Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-10 / 6. szám
1895. február 10. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (6. sz.) Norman Rudolf és Gusztáv -5. br. Puchner Hannibal 2, Jánosi Engel 2, az üszögi uradalom 3, a bécsi Tereziánum 3 es Pecs szab. bír. varos 1 3 plébániára jogosult a kinevezés eléterjesztésére. Theológiai tanár 4- van 'és theolögus 58. D u 1 á n s z k y Nándor a 76-ik pécsi püspök, ki 18-ik eve all az egyházmegye élén. Rém- kath. iskola a székesegyházi főesperességben 246 * es a tolnaiban 108, összesen 3o4 van. A.z összes tankötelesek szarná Ö9.026 es az esperességek kötelékében 540 rém. katb. tanitó működik. — Felhívás. Miután visszavonhatatlanul elhatároztatott, hogy a milleniumi kiállítás a jövő 1896-ik evben megtartatik s annak sikere érdekében a bejelentések mielőbb eszközlendők, a fizikai idő hiányzik, hogy minden egyes gazdatársunkat külön levélben keressük meg a kiállítás részvétele érdekében, a legnagyobb nyilvánosságot választottuk, hogy gazdatársainkat a reánk bízott csoport (VI. csoport I. alcsoport B. osztály trágyaszerek) részvéte iránt tájékozzuk és a kiállítandó tárgyakra figyelmüket felhívjuk. Mindenekelőtt kérjük, hogy a szükséges felvilágosításokért és a bejelentési ivekért a főcsoport elnökségéhez (Budapest,. II. kér. Fő-utcza G. sz. III. emelet) forduljanak, valamint kiállítási szándékukat a bejelentő iv beküldésével legkésőbb folyó évi már- czius hó 10-ig nyilvánítsák. Kiállithatók trágya és kómpostelepek mintában vagy rajzban leírással és költségvetéssel együtt, valamint a trágya kezelési módja, az igy szerzett tapasztalatok és elért eredmények. Ehhez tartozik, ha a trágyakezeléshez az istállóban vagy telepen konzerváló szerek alkalmaztatnak. Az ez által elért eredmények gráfikai táblázatokban tüntetendők fel. Az emberi ürülék alkalmazás módjai. Az ezáltal elért tefmés-eredményék gráfikai rajzokban állitandók ki. A marhavér s egyéb városi az elért Szintúgy a konzentrált marha- vagy sertéstrágya alkalmazása és az elért' eredmény ugyanily módon. Kiállítható általában minden a trágyázáshoz és a műtrágyák alkalmazással a gabonafélék, takarnemüek s egyéb kultúrnövények termelésében elért eredmények, akár a termények egész növényzetben, vagy magvaikban, fényképészeti felvételekben, vagy világosan szemlélhető gráfikai görbékben, vagy bármily más ábrázolati mód. szerint készült oly tápiákban, melyek az egységesen elfogadott színekkel ábrázolják a négy fő növény-tápszert, u. m.: nitrogén : fekete, Phosphorsav : sárga, káli: vörös, mész: kék szinben. A magvakból legfeljebb 5 klg., a takarmányfélékből és egyéb növényzetekből kevés helyet foglaló kévécskék állitandók ki. MULATSÁGOK. Vizjárta rónákat hódított meg a kultúrának, nemesbiti állatállományát, igyekezett elsajátíttatni a müveit nyugat fogásait, hogy jobbá tegye tőkéinek borát, fáinak gyümölcsét, jövedelmesebbé kezének munkáját. E törekvésekben nem csupán az anyagi haszon előnyei, hanem az a tudat is lelkesíti, hogy a helyzet javítására törve hazafias munkát végez, olyat, melyért egykor emlékét a nemzetnek ma még meg nem születetett milliói áldani fogják. hulladékok alkalmazási és kezelési módja, gráfikai rajzban feltüntetve mutatandó be. Mind idők 1 válságba A mözsi ifjúság Mözsön, 1895. évi február hó 14-én Auth Menyhért vendéglőjében tánczes.télyt tart. Beléptidij személyenkint 60 krajczár. Kerdete 8 órakor. Zártkörű tánczestély. Az agárdi önkéntes tűzoltó egyesület“ 1895. február hó 10-én az agárdi' óvoda helyiségében zártkörű tánczestélyt rendez. Beléptidij személyenként 50 kr. Kezdete este 7 órakor. A „Tolnai Csolnakázó-Egyesiilet“ 1895. február hó 20-án a szegzárdi dalárda szives közreműködése mellett a „Tolnai Kör“ helyiségében tánczczal egybekötött dal estélyt rendez. Beléptidij személyenkint 1 frt. Kezdete 8 órakor. Műsor az estély napján adatik. Tánczmulatság. A „Faddi kereskedők és iparosok olvasó-egylete“ folyó hó 2-án Faddon sikerült tánczmulatságot rendezett könyvtára javár, A rendező-bizottság buzgólkodásának köszönhető, hogy a kedélyes mulatság nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is jó éredménynyel végződött. A mulatság tiszta