Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-01 / 35. szám

1895.

szeptember 1.

— Kirándulás kerékpáron. A szegzárdi kerékpár egyesület tagjai ma reggel 7 órakor indulnak el kerékpáron Szegzárdról Paksra, a honnét még a nap folyamán vissza is érkeznek.

— Nincs cseléd. Általános a panasz, hogy alig lehet cselédet kapni. Ha véletlenül mégis akad egy, az először nem tudja, hogy mit kérjen. Ezen hiánynak oka az, hogy ilyen időtájban a selyemgyárban vannak igen sokan alkalmazva, a hol elég jó napszámban részesülnek.

— Orvtámadás. Varga János faddi lakos nyugodtan ballagott a kertek alatt haza felé, midőn egyszer valaki hirtelen előugrott s egy hatalmas bottal leütötte. A tettest a csendőrségnek a helyszínén felejtett kalap alapján ifj. Vas János faddi lakos személyében sikerült kideríteni, ki tettét mint bevallotta, bosszúból követte el.

— Helyettesítés. Harrach Etel szegzárdi polg. leányiskola tanitője orvosi bizonylat alapján több havi szabadságot nyert, mely^ idő alatt dr. P á p é Dénesné, szül. Arlow Mária fogja helyettesíteni.

— Kinevezés. Simontsits Béla, Szatmár vármegye és Szatmár szab. kir. város főispánja F o 11 i- n u s z Árpád vármegyei számtisztet ^ Szatmár vármegyei alszámvevővé nevezte ki.

— A kalocsai takarékpénztár Schneider János középkereskedelmi iskolát végzett szegzárdi lakost, gyakornoknak választotta meg.

— A szegzárdi kaszinó a műkedvelőket, kik a kaszinóház alap javára folyó hó 18-án léptek fel s kiket Ferdinand Lajos amatör fényképész levett, mint halljuk egy nagyobb képen fogja megörökíteni.

— Megvadult lovak. Múlt szerdán a szegzárd- tolnai országúton egy tolnai fuvaros lovai Mözs közelében megvadultak s őrült sebességgel röpítették a kocsit, melyben egy öregasszony ült kis unokájával. Ezeket a halálfélelem fogta el, mi közben a szembe jövő kőmives munkások közül egy bátor férfiú a száguldó lovakat megragadta és igy sikerült neki a kocsist, — ki a kezéből a gyeplőt kiejtette — az/ öreg asszonyt és a kis fiút a veszélyből kimenteni.' Csak azt sajnáljuk, hogy a bátor életmentő nevét nem sikerült megtudnunk.

— Halpaprikás a Csörgetéknél. Tegnap a csör- getéki vendéglős a fürdő évad befejezéséül halvacsorát rendezett, melyen sokan vettek részt.

— Meszlényi Gyula püspök pécsi küldetése czi- men az egyik pécsi lapban hosszabb közlemény jelent meg, melyben a többek között az állittatik, hogy V a s z a r y Kolos herczegprimás bizalmasan felkérte Meszlényi püspököt, hogy jönne le látogatóba a pécsi püspökhöz s úgy a püspök állapotáról, mint a vagyon kezeléséről, az egyházmegye kormányzásáról szerezne közvetlen tapasztalatokat s észleleteiről tenne őszinte jelentést, hogy a szükséghez képest intézkedni lehessen. Azt is tudják már — állítólag Pécsett — hogy rövid idő múlva gondnokság alá helyezik a pécsi püspököt. Eddig csak mint óhaj jutott kifejezésre a püspökség gondnokság alá való helyezése, ma már bevégzett ténynek tekinthető. XJgy a herczegprimás, mint a kultuszminiszter teljes tudatában van annak, hogy Dúlánszky Nándor dr., a pécsi egyházmegye püspöke, képtelen az állásával járó kötelmeknek eleget tenni. A hosszas betegség annyira kimerítette, hogy hivatását a kívánalomhoz képest tovább be nem töltheti s reménység sincs arra, hogy a sok és nehéz munkával járó vezetést újra a kezébe vehesse.

— Uj tűzoltóság. Újabban Decs községben a miniszteri rendeletek értelmében szervezték a tűzoltóságot, mely nagy jótétemény lesz a község derék magyar lakosságára. A decsiek példáját követésre ajánljuk mindazoknak, a hol még eddig nem szervezték a tűzoltóságot s igy nélkülözik ezen humánus intézmény áldásait.

— „A kik egymásnak eleget tettek.“ A szedresi csárdában vígan mulattak a legények, köztük H o r- váth József szedresi, Staszszer Mihály jegenyési béresek. Mulatság közben összeszólalkoztak, majd pedig bírókra keltek s egymást véresre verték. Azonban panaszra egyik sem ment, mert saját szavuk szerint „egymásnak eleget tettek“.

