Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

4 1895. november 24. — Lelet. Szegzárd a történelem tanúsága sze­rint, már a rómaiak idejében létezett s itt a kálvária hegyén a vidéket domináló castellum is volt. A ró- . maiak idejéből ezért sok régiséget, leletet, sirokat és vízvezetéki csőveket ástak már ki földforgatás és pinczeásás alkalmával. A napokban is M o z o 1 á n István szegzárdi fogházőrmester Bartina-utczai házi szőlőjében rigoliroztak a szőlőmunkások és római si- rokra bukkantak, melyeket Wosinszky Mór, hir- neves régész vizsgált meg s az egyik sirban a csont­váz lábánál egy római fibulát, egy cserépfazekat, a fejénél pedig szegeket talált. Újabban ismét jelentet­ték Wosinszky ne k, hogy egy másik római sirt is kiástak, de mire azt megakarta vizsgálni, már a csontok legapróbb részeit is elhordták. Valószínű, hogy ebben a sirban értékes tárgyakat találtak s ezért siettek ennek még nyomát is eltüntetni. — Gazdasági statisztika és a tanítók. Tudvale­vőleg a most folyamatban levő mezőgazdasági statisz­tikai adatok összeírásával legtöbb helyen a tanítókat bizták meg és a vallás- és közoktatásügyi miniszter fel is mentette őket e miatt a délutáni tanítás alól. A munka azonban oly sok időt vesz igénybe, hogy azt a kitűzött időre, deczember 1-re, lehetetlen 'elvé­gezni, hacsak délutánonként járnak számlálni az ügy­nökök. Ezért a közoktatásügyi miniszter távirati utón a délelőtti tanítás alól is felmentette azokat a tanítókat, a kik közreműködnek a mezőgazdasági statisztikai adók összeírásában. Megemlítjük, hogy a mi megyénk­ben is előfordult egy-két községben, hogy a feleke­zeti iskolaszék, vagy a plébános nem engedte meg a tanítóknak a közreműködést. — Választmányi ülés A „Szegzárdi Alap­nevelési Egylet“ igazgató választmánya folyó hó 16-án délután Döry Pálné elnöklete alatt ülést tartott. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyvnek felol­vasása és hitelesítése után az uj óvónő, Mattioni Jánosné letette a hivatalos esküt, kinek megállapitta- tott a dijlevele is. Megbizatott az igazgató titkár, hogy Szegzárd nagyközség megkeresése folytán a pénztárnokkal készítse el azon egyesületi tagok név­jegyzékét, a kik már tényleg befizették tagdíj járu­lékaikat. Az alapitó-, pártoló- és rendes tagok gyüj- tésére.egy bizottság választatott, melynek tagjai let­tek : Özv. S a s s Istvánná, T e k u s Vilmosné, Antal Ferenczné, Krammer János és Holub János. Elhatározta a választmány, hogy az óvodában meg­tartani szokott karácsonyi gyermek ünnepélyt, ez évben kivételesen, folyó évi deczember hó 8-án d. u. tartja meg. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Günsz Gábor polgári iskolai s.-tanárt, saját kérelmére a paksi áll. polgári fiúiskolához helyezte át hason minőségben. — A tetszhalott. A „Bonyhádi Dalárda“ feltámadt 10 évi álmából s uj erőket gyűjtve, min­den héten kétszer jön össze próbákra. Mint halljuk, a dalárda Sylvester estélyt óbajt rendezni s nyilvá­nosan fellépni. Valóban óhajtandó volna, hogy e pályakoszoruzott dalárdába minél többen beállnának, hogy a régi dicsőség felé léptessék. Bonyhádon volna elég hangerő, de sajnos, nincs kitartás. A műkedve­lők is mozoghatnának, már régen nem volt műked­velői előadás s a közönség várva-várj a őket. Forberger László gymnásiumi tanár, a „Műkedvelői Kör“-nek lelke mindent elkövet, hogy a kört minden áron összetartsa, az övé lesz az érdem, ha a kör ismét életjelt ad magáról. Hoffer István a dalárda, Müller József a vegyes zenekar összeállitásán fáradoznak. Bonyhádnak nem ártana egy kis szellemi élvezet, mert különben elalszunk. — Hitközségi és iskolaszéki ülés. A szegzárdi róm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék folyó hó 16-án tartott ülést, melynek sok fontos tárgya közül legélénkebb vitára adott okot annak eldöntése: vájjon előléptetés vagy pályázat utján töltessék-e be Abaffy József belvárosi tanító leköszönése folytán megüresedett állás? Végül 10 szóval 6 ellenében az iskolaszék ki­mondotta az előléptetést, mely szerint M á j e r Antal tanítót beterjeszti a szegzárdi közalapítványi urada­lomhoz, hogy Abaffy József által élvezett uradalmi javadalmat részére folyósítsa, Horváth Ignácz új­városi tanítót a belvárosi fiúiskolához, Nemes Győző újvárosi tanítót pedig a megüresedett egyik jobb ja­vadalmazási állásba léptette elő ; továbbá Eber Márton újvárosi tanitó elfoglalja Horváth Ignácz által él­vezett természetbeni lakást, Bergmann Ilka pedig a földilletményt élvező tanítók sorába lépett. — Nyugdíjaztatás. Hanny Gábor egyházmegyei tanfelügyelő a napokban értesítette a szegzárdi r. k. iskolaszéket, hogy a tolnamegyei kir, tanfelügyelő átirata szerint Rivészy János szegzárd-belvárosi tanitó 65 éves korából származó gyengesége miatt hivatalá- | nak megfelelni már képtelen. Ebből kifolyólag fel­hívta az iskolaszéket, hogy nevezett tanitót szólítsa fel nyugdíj iránti kérvényének benyújtására. Rivészy János, ki már közel 40 évet töltött el a tanítói rögös pályán, teljes fizetéssel — leszámítva a lakást — lesz nyugdíjazva, mely 700 frtot tesz ki, a miből öreg napjaiban elég tisztességesen megélhet.- Uj gép. Báter János, lapunk kiadója, a napokban uj könyvnyomda gépet hozatott, mely ugyan még nem „r o t á c z i ó s“, de oly sok újításokkal van ellátva, hogy beillik fia rotácziósnak. Maga a gép végzi a ki- és berakást, a példányszámozást, úgy, hogy le lehet olvasni a számozó készülékről mindig a nyomások számát. Az egész gép 44 Mm., nyomó felülete pedig L15—0‘84 m. Ezen az uj gépen nyom­ják ezentúl a „Tolnamegyi Közlöny“-t, mely nem csak tartalomban, hanem kiállításban is felül fogja múlni fiatal kollegáit.- A hazáért mindent. Lapunk kiadóhivatala tisztelettel értesíti előfizetőinket, hogy azoknak, kik előfizetéseiket a „Tolnamegyei Közlöny“-re beküldötték, könyvalakban bérmentve megküldi a lapunkban megjelent „A hazáért mindent“ czimü regényt. Hátralékos előfizetőinket tehát tisztelettel felszólítjuk, hogy a hátralékot legyenek szívesek be­küldeni. — A régi húsz- és négykrajczárosok. A régi húsz- és négykrajczárosok már el tűnték ugyan a for­galomból, de mégis vannak, a kik elfelejtettek annak idejében túladni rajtok. Most utoljára figyelmeztetik a közönség, hogy a régi húsz- és négykrajczárosokat 1895. évi deczember hó 01-ig az adóhivatalokban be lehet váltani, később azonban még érez értékben sem veszik be. — Házasságkötés otthon. Érdekes elvi jelentő­ségű határozatot hozott a belügyminiszter abból az alkalomból, hogy b—i anyakönyvi kerületben egy előkelő állású ur azt kérte, hogy házasságkötést „ki­válóbb társadalmi állására tekintve“ a lakásán tart­hassa meg. Kimondotta ugyanis a belügyminiszter, hogy ezt nem tartja megengedhetőnek, nem pedig azért, mert csak rendkívül fontos okokból engedhető meg a háznál való polgári kötés, az a körülmény pe­dig, hogy a házasulok kiválóbb társadalmi állást fog­lalnak el, ilyen fontos oknak nem tekinthető. — Egy temetkezési vállalat a vidéken. Mint Bonyhádról értesítenek bennünket, a jó hirnek ör- vedő Hoffer József norinbergi s rövidáru kereskedő három év előtt egy temetkezési vállalatot alapított, mely most erős alapokra fektetve, a legjobb hirnek örvend. Hoffer József minden áron törekszik, hogy vállalatát minél szélesebb alapra fektesse, szegénynek, gazdagnak egyaránt kielégítse igényeit, úgy, hogy egy szomorú haláleset beáltával a hátramaradt gyá­szoló családtagoknak