Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-22 / 51. szám

_8

széngáz fejlődött s tőle a család már fuldokolt. A családfő, ki szénbányász, fuldoklása közben önkivül állapotban azt velte, hogy a szénbányában egy gázzal telitett helyen dolgozik, s hánykolódása közben öntudatlanul felvánszorogva a közelben levő ajtón át a szabadba jutott, hol összerogyott és csak hosszabb idő múlva tért magához. Ekkor ismerte fel a veszétyt, mire rögtön ajtót tárt és igy sikerült a már szintén fuldokló családot a biztos haláltól megmenteni. Az egész család súlyos beteg s orvosi kezelés alatt van.

— Az újságolvasásról. A ki tiz évvel ezelőtt ki merte volna mondani, hogy a fővárosi napilapoknak most már százezernyi előfizető közönsége lesz, azt akkor még mindenki kinevette volna. Abban az időben az összes fővárosi napilapoknak alig volt annyi előfizetőjük, a mennyivel ma akármelyik jobb napilap egymagában dicsekedhetik. A napisajtó e tiz év alatt bámulatra méltó fejlődést mutat s ma a posta naponkint, több százezer ujságpéldényt szállít a szélrózsa minden irányába. És ez a szám évről évre növekszik. Ha keressük ez óriási fejlődés okát, elsősorban azt találjuk, hogy a művelődés folyton terjedvén, a közönség mindinkább érzi annak szükségét, hogy állandóan tájékozva legyen a világ folyásáról s mivel ezt a legjobban egy jó napilap révén lehet elérni, a jobb lapok közönsége napról-napra emelkedik. Azok között a lapok között, melyek a közönség rokonszenvét leginkább kivívták, a legelső helyet az Egyetértés vívta ki magának. Az Egyetértés nem dolgozik a hatás- vadászat olcsó eszközeivel, melyek mögött gyakran a legnagyobb üresség tátong, hanem mindenkor előkelő színvonalon álló közleményei, gyors, pontos és minden tekintetben megbizható tudósításai által iparkodik régi jó hírnevét, mint hazánk legelső rangú napilapja állandóan fenntartani. Ebben nagy előnye az Egyetértésenk óriási terjedelme. Az Egyetértés egy oldalon majdnem annyi betűt képes nyomatni, mint a kissebb lapok három egész oldalon s igy az Egyetértés rendes 8 oldalas lapja annyi közleményt tartalmaz, mint a kissebb lapoknál 24 oldal, a mi azonban ezeknél csak ünnepnapokon fordulnak elő. Ilyenkor az egyetértés 12—20 oldal, illetőleg kissebb alakban számítva 36—60 oldalnyi terjedelmű. Ilyen terjedelem mellett az Egyetértés abban a helyzetben van, hogy mindenről a legbővebb és legrészletesebb tudósítást közölheti. Az Egyetértés felölel mindent, a mi a közönséget csak érdekelheti. Politikai és társa, dalmi kérdések, a közgazdaság, az irodalom, a tanügy, a közegészség, szóval minden, a mit megtudni érdé" mes, feltalálható és bő méltatást talál az Egyetértés terjedelmes hasábjain. Nagy erőssége az Egyetértésnek bő tárcza és regényrovata. Az Egyetértés tárcza- rovata mindig komo.y, a nélkül, hogy unalmassá válnék s mindig lehet tanulni belőle valamit, a nélkül hogy elvesztené mulattató képességét. Az Egyetértés’ állandóan két kitűnő regényt közöl egyszerre. Az egy év alatt között regények 400—500 nyomatott ivre, vagyis 40—50 rendes regénykötetre rúgnak Mindezek után bátran mondhatjuk, hegy az Egyetértés a hazai sajtónak egyetlen orgánuma, mely az intelligens kézönség minden osztályának igényeit a legteljesebb mértékben kielégíti. Mindamellett az Egyetértés aránylag a legolcsóbb napilap. Előfizetési ára egész évre 20 frt s ezért kétszer annyit nyújt, mint a kisebb lapok. Előfizetések az Egyetértés kiadóhivatalához, Budapest, papnövelde-u. intézendők, mely kívánatra szívesen küld mutatványszámot.

