Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. (42. sz.)

1895. október 20.

—- Közgyűlés. A szegzárdi dalárda ma délelőtt a szegzárdi polgári iskola rajztermében B o d a Vilmos elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az alelnök és két választmányi tag választása lesz.

— Születések és halálozások. Az elmúlt héten a szegzárdi polg. anyakönyvvezető hivatalban a következő születési és halálozási eseteket jelentették be: Szülöttek: Farkas Terézia, Szabó János, Horváth Gyula, Klincsák Dezső, Székelyi József, Preiner József, Horváth György. Halottak: Bors Mihály, Trai- ber Margit, Krausz Zsigmond, Szakály József, Kobela Ignácz (kórház), Németh Ferencz.

— Nemzeti bandérium. A millenium alkalmából tudvalevőleg a megyékből szervezendő nemzeti disz- bandérium vonul fel Budára, a királyi várpalota elé, hol azt az erkélyről fogja végig nézni a király. Hogy a nemzeti bandériumban Tolnavármegye is képviseltethesse magát, e czélra 5000 frtot irányoztak elő. A lovas bandériumban a megye előkelő családjainak tagjai régi nemzeti viseletben fognak részt veani.

— Zsinati vizsgálat. A Pécsett most megtartott zsinati vizsgálatot több egyházmegyei rk. káplán tette le, kik közül dicsérettel képesittettek : Rajczy János, Szegzárd szülötte és Pévald Vilmos káplánok. A Král- féle jutalmat utóbbi nyerte el.

— Első polgári házasság Dunaföldváron. Október 14-én volt Császár Sándor és Szilágyi Cecilia (Dunaföldvár) esküvője. Első polg. házasság nagy közönség jelenlétében történt. Actus után Kiefergal Nándor anyakönyvvezetőt lelkesen megéljenezték. Utána egyházi áldás a r. k. templomban.

— Öngyilkosság. Bojás Józsefné 45 éves asz- szony, Dunaföldvárra jött s a „Vörös ökör“-hüz czim- zett vendéglőben felakasztott magát. Alkalmasint részeg állapotban. — Bányai Mihály, a szőlőhegyen egyedül egy magányos házban lakott, megunta a magányt, elvágta borotvával a torkát s meghalt.

— A milleniumi ünnepségek. A milleniumi ünnepségek megállapitásával megbizott főrendi- és kép viselőházi tagok legutóbb tartott gyűlésükben elfogadták a következő programmot: 1896. évi május

2-án. A kiállítás ünnepélyes megnyitása. Május 3-án. Tedeum a budai Mátyás-templomban, a herczegprimás ünnepi szónoklatával. Május 10-én. Harangok zúgása és ünnepies Tedeumok az egész országban. Junius 5-én. A korona három napi közszemlére kitétetik. Junius 8-án. Ünnepélyes felvonulás Budára, mely alkalommal a megyék bandériumai, az ország főurai stb. elvonulnak az erkélyen megjelenő király előtt. Junius 15—18-ig társadalmi ünnepélyek s az emlékek alapköveinek letétele. Szeptember hónapban az állam által felállított iskolák megnyitása, a Mária Terézia, vagyis dévényi szobor s a zimonyi emlék leleplezése. Szeptember 27-én. A Vaskapu megnyitása. Októberben a kiállítás bezárása. A törvénykezés két házának tagjaiból alakult bizottság hódolattal fogadta ö Felségének a királynak azon legfelsőbb elhatárózását, hogy a nemzet ezen fontos ünnepélyén úgy ő maga, mint a királyi ház tagjai részt vesznek. A bizottság óhajtja, hogy a Tedeum mellett, valamely más közjogi aktussal nyittassanak meg az ünnepségek s erre legalkalmasabbnak tartja a pusztaszeri emlék alapkövének letételét. Ne csak a zimonyi s dévényi emlékoszlopok, de a munkácsi és zoborhegyi emlékkövek is leleplezhetők legyenek 1896-ban. A szent korona Szent-István napján is közszemlére tétessék. A Vágóféle diszmenetre alkalom adassék.

