Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-27 / 43. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. (43. sz.) ___________________1895. október 27. Az tán most milyen bolondos hangú verset ir le pennám. Beillenék áprilisi szüleménynek. Máskor sem sok tartalom van benne7 most meg éppen semmi. Ja . . . hullanak a falevelek. * A szél hűvösen fú. A kopaszkodó fák bánatosan inognak, hajladoznak alázatosan, mint az őszfürtü öreg. A felhők lassan szállnak tova s könnyeznek. Hideg van. Kinek van őszikabátja, abba bújik; kinek nincs, felhuza a télit; kinek ez sincs, felteszi a sapkáját. Fájdalmas érzés vonul végig az ember valóján. Fáj a szív, fáj a lélek. A harangok tompán, bánatosan búgnak. Temetnek. Temetik a kis gagyogó Pis- tikát, ki pár nappal ezelőtt maga volt az élet, gyöngéd édes anyja gyönyörűsége, jó apja fényes reménye, mindkettőnek vigasztaló angyala. Most már hideg néma sirjára hullanak a szerető szülők bánatkönnyei, a résztvevők fájdalmas pillantásai és hullanak a falevelek. Meghalt a kis Pistika ^haldoklik a természet ;■ meghalunk édes mindnyájan. Nekünk is végünk lesz, mint a hogy lehullanak a falevelek. * | | A mit elmondék, nem uj. Talán van benne olyan, a mit más esze teremtett, én csak leírtam. Nem csoda, . olyan sokan Írtak e thémáról. Ilyen helyzetben sok hiú, önhitt azzal vigasztalná magát: nagy szellemek találkoznak. Én csak abban lelem megnyugvásom .... . hullanak a falevelek .... Varjas József. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jegyzőkönyv. (Folytatás.) Ennek kapcsán dr. Haidekker Béla választmányi tag, minthogy a jelentés szei’int is a felszaporodott belvizek nagy károkat okoztak, a társulat szakközegét utasittatni kéri a belvíz szabályozás tanulmányozására. Ellenben Miniszteri megbízott ur — miután a belvíz szabályozási tervek elkészitvék — addig is, mig e tárgyban a Nagyméltóságu Minisztérium határozna : a belvizek eltávolítását leggyorsabban 300 ló- erejü szivattyugép alkalmazásával véli eszküzülhető- nek, minthogy oly szivattyú működése bámulatos eredményt mutat fel. Ezt megelőzőleg társulati mérnök megbízandó volna, hogy a Vili. kerületi kultur mérnöki hivatalnál meggyőződést szerezzen az oly szivattyú czélszerüségérői. Szivattyú alkalmazása azonban némely választmányi tag részéről ellenkezésre találván, miniszteri megbízott ur a bezdáni szivattyú •megtekintését, és az ott elért eredményről közvetlen tapasztalat szerzését ajánlja. — Mindezek folytán Határ oztatott: Tekintve, hogy a vizáradás csökkenésével a vízkárokról immár megbízható alapos munka nem készíthető, a vízkárok kimutatásának beszerzése mellőztetik. A töltés begyepesitésére fordított 21 frt 38 kr túlköltekezés a választmány részéről jóváhagyatik; a jelentés többi része pedig tudomásul vétetik. Mielőtt azonban a belvizek eltávolításához szivattyú beszerzése tekintetében érdemleges ka- ' tározat hozatnék: társulati mérnök a VlII-ik kerületi kultur mérnöki hivatalnál 300 lóerejü szivattyú berendezésének és czélszerü voltának tanulmányozására kiküldetik s megbizatik, hogy ennek folytán megközelítő költségelőirányzatot terjesszen elő. Egyszersmind Sörös István és Szőke István választmányi tagok megbizatnak, hogy társulati igazgató és mérnök vezetése mellett a bezdáni szivattyugép működéséről közvetlen meggyőződést szerezzenek. Tapasztalaikról a választmányhoz jelentésük beváratván. 31. sz. Puskás János bátai gátőr által — kárpótlás iránt — benyújtott kérvénynek: Hely adatik és tekintve, hogy társulati mérnök által igazoltatott ama körülmény, hogy folyamodó által a társulattól javadalmazáskép használatul birt kerti földjének veteményét az idei árvizs 3/*-ed részben megsemmisité, részére — kárpótlás czi- mén — (15) tizenöt forint a társulati pénztárból utalványoztatik. 32. sz. Olvastatott a társulati pénztár állapotáról beterjesztett jelentés, mely szerint a folyó 1895-ik évi január 1-től mai napig az összes bevétel . 31,530 frt 73 kr, az összes kiadás ............................ 