— A csavargó asszony tragédiája. Már évek óta bolyongott faluról falura járva Stepanovszky Anna morvaországi illetőségű 41 éves hajadon s mivel megvetette a munkát, koldulásból élt. A könyöradományo- kat azután rendesen csavargók társaságában megitta. Az ivás végre oly nagy szenvedélyévé lett, hogy még utolsó darab rongyát is beitta, ha pénze nem volt. Sorsa végre Mözsre vitte s itt múlt vasárnap jól bepálinkázott, azután Szegzárd felé indult, de a Palánk pusztához közel beletántorgott a vasúti töltés mellett levő kubikgödörbe, hol hétfő virradóra halva találták az arra menő munkások. Az esetről jelentést tettek Szegzárdon, mire dr. Drágíts Imre tb. főorvos a helyszínre ment és konstatálta, miután a hullán semminemű külerőszak által okozott nyomokat nem talál — hogy az illető természetes halállal múlt ki. — A hullát azután behozták a felső-sirkert halottas házába, a honnan két nap után el akarta temetni Götz Sándor újvárosi plébános s harangoztatott is reá, de midőn temetésre felöltözve a kántorral megjelent, nem temethette el a szerencsétlen asszonyt, mert koporsója nem volt és a sirásó sem ásott részére vödröt. A temetést azután másnap végezték el,

O

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (50. sz.)______

ekkor meg nem volt, a ki a gödörben lebocsássa a kopersót s igy a pap letéve a keresztet, a kántor abbahagyta az éneket és ők tették a sirgödödörbe a tragikus véget ért asszonyt.

— Este zárjuk be a kapukat. Alig mutat a toronyóra négyet, máris szürke homály ereszkedik alá s 5 órakor pedig olyan sötét van, hogy éjnek is beválnék. Ezt a korai sötétséget sokan Szegzárdon arra használják fel, hogy a még nyitva levő kapukon beosonnak az udvarokba, a honnan 'azután zsákmánynyal megrakva inainak el. Múlt héten is egy uriházba lopóztak be és az udvaron felejtett rézbográcsot, egy másik házból pedig több baromfit vittek el. Mindezekből azt az üdvösséges tanácsot meríthetjük, hogy kapuinkat korán zárjuk be | mert az alkaiom csinálja a tolvajt.

— Vizbe fűlt. Múlt vasárnap Fülöp (Lipli) Péter, S t a n n István szegzárdi építőmester kertésze kiment az úgynevezett „ Kutyatanyáa-ra, a hol a csárdában mértéken felül ivott, mitől megrészegedett. Ekkor a szerencsétlen ember társainak tiltakozása daczára, csolnakba ült, hogy átkeljen a Sárvizén. Alig lépett a csolnakba, megszédült és a vizbe bukott. A parton álló csendőrök rögtön megmentésére siettek s V á r a d y János szegzárdi csendőrőrmesternek sikerült is a fuldoklót kihúzni a vízből, de már annyi vizet ivott, hogy a foganatba vett élesztési kísérletek nem vezettek eredményre s rövid vergődés után meghalt. Hulláját Szegzárdra hozták testvérbátya házába, a honnan kedden délután temették el. A boldogult 53 éves volt, feleséget és több gyermeket hagyott hátra.

— Állandó menedékházból óvoda. Bonyhád község képviselő-testülete a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratára elhatározta, hogy a kilátásba helyezet 200 frt állami segélylyel hajlandó az egyik állandó menedékházat kisdedóvodává átváltoztatni.

— Szomorú ébredés. Kei dl János, a dombóvári nagyvendéglős cselédje, a napokban arra ébredt fel, hogy valaki megtekaritott kis pénzecskéjét tár" czájával együtt ellopta. A gyanú P e t e r k a Imre helynélküli mészárossegédre esett, ki K e i d 1 Jánossal együtt aludt. A csendőrök előtt be is vallotta, hogy mig K e i d 1 jó izüen horkolt, az alatt vette ki nadrágja zsebéből a pénztárczát, melyben 12 frt 34 kr. volt. Ebből az összegből már csak 9 frt 13 krajczárt találtak nála, a töbhit elmulatta.

