Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-24 / 8. szám
6 1895. február 24. Asszony ok: Abaffy Gyulálné, Ágoston Istvánná, Bati Jánosné, Biróy Béláné, Bodnár Istvánná, Boross Gyuláné, Borzsák Endréné, Dicenty Gyuláné, Fejős Károlyné, Fördős Yilmosné. dr. Haidekker Béláné, Haidekker Károlyné,* Dr~ Hilbert Istvánné, Holub Jánosné, Keplinger Gézáné, dr. Komáromy Gyuláné, Kontsits Jánosné (Űzd), Kovács Dávidné, Krcsmarik Pálné, Leicht Lajosné, Leopold Lajosné, Martin Ferenczné, Mayer Károlyné (Szálka), Módly Lászléné, Molnár Pistáné, Nagy Lászlóné, Nits Istvánné, Oszoly Károlyné, Örffy Lajosné, dr. Papp Jó- zsefné, dr. Pápé Dénesné, Pesthy Elekné, Rácz Jó- zsefné, Reichl. Sándorné, Selcz Józsefné, Sebestyén Béláné, Sust Viktorné, Steiner Károlyné, Steinsdörfer Jézsefné, Stokinger Jánosné, dr. Szigeth Gáborné, Ujfalusy Lajosné, dr. Ungár Simonná, Tóth Gyuláné, Tóth Károlyné, Totth Istvánné, Török Béláné, Vár- konyi Sándorné. Leányok: Antal Guszti és Mariska, Borzsák Etelka, Dicenty Paula, Fejős Emma, Fetter Mariska, (Paks), Fördős Kata, Haucke Elvira, Herczegh Emilia, Horváth Györgyike, Komáromy Mariska, Kontsits Irén és Jolán, Lagler Berta, Laki Vilma (Kö- lesd), Mayer Olga (Szálka), Martin Szidi és Olga, Módly Sarolta és Flóra, Perlaky Mariska és Janka, Pesthy Mariska, Rácz Erzsiké, Somogyi Paulin, Spányi Piroska, Szendrődy Sarolta, Szigeth Alic,e, Ujfalusy Ilona, Totth Ida, Török Blanka, Vargha Margit, Várkonyi Ilona. A bálaszéki dalárda e lapokban is jelzett táncz- estélyét folyó hó 9-én tartotta meg a „Korona“ ven- déglőnek a polgári kaszinó termével megbővitett helyiségeiben. A rendezőség — fáradságot nem kiméivé — minden telhetőt elkövetett az estély sikere érdekében s nagyrészt ennek a buzgóságnak köszönhető, hog y az Ízlésesen diszitett terem csakhamar megtelt oly szép közönséggel, a minőt már rég láttunk együtt. Fesztelen jó kedv, pompás hangulat uralkodott mindvégig s tartott a táncz kivilágos kivirradtig. A mulatságnak ez a kiváló sikere, az a derült hangulat, mely ennek a mulatságnak a lelket adta, mindenkit meggyőzhetett arról, hogy a dalárda az ogyedüli egyesület községünkben, mely a társadalom különböző osztályainak képviselőit egyesíteni tudja s ha a dal szeretete nem, hát egy egységes társadalmi élet megteremtésének a reménye lelkesítse községünk arra hivatott tényezőit, hogy a dalárdába friss szellemi élet vitessék, hogy ezen egyesület erkölcsileg és ennek révén anyagilag is megerősödvén, oly társadalmi intézmények között a szivet és lelket nemesítő dal ápolására alakult dalárdának — úgy is mint kulturális intézménynek — lennie kellene. A dalárdára tagadhatatlanul szükség van nemcsak a fenti okoknál fogva, hanem mindezek fölött azért is, mert németajkú lakosság között magyar dalárda — aminő a miénk is — nemzeti missziót is teljesít. Munkálkodjék tehát ezen szép irányú egyesület felvirágoztatása érdekében teljes igyekezettel, türelmes jóakarattal, legjobb tehetsége szerint: tényleges közreműködéssel, kinek az Isten hangot adott, aki pedig mint ilyen a munkában részt nem vehet, kövessen el nemes lelkesedéssel minden telhetőt, hogy a dalárda iránt azon körben, melyben ki-ki él és mozog, minél nagyobb, az egylet szép múltjához