Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-10 / 45. szám
1895. november 10. 5 József (Liszt F.) É b e r M á r t o n (Bethoven) L i n- hardt (Wágner) oly lelkesen dirigált, hogy a kir. felségek és az atyauristen is gyönyörködött a szép nótákban, de legjobban gyönyörködött a gazda, H a | k Karcsi barátunk, hogy becses névnapi mulatsága (mert hisz ez a kis izé alig került többe 100 írtjánál !) ily fényesen sikerült! . . . Az olvasóköri mulatság még szebb, de zajosabb folytatása — mit már jóformán a pártoló tag urak rendeztek — a városi dísz-kávéházban folytatódott egész alázatosan a padlón! . . . De ez is igen szép, magyaros muri volt. Any- nyit nevettem, oly jól mulattam mondhatom, hogy szememből az örömköny, gyomromból a nevetési görcs még soká fog eltávozni. Igazi ázsiai szittya magyar mulatság volt, melyben sem egy káromkodó szó, sem egy összetűzés, hevesebb szóváltás '! nem fordult elő egész reggelig, daczára, hogy sok bor megivódott, csak szép dal, jó zene, fürge tánck, forró puszi, baráti ölelkezés voltak napirenden. íme kicsinyített s nagyon halvány képe a kettős Károly-nap szép mulatságának. Ennek minden részletét hiven leirni —- ama fentebbi vers szerint — nem lehet. Boldog, aki ott volt, sajnálom azt ki nem látta, nem élvezte e szép mulatságot. Azért tehát tessék belépni Uraim és Úrnőim legalább is pártoló-tagoknak, hogy máskor majd az ily szép sorokban szintén részük legyen. Palást. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv. (Folytatás.) . 33. sz. Tárgyalás alá vétetett: Báta község képviseletében Dancsa Ignácz biró és Purth Adolf községi jegyző által a társulat közgyűléséhez intézett kérvény, mely szerint a község mint erk. testület terhére előirt 8008 frt 68 kr hátralékból 3526 frt 48 kr társulati költségjárulék végleges leírásba hozatalát kérik; megérintvén, hogy a 8008 frt 68 kr hátralékban foglaltatik az egyes ártéri birtokosokra kivetett évi járulékok beszedésével megbízva volt községi pénztárnok kezén maradt 2910 frt 53 kr tőke és 1572 frt 68 kr kamat is. Kérvényezők kijelentik: 1., hogy a leírásba hozatni kért összeg sem eredeti, sem dologi természeténél fogva a községet mint erk. testület nem terheli; 2., hogy a község ama összegekért jogérvényes átruházás alakjában anyagi felelősséget nem vállalt. Indokul felhozzák: a) hogy az adótárgy, vagyis a közös legelő, melyből a hátralék származik, a közbirtokosság tulajdonát képezi, tehát az anyagi felelősség a közbirtokosságot terheli: b) mert szerintük ahoz, hogy a község a 3526 frt 48 kr hátralék iránti felelősséget jogérvényesen elvállalta légyen, elengedhetien feltételül megki- vántatik a képviselő testületnek a kérdéses teher elfogadását kimondá, felsőbb hatósági jóváhagyással ellátott határozata, a közbirtokosság hozzájárulása és a társulat beleegyezése. Ily okirat pedig a képviselő testületi gyűlésekről vezetett jegyzőkönyvek között nem létezik, c) Felemlítik, hogy a közös legelő utáni költségjái’ulék eredetileg marhatartás arányában volt megállapítva, de azon kivetési lajstromoknak a községi levéltárban nyoma nincs és a régi egyénenkénti kivetési alapok kiderítése teljes lehetetlenség. Községi pótadó utjáni kivetés alkalmazását pedig jogtalan és igazságtalannak tartják, minthogy másodízben is azokat sújtaná, kik jóhiszeműségükben eleget tettek a terhűkre rótt kötelezettségnek; valamint leszámolás utján se lehetne biztos és igazságos eredményt kihozni, mert hiányzik a helyes kivetési alap és hiányzik sok fizetési iv. A többi lényegtelen indokok felsorolásának