— Az első polgári házasság Gyönkön. Nagy érdeklődés között ment végbe folyó hó 10-én Gyönkön az első polgári házasság, a melyen a simontor- nyai járáshoz tartozó anyakönyvvezetők is megjelentek.

— Mikor nyitják meg az uj temetőt? Erre a kérdésre már szeretnénk egyszer határozott feleletet hallani, mert a felső-sirkért annyira megtellt, hogy uj sirgödrök ásásakor mindenütt egész koporsókra, emberi csontvázakra s csontokra akadnak, melyeknek kihányása a kegyeletnek olyan magsértése, a mit tovább is megtűrni nem szabad. Az uj temetőnek megnyitása ellen — mely már ki van hasítva és körül- árkolva — semmi akadály sincs s igy csak csodáljuk, hogy még eddig meg nem nyittatott.

— Háromévre akart házasságot kötni. Hogy mily tájékozatlanság uralkodik a nép között a polgári házasság felől, azt a következő eset is, mely Szegzárdon történt, bizonyítja. Múlt vasárnap beállított egy 50 éves szegzárdi czipész dr. Hirling Adárn polgári anyakönyvezetőhöz s arra kérte, hogy eskettetné őt össze egy általa megnevezett özvegy asszonynyal polgári módon három évre, mert — úgymond — neki ennyi idő éppen elég lenne a házasféléiből. Az anyakönyvvezetőnek kérdéseire azt is

elmondotta, hogy őneki tulajdonképen van Kalocsán felesége, de már hat éve nem él vele. A három évre házasodni akaró czipészt az anyakönyvvezető felvilágosítás után természetesen elutasította és jobb erkölcsöt kívánt neki.

— Helyreigazítás. Legutóbbi számunkban azon hir közöltetett, hogy Nemes Ignácz felső-nyéki jegyző állásától felfüggesztetett. E közlemény téves, mert Nemes Ignácz ur döbröközi jegyző s igy az rá nem vonatkozik.

— A községi iskolaszék ülése. A községi iskolaszék folyó hó 14-én délután tartott B o d a Vilmos elnöklete alatt ülést. Az iskolaszék a szegzárdi három állandó menház költségeit 1683 frtban állapította meg. Felolvastatott a Szegzárd nagy község képviselő testületé által megfelebbezett menházvezetőnők dijazása tárgyában érkezett miniszieri határozat, mely szerint a miniszter részére egyenkint megállapított évi 240 frtnyi fizetést. K r a m m e r János igazgató az iskolaszéknek jelentést tett a beiratások eredményéről és beterjesztette az órarendet és a tanrendet. Az igazgatói jelentés helyeslő tudomásul vétetett. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter jóváhagyta az iskolaszéknek abbeli határozatát, hogy a polgári leányiskola első osztályát vasszerkezetű padokkal látja el. Bejelentetett, hogy Harrach E tel a polgári leányiskola tanítónője, a minisztertől egészsége helyreállítása végett két hónapi szabadságot nyert, kit ez idő alatt dr. P á p é Dénesné, született A r 1 o w Mária polgári iskolára képesített tanitónő helyettesit. W alter Károlyné távozása által az óvóda-felügyelő bizottsági tag helyébe D ö r y Pál alispánná választatott meg. Az iskolaszék tudomásul vette a számvizsgáló-bizottság jelentését a polgári iskola 1894-ik évi számadásairól. A számvizsgáló-bizottság ugyanis a számadásokat megvizsgálva, összehasonlította az okmányokkal és azoknak teljesen helyeseknek találta. Táj díjmentességért a polgári fiúiskolából 74 tanuló, a leányiskolából pedig 50 tanuló folyamodott, kik néhány kivételével, mind megkapták a tandíjmentességet.