30,889 frt 64 kr. Ek ként a pénztári maradvány 641 frt 09 kr. Eme maradványon túl a „Tolna- -megyei Takarék- es Hitelbank“ részvénytársaságnál gyümölcsözés végett elhelyezve van „tartalék- alap“ czimén tőkében (melynek kamatai a rendelkezési alapot illetik) ...................................... . 61,500 frt — kr. A „Szegzárdi Takarépénztár“-nál „rendelkezési alap“ czimén . . 39,500 frt — kr. Pénztári maradványban és elhelyezett pénzekben tehát összesen 101,641 frt 09 kr. Az 1894. évi megvizsgált pénztári számadás szerint az összes hátralék tett tőkében és kamatokban 16,399 frt 10 kr. Ebből ez évben befolyt: a) a kir. p. ü. igazgatóság közvetítése folytán ..... 33 frt 64 kr, b) közvetlen a társulat pénztárába ........ 19 frt 30 kr, c) vagyontalanság czimén ez évben választmányi határozatokkal leírásba hozatott 1,628 frt — kr. Összesen............................. . 1,680 frt 94 kr. Ez t leütve az összes hátralékból, mutatkozik hátralék......................14,718 frt 16 kr. Eme hátralékra adósok: 1) Báta község, mint erk. testület 8008 frt 68 kr, 2y a bátai róm. katk. lelkész . 27 „ 39 „ 3) I I I I S tanitó 35 » 12 n |S| I 1 I I 2-ik I ! ■ 36 I 13 „ 5) » n n n 3‘ik „ . 35 „ 19 „ 6) I I ref. tanitó .... 35 „ 22 „ 1 1 » jegy20 ...... 49 I 87 „ 8) Egyes községekben künn levő hátralék ...................................... 6,490 „ 56 „ va gyis összesen . 14,718 „ 16 „ Az előadottak szerint tehát a társulat pénzbeli vagyona: a) pénztári maradványban . 1 641 frt 09 kr. b) a tolnamegyei takarék és hitelbanknál ....... 61,500 frt kr, c) a szegzárni takarékpénztárnál 39,500 frt — kr, d) künn levő hátralékokban . . 14,718 frt 25 kr. Összesen . . . \ . 116,359 frt 25 kr. Mely jelentés a választmány részéről tudomásul vétetett. (Folyt, köv.) KÜLÖNFÉLÉK. — Megyebizottsági tagok választása Szegzár- don. Nagy élénkséggel ment végbe múlt szombaton Szegzárdon a megye bizottsági tagok választása, melynek eredménye a következő: az alsó kerületbe megválasztatott Bojsody Lajos, a felső kerületbe: Grószbauer Ferencz, Biroy Béla, Sei ez József, Ujfalusy Lajos és Zsigmond Ferencz. — Uj mágnások. A fővárosi lapok nyomán írhatjuk, hogy a legközelebbi napokban már hivatalosan közölni fogják azon magyar nemesi családoknak névsorát, kiknek tagjai örökölhető bárói, illetve grófi rangra emeltetnek. Ezen mágnási méltóság adományozása bennünket, tolnavármegyeieket közelebbről is azért érdekel, mert — értesülésünk szerint — a kitüntetendő családok között vannak a Döry és Stankovanszky családok is. — Dulánszky Nándor dr. megyés püspök Nádasáról, hol a nyarat töltötte, székhelyére Pécsre utazott Discher Ferencz budapesti és Jahoda nádasdi orvos, valamint udvari papjainak kíséretében. A püspök egy évig volt betegeskedése miatt távol székhelyétől. Állapotában némi javulás állott be. — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Faddy János szegzárdi kir. törvényszéki joggyakornokot a szegzárdi törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. — Esperes-kerületi gyűlés. A paksi rk. espereskerület folyó hó 24-én tartotta meg évi tanácskoz- mányát B e n c z e István apát, kér. esperes-plébános elnöklete olatt Dunaföldvárott, melyen a kerület lelkészei és tanitói szép számmal jelentek meg. A gyűlés élénk lefolyású volt, melynek főtárgyát az egyház- megyei hatóság által kitűzött paedagógiai tételek beadása és megvitatása képezte. — A szegzárdi alapnevelési egyesület folyó évi október hó 26-án délután 4 órakor saját helyiségében tisztújító közgyűlést tartott a következő tárgy- sorozattal : 1. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Az igazgató titkár jelentése. 3. Az 1894. évi számadás előterjesztése, kapcsolatban a számvizsgálók jelentésével. 4. A jövő évi költségvetés előterjesztése. 5. Kisdedovó választása. 6. Tisztujitás. — Eljegyzés. Kelemen Samu budapesti posta- és távirdatiszt eljegyezte Reich Gizella kisasszonyt, Reich Sámuel bonyhádi kereskedő kedves leányát.