jövedelme ugyanis 20 frt 88 kr, mely a felállítandó könyvtár javára fog fordittatni. A rendező-bizottság szives fáradozásáért ez utón is szives köszönetét mond az egylet elnöksége. KÖZGAZDASÁG. Abban a nagy munkában, István szavára a Kárpátok bérczei s megindult, a melynek czélja volt értelemben s munkaszeretetben gazdagabb, ben nemesebb Magyarországot állitni az e mellett a haladó idők a nemzetnek epen ezen osztályát nehéz válságba sodorták. A gyapjú ára leszállt, hegyeink világhírű termését el- pusztitá a fillokszera, végül a hanyatló búzaárak százezrek, sőt milliók erőfeszítéseit tették meddővé. A paraszt kunyhóiban s a birtokosok kúriáiban a sötét gond, a jövőért való aggódás ütött tanyát, megsemmisítve a nemzeti fejlődésnek egyik legelőkelőbb tényezőjét, a gazdaosztály elégült nyugalmát. Es a jövő, melytől sokan oly sokat várnak, ha a dolgoknak szabad folyást engedünk, a jelek bi- zonsága szerint, még sötétebb lesz a jelennél. Az árak nem fognak javulni, a visszavonás, mely a föld urai s a birtoknélküliek ezrei közt kitört, önként meg nem szűnik. Jöhetnek ugyan évek, midőn a föld dusabban terem, de a kalászok dusabb hozadéka nem lesz öröm a gazda szemében, mig az árak esése feltartóztatva nincs. Annyi küzdelem után, melyet átélt, annyi feladat mellett, melyek megoldása reá vár, a gyorsan haladó idők egy újnak felkarolását követelik a ma- i gyár gazda-osztálytól, hogy megmentse magát és igy a nemzetet a jövő számára, saját magának munkája által. Szervezkedjék úgy, a mint még eddig nem tudott, egy életerős organizmussá és az erre irányuló kitartó és szívós munkában megnyerje azt, a mi még belőle hiányzott: az összetartást és a nagy czélok, szolgálatában elsajátított fegyelmezettséget, mely a sikernek feltétele. Az első lépés, melyet ez irányban tettünk, nem várt eredménynyel jutalmazta erőfeszitéseinket. A független magyar gazdák pártja múlt évi deczember 8-án tartott ülésén egyhangú és sokat Ígérő lelkesedéssel mondta ki, hogy Magyarország gazdái a bajok végett a szél, legjobb azokat kivágni, mert ott jövő évben szép számú fattyu-hajtások támadnak, melyekből a legjobbakat kiválasztjuk és meghagyjuk. A szélütés elleni legjobb orvosság az egyszeri fillokszera irtószert feltaló űrként: kidobni a fát és és újat ültetni helyébe. A mi a szilváknál előforduló betegséget illeti, többször tapasztaljuk, alig hogy elvirágzottak, elkezdenek vörösödni, lehull a gyümölcs, melyben ha megnézzük, látni fogjuk, hogy nincs benne mag. Ezt a betegséget pomologus nyelven táskásodé s- vagy bábásodásnak nevezzük. Ezt a betegséget egy gombafaj okozza és pedig ott, hol sűrű a korona vagy közel vannak a fák egymáshQZ ültetve. Tehát itt is bebizonyul, hogy a fukar kétszer költ. Ahol e betegség jelentkezik, ott a fákat meg kell ritkítani. Igen czélszerü, ha l°/o~os rézgáliczoldattal jól megpermetezzük a fákat, mit jövő tavaszszal virágzás előtt ismételnünk kell. Ha azonban mégis mutatkozik egy-két gyümölcsön, nem várjuk be, mig magától lehullik, hanem leszedjük. így eljárva, két év alatt alaposan kiirthatjuk a betegséget és eltávolithatjuk a melynek neve: Exouskus brunus. Az őszibaraczkfa levelein is találunk egy sajátságos jelenetet. Tavaszszal, alig hogy három ctmnyire nőttek az ágak, egy piros gömböt pillantunk meg, mely mindig nagyobb lesz. A levél sárga szinü és Magyarország gazdaközönségéhez! mely Széchenyi az Adria között vastag lesz, utóbb barnává változik és lehullik. Ez gazda- a konvétét illetőiéi föltárása és az orvoslás módjainak kijelölése ez év tavaszán tartsák meg a III-ik országos kongresszust (egy országos gazdagyülést). Ez gresszus Budapesten május 19—-23-áig fog megtartatni s a szervező-bizottság abban a reményben van, hogy munkája bár nehéz, de eredménytelen nem leend. A lelkiismeretes munka, az önzetlen törekvés azonban sikerre vezetni csak akkor fog, ha a kon- tagjainak számát, valamint ezek rész- is azon színvonalon fog állani, a melyen annak a szóban forgó kérdések súlyát és horderejűt tekintve, állni kell. E végből szavunk egész súlyával, törekvéseink egész komolyságával fordulunk a magyar gazda-osztály azon részéhez, melynek szive a nagy nemzeti érdekek iránt dobogni