Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-25 / 34. szám
XXIII. évfolyam. 34=. szám. Szegzárd, 1895. augusztus 25. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító* ________________ egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre . . . . 6 írt— kr. Félévre..................3 „ — „ Ne gyedévre .... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Biv. hirdetések: 100 szóig . . a 1 frt 87 kr 100—200 I ... 2 „ 87 „ 200—30Ö „ ... 3 „ 87 B minden további 100 szó 1 írttal több A székhely költségvetése. Tekintettel a nagy terhekre, melyet Szegzárd régi óhajának: a főgimnáziumnak megvalósitása érdekében a legutóbbi években magára vállalt s számitásba véve az irtózatos gazdasági válságot, mely a filokszera pusztításai folytán e tisztán szőlőműveléssel foglalkozó helyet végpusztulással fenyegette, mindenki bizonyos szorongó érzéssel nézett a legközelebbi községi költségvetés összeállítása elé, azon kérdéssel ajkán: váljon Szegzárd mai kritikus helyzetében képes lesz-e a pótadó nagyobb arányú emelése nélkül, mert erre a mostani viszonyok közt még gondolni is alig lehet, elvállalt kötelezettségének megfelelni ? Az összeállított 1896. évi költségvetés, melyet a képviselő-testületnek múlt hétfőre összehívott s gyéren látogatott közgyűlése tüzetesen és lelkiismeretesen tárgyalt, megadta erre a kérdésre a határozott és mindjárt hozzátehetjük, örvendetes feleletet. Az 1896-ík évben, daczára, hogy a költségvetésben már ott szerépei a főgimnázium felállítása folytán elvállalt terhek egy tekintélyes része, nem lesz pótadóemelés, hanem marad az eddigi 40 százalékos kivetés. Hogy ez a boszorkányság lehetővé vált, azt egyedül a sokat kritizált és sokak által leszólt városi szállónak, vagy mint ellenségei ma is teljes megvetéssel nevezni szokták: a korcsmának lehet köszönni. Tudvalevőleg, midőn magánvállalkozó erre nem akadván, a városra hárult a teher, hogy a régi, igazi korcsmaépület helyett egy a vármegye székhelye igényeinek megfelelő' szállót létesítsen, egy ellenséges áramlat ebbó'l kifolyólag, tulajdonkép azonban mellékczél- zatokkal, elkeseredett harczot folytatott , ez ellen. Pedig ha ez a szálló nem lenne, mely a városnak hétezer forinton felüli évi jövedelmet biztosit, mai napság komolyan kellene a pótadó emeléssel foglalkozni. Ugyanis a szálló épületének megszerzése alkalmával jó részben olyan városi ingatlanok vételára használtatott fel, melyek azóta teljesen elvesztették volna értéküket, milyen a városi malom és szó'ló', az építési költségek sem terhelték a várost, mert ennek fedezése czéljából felvett kölcsön törlesztési hányadát oly mérvben fedezi a jövedelem, hogy annak feleslegét csak be kellett illeszteni a költség- vetésbe — eddig a kételkedó'k és rossz próféták ovatos indítványa és sürgetése folytán külön kezeltetett — egyszerre eltűnt a fenyegető' deficzit. íme most már teljes önérzettel elmondhatjuk, hogy. a szálló építése alkalmából kimondott azon jóslatunk, mely sokak által kételkedve fogadtatott, hogy a leszólt korcsma fogja nekünk a fó'gimnázium felállítását megkönnyíteni, teljesedésbe ment. Anynyival inkább, mert melyik szüló' hozná gyermekét Szegzárdra tanulni, ha elsó' itteni megjelenése arra szolgáltatna alkalmat, hogy egy rossz korcsma kellemetlenségeivel kellene legeló'ször is megismerkednie. Különben az is előre megjósolható, hogy valamint most a szálló jövedelme tette lehetó'vé, hogy pótadó kivetése nélkül a fó'gimnázium költségének egy része fedezhető lett, úgy bizonyos, hogy a fó'gimnázium felállítása és ennek folytán biztosan bekövetkező nagyobb idegen forgalom a szálló értékét és jövedelmét fokozni van hivatva. A legnagyobb megelégedés érzetével vészünk tehát tudomást a községi költségvetésről, mert mig egyrészről ezáltal bizonyossá vált, hogy községünk a legközelebbi időkben a középiskola létesítése folytán újabb terhekkel nem rovatik meg; addig más részről az is kétségtelen, hogy évek múltán is, még ha a viszonyok nem is javulnak, legfölebb nyolcz százalék pótadóemelés válik szükségessé. Ezt a 48 százalékot meg már csak azért is inkább elviseljük, mert midőn ez