- Az első polgári házasság Szegzázdon. Múlt kedden délelőtt 8 órakor egész csendben köttetett meg Szegzárdon az első polgári házasság dr. Hírűn g Ádám főjegyző, anyakönyvvezető, előtt Nagy István és S á g h y Erztébet szegzárdi hajadon között. Az uj házaspárhoz az anyakönyvvezető szép beszédet intézett, kik az anyakönyvvezetőtől nyomban a róm. kath. belvárosi templomba is elmentek az egyház áldását kikérni. — Rátkay László uj népszínműve. Megyénk irodalmi férfiai között első helyen áll Rátkay László, a „Felhő Klári“ szerzője, ki most fejezett be egy uj népszínművet, melynek czimét azonban még elhallgatja. Rátkay uj darabját a népszínházhoz már be is nyújtotta, melyet a szoczialista mozgalomból választott. Előre is gratulálunk a tehetséges szerzőnek, ki a mi szükebb hazánk egyik büszkeségét képezi.-- Mikó György mellszobra. Franek János sokoldalúságáról ismeretes már régóta, ki most újabban a szobormintázás terén is tett kísérletet és pedig meglepő szép eredménynyel. Ugyanis Franek János elkészítette Mikó György, boldogemlékü szegzárd- ujvárosi esperes-plébános mellszobrát, melyet elárusi- tás végett sokszorosittatni fog, hogy az emlitett férfiú tisztelői is megszerezhessék szobrát. A szobor tiszta jövedelmének egy részét Franek ur Mikó György síremlékére fordítja. — Dalárdái közgyűlés. A szegzárdi dalárda múlt vasárnap délelőtt 11 órakor közgyűlést tartott, hogy a megüresedett alelnöki állást betöltsék és két választmányi tagot válaszszanak. Alelnökké egyhangúlag Tóth Károly, választmányi tagokká pedig Biroy Béla és Keplinger Géza választattak meg. — Helyreigazítás. A m. kir. pénzügyminiszter B e n c s i k Kálmánt — nem mint múlt számunkban megírtuk — adófelszámolási póttaggá, hanem rendes taggá nevezte ki. — Helyettes iroda-igazgató. Tor day József szegzárdi kir. törvényszék iroda-igazgató helyettesité- sével, ki jelenleg beteg, a törvényszéki elnök D i- czenty Lajos kir. törvényszéki Írnokot bízta meg, a ki egyszersmind a felebbezési tanácsjegyző irodát is vezeti. — A helybeli fogyasztási adót a jelenlegi bérlő, Rosenfeld Mór 39400 írtért vette ki, de mint hallatszik, Perl er Kcresztély és társai a p. ü. minisztériumnál magasabb utóajánlatot óhajtanának beadni. — A II. Országos és Egyetemes Tanügyi Kongresszus összes ülésének tételei. (Az elnöki bizottság által kiküldött albizottság javaslatai.) I. Tétel. Az egységes nemzeti közoktatás. E tétel keretében tárgyaltatnának általánosságban a különböző köznevelési intézetek tanulmányi és közigazgatási tekintetben, a köznevelési intézeteknek egymással és a szakiskolákkal való szerves összefüggése; különösen pedig : a népnevelési törvény revisiójának alapelvei, kapcsolátban. az egységes kösépiskola kérdésével, a szakoktatásnak lehetőleg egységes paedagógiai elvek szerint a sociális igényeknek megfelelő tervszerű fejlesztése, a felsőbb oktatási intézetek kapcsolatba hozása, az egyetemek szaporításának és az egyetemi oktatás nagyobb nyilvánosságának ügye, a nőnevelés alapkérdései, kapcsolatban a nők foglalkozási körének kibővítésével s végre az összes köznevelő intézetek tanitói és tanárai képzésének alapelvei. II. Tétel. Állam és iskola. Társadalom és iskola. E tétel keretében tárgyaltatnék általánosságban: az állami befolyás emelésének ügye és a társadalom és iskola egymáshoz való viszonya és egymásra való kölcsönhatása; különösen pedig: az iskolák egységes felügyeletének, a szakfelügyelet és az iskolák vezetésének ügye, az autonom iskolai hatóságoknak és az államkormánynak viszonya, az iskolaügy haladásának biztosítására szolgáló intézmények (közokt. tanács, szaksajtó, egyletek, testületek), a közoktatás kiterjesztésére szolgáló intézmények (szabad lyceum, university extension, munkásoktatás, népkönyvtárak, népházak), a tanárok és tanítók egységes szolgálati viszonyának ügye, a tanárok és tanitók társadalmi állásának emelésére irányuló intézkedések. Indítvány a tanitós^övetség, a tanitók háza és az egységes tanitói elnevezés ügyében. III. Tétel. Az iskola belső életének szervezete. E tétel keretében tárgyaltatnék általánosságban: az iskolai tudományos oktatás, a testi, az erkölcsi és hazafias nevelés főbb elvei, a tanítás cocentratiójának ügye, az erkölcsi nevelés a tanítással és az iskolai élet egyéb momentumaival kapcsolatban; különösen pedig: az internatusok ügye, a testi nevelés, az iskolai és nemzeti ünnepélyek, a kirándulások különösen az iskolai és hazafias nevelés szolgálatában.