— A verekedő kofa. A szegzárdi piaczon egy nyelves kofa múlt szerdán belekötött egy falusi emberbe s annak szakállába kapaszkodva, össze-vissza karmolta. Erre az atyafi is kijött a türelemből és úgy ütötte orron a kofát, hogy azt menten elborította a vér. így véresen igazságért ment a községházára, de nem nyert elégtételt, mert ő volt a támadó, ki különben is ismeretes veszekedéseiről. Nyelve olyan eleven, hogy tán még halála után is úgy kell agyonütni.

— Víg mulatásnak szomorú vége. Határtalan jó kedvben úszott múlt vasárnap a dunaföldvári nagy vendéglőben mulató Németh Ferencz, ki czigány- zene mellett annyit áldozott Bachus oltárán, hogy azt sem tudta később, fiu-e vagy leány ? Mulatás közben büszkén lebegtetett egy ropogós százast a czigányok előtt, de — részegfővel is elég okos volt a nagy pénzt oda nem adni, hanem viszatette egy jegyzőkönyvbe, melyet dolmánya zsebébe dugott. Mulatság után valahogy hazakerült s mielőtt lefeküdt volna, megnézte, megvan-e pénze? Majd sóbálvánnyá kövült az egyszerre józanná lett Németh Ferencz uram, midőn , a 120 írtból, mert ennyi pénz volt a zsebében — egy árva krajczárt sem talált. Másnap az utczán megtalálták ugyan a jegyzőkönyvet, melyben a pénz volt, de abban csak hült helyét találta a 120 írtnak.

— Kocsiszámra hordta a kukoriczát. Janko- vits Mihály bátaszéki lakos éjjelenként kocsival s lóval ellátogatott a szomszéd és Báttaszék község határába, honnan kocsiszámra hordta haza más földjéről a csöves kukoriczát. Folyó hó 14-én éjjeli 11 órakor is Alsó-Nyék község határában A n g y ó Mihály gazda kukoriczáját dézsmálta, de ekkor tettén vesztett, mert a mezei csőszök elcsípték és a kukoriczát tőle elkobozva, átadták a bíróságnak. Kihallgatásakor kitűnt, hogy nem ez volt az első esete, mert már több kocsira való szénát hordott össze másnak földjéről.- 50 frt helyett 100 frt. A nagy-szokolyi pénzhamisító banda egyik tagja, Bauer Ferencz nagy-szokolyi lakos, ki most már fogva van, N y i- r a t i Anna állítása szerint tőle 50 frtot csalt ki azzal az ígérettel, hogy majd 100 frtot ád helyette hamis pénzben. Bauer ígéretét nem váltotta be s igy Nyi- rati Anna nemcsak a jó 50-esét vesztette el, hanem hamis pénzt sem kapott. A napokban úgy akart magának némi kárpótlást szerezni, hogy Bauer Ferencz tyukólából az összes baromfit ellopta. Mikor e tettéért a csendőrség kérdőre vonta, azzal védekezett, hogy őt is megcsalta Bauer, kit most csak bosszú ból lopott meg.

— Jegyzői szigorlat. Folyó hó 18-án és 19-én tartatott meg a jegyzői szigorlat Szegzárdon a vizsgáló bizottság előtt. A vizsgálatra heten jelentkeztek, kik közül egyhangúlag képesittettek: Becht Ödön Dömötör Miklós és Eifert Lajos, szótöbbséggel Baján Lajos, Kaufmann és Keserű, egy pedig elbukott.

— A polgári házasság. P e r c z e 1 Dezső belügyminiszter az összes törvényhatóságokhoz a következő körrendeletét intézte: Az állami anyakönyvekről szóló

