Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-21 / 29. szám

6 — Mikő György arczképe. Holnap lesz évfor­dulója Mikó Gy. újvárosi volt esperes-plébános ha­lálának. Hogy a kegyelet, mely halálakor oly impozáns módon nyilatkozott meg, még mindég uralja a kedé­lyeket, mutatja azon körülmény is, hogy Mutschen- b a c h e r Ödön helybeli iparos, ki a festészettel is foglalkozik, Mikó György arczképét olajba festette s azt Eszterbauer Mihály Garay-téri órás üzleté­ben közszemlére kiteszi. Jó lenne ott egy gyüjtő- tárczát is alkalmazni, mert a boldogult síremlékére megindított gyűjtés még nem eredményezett oly üsz- szeget, mely egy díszes síremlék felállítására elégséges. — Hymen. Tenzlinger Gyula tolnai földbir­tokos eljegyezte Dunafüldvái'ott a bájos R e n d e s y Adrienne kisasszonyt. — 1 millió 500 klg. selyemgubó. A napokban fejezték be a selyemgubó beváltását az ország külön­böző vidékein felállított beváltó állomásokon s a szeg- zárdi orsz. selyemtenyésztési felügyelőséghez beérkezett adatok szerint az idén beváltott selyemgubó 1 millió 500 klg., vagyis jóval több a tavalyinál. Garay Ferkó czigányprimás. Hogy Garay Ferkó, a világlátott szegzárdi czigányprimás ellen a szegzárdi közönség sokszor kifakad, azt egy cseppet sem csodáljuk a vasárnapi népünnepen tapasztaltak után. A nevezett czigátíyprimás bandáját ugyanis a rendezőbizottság 40 frtért fogadta meg azon kikötés­sel, hogy esteli 10 óra előtt nem szabad tányérozni. Ezt jól tudta a prímás ur, azonban — mint rende­sen —- most sem tartotta meg. Alig húzott a néhány tagra leolvadt banda egy-két darabot, mindjárt meg­indult a második prímás tányérozni, hogy a közönsé­get megsarczolja. A mint ezt Boda Vilmos, a rendező­bizottság elnöke észrevette, erélyes hangon rögtön le­tiltotta a tányérozásról a hajlongó czigányt. A rendre­utasításnak azonban nem volt valami nagy eredménye, mert kis vártatra megint csak a közönség között láttuk a tányérozó czigányt, hogy megmutassa, mi-l szerint nem elég a puszta rendreutasítás. Bizony több tisztességtudást vártunk Garay Ferkótól, kit a szeg­zárdi közönség mindig jól honorált. — Számadás a szegzárdi önkéntes tűzoltó-egy­let által 1895. évi julins hó 14-én tartott népünne­pély alkalmával rendezett sorsjátékra beérkezett aján­dék nyeremény-tárgyakról és azok kisorsolásárólt Be­érkezett a közönség szives adományából, mint az a „Tolnamegyei Közlöny“ folyó hó 14-én megjelent számában az egyes adományozó neveinek kitünteté­sével is fölsorolva lön, összesen 158 darab nyere­mény-tárgy. Ebből az ünnepély alkalmából a közön­ség között szétosztott nyomtatott „Sorsolási jegyzék“ szerint kisorsoltatott 153 darab nyeremény-tárgy. A sorsolás befejezte után pedig nyilvánosan elárverezte- tett összesen 5 üveg vörösbor a 40 kr, 2 frt, mind­össze 158 drb. nyeremény-tárgy. 