Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-08 / 49. szám
4 1895. deczember 8. sével a nem szeszes tartalmú hajzat-növesztővei érhetjük el. Nem mondom, hogy kell az embernek gondoskodnia hajzatának, fejbőrének egészségéről, de azt igenis, hogyha bármelyik önök közül, parókás férfit lát, vagy nőt a ki meg van fosztva egyik legszebb diszétől, szép hajzata hiányában, tudják meg, hogy annak 90°/o esetében, mindig az illető az oka az által, hogy nem törődött fejbőrének egészségével. Hátha még azt is hozzáteszem, hogy igen sok ember gyakori főfájásának, szintén a fej bőrének nem gondozása az oka? Nos! Hanem az egészsége kedvéért, hát a szépségéért, gondozza mindenki hajzata talaját. Akkor egy csapással két légy lesz fogva. (Folyt, köv.) TÖVISEK. Névnap-, disznótor-, lakodalom. Háfom a magyar igazság! — és a régi magyar nóta szerint: „három a pulyka!“ Mely más szavakkal ennyit tesz : — Valamint a vitéz katona büszke az ő csillogó parádés mondurjára: azonképpen a magyar ember is büszke az ő vendégszeretetére. Valamint továbbá a katona még a parádés mondurjánál is többre becsüli azt a különben hitvány gallért, melyen három csillag ragyog: úgy én is a mondó vagyok, hogy a magyar vendégszeretet parádés mondurjának — óh, pardon!-—a magyar szívélyes barátságkék egének három ragyogó csillaga van: Névnap, Disznótor és Lakodalom! ! . . . A komoly ősz sürü, nehéz és fojtó ködén keresztül e három csillag ragyog át a magyar vendég- szeretet egéről vigasztalólag, mintha mondaná! „N e busulj Magyar!-----—Ne reszkess Hunnia! Mig e három csillag ragyogamagyarnak, szemét nem szabad behunynia!“ # A szegzárdi hírneves dalárda, uj életének második — s talán az elsőnél is dicsőségesebb leendő — korszakában, a tagokat jobban összetartó ártatlan eszközül hadnagyi sarzsit varrt parádés mondurja gallérjára, oda varrta azt az első csillagot, a tagok névnaptartásának ártatlan, kedves -és kevés pénzbe kerülő — mert szerény anyagi mederben mozgó — szokását. Hát tetszik tudni, nem megirigyelték ?! . . . De igen. Többen hangsulyoztatják, hogy a dalárda csak folyvást névnapot tart, csak mulat és nem tanul; pedig ez — úgymond — káros, mert költséges az egyes, névnaptartó szegényebb tagokra, sőt veszélyes a családokra nézve. Hogy —-úgy mond! — némelyik dalárdista felesége már unja a folytonos névnapozás miatti elhanyagolást s kilátásba vannak helyezve a közeli dalárdistai váló-perek — stb.- így beszélnek a kívülállók és talán az irigyek ! Pedig e beszédnek semmi alapja nincs, mert nincs a dalárdába k ény szer-riévnaptartás, — nincs semmi octroi, csupán csak a dalért s egymás barátságáért történik az egész, no meg, a testületi szellem ébrentartásáért, a tagok egymásközötti testvéri szere- tete arany lánczával lehető erősítéséért, szóval nemes czélból és nem amolyan esze in-, i s z o m-f éle potya rezson-párti szellemtől kergetve! . . . Bizony mondom, hogy nem! . . . . Majd minden dalár- névnapon szerencsés voltam jelen lehetni, tehát saját tapasztalásból mondhatom, hogy inegifjodott dalárdánk minden tagját sokkal magasabb eszmény vezeti, mint a potya vacsora s olcsó mulatság alacsony, önző gondolata ! .... Azt is tanúsíthatom — hitalatt! - hogy a régi dalárda, a tagok felényi számával, két annyit tudott inni, mint a mostani kétannyi tagú uj dalárda. Nohát ?! . . . És ezt igazolhatom a saját Endre-napi kiadásom i f. évi nagyon szerény számlájával is. Pedig, de jól mulattunk ! . . . * A dalárdát konpromittálni akart eme véleménnyel | szemben, Horváth fa-kereskedő