Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-22 / 38. szám
1895. szeptember 22. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.) ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A szegzárdi m. kir. pénzügy igazgatóság által közhírré tétetik, hogy Tolnamegyében fekvő' alább megnevezett községek területén fizetendő borital-adó husfoy^aszfási-acSő3 czukorfogyasziási-adó) sörital-adó és a szeszitalmérési-adó beszedési joga 1Q9S. Ixó iL_ xiorpjá/tól 189S. évri d.ec:zeD3n."bex ^ Ü2.Ó ’VSg’Sig' terjedő időre, esetleg a felmondás fentartásával az 1897. és 1898. évekre is nyilvános árverés utján haszonbérbe adatik. Az árverés a m. kir. pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében az alább megjelölt időben fog megtartatni. A kikiáltási ár minden egyes községre nézve a következő kimutatásban van kitüntetve. l^:Ö!Ziség, Kikiáltási ár _A_ Zj árverés Jegyzet Boritaladó Husfogyasztási adó Czukorfogyasztási adó Söritaladó Szesz italmérési adó neve lakosadnak száma napja órája forint | kr forint ®j kr forint | kr forint 3 kr forint 1 kr Kéty 1177 593 75 42 57 26 83 69 I 12 307 50j 1895. szeptember 27-én d. u. 3 órakor Murga 726 300 24 14 12 26 2 70 35 52 II • n 50i mint fent d. u. 3 órakor Felső-Nána 1639 939 65 64 80 40 21 164 165 mint tent d. u. 4 órakor Alsó*Nána 1423 535 10 74 87 39 67 97 20 05 108 75 1895. szeptember 30-án d. e. 9 órakor Grábócz 651 347 60 85 11 55 39 30 71 52 50 90 mint fent d. e. 9 órakor Várdomb 954 544 43 93 122 40 150 105 mint fent d. e. 10 órakor Alsó-Nyék 1440 1087 50 61 28 65 79 62 378 70 182 28 mint fent d. e. 10 órakor őcsény 2628 2926 205 94 238 80 417 15 911 88 mint fent d. e. 11 órakor Az árverésen résztvenni kívánók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár tizedrészét (10%-át) készpénzben, vagy államkötvényekben, vagy pedig a fennálló szabályrendeletek értelmében bánatpénzül elfogadható a budapesti tőzsdén jelzett árfolyammal, ha pedig ez a névértéken felül lenne, ez utóbbival számításba vehető egyéb értékpapírokban letenni. írásbeli ajánlatok szintén elfogadtatnak, de ezek is az előbbi pontban meghatározott, bánatpénzzel látandók el és az igazgatóság főnökénél^ az árverés előtt nyújtandók be, A többi részletes bérleti feltételek a pénzügyigazgatóságnál és pénzügyőri biztosságnál a szokásos hivatalos órákban megtekinthetők. Szegzárd, 1895. szeptember hó 13-án. (1—1 151.) Maív. kir. pénzügyigazgatóság. tk. 1895. Hirdetmény. Paári község telekkenyve birtokszabályozás következtében az 1869. évi 2579. sz. szabályrendelethez képest átalakit- tatik és azzal egyidejűleg mindazon ingatlanokra nézve, a melyekre az 1886. évi XXIX. az 1889. XXXVIII. és az 1891. évi XVI. tvczikkek a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik, az 1892. évi XXIX. tvczikkben szabályozott eljárás . a telekkönyvi bejegyzések helyesbitésével kapcsolatosan foganatosittatik. E czélból az átalakítási előmunkálat hitelesítése és a helyszinelési eljárás a nevezett községben 1895. évi november hó 5-ik napján fog kezdődni. Ennélfogva felhivatnak: 1. Az összes érdekeltek felhivatnak, hogy a hitelesítési tárgyaláson személyesen, vagy meghatalmazott által jelenjenek meg és az uj telekkönyvi tervezet ellen netaláni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elő, mert a régi tkv. végleges átalakítása után a téves átvezetésekből eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvényesíthetik; 2. Mindazok, kik a tjkönyvekben előforduló bejegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kívánnak tenni, hogy a telekkönyvi hatóság kiküldöttei előtt a kitűzött határnapon kezdődő-eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket igrazoló okiratokat mutassák fel. 4. Mindazok, a kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de bekeblezésre alkalmas okirataik nincsenek, hogy az átíratásra az 1886. évi XXIX. tcz. 15—18. és az 1889. évi XXXVIII. tcz, 5., 6., 7. és 9. §-ai értelmében szükséges adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy odahassanak, hogy az átruházó telekkönyvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött előtt szóval ismerje el és a tulajdonjog bekeblezésére az engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték kedvezmény elengedésétől is elesnek f és 4. azok, kiknek javaira tényleg már megszűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy megszűnt egyéb jog van nyil- vánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmezzék, illetve hogy törlési engedély nyilvánítása, végett a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetben a bélyegmentesség kedvezményétől elesnek. Kelt Tamásiban, a kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóságnál, 1895. évi augusztus hó 29-én. (l—l 152.) Előadó helyett: Gruber, kir. járásbiró.