— Kántor-tanitó választás. Mogyoróssy Károly szegzárdi ref. kántor-tanitó, betegsége miatt állásáról végleg lemondott. A presbitérium az igy megüresedett állásra az eddigi helyettest R á c z Károlyt választotta meg.

— Halálozás. Súlyos, mély csapás érte Borzsák Endre szegzárdi ref. lelkészt, lapunk belmunkatársát, kinek édesanyja folyó hó 29 én Monoron elhunyt. A boldogult temetése múlt pénteken ment végbe, általános részvét mellett.

— A Mayer-Arlow-féle magán iskolába osztály tanitónak az intézettulajdonos Janosovszky Lajos oki. tanítót hívta meg.

— Nagy a vad hiány. A szegzárdi vadászok általában panaszkodnak, hogy a szegzárdi határban nagyon megfogyott a vad-állomány s csak elvétve sikerül egy nyulat elejteni s igy nyúl hiányában kénytelenek vizi madarakra vadászni. Ezen hiánynak oka a hosszan tartó erős télben keresendő.

— A mohácsi gyászünnepély. Múlt csütörtökön tartották meg Mohácson a szerencsétlen ütközet 367-ik évforduló napját, mely alkalommal a kálvária kápolnánál az egybegyűltek előtt egyházi emlékbeszédeket tartottak. A magyar beszédet Lipovcsevitz Laurus, mohácsi ferenczrendi zárdafőnök, a németet az eszéki kapuczinus zárdafőnök, a horvátot pedig Erdély K. káplán tartotta.

— Egy üdvös rendelet. Nunkovits Ferencz központi főszolgabiró egy rendeletet adott ki, melyben meghagyta a községi elöljáróságnak, hogy dobszó utján hirdesse ki, miszerint éjjeli tüzesetek alkalmával azon utczák ablakait merre a tűz van, világosítsák ki. Szükség volt ezen rendeletre, mert sokszor a sötétség miatt a tűzoltók nem járhattak el kellő eredmény és gyorsasággal.

— Az igazságügyminiszter az ezredéves kiálli

tás alkalmával bemutatja az országban levő szebb igazságügyi palotákat, fogházakat, fegyintézeteket, valamint az aszódi javítóintézetet is. Ä fényképek között lesz a szegzárdi igazságügyi palota és a most befejezett kerületi fogház.

— Uj allevéltárnok. Gróf Széchényi Sándor val. belső titkos tanácsos, Tolna vármegye főispánja a vármegyénél újonnan szervezett második allevéltár- noki állásra Y é g h e s Ferencz kellő minősítéssel biró vármegyei dijnokot nevezte ki.

— Adótiszti kinevezés. A m. kir. p. ü. miniszter a szegzárdi m. kir. adóhivatalnál áthelyezés folytán megüresedett adótiszti állásra B a b a y Géza volt ev. ref. segédlelkész, jelenleg budapesti lakost nevezte ki.

— Kirándulás. A múlt vasárnap délután hangos volt a keselyüsi csárda környéke, hová nehány család rándult ki, csapva hamarjában olyan sikerült mulatságot, a minő régen nem volt a keselyüsi csárdában. Az amúgy is derült hangulatot fokozta még a vendéglős által felszolgált jó halpaprikás és tiszta valódi jó bor, és finom paíaczkos sör. Este felé Garay Lajos prímás negyed magával szintén kirándult s teljes jó kedvvel kezelve a vonót, a vig társaságot egész éjfélig egybe tartotta. A vendéglős figyelmes kiszolgálásáért elismerést és pártfogást érdemel. Mint értesülünk legközelebb már ismét többen szándékoznak kirándulni Keselyűsbe.

— Sok a seregély. A szőlőknek sokféle pusz-; titói vannak s ezek közül nem csekély kárt tesznek, a most tarkuló szőlőkben a seregélvek, melyek az: idén oly nagy csapatokban lepik el a szőlőhegyeket,1 hogy alig lehet előlük kereplővel, madárijesztővel a kis termést megmenteni.

i— Tüzeset Szegzárdon. Múlt szombaton esteli 8 óra tájban a református városrészben tüzet jeleztek, mely Csötönyi János Sárközi istállójában gyuladt ki. A vészes elem rohamosan terjedt tovább s csak hamar lángba borította Török István és Fodor István szomszédos gazdák házait is. Elégett három lakház, négy melléképület, takarmány és több gazdasági eszköz. A tűz valószínűleg gyújtogatásból eredt.