mellőzésével, miután a költségjárulék keletkezésére vonatkozó iratokból folyamodók kérelmének alaptalanságáról a választmány meggyőződést szerzett, közgyűlés elé terjesztendő javaslatkép a következőleg határozott: Báta község, mint erkölcsi testület terhére előirt 8008 frt 68 kr. hátralékból 3526 frt 48 kr. társulati költség járulék leírásba hozatala iránti kérelem elutasítandó. Ugyanis, nemcsak a leírásba hozatni kért ösz- szeg, de állítólag a községi pénztárnokok kezén maradt 2910 frt 52 kr tőke és kamatai is a községet, mint erk. testületet terhelik. 1. mert a hátai összes 5227 hold 592/iooo Q-öl közös legelő után 1873-ik év óta a község, mint erk. testület terhén szerepelt a társulati költség járulék. Az úrbéri rendezésig 1884-ik évig folyton Báta község, mint erk. testület rendelkezett a közös legelővel, azt bérbeadta és jövedelmét saját czéljaira fordítván, a társulati költség járulék fizetésének kötelezettsége a községet, mint a közös legelő akkori birtokosát terheli és mert kérvényezők nem is állítják, hogy a költség járulékokat a bérbevevők lettek volna kötelesek viselni. A társulat központi kezelésének életbeléptetése előtt az évenkénti költségjárulékok egész összegükben közöltettek a községgel : ama összegeket a község repartiálta és ha már eredetileg marhatartás arányában látta czélsap- rünek a repartiálást kötelessége is lett volna a költség járulékot behajtani és a társulat pénztárába beszolgáltatni. — Mit elmulasztván, a község terhére jogérvényesen megállapított hátralékért annál is inkább anyagi felelősséggel tartozik, mivel a társulat a központi kezelés életbeléptetésekor az 1882-ik évi január 1-ével fennállott hátralékokat óvás mellett vette át. Továbbá miután a község a repartiálást — marha tartás arányában — oly megbizhatlan alapra fektette, hogy ennek következtében a régi kivetési alapok kiderítése teljes lehetetlenség, a községi pótadó utjani kivetés alkalmazását pedig kérvényezők jogtalan és igazságtalannak tartják s kijelentik, hogy leszámolás utján se lehetne biztos és igazságos eredményt létre hozni I kérelmük mellett még a méltányossági szempont sem harczol annál kevősbé, mivel a közbirtokosság az úrbéri rendezéskor nyert legelő illetmény után elvállalt 5752 frt 49 kr. költség járulékot a társulat pénztárába befizetvén, további anyagi felelősséggel nem tartozik. 2. Állítólag a községi pénztárnokok kezén maradt 2910 frt 52 krnyi összeg és kamatai tekintetében is, akár a pénztárnokok kezén maradt, akár a község czéljaira fordittatott — a fentebb kifejtett indokokból szintén a község mint erkölcsi testület tartozik felelősséggel. A hűtlen pénzkezelők elleni visszkeresete fennmaradván. 3. A kérvény indokainak az a része, mely szerint a község a leírásba hozatni kért összegért anyagi felelősséget nem vállalt és hogy arra képviselő testületi határozat nem létezik, teljesen alaptalan és figyelembe nem vehető, mert a község kötelezettsége már az 1891-ik évi hátralék — rendezési — egyezmény létre jötte előtt — nem kifogásolt régi kivetéssel és meg nem támadott zálogjogi bekeblezéssel fennállott és csupán a birtok — aránylagos teher rendezés folytán változott 22.418 frt 92 kr. helyett a község előnyére 11.510 frt 32 kr. erejéig. Ehhez pedig, mint nem magán jogügylethez, nem volt megkíván tató feltétel a képviselő testület határozata, a mint általában nem kívántatik a közadók kivetéséhez. Egyébként a község a hátralék rendezés czéljából létre jött egyéz- mény szerinti kötelezettséget, valamint az egyezmény folytán hozott s a községnek lett kézbesítéssel