beáll, akkor a főgimnázium anyagi hasznának már birtokában leszünk; de még azért is, mert va- lamenynyi szám között ettől a számtól idegenkedünk legkevésbé. b. Műkedvelői előadás. Városunk értelmisége az újabb időben a tudomány és művészet iránti nemes lelkesedése és szives pártfogása által hatalmas biZonyitékát adja ama ténynek, hogy a megye központjából kiinduló, szépre, jóra irányzott hangadó szerepének minden tekintetben megfelel. És e nehéz törekvésben a vezérszerep egy oly egyesületnek jutott osztályrészül, mely úgy tagjainak tekintélyes számánál, mint azok előkelő polgári és társadalmi állásánál fogva arra méltán számot tarthat. Szóval a szegzárdi casinó megpenditője minden jó és szép eszmének, annak kivitelében akadályt nem ismerő és az általa felkarolt czél erkölcsi sikeréért mindenkor kellő garancziát nyújtó egyesület. Ennek világos bizonyitékát adta az augusztus hó 18-iki műkedvelői előadással egybekötött tánczestélylyel is, mely a házalap javára rendezve, egyike volt a legfényesebb és legkellemesebb mulatságoknak. TARCZA.-A. grom-d-olat. Velem vagy te, éjjel-nappal, El ne hagyj engem többé. Imádlak, oh! édes angyal, Szemem téged lát ezer felé. Ahova csak nézek, megyek, Rózsám, te vagy előttem. Azt tiltja, hogy veled legyek: Nagyhatalma etiquette és illem. Könyörtelen e sors, de megcsalom: Akár honnét is elhoz — gondolatom. Pajor. Négyféle női szépség. Irta: Mantegazza Pál. Lapunk számára olaszból fordította MocskónyI József.. I* Classikus szépség. Diadala az arányosságnak, összhangja a vonalaknak és hajlásoknak. Azért nevezem classikusnak, mert hasonmása a réginek a görög szépnek is. Egyik sem fogta fel a szépségnek alakját, mint a görög nép, a mit az ő festőinek és szobrászainak remek müvei fényesen igazolnak, minthogy a történelem egyetlen más korszakában sem tűntek fel szebb alakok, szebb modprban. A classikus szépséget lehetne elnevezni szobrászi szépségnek is, mert a szobor az emberi szépség alapelemeit sokkal jobban ábrázolja, mint a festmény. Egy szép női szobor és egy szép női kép között ugyanazon különbség van, mint forma és alak között. Ez nem más, mint egy felület, mely három méretét adja a testnek. A classikus szépségű nő szép élőiről, szép hátulról, szemben vagy oldalt, szép mindenként. A profil a tökéletes szépségnek próbaköve, addig tart, a meddig az élet, mert csontváz által van rajzolva. Egy faj sem bir több és tökéletesebb példányával a classikus szépségnek, mint az anglo sassone faj. Találunk Itáliában is azon völgyekben, melyek Rómát, Velenczét és Palermót övezik. Rafael volt bizonyára a legjelesebb tolmácsa a classikus szépségnek. IL A sensualis szépség. Lehetne nevezni érzékinek, ingerlőnek. Jellegük: az alsó és felső vonalak elsőbbsége, az ajkak duzzadt- sága. A sensualet Afrika és Ázsia feslett népei becsülik, pálunk az afrodisiaca (sikamlós) szobrászat ipar- czikkül szolgálja, Corregió és Rubens gyakran igen jól ábrázolták, de módjával és kellő színezéssel. Szép típusokat lehet belőle találnunk Hollandiában. III. A graciozus szépség. A vonások finomak, több arczukban a mimika mint a csontváz. Mig a classzikus szépség valódi eszményképe a szépség összes alakjainak s kielégíti a legmagasabb emberi képzeletet, emez csodálatra kelt egy bizonyos nemességével, kicsinységével, mely kielégíti hiúságunkat s fülébreszti bennünk a gyönge- séget. Az arányosság meglehet sértve, de a mozgások kiváló elegancziája egyensúlyba hozzák a classikus szépséggel. Az absolut szépségben van a kényuralma minden tökéletes dolognak. A graciozus szépségben feltűnni látszik nekünk hódolat, tetszésvágy, a kaczér ■ ság számtalan módja. A kecsesség gyakran gyümölcse egy finoman elkészített műnek és arra szolgál, hogy helyesbítse a természet számtalan hibáit. Európa összes női között kecsességben kétségkívül elsők a francziák. A remek-szépség, az érzelmi szépség és a kecses szépség három alapformája a női szépségnek. Valamennyit megjelölni egy ember életfeladatára elég lenne. Michel Angelo felfogott bizonyos formákat, melyeket Rafael nem értett és melyektől csaknem elszürnyülküdött. Urbinate érezte a legfinomabb-