— Álkulcs. A tolvajok legkedvesebb eszköze az álkulcs, melylyel könnyen bejuthatnak a hová csak akarnak. Ilyen álkulcs birtokában voltak Rafajlovits Mihály és Kresztics László medinai lakosok is, melyek segítségével sorba járogattak a pinczékbe a borokát dézsmálni. A napokban azonban tettökön vesztettek, midőn Imre Lajos medinai lakos pinczéjében dőzsöltek, kitől apródonként 200 liter bort hordogattak el.

— Tiltott bőrgyártás rendőri üldözése. A belügyminiszter a mesterséges borok készítésének és forgá- lomba hozatalának tilalmáról szóló törvényre hívja föl a törvényhatóságok figyelmét. Úgy tapasztalja a miniszter, hogy az ezen törvény alapján folyamatba tett kihágási ügyeknél az első fokban eljáró rendőrhatóságok nem végezik a kötelességüket a törvény által előirt módon. Kívánja, hogy az illető közegek jól tanulmányozzák át a törvényt, mert a szabálytalan eljárás költségeit a hibásan eljáró közegnek kell megtérítenie. De figyelmezteti is a miniszter a rendőr- hatóságokat „azon köztudomású tényre“, hogy nagy mennyiségben készítenek tiltott módon előállított borokat. Ezzel szemben elvárja a miniszter, hogy a rendőrközegeket jól tanítsák ki e tiltott üzelmek üldözésére, s ne elégedjenek meg a magánérdekekből s ily utón tett följelentésekkel, hanem hivatalból is iparkodjanak tudomást szerezni a bőrgyártás üzelmeiről.

— Verekedés a főutczán. Múlt szerdán 11—12 óra között a főutczán néhány bepálinkázott munkás dülön- öttg s nagy lármát csapva vitába elegyedtek és annyira összekülönböztek, hogy véres fővel mentek panaszra a bíróhoz, a ki a verekedő kompániát becsukatta a dutyiba, a hol azután reggelre ki is józanodtak. Midőn tettükért kérdőre vonták őket, semmire sem akartak emlékezni. A pálinka — mint mondták — elvette az eszüket.

APRÓSÁGOK.

Udvarias vádlott.

A biró előtt.

A biró: Tudja Isten hányszor olvassa a vádlevelet, melyet egy csinos szőke kisasszony nyújtott be és következőképpen hangzik:

1895. deczember 22.

„Egy megyei bálban igen jól mulattam volna, ha egy udvariatlan férfinek udvariatlansága^ pardon, szemtelensége egész mulatságomat el nem rontja. Történt ugyanis, hogy a quadrille d’amour következett és X. ur felkért, azonban kikosaraztam, mert már volt tánczosom, ezt ő annyira szivére vette, hogy midőn javában jártuk a négyest, oda áll elébem az említett ur és többek hallatára, köztük sok udvarias férfi és nő, volt tánczosom is, odavágja a szemembe, hogy üljön le a kisasszony, maga nem tud tánczolni, hogy merészkedik négyesre felállni.

Tek. kir. járáshiróság, 10 éves korom óta járok hol egyik, hol másik tánczmesterhez, hogy én ne tudnék tánczolni ?! Ez merő rágalom és kérem ez okon vádlottat szigorúan megbüntetni. Tisztelettel J. Ofélia.“

Biró vádlotthoz: így történt a dolog?

Vádlott: Nem éppen l

Biró : Hogy tehát ? Mondja el!

Vádlott: Rég szeretem, nem, imádom felperest, álmomat mindig megzavarja ezen szerelem, de reménytelenül, mert felperes kijelentette, hogy ő nem szerethet ilyen műveletlen ficzkót la, mint én vagyok, pedig 4 elemi iskolát jártam és ma X. városnak elsőrangú tisztviselője és elite báljainak fortenczere, négyesrendezője stb. vagyok.

Biró közbeszól: Ne fecsegjen itt hiábavalóságokat, ne kerítsen olyan nagy feneket a dolognak, hanem térjen a tárgyra.