jogerőre emelkedett 10/1891. választmányi és 5/1891. sz. közgyűlési határozatot 2877 frt 60 kr. erejéig teljesített részlet fizetéssel és számtalan halasztási kérelemmel is elfogadta, saját tényével megerősítette. Hollós Alajos, társulati ügyvezető, mint jegyző. _____ KÜLÖNFÉLÉK._____ — A szegzárdi főgimnázium. Wlassies Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézet Tolnavármegye közönségéhez, a melyben a felterjesztett szerződés némely pontjaira helyesbítő észrevételeket tesz. A leirat részletei legnagyobb részt ismeretesek, mert az 50,000 frtos állami hozzájárulás, az 1896- ban megkezdennő építkezés már a megye közönsége előtt tudva vannak. A miniszter külön pontban kívánja felvétetni, hogy a tandijak és felvételi dijak az állampénztárba be- szolgáltatandók. Ami azonban benne uj és örvendetes az az, hogy a miniszter elrendeli, miszerint a főgimnáziumnak az első és második osztálya 1896. évi szeptember hó 1-én megnyitandó s minthogy a főgimnázium épülete előreláthatólag akkorra úgysem lesz kész, a község tartozik az illető helyiségekről gon- I doskodni, valamint arról is, hogy legalább egy iskolánál az V. és VI. osztály külön tanteremben és külön tanítóval ugyancsak 1896. évi szeptember hó 1-én magnyittassék. Viszont a miniszter kötelezi máffát a főgim- náziumot annyi tanerővel ellátni, a mennyi í az ország főgimnáziumainál szokásos. Az osztályok fokozatosan egygyel-egygyel szaporodnak s ebben az arányban tartozik a község i/ o évről-évre hozzájárulni a főgimnázium fen- tartásához. A rendeletben az is megvan — ezt I a miniszteri leirat hangsúlyozza, — hogy a köz- I séggel kötendő szerződésbe kiteendő, miszerint : az építkezésnél a 140,000 irtot meghaladó többlet a községet fogja terhelni. Végül elTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (45. sz.) rendeli a miniszter, hogy az igy szerkesztett szerződést hozzá aláírás végett terjeszszék fel. — Tolnavármegye tanügyi állapota. Tihanyi Domokos, Tolnavármegye királyi tanfelügyelője, nagy- fontosságú hivatását teljesen felfogva, nagy erélylyel fáradozik Tolnavármegye tanügyi helyzetének javításán s e végből sorra látogatja a vármegyei népiskolák, ovodák és gyermekmenházakat, hogy a hiányokat megismerve, hozzá láthasson az orvosláshoz. Az elmúlt október hóban a kir. tanfelügyelő nem kevesebb, mint 24 iskolát, 3 óvodát és 3 állandó menedékházat 55 tanteremben látogatott meg. A tapasztalt eredményről a kir. tanfelügyelő november hó 5-én tartott közi- . gazgatási bizottságban tett jelentést, melyből kitűnik, h ogy több isko 1 ában nem tanítják ' sikeresen amagyar nyelvet, másokban pedig az összes tantárgyakból ki nem elégítő az eredmény, továbbá némely iskolák czéls zerütlenek és túlzsúfoltak. A meglátogatott iskolák közül kinemelégitő ered m ényt talált különösen a magyar nyelvből a kir. tanfelügyelő a d ú z s i és t e v e 1 i rk. iskolában, főleg az utóbbinak Janosics Antal tanító által vezetett felsőbb osztályaiban; továbbá a n a g y-d o r o g h i községi iskola egyesitett II. és III. osztályában — Kovács Zsig- mond tani tónak 72 éves kora és elöregedése következtében beállott munkaképtelensége miatt — az összes tantárgyakból kevésbé kielégítő eredményt, a regölyi rk fiúiskola osztályaiban az összes tantárgyakban való haladásban. A jelentés szerint a simontornyai rk. iskola tetőzete csurog, a IV.