ur, e derék pártoló tag, csak azért is, czum truczcz, feltüzte a dalárdái barátkozás parádés monduijának gallérjára a főhadnagyi második csillagot s tartott odakint a Moczfai csárdánál, de nem a csárdában, hanem saját külön fa-palotájában, (s éppen ő felsége, Erzsébet királyné neve napján! — Hja, 0 igen loyalis horvát!) olyan magyaros disznótort, hogy a dalárda | szép dalaira még a finom és ízletes töltött káposzták és kolbászok is majdnem összhangzatos énekre gyújtottak ! Sajnálom, hogy éppen itt nem lehettem jelen, de ez részemről nem volt horvátellenes tüntetés, bizony mondom, mert az ott megjelent magyar és horvát urak (Nikitics, Witkovics, Laurencsis stb.) jó társaságában igen szívesen mulattam volna, de nem lehetett. Jövőre kárpótolom magam! . . . * A mi illeti a harmadik, kapitányi csillagot, úgy hiszem, hogy nemsokára az is fel lesz varrva a szegzárdi dalárda parádés mondurjának gallérjára s akad köztünk olyan fiatal ember is, a ki megházasodik, — és igy lesz dalárdái lakodalom is! j . . En megvallom, ezt nem igen kívánom. No igen, mert egy az, hogy irigylem azt a fiatal embert, a ki házasodik, más az, hogy a dalárok között igen csekély a száma az igazhitű református híveknek; harmadik meg az, hogy ha minden dalárdista volna kálvinista s házasulandó fiatal: manapság még az sem hajtana a konyhámra semmi hasznot, mert mi —- reformátusok — I mióta a polgári házasság beütött, —I felsőbb rendeletre önként! — ingyen szolgáltatjuk ki a házassági szentséget és a papi áldást, nemcsak, hanem — ha a lakodalomba meghívnak s oda el is megyünk — válósággal busásan ráfizetünk a sorra, mert a kása-pénz, a szakácsné, a czigány, a meny- asszony-táncz, a vőfélyek szivarja, esetleg a küldött sütemény és a többi, mind pénzbe kerül. Ezért kívánom én, hogy egyelőre csak elégedjünk meg mi dalá rok a főhadnagyi ranggal, a két csillaggal, — s legyen magyaros névnap, Horvát hős disznótor! De hogyha lesz lakodalom: akkor is elzengem dalom! Palást. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.) KÜLÖNFÉLÉK. ____- A beteg megyéspüspök állapota. Dr. Du- I á n s zky Nándor pécsi megyés-püspök állapota, mint lapunkat értesítik, az utóbbi napokban nagyon hanyatlott s ismét aggodalomra adott okot. A beteg főpásztor sokat szenved, álom nem jő szemére s e miatt nagyon elgyengült. Orvosa és rokonai állandóan mellette vannak. — Kamarási méltóság, ő Felsége a király joba- házi Döry Béla földbirtokosnak a kamarási méltóságot adományozta.- Értekezlet a vármegyeházán. Gróf Széchenyi Sándor, főispán, bt. tanácsos által folyó hó 3-ára egybehívott megyei értekezletet, betegsége miatt nem az ő, hanem Döry Dénes kir. tanácsos és főrendiházi tag elnöklete alatt tartották meg, melyen megbeszélték az 1895. évi deczember hó 16-án tartandó tiszt- ujitó közgyűlést. Mint már jelentettük, a választás simán fog végbe menni, alig lesz valami változás a tiszti karban: azért nem is észlelhetz választási mozgalom, daczára, hvgy már a választás küszöbén állunk. De minek is lenne korteskedés, árgumentaczió, úgyis hiába: mert a mit a korifensok előre elhatároztak, azon már nem lehet a mostani rendszer mellett változtatni.- Tolnavármegye közigazgatási bizottság üléséből. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 7-én tartott ülést, melynek tárgyai közül kiemeljük Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő november havi elentését az iskolalátogatásokról. A kir. tanfelügyelő ur, mint már elismeréssel megirtuk, nemes hivatását minden tekintetben a leghelyesebben oldja meg, midőn nem a beérkezett jelentésekből, hanem személyesen igyekszik a megye tanügyi viszonyairól meggyőződni és sorra látogatja az összes népoktatási intézeteit. Az elmúlt hóban a kir. tanfelügyelő 28 tantermet, 9 iskolát és 2 községi menedékházat látogatott meg. Nevezetesen meglátogatta: a tolnai községi iparos- tanoncz, a tolnai fin- és leány, a kis-székelyi rám. kath,, a nagy-székelyi magyar- és a nagy- székelyi német ev. ref., a sár-szent-lörinczi ág. en., a tolnai izr. és a tolnai Smrecsányi-féle magán iskolát, továbbá a sár-szent-lőrinczi és a nagy-székelyi községi állandó menedékházat. A meglátogatott iskolák közül jeles eredményt talált a a tolnai községi iparostanoncz, a tolnai és kis-székelyi róm. kath., a sár-szent-lőrinczi ág. ev. és a tolnai izraelita iskolákban; ki nem elégítő eredményt a nagy-székelyi ev. ref. német hitközség iskolájának II—IV. osztályában, különösen a magyar nyelvből és a reáltárgyakban való haladásban. Zsúfoltságot talált a kir. tanfelügyelő a tolnai róm. kath. iskolában, a mennyiben az abba beirott 512 fiú és 466 leány, e szerint 978 tanuló, a jelenleg fennálló 10 tanteremben el nem férhet. A közigazgatási bizottság a kir. tan- felügyelő előterjesztésére elhatározta, hogy a nagyszé- kelyi ev. ref. német hitközség iskolájának az 1868- évi 38. t.-cz. 15. §-a, valamint a válás- és közoktatásügyi m. kir.* miniszter ur foíyó évi október hó 24-én 57,541. sz. a. kiadott rendelete értelmében leendő első izbeni megintése iránt a vallás- és köz- oktatásügyi miniszterhez felterjesztést intéz, a tolnai rótn. kath. iskolának | tanteremmel leendő kibővítése és 2 tanítóval szaporítása iránt pedig, a pécsi róm. kath. egyházmegyei főhatóságot megkeresi. A dunántúli ágost. evang. püspök beiktatása. A dunántúli ágost. evang. egyházkerület uj püspökét, Gyurátz Ferenczet, folyó hó 10-én iktatják be Győrött ünnepélyesen püspöki hivatalába. Az ünnepély sorrendje a következő: Deczember hó 10-én délelőtti 10 órakor veszi kezdetét a beigtatási ünnepély .ebben a sorrendben: Délelőtt 10 ói’akor Radó Kálmán megnyitja a kerületi közgyűlést és mint a püspökválasz^ tásra kiküldött szavazatszedő bizottság elnöke a választás eredményéről tesz jelentést; küldöttség megy a megválasztott püspökért, a kit érkezéskor Radó elnök röviden üdzözöl: a püspök gyónása, melyet tőle Mészáros István helyettes püspök, Laucsek Jónás esperes és I ’ só Yincze lelkész segédlete mellett vesz át; ének, mely után B a 11 i k Frigyes püspök beigtatja Gyurátz Ferenczet püspöki állásába; ennél segédkeznek, Mészáros István és Kund Sámuel esperesek; a beigtatás részletei: a) B a 11 i k beigtató beszédje; b) Gyurátz Ferencz eskütételé: c) Bal tik megáldja az uj püspököt; Karsay Sándor, a lemondott püspök, utána az esperesi kar megáldja Gyurátzot, mire Gyurátz megáldja a gyülekezetét; ének, mely után az uj püspök a kerületi gyűlésen elfoglalja a helyét; Radó Kálmán üdvözli erre uj elnök társát, a ki ezután püspöki székfoglaló beszédjét tartja; a beigtatás zárópontjául az esperesek és esperesi felügyelők üdvözlik uj püspökükét; az előbbiek szónoka Mészáros István, az utóbbiaké dr. Schreiner Károly. Délben diszebéd a „Lloyd“-teremben. A püspökbeigtatáshoz csakis a politikai hatóságok lesznek meghiva, más testületeket is azonban szívesen látott vendégeiként tekint a rendező-bizottság. — Erélyes főispán. Simont sits Béla, Szat- már-Németi szab. kir. város főispánja, nagy erélylyel és szigorral jár el a hanyag és lelkiismeretlen tisztviselőkkel ; igy I n d r e László nagysomkuti főszolgabíró ellen több panasz és feljelentés folytán vizsgálatot indított és állásától felfüggesztette, P a p p Kálmán szinyérváraljai főszolgabiró ellen is elrendelte a fegyelmi eljárást mellőző vizsgálatot, ki azonban állásáról lemondott. Simontsits Bélát, mint bonyhádi főszolgabírót, utóbb pedig mint alispánt mi is ismertük ; de el kell ismernünk, hogy mindig igazságos volt az ítélet kimondásában s csak azokat sújtotta, kik a büntetést megérdemelték, mig szerette, pártfogolta azokat, kik kötelességüket pontosan teljesítették. . —- Fényes bál. A folyó hó 16-án megtartandó megyei tisztújító közgyűlés alkalmából a szegzárdi róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fenntartó egyesület javára Szegzárdon a „Szeg zárd Szálló“ táncztermében fényes bált tartanak, melynek sikerén nemcsak a rendező bizottság tagjai, de megyénk legelőkelőbb hölgyei is fáradoznak. A kibocsátott meghívó a következő: Meghívó. A szegzárdi róm. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fenntartó egyesület pénztára javára folyó évi deczember hó 16-án a „Szegzárd-Szálló“ termeiben tánczestólyt rendez, melyre czimzettet és családját tisztelettel meghívja a rendező bizottság! Fáy Loránd, jegyző. Simontsits Elemér, elnök, Udvardy Sándor, pénztárnok. Abay Leó, Ifj. Bernrieder József, Csapó Dániel, Daróczy Zoltán, Döry Ödön, Forster István, Forster Zoltán, Fördős Misi, Hanzély János, Kurz Vilmos, Leopold Samu, Nagy István (Bonyhád), Nagy István (Sz. András), Oláh András, Perczel József, Perczel Andor, Pesthy Pista, Reich Oszkár, Simontsits Andor, Stan- kovánszky Imre, gr. Széchenyi Domokos, gr. Széchenyi Bertalan, Szeniczey Géza, Simon Rudolf, Schneider Gábor, Sörös József, Szévald Oszkár, Szi- geth Nándor, Dr. Tanárky Árpád, Vizsoly Ákos. Kezdete 9 órakor. Beléptidij és karzatjegy személyenként 2 forint. Felülfizetések a jótékonyczél érdekébén köszönettel fogadtatnak. Jegyek a bizottsági pénztárnoknál előre is válthatók.- A vidéki hírlapírók kongresszusa. Ma dél- ntán tartják meg a vidéki hírlapírók a fő- és székvárosban az előre jelzett kongresszusukat, melyen lapunkat B o da Vilmos országgyűlési képviselő, a „Tolnavármegye“ czimü lapot pedig dr. Leopold Mornél szerkesztő fog képviselni. A pécsi r. k. egyházmegyéből. Szó mmer Gyulamáriakéméndi segédlelkészBabarczra, Sebünk Ferencz babarczi segédlelkész pedig Mária-Kémóndre helyeztetett át. — Szegény gyermekek felruházása. A téli zord időben, midőn a ruhátlan fázik, a szegény éhezik; megnyilatkozik az emberbarátok szivében a könyörü- letesség érzete és enyhíteni igyekeznek a nyomort s befödik meleg ruhával a kis gyermekek fázó, födetlen testét. Ily nemes cselekedetet fog gyakorolni karácsony előestéjén a Döry Pálné elnöklete alatt álló r. kath. óvodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület, mikor is 20 rongyos gyermeket lát el teljesen meleg í’uhával. — Díszes kirakat. így karápsony táján, a kereskedések kirakataiban megjelennek a legdiszesebb és legszebb tárgyak, hogy a szemlélőt figyelmeztessék és kisértésbe hozzák az üzletbe való belépésre, a hol a kereskedő készséggel szolgál a kívánt czikkel. Szegzárdon is sok fényes kirakatot lehet látni mostan, melyek a maguk nemében alig lelik párjukat a kisebb vidéki városokban. A sok szép kirakat közül tán 1 legvonzóbb benyomást teszi az emberre Franek János ékszerész kirakata, mely a legkülönfélébb alkalmi karácsonyi ezüst és arany tárgyakkal van megrakva. Franek ur üzlete oly dúsan vau felszerelve