Vádlott: Hát ilyen rendezői minőségben jelentem meg a vádlevélben emlitett bálon is azon eltökélt szándékkal, hogy felperesnőmmel csúfot teszek véres boszut állok. Felkértem a négyesre, pedig tud- am, hogy van tánczosa, de ürügyet kerestem az összekoczczanásra, azonban felperes kitért előlem.

Hanem gondoltam egy nagyot és akkor fogam- zott meg bennem az a gondolat, hogy ... de minek is folytassam, beismerem a vád alaposságát.

A biró hajtogatta a büntető kódexet, hogy a megsértett női becsület és hiúságra gyógyirt keressen, miközben vádlott a legnagyobb kínokat állotta ki, midőn végre felszólítja az alperest, hajlandó-e felperestől a biróság előtt ünnepélyes bocsánatot kérni. Mire az alperes egy nagy lélekzetet véve, erre készséggel vállalkozik.

Ekkor felpereshez fordul a biró, kérve, hajlandó-e elfogadni a felajánlt bocsánatkérést?

— Ha kezet nem kell nyújtani az alperesnek:

igen!

Erre a bocsánatkérés megtörtént és az ügy befejeztetett.

Hiteléért szavatol:

Justin.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK.

K« L. Budapest« A kéziratot köszönjük, a karácsonyi számba azonban elkésve érkezett.

K« Székesfehérvár« Legyen szives közölni ve-' lünk nevét, mert különben a czikket nem közölhetjük.

Aranka« Tizenhat éves leány bátran felléphet a Szilveszter-estélyen, csak a papa és a mama engedélye kell hozzá.

„Karácsonykor“ czimü vers szerzőjét arra kérjük, látogasson be szerkesztőségünkbe, hogy a dolgot jobban megbeszélhessük.

M« Tolna. Jókivánatait köszönjük.

Kritikus« Jönni fog, ha az újévi számban nem is, de később okvetlenül.

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő': BODA VILMOS

HIVATALOS HIRDETÉSEK.

6375. sz. i , I - . - . ,

tikvi sós: Árverési hirdetmény.

A szegzárdi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a tolnavidéki takarék- pénztárnak és az ezennel csatlakozotlnak kimondott tolnavidéki takarék- és hitelbank és tolnai polgári takarékpénztárnak

Steiner Antal és neje Riebling Anna, Simon Takács János é& Frey Vendel Lis elleni 200 frt, 50 frt, 60 frt, 28 frt, 55 frt, 55 frt, 200 frt, 80 frt és 80 frt töke és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő, a szegzárdi 368. számú telekjegyzőkönyvben felvett f 1988. helyrajzi számú rétből Steiner Antal Riblinget illető Vio részre a C 3. alatt Steiner Mártonné Jandner Anna javára be- keblezett holtiglani haszonélvezeti joggal terhelten 13 frt 10 kr, a f 8973. helyrajzi számú szőlőből ugyanazt illető Vio részre ugyanazon haszonélvezeti joggal terhelten 83 frt, a 7913. számú telekjegyzőkönyvben felvett f 8133/b’ helyrajzi számú szőlőből ugyanazt illető Vio rész a C. 3. alatt bekeblezett ugyanazon haszonélvezeti joggal terhelten 36 frt 40 kr, a 6937. számú telekjegyzőkönyvben felvett f 10570. helyrajzi számú szántóból ugyanazt ilettő Vio rész C. 1. alatt ugyanazon haszonélvezeti joggal terhelten 20 frt 7 kr, a 2413. számú telekjegyzőkönyvben felvett f 4445. helyrajzi számú rétből ugyanazt illető Vio rész C. 1. alatt ugyanazon haszonélvezeti joggal terhelten 19 frt 40 kr, a 9029. számú telekjegyzőkönyvben V» részben Steiner Magdolna Praymaier Ferenczné V* részben Steiner Antal és % részben Baka Mártonné Steiner Julianna tulajdonául felvett f 10510. helyrajzi számú szántó az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a alapján egészben 90 frt, az 5875. telekjegyző-