500 drb. elárusított sorsjegy után darabja 10 kr, befolyt összesen 50 frt, 5 üveg elárverezett vörösbor után üvegje 40 kr, ösz- sze8en 2 frt, összes bevétel 52 frt. Ezen számadást a nagyközönség tájékoztatására azért tartottam szük­ségesnek közölni, mert találkoztak olyan egyének is, kik a nemes czél iránti törekvést és fáradozást nem átallották ferde gyanúsítással meghálálni és a rende­zőséget azzal vádolni, mintha a beérkezett nyere­mény-tárgyak nem azon czélra lettek volna felhasz­nálva, mint a minő czélra azt az egyes adományozók adták vala. Kelt Szegzárdon, 1895. évi julius hó 16-án. Rill József, a nyeremény-tárgyak gyűjtésével és a sorsolás vezetésével megbízva volt rendező-bi­zottsági tag. — Találtatott. A keselyüsi országúton egy fe­kete, kemény T. M. monogrammal ellátott úri kalap találtatott. Tulajdonosa átveheti a szegzárdi csendőr­ségnél. — Az erkölcstelenség fészke. Steiner Salamonná, kinek Szegzárdon közvetítő és cselédszerző intézete van, mint bennünket megbízható forrásból értesítenek, a nála jelentkező cselédleányokat a szabályrendelet ellenére férjének korcsmájában pinczérnőkül használja s ezek azután minden erkölcsi érzékből kivetkőztetve a bűnös útra térnek. Bizonyosan erről a botrányos állapotról az illetékes hatóságnak nincs tudomása, ép azért felhívjuk erre figyelmét. — 5%-os kamat-tábla. Metzner József, a szegzárdi m. kir. adóhivatal ellenőre egy 10 oldalra terjedő táblázatos füzetkét bocsátott ki, melyben az 5°/0 kamatok 1 írttól 10.000 írtig, úgy 1—10, 11—20, 20—30, —1 illetve egy hónap, — valamint 1—12 hónap, vagyis egy évre kiszámítva vannak. — Ezen nélkülözhetetlen iüzetke 20 krajczárjával a kiadónál és lapunk kiadóhivatalában kapható. — Veszett ember. Nagy népcsődületet okozott múlt pénteken délután Szegzárdon a főutezában egy tamási-i szerencsétlen őrült viselkedése, ki a város végén a kocsiból kiugorva, neki ment a járókelők­nek. Amint ezt látták, mindenki ijedve menekült előle, azt kiabálva, hogy „Veszett ember“. Az őrök végre nagy nehezen elbántak az őrülttel és beszállí­tották a szegzárdi Ferencz-kórházba. — Peronoszpora a tolnai szőlőkben. Mint tolnai levelezőnk Írja, a tolnai szőlőkben is nagy mértékben fellépett a peronoszpora, mely a gazdák szép remé­nyeit megsemmisíti, mert sokan elmulasztották a per­metezést. Kis szüret csak ott lesz, a hol már június­ban permeteztek. — Papiros forintok. Nemcsak Szegzárdon, de a vidéken is vonakodnak elfogadni a papiros egyforin­tosokat, mert több lap tévesen azt állította, hogy ez a pénznem folyó évi julius hó 1-től kezdve a magán- forgalomban többé el nem fogadtatik. Ezen hírek tévesek, amennyiben a papirosforintok f. évi deczem- ber hó 31 ig maradnak meg magánforgalomban, azon­túl 1896. évi julius hó 30-ig a nyilvános pénztárnál lesznek csak elfogadva s igy ezen pénznem még egy esztendeig marad érvényben. Megjegyezzük, hogy a beváltást 1899. évi deczember hó végéig lehet kérel­mezni.- Tanitói állomás. A mórágyi ev. ref. egyház­ban egyik osztálytanítói állomásra kiírták a pályá­zatot. Fizetés 400 frt és szabad lakás. Tannyelv magyar-német. Pályázhatnak tanitók vagy tanítónők, illetve jelöltek. Pályázati határidő f. évi augusztus 10. A kérvények az iskolaszékre czimezve, Mórágyra küldendők. — A szerelmesek. Múlt vasárnap egy szerelmes pár ment Tolnán a Holt-Dunába csolnakázni, s midőn egy kedvező pillanatban a szabó átölelni akarta Ma­riska kedvesét, a jármű olyat billent, hogy mind a ketten a vízbe fordultak. A veszedelmes helyzetből a halászok mentették kf őket.