Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-22 / 38. szám
séget biztosítson; eddig óra járásnyira kellett kocsin vasúti állomásra menni, ennyi idő pedig az üzleti életben nagy időt jelent. A tolna-baranyai evangélikus egyházmegyének itt lakván tanügyi esperese, a tanitó-presbyteri pereskedés személyei igen nagy kényelemmel használhatják vasúti megállónkat. A közegészségügynek határozott előnyére van megállónk. Dr. Kiss Pista barátunk pályaorvos is lévén rövid idő alatt, ingyen jöhet hozzánk akár minden nap. Ha még felemlitem Sass Józsi bátyánk „hely- érdekű“ büszkeségét, hogy végre valahára Nérnedi- ben megáll egy valóságos vonat, úgy hiszem vasúti megállónk hasznos volta mellett röviden örömünket is jeleztem, a mely örömöt köszönhetjük ő nagy- méltóságu Perczel Dezső belügyminiszter ur és nagyságos Kämmerer Ernő orszggy. képviselő ur pártfogó jó indulatának. Fogadják kegyesen őszinte hálánkat! Némedi, 1895. szeptember 17-én. Kaposparti. 1895. szeptember 22. Előfizetési felhívás a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1895. évi XXIII. évfolyamára. Egész évre 6 frt = 12 korona, félévre 3 frt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr = 3 korona, egy hóra 50 kr =1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. KÜLÖNFÉLÉK. — Kossuth Ferencz fogadtatása. Fényes ünnepségeknek lesz ma színhelye városunk, melynek hazafias, lelkes lakosságra körébe ma érkezik meg a délutáni vonattal a megdicső- ült Kossuth Lajosnak fia, Kossuth Ferencz országgyűlési képviselő, hogy meghivás folytán részt vegyen a tolnamegyei függetlenségi és 48-as párt szervezkedő közgyűlésén. Nemcsak Szegzárd független érzelmű polgárai üdvözlik Kossuth Ferenczet szívből jövő „lsen hozottal“, hanem az egész megye legtősgyökeresebb magyar lakóinak szine-java is meg fog jelenni, hogy szemtől- szembe láthassa és hallhassa^azt a rajongásig szeretett vezérférfiut, ki előtt még nagy jövő vár a magyar nemzet jogainak kivívásában. Ezeren és ezeren jönnek ma be Szegzárd falai közé, ide varázsolja őket Kossuth FeTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (88. sz.) 3 rencznek atyjától örökölt dicső neve; az a név, melynek hallatára hálaérzettől és szeretettől eltelve dobban meg minden magyar szive. Kos suth Ferencz fogadtatása impozáns s méltó lesz nagy nevéhez, habár nem is jelenik meg előtte a hivatalos világ, de megjelennek mind azok, a kik a Kossuth névnek igazi tisztelői. A megállapított programm szerint ma délután 3 óra 15 perczkor érkezik meg K o s- suth Ferencz a vele jövő képviselőkkel és hírlapírókkal, valamint az egyes állomásokon hozzá csatlakozottakkal. A vasúti állomásnál B o d a Vilmos orsz. képviselő, lapunk szerkesztője fogja az érkező illusztris vendéget beszéddel üdvözölni, a fehérbe öltözött leányok pedig bokrétát nyújtanak át neki. A diszmenet, melyben részt vesznek a szegzárdi önkéntes tűzoltók, a vidékről érkező vendégek, a fehérbe öltözött leányok, a ban- déristák és a nép ezrei, a vasúti állomástól Kossuth Ferenczczel a Zavaros-féle kereskedésnél felállított diadalkapun keresztül Boda Vilmos Bezerédj-utczai lakására vonul, a hová a magas vendég megszáll. Délután 4 órakor lesz a szegzárdi kis vásártéren a tolnamegyei függetlenségi és 48-as párt szervezkedő közgyűlése, melyen hallani fogjuk Kossuth Ferenczet is, ki a néphez beszédet fog intézni. A párt határozati javaslatát Boda Vilmos terjeszti elő. Este 7 órakor lesz a Kossuth tiszteletére rendezett bankett a „Szegzárd Szálló“ nagytermében, mely alatt Szegzárd közönsége fáklyászenével tiszteli meg Kossuth Ferenczet, kihez a polgárság nevében Bor zsák Endre szegzárdi ref. lelkész, lapunk belmun- katársa intéz üdvözlő szónoklatot, majd pedig a szegzárdi dalárda lepi meg szerenáddal. — A dombóvári vöröskereszt fiók-egylet elnöksége, László főherczeg elhunyta alkalmából a következő sürgönyt küldötte József cs. és kir. főherczeg 0 fenségéhez az országos vöröskereszt-egylet elnöksége utján: „Az országos vöröskereszt-egylet dombóvári fiókjának választmánya nevében kérem mély és hódolatteljes részvétünket tolmácsolni ő fensége József — a magyar nemzet szeretett — fő- herczegnél és fenséges Családjánál, László főherczeg elhunyta alkalmából. Paál, elnök.