sok időt, fáradságot, sőt pénzt megtakarít. Az ő gyászdiszitéses ravatalai (az ércz- koporsótól az utolsó szallagig) a legpompásabbtól a legegyszerűbb kivitelig a legpraktikusabban vannak összeállítva, úgy, hogy a legkényesebb igények is ki lesznek elégítve. Dicsérendő dolog, hogy Hoffer József szegény emberektől a ravatal felállításáért fizetést el nem fogad. Említésre méltó, hogy Hoffer József egy temetkezési egylet alapításán fáradozik s r. k. temetőt (mely most a temetők temetője) ren­dezni s csinosítani kívánja. Valóban óhajtandó volna, mikép nemes törekvését siker koronázza, mert ott a halottak országában örökké pihenünk, mig ezen a földön csak múló vándorok vagyunk. — Erzsébet királyné névnapja alkalmával a szegzárdi polg.' leányiskolában délelőtt fél 11 órakor alkalmi ünnepélyt tartottak, melyen igen sokan jelen­tek meg és épüléssel hallgatták végig a gazdag mű­sor minden pontját. Az ünnepély fénypontját termé­szetesen Kovácsné Nagy Lujza igazgató gyö­nyörű alkalmi felolvasása képezte. A műsor 1 követ­r kező volt: 1. Hymnus. Éneklik az iskola növendékei. 2. Miserere „Trovatore“-b<$l Verditől. Előadja zongo­rán Urtika Emilia II. oszt. tanuló. 3. „Magyar leány dala“ Garay Jánostól. Szavalja Selcz Juliska II. oszt. tanuló. 4. „Ima“ Beckertől. Éneklik az iskola növen­dékei. 5. „Boka kesergője“ Zsadányi Ármándtól. Elő­adják hegedűn Török Sára IV. oszt. tan., zongorán Schmidt Margit IV. oszt. tan. 6. „Szeresd hazádat“ Reviczky Gyulától. Szavalja Salamon Margit III. oszt. tan. 7. Ábránd a „Belisár“-ból Donizettitől. Előadja zongorán Hilbert Jolán IV. oszt. tan. 8. „Szilágyi Erzsébet“ Tóth Kálmántól. Szavalja Horváth Irma IV. oszt. tan. 9. „Magyar Induló“ Them Károlytól. Előadják zongorán Kardos Boriska II. oszt. tanuló, Wallner Mária és Malicsek Jolán IV. oszt. tanulók. 10. „Magyar leány“ Reviczky Gyulától. Szavalja Várkonyi Margit III. oszt. tan. 11. „Szózat.“ Ének­lik az iskola növendékei. 12. „Rendületlenül“ Arany Jánostól. Szavalja Ellmann Erzsi IV. oszt. tan. 13. Nyitány Suppétól. Előadják zongorán Hilbert Jolán IV. oszt. tan. és Urtika Emilia II. oszt. tan. 14. Magyar népdalok. Előadja czimbalmon Schmideg Erzsi IV. oszt. tan. 15. „Damjanichné arczképe előtt.“ Tóth Kálmántól. Szavalja Wolf Sarolta IV. oszt. tan. 16. „Tannhauser induló“ Wagnertől. Előadja zongorán Schmidt Margit IV. oszt. tanuló. 17. „Szent koronánk TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. (47. sz.) legszebb gyöngyei“ Komócsy Józseftől. Szavalja Urtika Emilia II. oszt. tan. 18. „Névnapi dal“ Goll János­tól. Éneklik az iskola növendékei. — Áthelyezés. A legnagyobb sajnálatunkra arról értesülünk, hogy L y r ó Emil alezredes a Tolnán állo­másozó 12. számú ulánus ezredtől Székesfehérvárra helyeztetett át. Az áthelyezet főtiszt a Tolnai társa­dalmi élet egyik legkedveltebb tagja volt, kit előzé­keny modoráért és magyar érzelméért mindenki osz­tatlan tiszteletben és becsülésben tartott. Lyró azon főtisztek közé tartozik, ki nemcsak érzelemben oszto­zott a magyar társadalmi körrel, hanem még zengze- tes nyelvünket is megtanulta, melyet korrektül beszél. — Sírkő-leleplezés. Az erdélyi ev. ref. tanács és a sepsi-szent-gyöngyi Mik ó-féle református kollé­gium Várkonyi Endre, korán elhunyt jeles tanárának síremléket állított az ottani sirkertben, melyet folyó hó 17-én lepleztek le nagy gyászünnepélylyel. Az el­hunyt sírja felett Benke István főgimnáziumi tanár tartott nagyhatású emlékbeszédet, a főgimnáziumi ifjúsági dálárda pedig megható gyászdalokat énekelt.