1894. évi XXXIII. t.-cz. 37. és 69. §§-ai szerint: szülhá- zakban, kórházakban, letartóztatási intézetekben, dologházakban, laktanyákban vagy egyéb polgári vagy katonai közintézetekben történt születések és halálesetek bejelentése az intézet elöljáróságának kizárólagos kötelességét képezi. Az intézet elöljárósága a bejelentést szóval vagy Írásban teheti meg. Minthogy pedig kívánatos, hogy az írásban tett bejelentés mindazon adatokat pontosan tartalmazza, a melyeket az anyakönyvvezetőnek az anyakönyvbe be kell jegyeznie, •— felhívom a törvényhatóságot, hogy a hatósága, valamint a vármegye területén levő községek hatósága alá tartozó összes intézeteknek elöljáróságait, melyekre az 1894. évi XXXIII. t.-czikk 37. és 69. §-ai kiterjednek, szigorúan utasítsa, miszerint írásbeli jelentéseikben a következő adatokat mindenkor pontosan sorolják fel: 1. A születés bejelentésénél: A törvényes atya és anya családi és utóneve, vallása, állása (foglalkozása), lakóhelye, születéshelye, életkora : továbbá a születés helye, ideje, év, hó, nap (iker-születéseknél az óra is) és a gyermek neme, vallása és utóneve. Ha a gyermek törvénytelen születésű, akkor a törvényes atyára vonatkozó adatok elmaradnak. 2. A haláleset bejelentésénél, az elhunyt családi és utóneve, állása (foglalkozása), lakóhelye, születéshelye, életkora, házastársának családi és utóneve, az elhunyt atyjának családi és utóneve, állása (foglalkozása) és lakóhelye, anyjának családi és utóneve, állása (foglalkozása) és lakóhelye. A halál helye, ideje, (év, hó, nap és óra), oka. A születések és halálesetek írásbeli bejelentésénél ez adatok pontos felsorolását annál inkább kötelességének tartsa, mert az anyakönyvvezető a bejegyzést mindaddig nem teljesítheti, mig az anyakönyvbe bejegyzendő összes adatoknak birtokában nincs. Budapesten, 1895. évi okt. 7-én. Perez el, s. k.

— Unghváry László czeglédi hírneves 121 holdas gyümölcsfa-iskolájának név- és árjegyzéke megjelent, mely legszerényebben szólva is a continens elsőrendű gyümölcsfaiskola árjegyzéke közt mondhatni a legelső helyet foglalja el. A mű quart alakban 80 oldalra terjed s a benne levő szakezikkek, nyilatkozatok, de légióként a kimerítő fajleirások valóságos gyümölcsé- szeti lexiconná teszik azt. A műben kitüntetett igen nagy készlet s mérsékelt árak reményt nyújtanak, hogy a világ legelsőbb helyre sorozható gyümölcsfaiskoláival egy színvonalon álló eme hírneves hazai czeg eleri azt, amit az állam el nem ért, vagyis a külföldről történt csemetebehozatalnak, a tapasztalt kitűnő minőség és olcsó árak mellett nemcsak véget vet, hanem — amiről eddig is örömmel győződtünk iueg — már külföldre is teljes megelégedés mellett tömegesen szállít gyümölcsfacsemetét. — Unghváry László fenti árjegyzékét kívánalomra bárkinek is megküldi.

KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.

Tisztelt Szerkesztő ur!

Nem tudom, hogy jó vagy rossz tulajdonságnak nevezzem e azt magam részéről, hogy a mit látok az iránt érdeklődöm, vagyis, hogy az a általam meglátott bizonyos valami felkölti figyelmemet. így volt ez a múlt szombat este is azon időtájban, midőn a helybeli lapok megjelentek.

Szerény énem éppen a „Korona kávéháziban volt, midőn egy lapkézbesitő a Korona kávéház tulajdonosnőjének a „Szekszárd Vidéke“ czimü lapot kézbesítette. Nem a lapról akarok szólni tisztelt Szerkesztő ur, hanem csak a lap — czimszalagjáról.

A „Szekszárd Vidéke“ lap a következően volt czimezve: Tek. Korona Cafjfeeháznak Szegzárd.

Ez bizony egy kissé furcsa czimzés egy magyar városban, de különösen egy magyar lapon: az ember majdnem azt hinné, hogy e czimnek csak fele lett Szegzárdon, a másik fele — talán — Tolnán írva. Most már csak az a kérdés, hogy „Szekszárd Vidéke“ tisztelt szerkesztője vagy kiadója tekeri e ki ily alaposan a magyar nyelvtan nyakát?