méltó érdeklődést keltsen. Egy kevéske kölcsönös türelem, egy kis jóakarat, lelkesedés és szorgalom s a dalárda régi hírnevére ismét méltó leszen. Ne az embereknek egymástól való elidegenítése, hanem a jóknak csoportosítása, egy működési körbe való összevonása legyen törekvésünknek czélja. E kis kitérés után, visszatérve a tánczestély referálására, meg kell említenem, hogy a zenekar szün- óra alatt Joó Károlynak egy poétikusan szép uj magyar dalát mutatta be. Az első négyest 28 pár tánczolta; az összes bevétel G5 frt 90 kr, a tiszta jövedelem 34 frt 83 krt tett. Ott voltak, lányok: Csatáry Katicza és Erzsiké, Eichardt Malvin, Glükk Janka (Várdomb), Gyüszü Aranka, Kalenberger Katicza, Krasz Leontin (Hő- gyész), Mező Juliska, Nyers Mariska és Móni, Nav- ratil Irén, Rovacsek Irén, Suler Malvin, Szelestey Ilona, Vallner Annuska; asszonyok: Angyalfly Im- réné, Beszedics Ödönné, Csapó Gáspárné, Csatáry Aladárné, Csida Sándorné, Egle Károlyné, Eichardt Józsefné, Eizenbart Gyuláné, Gyomlay Kálmánná, Gyüszü Istvánné, Hohmann Józsefné, ifj. Hohmann Józsefné, Kleizner Györgyné, Klementsits Lajosné, Lindner Károlyné, Mayer Ignáczné, Mező Mátyásné, Müller Jánosné, Pekk Gusztávné (Mohács), Rovacsek Pálné, Rudolf Rezsőné, Simácziusz Sándorné, Sneider , TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (8. az.) Arminné (Németboly), Suler Józsefné, Svarcz So- máné, Szám Józsefné, Tiringer Mátyásné, Vallner Gyuláné, Zsigmond Lászlóné (Alsónyék) Béla. Picknik Bátaszéken. Kunzer Ferencz, a „Vadászihoz czimzett vendéglő termeiben f. hó 17-én igen fényesen sikerült tánczmulatságot (pickniket) rendezett —- s azt csakis a szép és bájos korcsmá- rosnénak köszönhetjük, hogy reggelig a legjobb hangulatban mulattunk. A táncz reggel 7 órakor véget ért — és mindenki azon gondolattal hagyta el a termet, hogy igy -— még sohasem mulatott. Jelen voltak : Höfler Adolf állomásfőnök kedves neje, Csatáry nővérek, özv. Csapó Gáspárné, Kun- ezer Maris (Szegzárd), Tóth Julis (Szegzárd), Sver- teczky Biri (Szegzárd), Mayer Ignáczné, Rovácsek Pál s családja, Rovácsek János s családja, Hofmeister Jánosné, Kun ezer Juliska, Rüll Vetti és Kolbert Evelin s. a. t. Egy rendező. A paksi önkéntes tűzoltó-egylet folyó 1895. évi febru ár hó 24-én Mádi Kovács János-féle házban Büttl Gusztáv vendéglőjének helyiségeiben saját pénztára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. B^lépti-dij 50 kr. Kezdete este 7 órakor. Felülíizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. A tamásii kaszinó-bál. folyó hó 16-án tartotta meg a tamásii kaszinó könyvtára javára farsangi tánczmulatságát. Ezen bál minden tekintetben sikerültnek mondható s bízvást sorozható a vidék elsőrendű elite báljai közé. Mindenki megkapta a magáét: a mamák a hálás tekinteteket, a fiatalság (hölgyek és urak) egy kellemes estélyt és reggelig tartó tánezot; — a kaszinó könyvtára 25 frt 40 krját; —- Lató Jancsi a fényes koronákat, a vendéglős lőre boráért palacz- könként (7 decziliter) 1 forintot és végre a papák macskakeservként (katzenjammer) .............a kontót. A bál lefolyásáról különben a következőkben referálok. Az ezeregy éjszakai tündérpalotában képzelte magát azon halandó, a ki a fényárban úszó, csinosan