“ Erre ezen válasz jött: „Legfensőbb parancsra a fenséges Család legbensőbb és őszinte köszönetét nyilvánitom az oly meleg, szives részvétért. Báró Vécsey főudvarmester.“ — Állami anyakönyvvezetők albuma. Tetszetős kötet jelenik meg október havában e czimmel. Ha albumszerü lesz is a kiállitása, a mennyiben közli az anyakönyvvezető kerületek felügyelőinek arczképeit is, lehetetlen mellőzniök a kötetet a közhivataloknak, ügyvédeknek, orvosoknak, nem is szólva természetesen magukról az anyakönyvvezetőkről. A szerkesztést Atzél Endre hirlapiró és Gerő Viktor tanár vállalták el. Feladatukat megkönnyíti, hogy a hivatalos adatokat Lukács György, a belügyminisztérium anyakönyvi osztályának vezetője, szives készséggel bo- csájtja rendelkezésükre. A kötetre előfizetni 1 frttal (amateur kiadás 5 frt) Atzél Endre czimére (Budapest, Aradi-utcza 28.) — Plebánosi installáczió. Pártos Zsigmond, mözsi plébános, szeptember 15-én ünnepelte meg uj plébánia-hivatalába való bevezettetését. A magyar beiktató beszédet S á g h y Pál, szegzárd-kerületi esperes, agárdi plébános, a németet pedig Szászy Ernő, kalocsa-érsekmegyei áldozópap, jelenleg mo- holyi káplán M ö z s szülötte mondotta, mindketten nagy hatást érve el szónoki hévvel előadott szavaikkal. Az ünnep egyházi része délben ért véget és követte a plébánián adott lakoma, melynél a hivatalos és nem-hivatalos tósztok hosszú sora hangzottak el. Az újonnan beigtatott plébános a pápára, a királyra, a megyés püspökre, a közalapitványi uradalmi felügyelőre, uj hiveire s paptársaira; a vendégek pedig hol a házi gazdára, hol egymásra emelték poharukat. A jelenvoltak többségét a helybeli elüljárók és hono- raciórok képezték, mig a kerületi papság az ünnep miatt (Mária nevenapja) csak fele részben jelenhetett meg. — A bonyhádi ipariskolában az 1895/6-ik tanévet — Nagy István főszolgabíró, a tantestület s néhány bizottsági tag jelenlétében — folyó hó 15-én dr. Schvetz Antal bizottsági elnök hosszú megnyitó beszéddel nyitotta meg, a mely beszédben különösen lelkűkre kötötte a tanonczoknak, hogy mint Magyar- ország leendő polgárai iparkodjanak magyarul megtanulni. Dicséretet érdemel dr. Schvetz Antal urnák azon ügybuzgósága, hogy az iparostanonczokat meg akarja magyarosittatni | de az csak úgy lehetséges, ha ezen iparostanonczok már a népiskolából is hoztak magukkal némi ismereteket a magyar nyelvből. Miután tudtunkkal nevezett elnök ur az egyik népiskolának is elnöke, hol a magyar beszéd tanítása igen gyenge lábon áll, tehát nagy szolgálatot tenne a magyar tanügynek, ha a hatósága alatt álló népiskolában erélyesebben követelné a magyar nyelv tanítását. — Eskü VŐ. Lantos Ferencz szegzárdi m. kir p. ü. igazgatósági fogalmazó folyó hó 24-én vezeti oltárhoz Pálfán bájos menyasszonyát, L e s t y á n Mariska kisasszonyt, L e s t y á n D(e z s ő pálfai jegyző kedves leányát. — Kösségi végrehajtó. Az elhalálozás folytán Bátaszék községben megüresedett végrehajtói állásra Lengyel Árpád volt szegzárdi m. kir. adóhivatali dijnokot választották meg. Préss Mihálynénak Menye, Azaz Ferensz Fiának Felesége terhes lévén, Nemű képpen meg rándulván hideg lelésben eset, Úgy Anyira a Vér miatt Nyavalyák szorongatták, hogy Végre el is lett a Gyermeke: Amidőn a Vér Szorongatásoktul sokat szenvedett volna, a Napa foil Vette, hogy a Boszorkányoktól