatott. Ezen nyert bizotnyitványnyal a helyettes püspökhöz menve, tőle azon lakonicus rövidségü választ nyerte, hogy csak menjen nyugodtan haza, addigra már úgy is el lesz temetve. És valóban ez igaz is lett, mert a plébános ez alatt sürgönyzütt a szolgabirói hivatalnak, a melyben az volt mondva, hogy a hulla már 48 óráig a föld felett van és kérte a hatósági intézkedést sőt csendőröket is az elöljáróság védelmére. Erre ugyan szükség nem mutatkozott, daczára, hogy az egész községi lakosság megbotránkozott ez eljárás felett, inkább tán az ő lelkiismerete sugalta neki ezen óvintézkedést, mert azt szokta a közmandás mondani: „hogy az fél, a ki bűnös.“ Erre a szolgabirói hivataltól utasittatott az elöljáróság, hogy esetleg hatósági beavatkozással a hulla azonnal eltemettessék és a kért csendőri asis- tentia meg is érkezett. A megboldogultat igy folyó hó 1-én el is temették, de a rendes temetkezési sorban helyezték örök nyugalomra ott ásatván a család részére sirt önkényes és általános helyesléssel és azon a községi lakosság osztály különbség nélkül, oly impozáns számban vett részt, mert még egy temetésen sem és azon idő alatt, mig a sirt hántolták folytonosan hangos imát mondott és elénekelte a szokásos éneket. Az itteni két olvasókör gyászzászló alatt jelent meg, mintegy jelezve azt, hogy még nem halt ki azon nemes érzés az emberek szivéből, melynek kegyelet a neve. A tűzoltóság szintén gyászruhába öltözve gyülekezett össze a temetés előtt, de főparancsnokjukat Sánta Mihály községi írnok urat a plébános magához hivatván megtiltotta nekik a kivonulást, mire a fő- parancsnok a tűzoltósággal azon határozatra lépett, hogy szavazás utján kell eldönteni a kérdést, mely megtörténvén a főparancsnokkal együtt négyen ellenezték á kivonulást, s daczára ezen óriási kisebbségnek az egyesület nem vonult ki! Alapszabályaikban pedig világosan bennt van, hogy az egyesület testületileg megadja a végső tisztességet, ha az egyesület bármelyik tagja vagy annak legközelebbi családtagja elhal. Már pedig a megboldogultnak két fia is tagja volt a tűzoltó testületnek. így tehát alapszabályaikat nem tartották be. Kérdjük az illető plébánostól, hogy hol van az megírva, ha valaki 8 éven belül és halála előtt nem gyónt meg, hogy attól az egyházi szertartás megvonandó? Vagy ha ez egyházi törvény, úgy most azt kérdezzük a plébános úrtól, hogy a múlt évben itt elhalt Horváth József csizmadiától a ki saját fiai állítása szerint 8 évig és halála előtt sem gyónt meg, miért nem tagadta meg az egyházi szertartást ? Ennek okát tán a személyes boszuban keressük? Tán abban, hogy a megboldogult gépésznek a plébános ur három hétig használt konkoly választó gépje után 40 mond negyven krajezárt akarván fizetni, ezen satiricus összeget a megboldogult a plébános űrhöz vágta. Tán csak nincs az ember homlokára Írva, hogy mely napon hal meg és ha igy a halál a gyónás előtt áll be, úgy ez elég ok arra nézve, hogy tőle az egyházi szertartás megvonassék ? És hogy a megboldogult már 8 éve nem gyónt, miből tudja azt plédános ur, hisz ön még csak négy éve, hogy itt van, vagy a „ mondták “ -ra hallgatott ? Az öngyilkosokra világosan előiija az egyházi szabály, hogy azoktól az egyházi szertartás megvonandó és félre eső helyre temetendők, mégis mily ritkán akad pap, ki élni akar ezen jogával. De hogy egy ilyen hasonló esett fordult-e már elő, azt a tisztelt olvasó közönség, emlékezetére bízzuk. Ezen eljárás oly megbotránkozást idézett elő községünkben, hogy az amúgy is gyűlölt papot ma már látni sem akaiják. Ide plébánossá történt ki- neveztetésekor is a nép mindent elkövetett, hogy ezt meggátolja és ez okból nagy deputatió ment le a püspökhöz, ki természetesen nem volt hajlandó reményt nyújtani, lévén a kinevezési jog a patronatus herczeg Eszterházyé. Hogy mennyire felháborította ezen eset községünk mindén rétegét, mutatja azon körülmény is, hogy az itteni polgári Olvasókör, melynek Szalay Alajos plébános ur védnöke volt, másnap gyűlést tartván, onnan őt azonnal és egyhangúlag kigolyózták és ezen határozatról írásban értesítették. Vigasztalja tehát szegény' bánatos családot azon részvét, melyet bizonyára minden jóérzésü ember e sorok olvasása után irántuk érezni fog. Ezen cselekmény pedig szolgáljon Szalay plébános ur lelkiüdvének emelésére! DöbröközL