- Elöntött amerikai szölőtelep. Már megírtuk, hogy a nagy költséggel szépen beültetett szegzárdi amerikai szőlőtelep nagy részét a viz elöntötte. A szennyes viz még most is 15 holdat borít, melyről a vizet nem lehet levezetni s igy az ültetvények mind kipusztulnak. Mint halljuk, az ismét bekövetkezhető áradás eilen úgy akarnak védekezni, hogy a telep mellett elhúzódó régi Sárvizet bele akarják vezetni a Sét-patakba.- Elzárt közlekedés. Szegzárd fejlődésének egyik bizonyítéka, hogy évről-évre szaporodik a díszes épületek száma. Valahányszor egy nagyobb épület emeléséhez fognak, mindannyiszor a sajtónak fel kell szólalnia, hogy ne zárják el az utczára lerakott épület­anyagokkal a közlekedést. így vagyunk most a taka­rékpénztári építkezéssel is, a hol két részről is való­sággal megakasztották az üsszehalmozott anyaggal a közlekedést. Felhivjuk tehát az illetékes hatóság figyel­mét ezen anomália megszüntetésére.- Kántorválasztás Dunaföldváron. Nagy érdek­lődéssel ment végbé múlt csütörtökön Dunaföldváron a rk. kántor választása. Mint bennünket értesítenek, tizennégyen pályáztak a szép jövedelmű kántori állásra s a pályázók közül szótöbbséggel M e z e y János ki­tűnő hangjával nyerte meg a bizalmat, ki különben a vidéki kántorok között mindig jó hírnévnek ör­vendett. — Halálozás. A következő gyászjelentést vet­tük: „Alulírottak fájdalommal tudatják felejthetetlen édes anyjuk, illetve nagyanyjuk, özv. Németh Já- nosné szül. Ratkó Rozáliának a halotti szentségek ájtatos felvétele után 1895. évi julius 15-én hajnali 3 órakor élte 79. évében Faddon végelgyengülés kö­vetkeztében történt gyászos elhunytat. A boldogul­nak hült tetemei felett a halotti szertartás róm. kath. vallás szerint folyó évi julius hó 16-án délután 2 órakor Faddon, Németh Kálmán jegyző lakásán fog megtartatni, a honnét a drága halott Szegzárdra szállittatik s ott az újvárosi templom előtt d. u. 6 órakor beszenteltetik s az újvárosi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetik. Az engesz­telő szentmise-áldozat 1895. évi julius hó 16-án reg­gel 10 órakor Faddon fog a Mindenhatónak bemu- tattatni. Kelt Faddon, 1895. julius 15-én. Béke le­begjen hamvai felett! Szabó Gyuláné, szül. Németh Anna, Németh Nép. János, Vaszary Jánosné szül. Németh Francziska, Németh Kálmán, Késmárky Ivánné szül. Németh Terézia, özv. Lévay Istvánné szül. Németh Clotild mint gyermekei. Bereczk János, Bereczk István, Bereczk László, Steinsdörfer Józsefné szül. Szabó Erzsébet, Hirmann Ferenczné szül. Szabó Ilona, Puck Károlyné szül. Vaszary Katicza, Vaszary Ilonka, Vaszary Margit, Vaszary László, Németh Margit, Németh Janka, Németh János, Németh Kál­mán, Késmárky Dezső, Késmárky Irénke, Késmárky Béla, Késmárky Jolánka, Lévay Anna, Lévay Ida, Lévay Jolánka, mint unokái.