Nyomatatik. Kádi Kata pedig, Aki a bort Pálinkát nagyon igen Szereti, Vala sok hizelkedésekkel Csalfa beszédekkel Magát nem tsak ezen Városban, hanem külső Helységekben is elhiresztelte, hogy 0 Füek és Fák Gyökereikkel igen jól tudd gyógyéttani. Az Az hogy 0 Vulgo egy Igazi Javas Asszony. Préss Mihálynénak eszébe gyutván, Mennyire Maga Szaván gondolatja tartotta, hogy a boszorkányok nyomják a Menyét, Kádi Katit Magához hivatta, hogy tegyen Kóla és segéllen Rajta. E pedig halván Az előtt már, hogy Lőrinczen is volna Olly ember, Vulgó Tátos, Aki sok különbféle betegeket tud gyógyéttani, Mivel a Maga Szamárságát jól tudta, Az javasolta Préss Mihálynénak, hogy ,Azt Az embert hozassa el, Az meg fogja gyógyítani, mivel az a boszorkányokat el tudgya kergetni és ezen embert el is hozatta: A kinek egy kis Pik- sisben valami pora volt, a Piksis tetején egy kis Tükör: Azon kis iskátulából port vett ki és a beteget megfüstölte, a szobát is körös-körül, Azután Az iskátula tetején tükörbe nézett és a fejét tso- válta és nem szóllott, hanem a Kádi Kata is belé bukkantván, Azt mondotta, hogy Az Iván Jánosné a Boszorkány, azt látta benne, holot természetessen a Tükörben magát látta és Az Ivánnéra Maga gondolattja Szerént reá fogta. Préss Mihálynét elküldötték Azonnal Az Iván Já- nosnéhoz s mondgya meg Neki, hogy eresszen meg a Menyetskének és ne gyomgya, Vagy adjon Ollan füet, hogy a boszorkányok nem Nyomják a Menyét, mert különben rosszul lesz a Vége. Az Iván Jánosné halván Ezeket, elbámult és elije- dett, hogy 0 reá ezt költötték s mentegette Magát, hogy 0 soha semmit sem tudott, se nem halót az ilyesekrül, se 0 a füeket nem ismeri,! de mindezen beszédének hitelt nem Adván, a Préssné Orzsve szitta, Utza hosszat gyalázta és akárhol elöl találta boszorkányozta Ötét és igy az egész Város el tellett Véle, hogy az Ivánné Boszorkány. Ezen Gyalázatot nem szenvedhetvén, el ment taná- tsot kérdeni 1-ső Nótáriushoz, Aki Óttet a Plébános Úrhoz utasította, e pedig a Feő Biró Urnák Által Atta a dolgot törvényre. A Gánts György Csizmadia egykor ide jővén Tamásiba, megfogattatott és a Kádi Katával Préss, Mihálynéval a Feő Biró eleibe idéztettek, A hol Magunk is jelen voltunk. Minden dolgaikrul, tet- tükrül kikérdeztetettek törvényesen, egyik A Másikra utalt, Szembe Vallottak, igy Másnak és tökéletesen kisült, hogy a Préssnét tsak úgy Ámé- tották el, Az el hitte Nekik, Amit hazudoztak s megváltották, hogy ők semmit Ollast nem tudnak, hanem hogy egynéhány féle füeket ismernek, ki hurutrut, ki hektikárul, ki fejfájásrul, ki daganat- rul, ki hideglölésrül való és evvel szoktak gyógyéttani : Innét ki Sült, hogy merő Áméttók, Varázslók, ember gyalázók Voltak: Préss Mihályné végre kérdeztetett, ha most is nyomják-e a Menyét a boszorkányok. Azt felelte, mind Addig nem Nyomták, mig Az idétlen Gyermeket el nem Szülte S az Udőtül fogva se hideg nem leli, se a boszorkányok nem Nyomják. És igy világosságra jővén a dolog, 29. Ápr. 1810. Vasárnap lévén, Amidőn a nép a templombul Misérül ki jött, a Cinctorium kapukat becsukatván, a Feő Biró az egész Népnek láttára 1. A Gánts Györgyön veretett 18 pálcza ütést, 2. A Préss Mihálynén 10 korbáts ütések, 3. A Kádi Katit pedig, mivel már egyszer meg Volt intve az illés Áméttástul, 2. meg is volt büntetve, beküldötte Ozorai fogságba a T. Ur székére fog idéztetni. Jelen Voltak a Feő Biró Ur Törvényen T. Szutoszki Lajos Feő Biró. Ftlndő Bregovits Pál Plébános Ur. Bertits Ferencz Mester, Farkas Pál Nótárius, Nagy Ignátz Biró, Simony István és ör. Molnár János Esküttek. A Gánts Györgynek ide Tamásiba küldött levele a Boszorkányokrul it a Brotocolumban fent tarta- tik nagyobb el hitel okáért.“ A tizenkilenczedik századot a műveltség netovábbjának tekintik és mégis, még ilyen is megesik.