-- Magyarország népoktatási ügye színvonalának megítélésére fontos tényezőnek ismervén el a népok­tatás terén működő fanférfiak irodalmi működésének bemutatását, ezredéves országos kiállítás népoktatás­ügyi alcsoportjában, az összes kisdedovodák, — elemi telső nép- és polgári, — iparostanoncz alsófoku és 'felső kereskedelmi iskolákban, — felsőbb leányisko­lákban, kisdedóvónőképezdék, tanitó és tanitónő- képezdékben működő tanítókat és tanárokat, hogy összes önálló és nyomtatásban megjelent irodalmi munkáik­ból legyenek azok szakbeliek, vagy szépiradalmiak egy-egy müvet külön (sötét kötésbe hátul aranyo­zássál) beköttetve, a szükséghez képest jegyzék kísé­retében a folyó évi dzczember hó 31-ig az alább megnevezett csoportbiztoshoz küldjék be; és pedig 1) a kisdedóvódák és kisdedóvónŐképezdékre vonat­kozó müveket és az itt működő egyének idevágó és más egyéb irányú vagy irodalmi müveiket dr. Mor­fin Emil vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztály- tanácsos csoportbiztoshoz (vallás- és közoktatásügyi ministerium Bpest, V. kér. Hold-utcza.) 2) az elemi iskolákra és emberbaráti intézetekre vonatkozó müve­ket, vagy az e téren működő egyének más irányú, vagy nem szakirányú müveit György Aladár csoport­biztoshoz (Bpest, Józsefkörut 10 sz.) 3) a felső nép- és polgári iskolákra vonatkozó műveket vagy az e téren működő szakférfiak szépirodalmi munkáit Dr. Gopcsa László miniszteri fogalmazóhoz (Bpest, val­lás- és közoktatásügyi ministerium V. kér. Hold- utcza.) 4) a felsőbb leányiskolák, tanitó- és tanitónő- képző intézetekre vonatkozó műveket vagy az e té­ren működők szépirodalmi s más munkáit Szuppán Vilmos áll. felsőbb leányiskolái igazgató csoportbiz­toshoz (Bpest, Váczi-körut 23). Több kiadást ért mü­vek közül csakis az utolsó kiadás küldhető be, még az esetben is, ha igen jelentékeny változások történ­tek a könyvön. Kisebb értekezések, vagy azok kü­lön lenyomatai egybekötendők és a könyv hátán ki­teendő „Értekezések.“ — Gyűlés a hegyközség megalakítása tárgyában. A hegyközség meg, vagy meg nem alakítása tárgyá­ban folyó évi deczember hó 19-én Szegzárdon a vá­rosháza nagytermében gyűlést fognak tartani. Ez utón is figyelmeztetjük a szőlőbirtokosokat, hogy szavaza­tuk gyakorlása végett lehetőleg jelenjenek meg, mert egyenesen tőlük függ a hegyközség meg, vagy meg nem alakítása. Egy aláírási ivet is most köröztetnek a városban a szőlőbirtokosok között, mert ezt a me­zőgazdasági törv. végr. utasítás kívánja. — Hivatalvizsgálat. Selcz József szegzárdi kir. törvényszéki elnök, — mint gyönki levelezőnk Írja — folyó hó 12., 13. és 14-én Gyönkön hivatalvizsgála­tot tartott a kir. járásbíróságnál. Az elnök mindent a legnagyobb rendben talált és e feletti megelégedé­sének kifejezést is adott. — Igazságügyi kinevezés, ő felsége a király dr. S á r f f y Elek pécsi ítélőtáblánál alkalmazott jegy­zőt a dunaföldvári kir. járásbírósághoz albirává ne­vezte ki. — Templomszentelés. Szép s minden mozzana­tában lélekemelő ünnepélye volt folyó hó 10-én a gyönki református híveknek, mert e napon tartották meg az újra restaurált református templom beszere­lését. A tágas, csinos templomot a hivek teljesen be­töltötték és áhitattal, lelki épüléssel hallgatták meg Módra Imre gyönki algimnáziumi tanár gyönyörű beszédjét, melylyel a kiváló szónok oly nagy hatást ért el, hogy a jelenvoltak lelkében megcsendültek mindazon nemes érzelmek húrjai, melyek a lélek vi­rágát képezik. — Az első hópelyhek. Az idő múlt héten hir­telen hidegre fordult, s csütörtökön és pénteken este­felé már hópelyheket is lehetett látni szállinkózni, melyek azonban a földre érve, csakhamar elolvadtak. A tél ezen első hirnökei kedves fogadtatásra találnak a gyermekek előtt, kik most már arra kérik tél apát, hogy eresszen útnak annyi hópelyhet a földre, hogy mielőbb lehessen szánkázni.

Next

/
Thumbnails
Contents