diszitett bálterembe belépett; — avagy képzeletben Mahomed paradicsomába vélt behatolni, a midőn a a díszesebbnél díszesebb öltözékben, a szebbnél-szebb nőkből összeállított hölgykoszorut megpillantotta. De hatott is ám a kedélyekre mind a kettő, fesztelen jókedv uralkodott kezdettől végi a fényes társaságon — midőn reggeli 7 órakor a női publikum eltávozott megelégedett mosolylyal susogták, hogy ilyen kedélyes és jól sikerült kaszinó-bál még soha nem volt Tamásiban. Az első négyest 64 pár tánczolta. A megjelent szépek közül a következőket sikerült feljegyeznem. Asszonyok: Borsiszky Dezsőné, Domokos Árpádné, Elsner Ignáczné (Tengőd), Fonyó Lászlóné (Gyönk), Freund Lajosné, dr. Gottlieb Salamonná, Hirsch Ignáczné (Miklósvár) Hirsch Mórné, Hónig Mórné (Tornád), Kiss Adolfné (Miklósvár) dr. Kiss Ernőné, Kiss Jánosné, Lukács Józsefné, Mányoky Kornélné, Parragh Béláné. özv. Puha Józsefné, Schmidt Józsefné, Strausz Antalné, Széwald Mórné, Szabó Sándorné (Sár-Szent-Miklós) és özv. Till Józsefné. Leányok: Barbacsy Blanka, Elsner Arabella (Tengőd), Fonyó Sárika (Gyönk), Forster Adrienne, Gruber Flóra, Hónig nővérek (Tornád), Kiss nővérek (Miklósvár), Kálmándy nővérek, Mányoky nővérek, Madarász nővérek, Névery Etelka, Poor Ida (Kaposvár), Puha nővérek, Széwald Elvira, Güns- berger Irma (Keszthely) és Streit nővérek. Végül még azt jegyzem meg, hogy a jól sikerült bál oly annyira lelkesítette a kaszinó vigalmibizottságát, hogy a farsang utolsó napjaiban még egy kaszinó-estélyt szándékozik rendezni, — ennek lefolyásáról a jövő számban referálok. Igazmondó. K ÖZGAZDASÁG. __ Bu dapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: B0ZS0LIK FERENCZ. (Folytatás.) Aki azt akaija, hogy az általa ültetett s • nevelt fáinak gyümölcseit ne csak ő hanem unokái is élvezhessék, az ne korán termő, hanem későn termő fajokat ültessen s örüljön, ha fái fiatal korukban vígan növekednek s ne kivánja, hogy teremjenek is. Helyén van a panasz az oly fánál, mely buja növésű, erőteljes s meghízott, hogy úgy fejezzem ki magam, mint a Mongolicza, de e mellett beteg és meddő virágokat hoz. Ilyen buja növésű s virágukat elrúgó fák csakis kedvező, termékeny, kövér talajban növekednek, hol fára dolgoznak, fájukban növekednek és gyümölcseiket ki nem fejleszthetik. Ily kedvező talajban aztán olyanok a fák, mint a hízóba fogott állatok, melyek szintén csak testben nőnek, de szaporodási képességöket elvesztik. Az állatoknál a gondos gazdaasszony csak mérsékelve juttat eledelt, különösen tyúkjainak, ha azt akarja, hogy sókat tojjanak, nem pedig, mint az egyszeri özvegy asszony, kinek ely petytyegetett, kendermagos #bóbitás tyúkja volt, melyre reggel, délbe s este volt gondja, de ki nem elégedett volt meg azzal, hogy naponta egy tojást tojt csak. Gondolt egyet az asz- szonyka s kettő lett — azaz semmi sem lett belőle, t. i. hogy ő a bóbitás tyukocskáját jobban fogja etetni s akkor majd naponta két tojást fog neki tojni. Es mi történt ? A tyukocska elhízott s a tojácska elmaradt! Tehát nem hogy kettőt, de még egyet se tojott az elhizás következtében. így jár, ki sokat akar markolni; ki kevéssel nem elégszik meg stb. A gazda is magló jószágát úgy tartja, mint a gondos háziasszony apró jószágait; de