—VI. osztályú növendékek jobb szemük felől nyerik a világosságot, a mi az ő látási érzékükre ártalmas | a hőgyészi rk. leányiskola IV—VI. osztályú és ugyancsak a hőgyészi orthodox izr. iskola mindkét tanterme szűk és az I-ső osztály tantermében szintén jobb szemük felől nyerik a gyermekek a világosságot; továbbá jelentette a kir. tanfelügyelő, hogy a t a m á s i-i rk. iskola 4 tanterme az ottan levő 486 rk. mindennapi tankötelesnek befogadására elégtelen s miután az iskolába feljáró 450 tanköteles tanítása 4 fitanitóra van bízva, a kézi munkának okszerű tanítása czéljából a tankötelesek számarányához mérten ottan egy leányiskolának legalább két tanteremben leendő felállítása elkerülhetetlenül szükséges ; végül jelentette, hogy a meglátogatott iskolák közül a nagy-doroghi magán leányiskolában működő Boldizsár Ilonánaksem tanképe si tő okmánya, sem iskolafentartási engedélye nem volt, miért is ezt az iskolát feloszlatta ésazeddig belejáró növendékeket a községi iskolába való járásra kötelezte; és hogy az ottan levő menedékházak közül az alsó kipadlózva nincs, a felső pedig a czélnak meg nem felelő roskadozó Ócska házban van elhelyezve és f e 1- szerelése sincs. A közigazgatási bizottság a kir. tanfelügyelő jelentését magáévá téve, elhatározta, hogy megkeresi a pécsi egyházmegyei főhatóságot, hogy a dúzsi és teveli iskolákban a magyar nyelvnek nagyobb mérvben leendő tanítása iránt, esetleg Janosics Antal 40 évet szolgált teveli tanítónak nyugalomba helyezésével, a dúzsinak p e dig m e gi n t é s ével, a regölyi rk. fiúiskolában pedig az összes tantárgyaknak kellőképen taníttatása iránt a tanítóknak erre felhívása által intézkedjék; egyben a simontornyai iskola tetőzetének kitatarozását, valamint a TV. és VI. osztályban a padoknak áthelyezését és a hőgyészi leányiskola IV.—VI. osztályú tantermének kibővítését, valamint tamásiban legalább egy kétosztályu leányiskolának azonnal leendő felállítását rendelje el; továbbá jegyzőkönyvi kivonaton felhívja a közigazgatási bizottság a nagy-doroghi közs. iskolaszéket, hogy Kovács Zsigmond ottani tanítónak nyugalomba helyezése iránti kérvényét a vármegye kir. tanfelügyelőjéhez az 1896. évi április havában terjessze be; végre ugyancsak jegyzőkönyvi kivonaton utasítja a simontornyai, dunaföldvári és dombóvári járási főszolgabirákat, hogy első a hőgyészi orthodox izr. hitközséget iskolájának megnagyobbitására, valamint az I. osztályban a padoknak áthelyezésére kötelezze, hogy a második, a nagydoroghi alsó menedékháznak kipadlózását és a felsőnek a jövő év tavaszán teljesen leendő újra épitését és midkettőnek felszerelését a községi elöljáróságnak rendelje el; végre hogy a harmadik, a tamási-i összes hitfeleke- zetek által kivetett iskolai adónak az állami egyenes adójuk után fizetett összegben és százalékokban kifizetett arányát derítse ki, valamint puhatolja ki azt is, hogy a rk. hitközség képes és hajlandó-e gyermekeinek iskoláztatására megfelelő osztályoknak felállításáról és a tanítóknak fizetéséről gondoskodni s ha arra képes és hajlandó nem volna, mivel volna képes Tamási községe ottan egy községi, vagy állami iskola felállításához hozzájárulni. Eljárásáról mind a három nevezett főszolgabíró felhivatott, hogy a közigazgatási bizottságnak 30 nap alatt tegyen jelentést. — Közigazgatási bizottsági Ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 5-én tartotta meg havi ülését D ö r y Pál alispán elnöklete alatt. Az ülésnek több fontos tárgya volt, a szokásos havi jelentések beterjesztésén kívül. Á közigazgatási bizottsági ülést bankett követte a „Szegzárd Szálló“ emeleti kistermében. — Eljegyzés. M i h á 1 y f f y József, szegzárdi kir. törvényszéki irodatiszt eljegyezte Mihajlovits Terézia kisasszonyt Pécsről.