“ — Szájkosarat a kutyáknak. A kánikulai,me­legségben leginkább megdühödnek a kutyák. Épen azért szükséges lenne, ha a gazdák kutyáikat száj­kosárral ellátnák, mert a múlt hét folyamán is töb­beket, köztük Novotny Ferencz városi állatorvost és özv. Honor its Mihálynét is megharapta egy veszett kutya. ■*- Újabb szer a peronoszpora ellen. Most, hogy a peronoszpora mindenütt nagy mértékben fellépett, még az olyan szőlőkben is melyek már kétszer is meg lettek permetezve | időszerűnek tartjuk egy szőlőművelő tapasztalatait alább közölni, a ki — mint állítja — évek hosszú során át kipróbálta a pero­noszpora elleni szereket. „Ismételten kijelentettem már, hogy az összes poralaku szerek ellen azt a fontos észrevételt lehet tenni, hogy egyenletes finom szét­osztást nem lehet velük elérni. Legjobbak a folyé­kony anyagok, a melyek vízben oldhatók, könnyen és egyenletesen oszlanak szét. Többször volt már al­kalmam tapasztalni azt is, hogy a növényi paraziták ellen is leghasznosabb a lisol és azért ezzel tettem kísérleteket, a melyek teljesen beváltak. A lisol- oldattal való kezelés sem kényelmetlenséggel, sem pedig utókövetkezményekkel nem jár a szőlőre nézve. Az 1—3°/oo lisol-oldat még a fejlettebb peronoszporát is kipusztitja és azonkívül a szőlő parazitáit is elöli.“ — Öngyilkos vasúti szolga. Nagy riadalmat oko zott folyó hó 19-én a puszta-apáthi vasúti állomáson egy lövés eldürdülése, mely egy szerencsétlen vasúti szolga életét oltotta ki. Öngyilkosságának oka az vöt, hogy a vele vadházasságban élő asszony hütlenül megcsalta. (TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 29. sz.) 1895. julius 21. — A „Tamási-i Önk. Tüzoltó-Egyesület“ pénztára javára a Tamásiban folyó évi julius hó 7-én tartott tánczmulatság alkalmával jegyeiket megváltották: Castelli Hugó 10 írttal, dr. Fehér Tamás 1 írttal, dr. Gottlieb Salamon 2 írttal, Szévald Móricz 3 írt­tal felülfizettek: Kremniczky Emil 1 frtot, Huber Lajos 1 frtot, Hirsch Ignátz 1 frtot, Donner Kálmán 50 krt, Parragh Béla 2 frtot, Lexa Zenó 4 frtot, Lakner Lajos 3 frtot. Fogadják nevezett urak jó­tékonyságukért az egylet hálás köszönetét — Országos vásár Faddon. A faddi legköze­lebbi országos vásár a rendes helyen 1895. évi julius hó 29-én fog megtartatni. — Csere-ajánlat. Azon szülők, kik gyermekeiket a németnyelv elsajátítása érdekében cserébe óhajtják adni forduljanak Klein Dezső német-bólyi kántor- tanitó úrhoz, a ki 10 éves fiát óhajtja a magyar­nyelv megtanulása végett cserébe adni. — A bátaszéki dalárda 1895. évi julius hó 28-án a „Vasúthoz“ czimzett vendéglőben táncz- czal egybekötött dalestélyt rendez. Belépti- dij: személyjegy 70 kr, családjegy 1 frt 50 kr. Kez­dete este 8 órakor. — A Sión csapolni a Balatont. Nagy a panasz, hogy mindenfelé viz alatt állanak a földek, különösen a Balaton-berkek vizlemerüléséről írnak. Miután a Balaton vize még mindig emelkedik, azt az orvoslást sürgetik, hogy eresszék le a vizet a Sión. Hát bizony ezt nem olyan könnyű dolog volna megtenni; mert meg van szabva a siófoki zsilipnél felsőbb rendelet folytán, hogy mennyi viz bocsátassék át a zsilipen. Aztán, ha úgy nyakra-főre nekieresztenék a zsilipet a Balaton megcsapolására; Simontornya, Kiliti, A d I n d s még számtalan község szántóföldjét, rétjét elöntené a viz, miután a meder nem egyforma s rop­pant károkat okozna. Ebből meg lenne akkora per, hogy mire lefolyna, akkorra az egész Balatont le­csapolnák s maradna helyén puszta lég és homok- sivatag.