a fának nein mi adjuk a táplálékot és igy nem is mérsékelhetjük annak mennyiségét, hanem maga keresi azt gyökereivel a földből, lombozatával a levegőből azon a helyen, hová azt ültetjük. S ez az oka, hogy jó termékeny s kedvező talajban oly sok a meddő és terméketlen fa. Most pedig áttérek a termelésre ajánlt gyümölcsfajok megválasztására és azoknak mikénti létrehozására stb. A termelésre ajánlatos gyümölcsfajok megválasztása. Ha a gyümölcstenyésztést nagyban akarjuk folytatni, kell, hogy azon fajtákat válaszszuk ki, melyeket a nagyban való termesztésre legalkalmasabbnak találunk. A fajták sokfélék, azért kell, hogy az ismert és legajánlatosabb fajokat szaporítsuk. Magvetés utján előáll egy uj fajta, ha az többször átültettetik. Szüntelenül és igy még ma napság is uj fajta létrehozásán fáradoznak pomológusaink, hogy Pomona istenasszony oltárán uj gyümölcsfajt áldozhassanak. Az uj faj mesterséges előállításához a természet is nagyban segítségére van a gyümölcsésznek. Az uj fajták létrehozása indokolt, mivel az ivartalan szaporítás által a fajták kivénülnek, elöse- nevésznek s kihalnak, azért szükséges az új fajták létesítése. Az összes csikós alma- ás körtefajták a sport- I hajtások által származtak. Az angulémei herczeg-féle . körtéből egy ág csikós volt, azt szemzésre használták; ebből talán tiz sárgább fával bírót meghagytak és ebből keletkeztek a csikós-körték. Ez egy beteges állapotot tünteti fel, de a kertészetben — különösen a gyümölcsészetben igen fontos, mert ezzel egy uj fajt hozhatunk létre. Hogy mennyi a jó alma és körték száma, azt a pomologusok 2000-re teszik; a meggy és cseresznye szintén 2000, szilva 200 féle jó faj ismeretes. A sokféle gyümölcsfajták összeállítását és osztályozását különösen az angol és német pomologusok eszközük. Azonban feljegyzésre méltó Angyal Dezső tanár- és igazgató-helyettes ur által ajánlt gyümölcs- fajták is. (Folyt, köv.) SZERKESZTŐI ÜZENETEK. II. B. Versében kevés a költőiesség, még szárnypróbálgatásnak is gyengePolitikus. A párt szervezkedése meglesz, csak azután tömörüljenek a zászló alá. „A kis harang“ csupán átjavitva közölhető. Egy volt isksz. tag. Az izgató bizonyára elveszi méltó büntetését. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS HIVATALOS HIRDETÉSEK. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy özv. Schöner Imréné és az ezennel csatlakozottnak kimondott és pedig a 4791., 5862. és 3781. sztjkvekre vonatkozólag Tolnamegye gyám- pénztára, a 3189. és 3781. sztjkvekre vonatkozólag a bonyhádi segély-egylet a 3781. sztjkvre vonatkozólag Koszorú lstvánf Hauszknecht Mihály és neje Hahn Terézia elleni 100, frt 172 frt, 90 frt 50 kr, 150 frt, 122 frt, 100 frt és 600 frt tőkék és jár iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvszék területén fekvő Szegzárd községi 4781. sztjkvben foglalt és Simon Mihályné Hahn Terézia, Németh István és Katalin kiskorúak tulajdonául felvett f 80. hrsz. 70. népsz. házból Simon Mihályné Hahn Terézt illető fele része 400 frt a szegzárdi 5862. sztjkvben ugyanazok tulajdonául fél vett f 8471. hrsz. présházból Simon Mihályné Hahn Terézt illető felerész 50 frt, a f 3416. hrsz. szántóból ugyanazt illető felerésze 293 frt, a szegzárdi 3772. sztjkvben