meg nem szűnt, csatlakozzék azokhoz, a kik sorsát enyhíteni, vagyoni helyzetét javitani, politikai súlyát emelni s erkölcseit megtisztítani igyekeznek. Szebb, nemesebb, őt magát közvetlenebbül érintő czélok szolgálatába nem állhat soha. És ne feledje, hogy a csomóra kötött vesszőket gyönge kéz szét nem töri, a megoldott kéve széthulló szálait pedig szétszórja, semmivé teszi a gyenge szél is. Kelt Budapesten, február hóban. A III-ik országos gazdakongresszus rendező-bizottsága nevében: gróf Dessewffy Aurél, elnök. az úgynevezett levél-fodrosodás, mely a múlt évben lépett volt nagyobb mértékben fel. A francziák harang-betegségnek nevezik. A szilvagomba közeli rokona, az Exouskus deformas idézi elő a nevezett fodrosodást, mely megjelenik a rossz metszés következtében. Továbbá a rossz talajban levő fáknál is. Ahol nyirkos a talaj, ott minden évben fellép, sőt néha kétszer is. Kipusztitott erdők helyein létesített gyümölcsösökben, t. i. a baraczknál állandó vendége. Első teendőnk a fodrosodásnál, hogy az össze- sodrott leveleket leszedjük, hogy a gomba tovább ne szaporodjék, azután megpermetezzük a fákat 1 és fél százalékos bordái keverékkel, mely által baraczkfáin- kat megmenthetjük. A gyümölcsfák betegségei közé számitjuk a terméketlenséget is. Ennek sok oka lehet, miért is azon kell iparkodnunk, hogy azt mngszüntessük. Egyik oka a helytelen metszés. A másik oka talaj kövérsége. Ha soványság az oka, által segíthetünk a bajon. De különösen segíthetünk a bajon azáltal is, hogy a fát környező sovány földet jelentékeny kerületben és mélységben eltávolitjuk és azt jó földdel helyettesítjük és szükség esetén még vérrel is trágyázzuk. trágyázás és rendes metszés segíthetünk Gyakori azon eset is, hogy a terméketlenségvagyonban, érzelmei- elhunyó nemzedékek helyére; a magyar gazdaosztály is kivette részét. Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: B0ZS0LIK FERENCZ. (Folytatás.) A szélütés is egy betegsége a gyümölcsfáknak, mely által hol a fele, hol az egész korona levelei májusban elfonnyadnak és lehullanak. Néha azonban ezek nélkül is előfordul e betegség, melynek valódi okát még nem tudják, hanem csak gyanítják. De leginkább a hirtelen változó idő ennek oka, a menynyiben május előtt, ha meleg van, átmelegszik a talaj és működik minden a fában; utána meg ha hideg időjárás következik, összehúzza a melegség által kitágult és nedvvel megtelt sejteket, melyek aztán szétrepednek. Ha féloldalt üti a szél a fákat, úgy a korona, a törzs, sőt még a gyökerek is ugyanazon az oldalon elpusztulnak. Ha pedig egyes ágakat üti meg nek a nedvbőség az oka, mely esetben az érvágást, vagyis mélyebb köpülést a fa dereka és ágai hosszában használunk, valamint néhány erősebb oldalgyökér levétele is ajánlható és alkalmazandó. Némely esetben a terméketlenség onnan is eredhet, hogy a fiatal fák oly faiskolából kerültek ki, mely igen tápdus talajjal birt s igen sovány földbe ültettetnek, mely esetben csak ismételt trágyázás használ. Napsütötte lejtőkön nem egyszer tapasztaljuk, hogy a nagy szárazság okozza a terméketlenséget, mely esetben nincs más segítség, mint nyílt csatornákon vezetni azokhoz a vizet, mint ez Tirolban szokás s mit Antal Pál a „Tolnamegyei Közlöny“ 1894. évi 49-ik számában irt épületes czikkében az amerikai szőlővesszők ültetésénél is ajánl, mely eljárásnál minden fa felső oldalánál u. n. iszapfogó készítendő. Megelőzött nagy termések is idéznek elő terméketlenséget. A fáknak egymáshozi közelsége nem ritkán okozza a fák terméketlenségét, mely esetben vagy egyes ágak, vagy egyes fák eltávolitandók, de a trágyázás is segithet. A terméketlenség gyakran úgy is nyilatkozik, hogy a fa virágzik ugyan, de virágait lehullatja, mi szinte úgy gyógyítandó, mint az egyébkénti terméketlenség, t. i. kimerült fáknál trágyázás öntözés, buja tenyészetüeknél érvágás, esetleg gyürüzés (értsd : varázs-gyürüt), mely április vagy május hóban viendő keresztül, a varázs-gyürüt márcziusban- stb. A virághullás oka abban rejlik, hogy túlságos nedvtódulás következtében a virágok mellet erős rügyek képződnek, mely a virágokat túlszárnyalják növésükkel és azokat lehullásra kényszerítik. (Folyt köv.) .