— Egyházmegyei közgyűlés. A tolnai ev. ref. egyházmegye augusztus hó 27-én tartott a Szegzárdon, a városháza disztermében ez évi rendes közgyűlését, C s e k e y István esperes és (S z i 1 a s s y Aladár egyházmegyei gondnok akadályozva lévén a megjelenésben) Ágoston István v. tanácsbiró (kir. táblai biró) elnökletük alatt. Jelen volt — pár tag kivételével — az egész egyházmegyei lelkészi kar. A tárgy- sorozat elég bő volt ugyan, mert mintegy 35 pontból állt, de mivel csak kevés pontnál voltak pro et contra felszólalások, a közgyűlés délelőtt 9 órától délután 1 és fél óráig minden tárgygyal végzett. Ennek oka az is volt, mert előző nap estéjén ugyanott értekezlet tartatott, melyen a nagyobb fontosságú ügyek előre behatóan megvizsgáltattak és jóformán eldöntettek. Azt lehet mondani, hogy a vitatkozás nagyobb hullámzását csakis/egyetlen ügy — az orsz. papi özvegy-árvái nyugdíj ügye — idézte fel. Dőczy József váraljai lelkész s egyházmegyei tanácsbiró elfogadásra való meleg ajánlás mellett ismertette az alsó baranya-bácsi e. m. ezirányu jeles claboratumát, mindazonáltal többek hozzászólása után az egyházmegye többsége „Egymás terhét hordozzátok“ bibliai és humánus elvre támaszkodva, a konvent javaslatát fogadta el. A köz- és gyámpénztárt megvizsgált bizottságok beterjesztvénye elfogadtatott, a pénztárosok szokott óvás mellett felmentettek. Kálmán Dezső kölesdi lelkész újonnan megválasztott t. biró, letette a hivatalos esküt. Ugyanő mint szintén Dús Lajos decsi lelkész egyházmegyei ft0sgyző, I gyűlésen lemondtak a fő, illetve az aljegyzői hivatalokról, miket azonban a közgyűlés ezúttal nem fogadott el. Tolnavármegye uj alispánját, D ö r y Pált e közgyűlésből egy küldöttség üdvözölte D ö r y József vezetése alatt, ki is a küldöttséget szives melegséggel fogadta s az egyházmegyét mindenkorra jó indulatáról biztosította. Az egyházkerti- leti gyűlésre küldendő képviselőkül megválasztattak : Molnár Sándor madocsai lelkész, Kovács Sebestyén Endre. A közgyűlés végeztével a tagok mintegy 40-en a helybeli díszes Casinó nyári helyiségében rendezett ebédre gyűltek össze, hol a komoly és kedélyes felköszöntők — természetesen — nem hiányoztak.

— „A pécsi növendék-papság szeretet-záloga.“ Az igaz baráti szeretet a sirgödörnél sem szűnik meg, az igaz szeretet örökké tart. E megdönthetien igazságról tett fényes bizonyságot a pécsi növendékpapság akkor, midőn 1895 évi junius 10-én elhunyt Tóth Béla (papnövendék) emlékére örök misoala- pitványt tett gyűjtés utján. Az alapításról szóló iratok, mely az alapítókat illeti, a szülőknek fogja átnyújtani Kiss Lajos IV. éves theologus a papnövendékek nevében. Az alapítvány a szegzárd-belvárosi plébániában van letéve, hol évenkint junius 10-én a boldogultért szent-mise-áldozat fog bemutattatni.

— Beiratások a szegzárdi rk. népiskolába. A

mindennapi fiú- és leány tanköteles tanulók beiratása

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.)

5

I a szegzárdi rk. összes népiskolákban szeptember 2.,

3. és 4. napjain mindenkor délelőtt 8 órától 12-ig és délután 2 órától 4-ig történik. Az ünnepélyes Yeni-sancte jövő vasárnap fog megtartatni mind a két rk. templomban. Figyelmeztetésül megjegyezzük, hogy a népiskola első osztályába csak azon fiú- és leánygyermekek vétetnek fel, a kik a beiratáskor életük 6-ik évét már betöltötték; a kik a beiratásra szánt időt elmulasztják, azok ellen a törvény szigora fog foganatba vétetni. Minden tanuló csak azon iskolába iratkozhatik be, a mely városrészben lakik.

Az idén ugyanis a tanulók kellő elhelyezhetése végett szigorúan be fogják tartani, hogy az újvárosban lakók az újvárosi, a belvárosiban lakók a belvárosi iskolákba irattassanak be.

— Krámmer Vilmos helybeli könyvkereskedőnél a szegzárdi polg. iskolában az 1895—96. tanévben használandó könyvek jegyzéke megjelent és azt úgy helyben, mint a vidékre szétküldte.

— Hymen. Báltelei Bánó Imre szegzárdi pénzügyigazgatósági titkár és földbirtokos eljegyezte özv. Ellmann Miklósné bájos szépségű leányát, Anna kisasszoyt.