- A vigécz csak vigécz. Egy biztositó társulati vigécz a szomszédos T . . ! . városban valami becsű­o letle i ügy miatt provokált valakit. Mielőtt kihajtat­tak volna a viadal helyére, a vigécz alázatosan be­kopog párbajbeli ellenfeléhez és hajlongva nyájaskodik :- Hallom, hogy uraságod holnap duellál; n e m volna hajlandó becses életét megbizto- sitani? — Malom kerekei által összezúzott kis gyer­mek. Vétkes gondatlanság következtében folyó hó 15-én Szászváron, az úgynevezett L o vinu sz-féle malomban egy három éves kis lányka esett áldozatul. A malomtulajdonos felesége ugyanis elmen vén hazul­ról, kis leányát magára hagyta, ki apja után a ma­lomba tipegett, hol játszás közben a malom fogas kerekei közé esett és rögtön szörnyet halt. — Vízbe hányt dögök. A sertések között a mi megyénkben is fellépett az orbáncz s az állatok egyre hullanak, daczára hogy megtörtént a hatóság részéről a szigorú óvintézkedés. Az igy elhullott sertéseket rögtön .el kellene ásni s e helyett a Sió és Sárvízbe dobálják azokat, melyek iszonyú bűzt árasztva úsz­nak lefelé a Holt-Dunába, hol azután az állóvízben megmaradnak és megfertőztetik a levegőt. Még meg­említjük, hogy múlt szerdán egy társaság fürdött a Sárvízben és rövid fél óra alatt nem kevesebb, mint tiz döglött sertést láttak lefelé úszni. IRODALOM. Felhívás előfizetésre. Éppen tiz esztendeje, hogy első kötetem, a „Költemények“ napvilágot látott. Négy évvel később, 1889-ben, követte az „Újabb költemények“, melyek­ből ma már egyetlenegy példány sincs a könyvpiaczon. A kötetek elfogytak, de Írójuk azért névtelen maradt, mint azelőtt, noha országszerte éneklik, hogy „Hej, be hangos a Becsali csárda“ és széles e hazában szól a „Fehér gulya kolompja“ és annyi más nóta. Ennek, szerény véleményem szerint, különösen két oka van. Az első ok mostoha sorsom, mely soha nem engedte meg, hogy a főváros nemes versenyre hevítő levégő- jébe juthassak s közelebbről érintkezzem az irodalmi közvélemény hangadó elemeivel. A második teljesen subjectiv: zárkozott természetem, mely szinte sze­rénytelenségnek tartotta volna, hogy dolgozataimmal a fő városi szépirodalmi lapok ajtaján kopogtassak. A vidék göröngyéhez tapadva dalolok rKägam- nak s annak az egypár embernek, aki meghallgatja. Az Akadémiának egyik nagyobb elbeszélő költemé­nyemet ért dicsérete s müértő barátaim ítélete után azonban úgy érzem, hogy nem meddő munkát végez­tem a magyar irodalom mezején s hogy költeményeim megérdemelnek az olvasó közönség részéről némi figyelmet. Hogy e figyelmet felköltsem és a közönség érdeklődése által bebizonyítva láthassam, elhatároz­tam, hogy összegyűjtve adom ki összes eddig irt költői müveimet. Vájjon meghallgatnak-e újra? Váj­jon a balitélet, mely hazánkban a „vidéki iró“ név­hez átokként tapad, nem riaszt-e majd sokakat visz- sza kötetem megszerzésétől? Vajha csalódnám! A kötet, mely mintegy 35 ívnyi tartalommal magában foglalja eddigi verses dolgozataimat, ;,Húsz Esztendő“ ez. ez év decz. havában jelenik meg. Kiadóm Kner Izidor Gyoma (Békésmegye), min­den lehetőt elkövet, hogy a kiállítás a nyomdai mű-

Next

/
Thumbnails
Contents