— Államsegély. Most szervezték Nagy-Kajda- cson a ref. iskolánál a Il-ik tanitói állást, melynek a vallás- és közoktatásügyi miniszter l40 frt évi államsegélyt engedélyezett.- Köszönyetnyilvánitás. A paksi állami polg. iskola részére Paks község képviselő-testülete 20 irtot, a paks-vidéki takarékpénztár 15—15 frt, özv. Kon- c s i t s Jánosné pedig 25 frt értékű vegytani szereket ajándékozott. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a fenti jótéteményekért Paks község képviselő- testületének, a paks-vidéki takarékpénztár igazgatóságának és özv. Koncsits Jánosné úrnőnek köszönetét nyilvánította ki.

— A dombovár-veszprém győri vasút építési munkálatai rohamosan haladnak előre, mert a huzamosabb / szép idő megkönnyítette az épitési munkálatokat. Értesülésünk szerint már a vágánylerakást is megkezdették a Dombóvárról kiágazó részen. Most nagy élénkség uralkodik a dombóvári állomáson, hova közel 1000 kocsi-rakomány építkezési anyag érkezik és a munkások egész raja. lepi el az épülő vonalat. Annyira sietnek a vállalkozók a munkálattal, hogy a jövő évre az egész 223 kilométer hoszszu dombóvár-győri vonal kiépül.

— Színészet Tamásiban. Az e heti műsor ismét színészeink képzettségéről és iparkodásáról tesz tanúságot s mégis közönségünk annyira hideg lett, hogy alig-alig látogatták a szinházat; pedig nagyon kár, mert ily jó társulatot nem igen kaphatni faluhelyen. Szerdán (aug. 21.) a „Veszedelmes nagynéni“ népszínmű adatott elő meggondolt, egyöntetű előadásban, a miért a közönség számos elismerésben része- sité színészeinket s a jobb szerepből, nevezetesen: Aradit (Dörgei), Szerémfalvit (Viola), Szerémfalvinét (Viktoria), Malachnét (Pereginé), Szitáit (Peti) és Szilágyi Marit (Czili) szerepeiben számos tapsban részesité. Csütörtökön „Liliomfi“ vigjéték került színre csekély publikum előtt, pedig úgy a darab, mint az az előadás megérdemelte volna a pártfogást. Ez is igon präcis előadás volt s egészvégig jó kedvben tartotta a közönséget. Különösen kitűntek játékaikkal : Szerémfalvi (Liliomfi), Aradi (szellemű), Szerém- falviné (Mariska), Makai (Szilvái professzor) és Ma- kainé (Camilla) szerepeikben. Szombaton Szerémfalvi Béla és neje Sándor Ilka jutalomjátékául „Mongodin ur felesége“ adatott elő csaknem üres ház előtt. Nem tudom, mi okozhatta a közönség hidegségét, mert éppen jutalmazandó művészeink azok, kik a közönség pártfogását a legjobban kiérdemelték, mert itt idŐzésük alatt minden szerepükben mint képzett művészek mutatták be magukat s éppen velük szemben a közönség közönyössége meg nem bocsájtható. De azok bánják, kik nem voltak jelen, mert azon esti előadás méltán sorolható színi évadunk legsikerültebbjei közé. Különösen Szerémfalvi (Mongodin), Makainé (Rozália) Kocsi Ilona (Lucienne) és Szerémfalviné (Monteplát Cloninda) szerepeikben a szó teljes értelmében elragadták a csekély számú közönséget. A vasárnap előadott „Zsidó Honvéd“ azonban nem állja meg a kritikát. Igaz, hogy kellemetlen szeles idő is volt, tán ez okozta — meg némileg a színészek le- hangoltsága, lévén üres — a sikertelenséget.

— Osztálysorsjáték. Az 1896-iki ezredéves kiállítás alkalmára a magas kormány a képviselőház előzetes határozata folytán osztálysorsjátékok rendezésére adott engedélyt, melyek elsője a folyó év október hó 16-ától 19-éig királyi közjegyző és a tanuk jelenlétében Budapesten nyilvánosan megejtendő húzásával vesszi kezdetét. Az osztálysorsjáték intézménye nálunk még újdonság; de a külföldön már évszázadok óta dívik s mindenütt szépen vált be. Tény, hogy a sorsjátéknak ez a neme bir a közönségre legnagyobb előnynyel, mert mindenki könnyen számíthatja ki nyerési esélyeit s oly mérvben vehet benne részt, a mennyire viszonyai megengedik. Az osztály- sorsjáték-vállalat az állam felügyelete alatt áll, a sorsjegyek csakis a hivatalos névértékben adatnak el s csupán eredeti sorsjegyek léteznek, melyek mindegyikén a magyar czimer, az osztály sorsjáték-igazgatóság aláírása és a gyűjtődé czime áll, mely a sorsjegyet eladta.

Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS.